Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

Vallomások (3.) Az olvasók fóruma (5.) I Montrealiról jelentjük (7.) Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. CVF., 178. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1976. JULIUS 29., CSÜTÖRTÖK Kovácsolá­svárban A hosszan tartó kánikula nagyon sok munkahelyen megnehezíti a dolgozók mun kakörüiményeit. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben különösen nehéz a feladatuk a kovácsológyári munkások­nak. A hőmérséklet gyakran még az öiven Celsius-fok hó­Az ember Hitekig szokatlanul vakító kék ég alatt éltünk, a rez­zenéstelen levegőt csak az utóbbi napokban mozgatta meg a kerekedő szél, s a szemkápráztató napsütést csak most váltották fel záporokat hozó esőfelhők. Nyugat-Európából drámai hangú jelentések érkeztek a szárazság dühöngő pusztításairól. Az International Heiald Tribun publicistája szerint „Mindenfajta ehető vagy iható árukészletet, a mar­hahústól kezdve a pezsgőig, kiapasztott a ragyogó, felhőtlen napsütés.” A lapok kiszáradt folyómedrek képét közlik. Azt latolgatják, hogy hány százezer szarvasmarhát kell kény­szervágással feláldozni a bekövetkező takarmányhiány mi­att. ' A forróság, az aszály dühöngését — ha talán kisebb mértékben is mint néhány nyugat-európai ország — mi is kóstolgatjuk, s érzékenyek a veszteségeink is. Az emberi munka egy része a természet ellenében most nálunk is ve­szendőbe megy, különösen zöldségfélékben, kapásnövények­ben és takarmánynövényekben. De hogy nálunk se kataszt­rófáról, se megoldhatatlan feladatokról nincs szó, és e sza­vak fel se merültek, annak nem csupán az az oka, hogy ké­sőbb kezdődött az aszályos periódus, mint a legjobban súj­tott országokban. A még fontosabb, döntő ok, hogy szocia­lista termelési rendszerünk kiválóan alkalmasnak bizonyult ésszerű keretek közé fogni az emberi munkát és érdekeltté tenni az embert a kollektív erőfeszítésekben. Az aszály lényegében ugyanazt mutatta meg, amit a tu­domány emberei már jó ideje erősítgetnek: a termelés és a technika mai szintjén, a világ'íogyasztás jelenlegi és még inkább jövőbeli nívóján, csak a tervszerűen irányított gaz­daságok képesek megoldani azokat a roppant feladatokat, amelyeket a helyzet követel. S még inkább akkor, ha az át­lagostól eltérő természeti viszonyok is közbeszólnak. De az ilyen — hQgy úgy mondjuk „globális” —r tanulságokon túl meg kell jegyeznünk magunknak valami figyelemre méltót. Ez pedig a dolog emberi oldala: Nem azt akarjuk mondani, hogy nálunk az ember nem kutatja aggodalmasan és kémleli nyugtalanul az ég peremét, a bizonytalan és meddő felhőzetet. Bizony nézi azt vizsgá­lódva, és nehéz szívvel tekint a megrepedezett földre, az egyetlen gépkocsi vagy traktor által felvert átláthatatlan és sokáig lebegő porfüggönyre, az apadozó kutakra. Szomjazik az ember is, akár a földeken dolgozik, akár a melegüze-' mekben, a közlekedésben és máshol. Bőven ontja verejté­két úgy is, most is, hogy az aratás és betakarítás immár teljes egészében gépekre hagyatkozik, és ismeretlen már az emberszikkasztó kézi aratás és kézi munka. Azt se mond­juk, hogy nem beszél nyugtalanságáról, hiszen az aszálynak talán még nincs vége, és még nem lehet számot vetni az­zal, hogy végső soron mennyi lesz a kár és kit hogy fog érinteni. Mégis, szó sincs olyasféle nyugtalanságról, bénult, vagy reménytelen kétségbeesésről, mint amilyeneket Magyaror­szágon a súlyos aszályok mindig magukkal hordoztak. A mostani szárazság elleni küzdelmet egy másfajta bizakodá- sú, öntudatú ember vette fel, aki nagyon jól tudja, hogy egy egész ország segítségére, együttműködésére támaszkodhat. Képesek vagyunk, tudunk gépeket, anyagot, felszerelést cso­portosítani oda, ahová kell, és emberi munkaerőt ott, ahol a Tennivalók különlegesen összetorlódtak. Éppen ezért az eddigiekben „megúsztuk” például nagyobb erdőtüzek éstar- lótüzek nélkül, a gazdaságok dolgozói minden elismerést megérdemlő munkát végeznek az öntözőberendezések üze­meltetésében, áttelepítésében, az aratás, bálázás, behordás, tárolás időre történő elvégzésében. A szóAak, a buzdításnak persze mindig van szerepe és jelentősége. De őszintén meg kell mondani, hogy az embe­rek anélkül is nagyon jól és lelkiismeretesen teszik a dol­gukat, hogy az újságok, a hírközlő szervek teleírnák vagy teleharsognák őket felhívásokkal. A harminc-harmincöt fo- ( kos hőségek, a rendületlenül tűző nap, vagy magas páratar- ' talmú légkör, a munkaigények megsokszorozódása ellenére, a parasztság szorgalma, lendülete, körültekintő fáradozása az egész ország tiszteletét és elismerését kivívja. Így dol­gozni, valóban csak azok tudnak, és akarnak, akik értel­mét, hasznát látják, akik . a felelősséget tettekkel értelme­zik. Az aszályban állat és növény lehajtja fejét: az ember nem hajtott fejet előtte. Táborozik az Uszfy-llimszkbe induló magyar építőbrigád r A KGST-beruházással épü­lő. uszty-ilimszki faipari kombinát építésére augusztus elején magyar építőbrigád utazik á Szovjetunióba- A háromszáz tagú magya'r épí- tőbrigad július 23-tól augusz­tus 1-ig felkészítő táborozá- ' son vesz részt Dunaújváros­ában- A felkészülésről szerdán Dunaújvárosban tájékoztatót tartott a1 KISZ központi bi­zottsága. Hanyecz István, az építőbrigád vezetője el­mondta. hogy a háromszáz fiatal két évre utazik a kö­zép-szibériai Uszty-Ilimszkbe, ahol évente hétmillió köbmé­ter fát feldolgozó, hét nagy­üzemből álló kombinát és óriás vízi erőmű épül. A ma­gyar fiatalok önálló munka- területe — szovjet műszaki irányítással — az évi félmil­lió tonna kapacitású cellu­lózgyár faelőkészítő és kise­gítő üzemeinek felépítése lesz. Kädär Janos fogadta Romesli Chandrát ős Jerzg Lukaszeifliiczet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta az Országos Béketanács vendé­geként hazánkban' tartózkodó Romesh Chandrát, a Béke­világtanács főtitkárát. A megbeszélésen Romesh Chandra tájékoztatást adott a Béke-világtanács tevékeny­ségéről, terveiről, közöttük a fejlődési világkonferencia előkészületeiről, amelyre ez év őszén kerül sor Budapes­tén. A BVT főtitkár® ismer­tette az új -stockolmi felhí-' vás céljait, s az annak nyo­mán kibontakozó nemzetközi akciókat. Kádár János nagyra érté­kelte a Béke-világtanácsiiak Népköztársaság miniszter­elnöke Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének meg­Nemeg Dezső- az MSZÍMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság Po­litikai Főiskolájának rektora szerdán Vas megyébe látoga­tott. Szombathelyen a megyei pártbizottság székhazában Csonka György. az MSZMP Vas megyei Bizottságának titkára, és dr- Gonda György, a megyei tanács elnöke tájé­koztatta a 280 000 lakosú me­gye gazdasági, társadalmi és politikai életéről- Nemes De­zső ezután a Szombathelyi a béke megszilárdításáért, a népek szabadságának . és együttműködésének fejlesz­téséért, a közvélemény szere­pének növekedéséért folyta­tott áldozatos munkáját A magyar nép további támoga­tásáról biztosította a BVT el­nökségét a fejlődési világ- konferencia előkészítésében, az új stockholmi felhívás céljai­nak eléréséért, a fegyverkezési' verseny megszüntetéséért, a leszerelésért kibontakozó vi­lágméretű társadalmi küzde­lemben. A szívélyes, baráti találko­zón részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője és Sebestyén Nán­hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországban utazik. (MTI) Pamutipari Vállalatot látogat­ta meg. A Politikai Bizottság tagja tájékozódott az üzemi párt­munkáról. találkozott szocia­lista brigádvezetők egy cso­portjával. majd a Szombat­hely déli peremén, mintegy 520 millió forintos beruházás­sal létesülő szerelvénygyár építkezését kereste fel­Délután a megyei pártbi­zottság székházában tartott aktívaértekezleten Nemes De­zső időszerű nemzetközi kér­désekről tartott előadást. dorné, az Országos Béketa­nács főtitkára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta a ha­zánkban tartózkodó Jerzy Lu- kaszewiczet, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körben folytatott megbeszé­lésen részt/ vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, és Grósz Károly, a KB agi- tációs és propagandaosztá­lyának vezetője. Jelen volt dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Magyar— mexikói parlamenti tárgyalások Szerdán az Országház Go­belintermében hivatalos tár­gyalást folytatott a magyar országgyűlés Inokai János aH elnök vezette küldöttsége és a mexikói parlamenti delegáció, amely Luis Danton Rodri­guez Jaime, a képviselőház el­nökhelyettese vezetésével tartózkodik hazánkban­A tárgyaláson kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország törvényhozó testületé­nek tevékenységéről, s véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­déséről. Ezt követően Apró Antal- az országgyűlés elnöke hiva­talában fogadta a mexikói parlamenti küldöttséget­majd ebédet adott tiszteleté­re az Országház Vadásztei" I mében­mérsékletet is eléri. Kolláth Bálint, a Gábor Áron aranykoszorús brigád vezetője a 22 kg-os lengyel törzset helyezi be a gépbe, Lengyelország ha utazik Lázár György Lázár György, a Magyar hívására a közeli napokban Nemes Dezső látogatása Vas megyében > Sikeren fél év Romhányban Pótvállalás az éves tervhez Ä romhányi építési és kerá­miagyár jelentősen túlteljesí­tette első félévi tervét. Fáb- ry István főkönyvelő nem kis büszkeséggel számolt be a gazdasági tevékenységről. Legfőbb gyártmányuk­ból, a falburkoló csem­péből a tervezett 314 ezer négyzetméter lie- helyett 636 négyzetmétert gyártottak. Ez a mennyiség a tervezett 40 millió forint termelési ér­tékkel szemben 41 millió 315 ezer forint tényleges terme­lési értéket jelent. A padlóburkolólap-gyártás területén is hasonló növeke­dés tapasztalható. Ugyanis az első fel évre 260 ezer négy­zetmétert terveztek, de végül • is 264 ezer 428 ' négyzetmétert gyártottak. A padlóburkoló termékek termelési értéke a tervezett 61 millió forinttal szemben 64 millió 724 ezer forint. természetesen a terme­lési terv túlteljesítése, a jó gazdálkodás az eredményter­ven is érzékelhető; a terve­zett 28 millió 346 ezer forin­tot túlteljesítették, s 29 mil­lió forintot érlek el. A selejt alakulásáról Is érdeklődtünk- A gyár főköny­velője elmondta, hogy az év elején gondot okozott a vi­szonylag magas selejt, melyet a rossz alapanyag-eilátás okozott. Ezt a gyár időben jelezte a B'inomkerámiaipari Műveknek, illetve a kistere- nyei kitermelőnek, de hóna­pokon keresztül gyakran be­mérés nélkül egyenesen a va­gonokból kellett az alapanya­got a masszaüzembe szállíta­ni. Ennek következtében a selejt fokozódott, és ez csök­kentette az I. osztályú gyárt- mánydk mennyiségét és a nyereséget. Az első féléves gazdálko­dást jelző mutatók fejlő­désről tanúskodnak. Érdemes megemlíteni, hogy a tervezett munkaidő-kihasz­nálás az első. fél évben 89,1 százalék volt. Túlóra-felhasz­nálásként 12,21 órát terveztek dolgozónként .ténylegesen, azonban 10,65 órát használ­tak fel. A törtnapi veszteség — csökkentett munkaidővel — a tervezetthez képest, dolgozón­ként három órávai mérséklő­dött. Ezek a mutatók a janu­ártól májusig terjedő idő­szakra vonatkoznak. A telje­sítménybérben dolgozok ará­nya júliusban a tervezett 85 százalék helyett csak 79,3 százalék volt. Ezek után nézzük meg a nyereségtervet, amely szintén szép eredményekre utal. Egész évre 45 millió fo­rint nyereséget határo­zott meg a FIM a gyár számára. A romhányi épitési és kerámiagyár 50 millió forint nyereség el­érését határozta el­Termelési értéktervüket ugyancsak módosították, a tervezett 208 millió forintról 220 millióra. A.,gyár kollektívája jóleső érzéssel adta hozzájárulását a terv felemeléséhez, mert jól tudja, hogy az állam minden eszközzel támogatja fejleszté­süket. És nem utolsósorban a jó gazdálkodás eredménye­ként az idei évre- tervezett 6 százalékos béremelést is meg­kapják a dolgozók. Elek János cllenütőkalapá- csos gépével bányaékeket ké­szít. Egy délelőtti műszak alatt kétszáz ballont tölt meg szé* davízzel Józaa András. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom