Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-30 / 179. szám

Munkában a fúró-rakodó gép. Molnár Vendel és Puporka György vájárok éber tekintet­tel figyelik előrehaladását. (Fotó: fodor) Szürkén n keletiben Üj üt a föld alatt A lent — mármint a föld alatt — érvényes, szigorú sza­bályok értelmében már ma­gunkra öltöttük a munkaru­hát, beleléptünk a gumicsiz­mába és oldalunkra akasztot­tuk az egyik legfontosabbat, ami nélkül, függetlenül attól, hogy itteni, vagy távolról jött idegen-e a leszálló, lépést sem tehet —: a menekülőké­szüléket. Mert mindez szük­ségeltetik ahhoz, hogy bá­nyát járjon az ember itt, Ménekesen. No, és még nem szólva a régi bőrkobakot he­lyettesítő műanyag sisakról, és a világítókészülékről, ami­nek' telepe derékszíjunkba fűzve, igencsak meghúzza az ember egyik oldalát. De hát... Indultunk volna már lefe­lé, amúgy anyánk-sem-is- merne-ránk-beöltözötten, de két-három szóval újra meg­állítottak: — Cigarettát, gyufát — ki! S talán istenigazából csak ekkor döbbentünk rá, hová is tartunk... Molnár Ákos, a fiatal bá­nyamérnök mutatta az utat. Most végzett egyébként nem olyan régen, Kisterenyén la­kik, s akit ki tudja miért szó­lítanak Ákos elvtársnak be­osztottai; a százötven közül legtöbben... Szóval, vele iparkodtunk lefelé, a keleti táró új vágatába, ahol két hónapja sincs még, hogy mun­kába állították a PN^—2 tí­pusú szovjet fúró-rakodó gépet. Ami Molnár Vendel brigád­vezető szerint az egyik leg­csodálatosabb „műszer” azok közül, amik eddig a föld alá kerültek a munkát segíteni. Két-háromszáz métert bot­ladoztunk csak lefelé a keleti fővágatban. Vágott, csípett az éles levegő, ami a kinti ká­nikulai negyven fok után igencsak jólesett. de mert belegondoltunk, milyen lehet ez télen, szinte ösztönösen húztuk be nyakunkat a szür­ke zubbony gallérjába. Már kora télen jégcsapok lógnak itt alá — mondták —, s meg­maradnak késő tavaszig, vagy­amig le nem verik őket. Mert ne adj’ isten, hogy valakinek a fejére essen közülük ?gy is. ..! Élesen kanyarodtunk balra, az új vágatba. Nem feketén: szürkén csil­logott a lámpáktól megvilágí­tott két fal, s tapadt ugyan­ilyen színű sár is talpunkra. — Hát a szén? — Itt sehol. — És... — Nincs, talán nem is lesz. Kisegítő vágatot hajtunk, ami szervesen illeszkedik a bá­nyarekonstrukcióba. Itt fo­lyik majd a szénszállítás, az eddiginél sokkalta gyorsab­ban, de lesz még néhány haszna: közülük is az egyik leglényegesebb, hogy megrö­vidíti a munkások ki.beszál- lását. Ami, ugye, a terme­lés szempontjából nem utolsó szempont. A két bentlevő: Puporka György és Molnár Vendel ma­gyarázza feladatukat, no. meg, természetesen kísérőnk is. aki csak névrokona a brigádve­zetőnek. Nagy fontosságú lesz ez az új „út” a föld alatt, amit bizonyít: az új szovjet berendezést is ide állították. Csak hát fent is, meg az azt kezelők is, kevésnek tart­ják az eddigi előrehaladást. Amire ugyan lehetne magya­rázatot adni — hiszen a gép által lefejtett kőzetet kézzel rakosgatják csillébe, ami dup­la, ha nem tripla munka —, de hát a két-három méteres napi előrehaladás, csak annyi marad... Magyarázattal, anél­kül is... De beszédre nincs sok idő! Molnár Vendel, a tizenkét tagú brigád vezetője beindít­ja a motort, állít egy karon, s a gépmonstrum lassan fe­lénk, a szürke homokkőfal irányába . sétál lánctalpain. Hosszan kinyúló fúrószára el­sőként, mintha kóstolgatná, megáll egy pillanatra úgy fejmagasságban, majd neki­lódul. Szinte a föld is meg­rázkódik, midőn spirálsugár­ban kiömlik a szürke homok­patak. .. — karácsony — Fonton a gépesíién Előkészületek az őszi betakarításra A.kombájnok még javá­ban dolgoznak a kenyérga­bona-táblákban, a mezőgaz­dászok azonban fél szemmel már az őszi betakarításra figyelnek: a mezőgazdaság­nak ugyanis a nyárit követő második munkacsúcs, az őszi az igazi főszezonja, ilyenkor kerül le a földekről a na­gyobb értékű termés. Különösen fontos lesz a gépesítés színvonalának nö­velése. Az őszi gépellátásról adott előzetes, tájékoztatást az Ag- rotröszt. Ezek szerint a ta­valyinál általában kedve­zőbb lesz a helyzet, a gaz­daságok igényeit a legtöbb gépből, berendezésből kielé­gítik, legrosszabb esetben is más típusú szerkezetet aján­lanak fel az esetleg raktá­ron nem levő gép, felszere­lés helyett. Zavartalannak ígérkezik az ellátás a cukor- rétoa-be takarító gépekből. A termelők hazai és külföl­di típusokból válogathatnak. Különösen nagy a kereslet a KSZ—6 mintájú szovjet gyártmányú gép iránt, ebből eddig 53 érkezett meg a Szovjetunióból. Folyamato­san szállítják a csehszlovák gyártmányú gépeket is. A hazai ipar az egyik típushoz szükséges répafejező beren­dezést is igény szerinti mennyiségben bocsátja a gazdaságok rendelkezésére. A burgonyabetakarító gé­pek szintén jó hatásfokkal helyettesítik a fizikai mun­kát, ezért egyre inkább ke­lendőek ; száz gabonakom­bájn érkezett eddig külföld­ről, s az NDK-ból még to­vábbi gépegységek átvételé­re számítanak őszig. Az őszi betakarítási sze­zonban a gépkereskedelem rendkívüli ügyelettel segíti majd a termelőket, és a vi­déki raktárakon kívül a központi nagy telep is ki­szolgálja majd a megrende­lőket, esetenként soron ki­vid. Az elektromos vezetékek meg­hibásodásának egyik orvosló­ja, az új vezetékek szerelője Czank Lajos, az CMÄSZ Vál­lalat szakembere. Tisztújító küldöttválasztó közgyűlés a KISZÖV-nél (Folytatás az t. oldalról) Az eredmények igazolják, hogy a szövetkezetek munká­jának alapvető feltétele az egyre kiszélesedő mozgalmi tevékenység, a szövetkezetpo­litikai elvek gyakorlati al­kalmazása volt- A legutóbbi választási küldöttközgyűlés óta erősödött az önkormány­zat. a szövetkezeti demokrá­cia. a szövetkezetek elkészí­tették alapszabályaikat, bel­ső szabályzataikat, ezeken el­végezték a szükséges módosí­tásokat- Nőtt a testületi szer­vek tekintélye. nyíltabbá, őszintébbé vált a vélemény- alkotás. A szövetkezetek bi­zottságai jelentős munkát vé­geztek a tagok tudatformálása érdekében- Javult a személy­zeti és a kádermunka, ugyan­akkor még többet kell foglal­kozni a vezetők szakmai és politikai képzésével. Különösen megélénkült a szocialista munkaver- seny-mozgalom az elmúlt ötéves terv időszakában az ipari szövetkezeteknél­A felajánlások a X. kong­resszus és a megyei pártérte­kezlet határozatai, valamint a VI. választó küldöttközgyűlés határozatai megvalósítására épültek. Különösen jelentős fellendülést hozott a pártunk XI- kongresszusa, illetve fel- szabadulásunk 30- évfordulója tiszteletére indított munka- verseny. A szocialista brigá­dok száma megduplázódott. A szocialista munkaverseny eredményeként 11 alkalom­mal kaptak a megye szövet-, kezetei Kiváló szövetkezet kitüntetést, két alkalommal miniszteri dicsérő oklevelei­két alkalommal pedig OKISZ vándorzászlót. Évenként pe­dig négy szövetkezet nyerte el az elnökség vándorzászla­ját­A szóbeli előterjesztésben foglalkozott a KISZÖV elnöke' az elmúlt félévi eredmények­kel is- A megye , ipari szövet­kezetei összességében 12,2 százalékkal, ezen belül a szol­gáltatóipar csaknem 22 száza­lékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában. Az éves tervnek így jK 46.7 százalékát valósították meg. A foglalkoztatottak létszáma, valamelyest növekedett. Amíg az iparban csökkent, az építő­iparban alig változott, a szol­gáltatóiparban több mint 17 százalékos a létszámnöveke­dés, ami kedvezőnek ítélhető meg- Az egy foglalkoztatott­ra jutó termelési érték ösz- szességében több mint ll és fél százalékkal növekedett­Az iparban a termelési többlet 10o százalékban, összességében pedig több mint 94 százalékban a termelékenység növeke­désének köszönhető. A tervezettnek megfelelően növekedtek a bérek. Viszont figyelmeztető. hogy a nem termelők átlagbére nagyobb arányban növekedett, mint a termelés. A szövetkezeti ipar féléves eredményével kapcsolatban megállapította a beszámoló, hogy három szövetkezet, a jobbágyi , a balassagyarmati és a kállói Építői pari Szövet' kezet veszteséges volt, ami­nek az okát vizsgálni kell a közeljövőben­Az ipari szövetkezetek V. ötéves tervével is igen részletesen foglalkozott a beszámoló. Ennek elkészítése során figyelembe vették a XI. kong­resszus útmutatását, a Köz­ponti Bizottság határozatait, valamint a megyei pártbizott­ság és az OKISZ állásfoglalá­sát. A termelés mintegy 40 százalékos növekedésével szá­molnak- Ezen belül az építő­ipari, valamint a kiemelt szolgáltatások termelése 48 százalékkal növekedik- Mind­ehhez a létszám alig növeked* hét és elsősorban a szolgálta­tás területen. A beszámoló igen részletesen foglalkozott azokkal a tennivalókkal, ame­lyeket el kell végezni ahhoz, hogy az ötéves tervben fog­laltak maradéktalanul meg* valósuljanak. Szal-ai Gáspár után Szarvas Imre. a felügyelő bizottság el­nöke egészítette ki az írásos jelentést. Beszámolt ellenőr­zéseik, vizsgálataik tapaszta­latairól. az észrevételeikre tett intézkedésekről­Hozzászólások Ezután került sor a vitára, amelyben elsőként Gellérthe­gyi Gyula, a salgótarjáni Ter­vező- es Építőipari Szövetke­zét elnöke szólalt fel- Elért kiváló eredményeikről adott számot. A rról, hogy az elmúlt öt évben a termelésnöveke­dést teljes egészében a ter­melékenység fokozásával él­ték el. Jelentősen előreléptek a gépesítésben- új technológia meghonosításában. Megvan­nak fejlesztési elképzeléseik is, aminek a megvalósításához segítséget kérnek­Kolbányi Ferencné. a balas­sagyarmati Ruhaipari Szövet­kezet küldötte a nők helyze­téről, a nőpolitikái határozat ■végrehajtásáról ' számolt be szövetkezetük tükrében- Ar­ról szólt, hogy ma már a nők egyre nagyobb szerepet vál­lalnak és kapnak is a szövet­kezeti bizottságokban, azonban a vezetésben még ez nem ilyen egyértelmű. Ezen első­sorban a kádernevelésen ke­resztül szeretnének változtat­ni. Bangó Vilmos, a nógrádme- gyeri Vastömegcikk Ipari Szö­vetkezet elnöke arról adott számot, hogy milyen ered­ményt értek el területükön a cigánylakosság foglalkoztatá­sában, a termelés fejlesztésé­ben. Szeretnének előbbrelép­ni, de ehhez még fokozottabb segítségre lesz szükség, és olyan profilok kiválasztására, amire képes a szövetkezetük. Húszak Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője elöl­járóban a megyei pártbizott­ság üdvözletét tolmácsolta- Elismeréssel szólt arról.» hogy a IV. ótéves terv eredményes végi-ehaj fásához nagymérték­ben hozzájárulták a megye ipari szövetkezetei. Az ered­mények mellett azonban egy sor tanulságot is le kell von­ni. A jövőben nagyobb gon­dot fordítani a szövetkezeti gazdálkodásra- Az eddiginél tudatosabb munkára van szükség- Figyelmeztetett to­vábbá arra is, hogy a mozga­lomnak mindig fő célja volt a szolgáltatás fejlesztése, és az erre rendelkezésre álló alapokat sem sikerült mindig felhasználniuk.; Ezen feltét­len változtatni kell a jövőben is- Szemléletváltozásra is szükség v-an. Elsősorban a hatékonyság fokozása érdeké­ben. Fő követelmény a szö­vetkezetekkel szemben a jö­vőben is a lakossági szolgál­tatás fejlesztése lesz- Ezen a területen a vezetéssel szem­ben is nagyobb igényeket kell támasztani. — mondotta­Pálkerti Gyula. a Salgó Cipőipari Szövetkezet elnöke — aki már 31 éve vesz részt a szövetkezeti mozgalomban, — gazdag tapasztalatairól be­szélt, és arról a fejlődésről, amit a szövetkezeti ipar elért. Dudás Pál, a nagybátonyi PENTAMER Szövetkezet kül­dötte, a szocialista brigádmoz­galom jelentőséget méltatta. Kinézel László- a drégelypa- lánki Szondi Ipari Szövetke­zet párttitkára szövetkeze­tük fejlődéséről és a tagság helytállásáról,, a közösséghez való ragaszkodásáról adott számot. Szálai Tiborné, a Karancs- völgye Építő Szövetkezet kül­dötte részletes tájékoztatást adott a nőpolitikái határozat megvalósulásáról a megye ipari szövetkezeteiben- Tjö-bb javaslatot tett a női munka- feltételek további javítása ér­dekében­Botka Miklós, a megyei ta­nács osztályvezetője felszóla­lásában többek között a szö­vetkezetek ég a. tanácsok kap­csolatával foglalkozott. A fel­ügyeleti szerv és a szövetke­zetek közötti kölcsönös infor­máció javítására tett javasla­tot. Egy sor fejlesztési kér­déssel kapcsolatban is el­mondta véleményét. Figyel­meztetett arr-a is, hogv a szö­vetkezeti ipar ötéves tervében szereplő mintegy 10 százalé­kos létszámnövelés nem egé­szen reális, mert erre alig lesz lehetőség­Pusztai Tibor pásztói kül­dött a szövetkezetekben folyó ifjúságpolitikai munkáról be­szélt. Ezután emelkedett szó­lásra dr. Kardos Géza, az OKISZ elnökhelyettese. Elöl­járóban a kongresszusi készü­lődésről szólt, a szövetkezeti ipar országosan elért fejlődé­séről, majd a jövőre vonat­kozólag ugyancsak felhívta a figyelmet, hogy igen jelentős szemléletváltozásra lesz szük­ség. A fejlesztés korábbi le­hetőségei kimerültek, viszont egy sor tartalék van még, amivel számolnunk kell. Ilyen a gépek, berendezések jobb kihasználása, az üzem- és munkaszervezés javítása, ami ma már a szövetkeze­tekben is életszükséglet. Alapvető feladatként' említet­te meg a szolgáltatások fej­lesztését. Több példával bi­zonyította, hogy a jövőben is ez a legfontosabb feladat és ma már jövedelmező is ez a tevékenységi ág. A szolgáltatásokról beszélt dr. Szabó Gyula is, a salgó­tarjáni Szolgáltató Szövetke­zet elnöke. Náluk számszerű­ségében is növekedett a szol­gáltatások értéke és különö­sen érzékelhető a fejlődés a kulturáltság tekintetében. Azt is megállapította, hogy a me­gye ipari szövetkezetei töb­bet tudtak volna tenni a szolgáltatások fejlesztése ér­dekében, ha valamennyi he­lyen szívügyüknek tekintenék ezt a fontos társadalompoli­tikai kérdést. Hustyava Sándor, az érsek­vadkerti Építő Szövetkezet, elnöke a lakásépítéssel járó gondokról, majd a munkavé­delemmel kapcsolatos kérdé­sekről fejtette ki véleményét. Az első napirend vitáját Szalai Gáspár foglalta össze. Választások Ezután került sor a tisztségviselők és a közgyűlési bízott. Ságok újjáválasztására. A KISZÖV elnökének ismét Szalai Gáspárt, az elnökség tagjainak Petényi .János, dr. Szabó Gyula, Gellérthegyi Gyula, Szalai Tiborné, Tományi Pálné, Pisák Pál, Dudás Pál és Hustyava Sándor küldötteket vá­lasztották. öttagú felügyelő bizottságot választottak, amely, nek elnöke ismét Szarvas Imre lett. Ezenkívül megválasz­tották a hat küldöttközgyülési bizottság tagjait és a bízott. Ságok elnökeit. A küldöttközgyűlés második napirendjén Szalai Gáspár előterjesztésében megvitatták az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának kongresszusi irányelveit. Ezután ismét vá­lasztásra került sor. Kongresszusi küldöttnek Szalai Gás. párt, Gellérthegyi Gyulát, Kinézel Lászlót, dr. Szabó Gyű- lát. Szalai Tibornét, Pisák Páll, Kovács Melániát, Rácz De­zsőt és Szarvas Imrét választották. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa tagjául pedig Szalai Gáspár KISZÖV- elnököt és Pisák Pált választották. NOGRÁD — 1976, július 30., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom