Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-28 / 177. szám
1 / Rendezés közben — megnyitás előtt A szénbányászat és a bányászélet Nágrád megyében 1861-1962 Száz év történetét ismerhetik meg azok, akik végignézik majd ezt a szeptemberben nyíló múzeumi tárlatot a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban. A kiállítás, természetesen, utal a korábbi bányászkodásra és az 1962. utáni fejlődésre is. A kiállítás rendezésével a munkacso- i port már csaknem elkészült, a rendezés munkálatai még folynak. Dr. Horváth Istvánnal, a megyei múzeumok igazgatója- | val a kiállítás rendezéséről, céljáról beszélgetünk, közben megtekintjük a már elkészült — Múlt év őszén a Nógrádi Szénbányák és a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum között szocialista szerződés jött létre — jegyzi meg az igazgató. — . Célja, hogy a bányászkodás múltját, jelenét bemutató tárgyak, dokumentumok gyűjtése rendszerezettebbé, szervezettebbé váljon, jobban szolgálja a szocialista brigádok nevelését. E szerződés egyik konkrét eredménye lesz ez a kiállítás, amelyhez a Nógrádi Szénbányák kőzetek, dokumentumok, fényképek, diaanyag közrebocsátásával járult hozzá. Forgatókönyvét és kivitelezését a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum muzeológusaiból alakult munkacsoport írta, illetve tervezte. A munkacsoport vezetője Szvircsek Ferenc ipartörténész muzeológus, tagjai Balázs László és Vonsik Ilona, a múzeum munkatársai. A rendező muzeológusok munkáját a kivitelező díszletezők, Szujó ZolCán és Presits Antal eredményesen segítették. — Milyen céllal nyílik meg ez a kiállítás? — A tárlat mondanivalója elsősorban az, hogy száz' év gazdasági fejlődését, politikai küzdelmeit, az élet megváltozását hűen bemutassa, utaljon a különböző területek összefüggéseire, a múzeum adta lehetőségek között. Kiállításunk három nagy egységből áll, a bányaművelés technikai és technológiai fejlődését bemutató részből, a politikai küzdelmeket, az elnyomás elleni harcot dokumentáló egységből, valamint a bányászéletmódot, a művelődés megváltozását reprezentáló anyagból. Mindezeket igyekszünk úgy bemutatni, hogy világossá váljanak a különböző tevékenységek közti összefüggések, s az így kirészleteket. alakított kép beépüljön Nóg- rád megye általános történetébe. * — Milyen anyaggal találkozunk a kiállításon? — Elég gazdag dokumentációs anyag állt rendelkezésünkre. Így fontos volt az, hogy a rendező muzeológusok miként válogatnak az anyagban, hogyan hangsúlyozódnak az időszak eseményei. Ügy vélem, ez a munka sikeres volt, a látogató elé a legfontosabb dokumentumok kerülnek. Nincs mód semmiféle felsorolásra, hiszen anyagunk rendkívül gazdag. Csak néhány példát említek. Az érdekes dokumentumok közül megemlítem a bányaművelést bemutató térképanyagot, a Pressburger Zeitung közlését a nógrádi szénelőfordulásról, az ellenforradalmi rendszer ellen megindult kommunista szervezkedés dokumentumait, a bányai iskolázás körülményeire utaló tárgyi anyagot. — Ez a gazdag anyag, re- 1 méljük, nemcsak a bányászatban dolgozókat vonzza a múzeumba. — Szeretnénk, ha a kiállítás látogatói elsősorban az iskolák diákjaiból, s nemcsak a bányai dolgozókból, de a többi iparágban tevékenykedőkből kerülne ki. Elsősorban az iparban dolgozó szocialista brigádok tagjainak érdeklődésére számítunk, hiszen tárlatunkkal a magunk eszközeivel kulturális vállalásaik teljesítését kívánjuk segíteni. Korszerű tárlatvezetést alkalmazunk, magnetofonok, vetítési lehetőség áll majd rendelkezésre. A kiállításhoz nyomtatott vezető is készül. A tárlatot a bányásznapra nyitjuk meg, szeptember 3- án. T. E. Sxebercnyi Lehel: 8. Ha összeadnák, tizennégy kilométer is kijönne, amit nyolc óra alatt lábujjhegyen jár a kocsival, oda-visszaMost másfél órát járt csak, éppen megteltek a csévék. Hirtelen vaksötét lett és süket csend. — Lámpát! — kiáltotta valaki. A művezető kitapogatta az akkumulátoros lámpát, a segédmester a csók szabadsága mellett agitált, és késlekedett a lámpák bekapcsolásával. Végül mégiscsak kigyulladt a fény a csarnok két távoli szegletében. A gépek derengve feketéllettek és hosz- szú" árnyékuk a falig ért. Kis idő múlva pedig már többet is lehetett látni, mert a villanykörték is adtak sápadt világot, mihelyt 'a gyár aggregátora begerjedt. Ekkor Anyicskáék már hozzá is foghattak, mert éppen ott tartottak, hogy leszedhették a teli csévéket. utána meg hüvelyezni —• volt mit tenni- ök. míg mások, akiknek éppen mozgó gépen volt dolguk, tétlenségre kárhoztatva beszélgettek- * Odajöttek a heteshez. és nézték Anyicskáékat. — Ügyes segítséged van — mondták Loncinak- Anvicska hármasával kapkodta a csávákét- ujjait az orsók közé akasztva- Így villázta lefele; Lonci most is megcsókoltad Anyicskát. — Az én tanítványom! Egy társnője elvitatta érdemét. — Kaptál volna egy olyan vándormadarat, mint én a múltkor- Ha még láttál kétbalkezest! Mikor kiderült. hogy Anyicska a hegyekből jött. mindent értettek- Onnan jön a legjobb munkaerő. — Nincsenek még kirafinálva — mondta egy piros képű, gömbölyded asszony, ki hiába járkált a gép mellett tiz-nehány kilométert; amit leadott, visszatáplálkoz- ta. Most is táplálkozott, két orcája pufókra tömve. úgy beszélt- — Jól bírják a jár- kélást — mondta, s elmesélte a többieknek, hogy ezek a hegyi tótok, mikor autóbuszt kaptak, sokáig nem ültek fel rá. hanem mellette gyalogoltak. sajnálták rá a pénzt. Nevettek ezen. a piros képű asszonynak ide-oda ringott a teli pofazacskója- Anyicska pedig elpirult- de nem láthatták. mert lehajtotta az arcát- és még gyorsabban végezte az abcugolást. Amazok pedig tovább beszélgettek- Anyicska falujáról, mert érdekes volt nekik: hogyan élnek ott az emberek. és milyen szokásaik vannak 4 NOGRÁD — 1976. július 28., szerda A SZOT titkárságának határozat értelmébej Újjáválasztják a társadalmi vezetőségeket Jelenet az YVES MONTAND a PÁRIZSI OLYMPIA SZÍNPADÁN. francia zenés filmből. (Július 28. — Szerda 20.00 h. 2. MŰSOR!) Készülődés a képzőművészen világhétre Tavaly első ízben zajlottak Nógrádban is a Képzőművészeti világhét eseményei, amelyek érdeklődést váltottak ki a közönség körében.ráirányították a figyelmet a művészetek e fontos ágára. Bár még a nyárban járunk, máris megkezdődött ,a felkészülés megyénkben az idei képző- művészeti világhétre. Jelentős A magyar szakszervezetek ‘ egesz történelmük során megkülönböztetett figyelmet fordítodlak a dolgozók ide>- ológiai. kulturális nevelésére. képzésére. Igaz. ugyan- hogy a fejlett szocializmust építő társadalmunk kulturális és műveltségbeli felemelkedésének alapja a korszerű közoktatási rendszer- hogy a továbbtanulás lehetősége hazánkban mindenki számára biztosított- mégsem jut el mindenki a felső- vagy középfokú- sőt- még az alapfokú végzettség megszerzéséig sem. Emiatt is van szükség mind a közeli, mind a távo- Labbi jövőben . olyan intézményrendszerre. amely lehetővé teszi, hogy társadalmunk tagjai lépést tartearaaik a fejlődéssel. Ennek az. elvárásnak a helyességét igazolják Kádár Jánosnak, az MSZMP XI. kongresszusán elmondott szavai, miszerint: -A társadalom további felemelkedését szolgáló céljaink szükségessé teszik, hogy erőteljesebben fejlesszük közművelődési rendszerünket- A jelenleg is meglevő lehetőségek jobb kihasználása mellett fejlesszük a művelődés egyéni és közösségi formáit---” , A művelődés közösségi for máinak fejlesztése elképzelhetetlen a kulturális nevelő munka társadalmi- közösségi jellegének erősítése nélkül- De nem nélkülözhető a társadalmasítás a vezetői munkában. így a művelődési otthonok. klubok vezetésében sem- Ezért a SZOT titkársága ez év júniusában határozatot fogadott el a szakszervezeti művelődési intézmények tár sadalmi vezető-'égeinek újjá" választásáról. A határozat ér-, telimében 1976- végéig társadalmi vezetőséget kell választani. illetve újjáválasztani valamennyi szakszervezeti művelődési ottho-.ban- klubban, azok tartós közösségeiben- A társadalmi vezetőségvá- Uisztás alapvető célkitűzése a mű velőd ésiotthon-vezetés demokratizmusának biztosítása- továbbfejlesztése. Aktivizálva abban a közművelődésért tenni akaró munkásokat- mindenekelőtt a művelődésben élenjáró szocialista brigádokat- alkalmazó takat és értelmiségieket a helyi köz- művelődésért felelős gazdasági, társadalmi és tömegszervezeteket, törekedve a fiatalok minél nagyobb számú bevonására. Mindezeken kívül a művelődési otthonok társadalmi vezetőségválasz- tását a szakszervezeti választások részének tekintjük. A választások sikere mélyíti a szakszervezeti demokráciát.- jobb feltételeket teremt a művelődési otthonok munkájának erősítéséhez- politikai felelősségük növeléséhez. A választásokon a művelődési otthonok tevékenységét minősíteni kell- A minősítés feldolgozása segíti a szakszervezetek művelődési otthonokat irányító munkájának fejlesztésétöztudott- hogv a közművelődés fejlődése el" maradt az egyre növekvő társadalmi követelményektől- S az intézmények hálózata tárgyi- technikai feltételeiben végbement jelentős változások csak ideig-óráig tudják betölteni a hálózat egészében továbbra is fellelhető réseket- Termelőegységeink ki* százaléka rendelkezik csupán művelődési intézménnyel’ vagy szakszervezeti klubbal- A kilátásokat tekintve e térén a közeljövőben 6em várható lényeges előrehaladrs. pedig az új beruházások létesítését a mindinkább fokozódó követelmények rá do I kolják- A szakszervezeti kezelésben levő intézmények száma a gazdasági szerkezet változása kövei keztében jelentősen csökkent, s jelenleg néhány művelődési otthon működik megyénkben. A puszta számokat tekintve — vagy a szakszervezeti intézményeket a megyében műkő" dő mintegy kétszáz tanáesi közművelődési objektumhoz viszonyítva — jelentőségük csekélynek tűnhetDe mindez megváltozik- ha a szakszervezeti művelődési intézmények bázi6át> hatókörét. sajátos feladatát vizsgáljuk. A szakszervezeti művelődési otthonok közel húszezer dolgozó kulturális ellátá* sát hivatottak szolgálni. A jövőt építeni képes era' ** bér öntevékeny művelésének szükségére és lehetőségére figyelmeztetve azért szólunk a szakszervezeti aktivisták legjobbjaihoz. vállalják a társadalmi vezetőségi tagsággal járó megbízatást és a korszerűen kiművelt emberfők megteremtésében való munkálkodástBalogh Mihály. az SZMT munkatársa Megyei filmbemutatók Udu a filmeseknek eseménynek ígérkezik az a kiállítás, amelyet a megyei múzeumok igazgatósága és a megyei József Attila Művelődési Központ rendez’ Salgótarjánban. A képzőművészeti világhét alkalmából szeptember 26-tól október végéig lesz látható Lóránt János, Mun- kácsy-díjas festőművész gyűjteményes tárlata a József Attila Művelődési Központ üveg- csarnokábanValaki még azt is tudta, hogy a csecsemők nyakára karikagyűrűt kötnek sárgaság ellen- És- hogy pálinkába mártott zsemlét etetnek reggelire az iskolás gyerekenkel. Másvalaki hallotta, hogy fél mázsa kukoricát is felvisz egy asz- szony a hátán a hegybe. Lejönnek gombával. ,és cserélnek— Annyit bírnak, mint egy állat — mondta a segédmester —, és úgy is élnek- — Tudott asszonyokról. akik ágyat vittek fel a hegybe a hátukon. Megvették a városban és fölvitték. Az ágyról eszébe jutottak a közöttük divó szerelmi szokások isA nők' vihogtak, mert ismerték a segédmestert. ..Helyben vagyunk már” — mondták— Az a szokás náluk — ecsetelte a segédmesi,er —- hogy a házasság előtt meg kell a dolognak tenni. Ez a törvény- A szülők a házban alszanak, az ágyon, a jény meg az udvarlójával fenn a padláson, a szénában, az ő tudtukkal— Kipróbálják egymást — mondta a kövér asszony- — Ez nem vicc! — Mert somolyogtak ott. A technikus is mosolygott- a festődéből ő is odajött- Egy szót sem szólt., csak Anyicska megérezte, hogy ott van- Szeme bársonyát megérezte a hátába'n- A szív kis kalimpálása elég volt. hogy ujjai elbutuljanak. csaknem elejtett egy csévél, s a kettes szedegetéshez is alig lett mersze. Mikor félre is lesett- hogy megbizonyosodjék. magában pajkos elégedettséget és megnyugvást érzett: ..Hát idejött. Idehúzta valami”Anyicska észrevehetően megváltozott. Mikor pedig a Férfiasán be kell vallanunk: tájékoztatónk összefoglaló címét egy szelíden ironikus hangvételű francia— olasz filmtől kölcsönöztük. Mentségünkre szolgáljon, hogy ezzel kívántuk hálánkat és elismerésünket kifejezni a filmek alkotóinak, akik érdekes és szép filmeket készítettek számunkra, nyári frissítőül. Heti ismertetőnket kezdjük mindjárt az említett francia —olasz filmmel! technikus megszólalt, egyszeriben ő is szóra bátorodott, és nagyon is élénk lettA technikus csinos volt és fiatal, s máris sok mindent tudott. Az újságok és könyvek érdekelték- És minden ami a világban történik- Most is érdeklődve figyelt, s amikor beleszólt, kedvesen es választékosán beszélt- Ezt mondta: — Az ilyen népszigeteknek nincs utánpótlásuk a kultúrában..- Nem lehet okolni őket a magunk felelősségének fölvetése nélkül-.Ezt arra mondta, hogy a hegyi falucskát elmaradottsága miatt csepülték. ahol az emberek közmondásosan együ- gyűek. viselkedésük durva és a fejük tele van babonával: tán bizony még boszorkányok is vannak náluk. — Lonci is kifogott egy csinosát — mondta a segédmes- térMikor kimulatták ezen magukat. akkor mondta a technikus, amit mondott- és még ezt szólta: — De befizetek én a ma" gunkfajta kultúremberekre is. Anyicska szövetségest érzett maga mögött- És még túláradó kedvet érzett— El kell egyszer jönni — mondta- És mindjárt Loncit hívta, hogy jöjjön el a búcsúra- most Péter-Pálkor- Meglátja. milyen szép falu. és milyen jók ott a népek. Lonci' ba fogódzott, de a többieknek is szólt. — Lesz citromos torta? — kérdezte Lonci csak úgy. — Lesz— Hát tudd meg, hogy megyek. — Elhatározta egy pillanat alatt. (Folytatjuk.) Az Üdv a művésznek Yves Robert francia rendező munkája. Neve jól cseng a hazai mozilátogatók fülében is; ő rendezte a kirobbanó sikert aratott Horgász a pácban-t Louis de Funes-vel, a későbbi csendőrfilmekbeji megkedvelt nagy mulattatóval a főszerepben. Sokan emlékezhetnek még a Goimbháborúra is, erre a ragyogó pedagógiai érzékkel, filmes ötletekkel vászonra vitt gyermektörténetre. Yves Robert rendező — példáink is igazolják — eddigi filmjeiben a gyermek- világ elemzését és a szélsőséges nevettetést tartotta feladatának. Az Üdv a művésznek című alkotásában más oldatáról mutatkozik be: gyengéd és együttérző módon egy kisembert. a művészet sorkatonáját állítja elénk,' valamint az ezzel járó hajszolt, szánandó létformát- Nagy segítségére van ebben a négy kiváló színész: Jean Rochefort, Carla Gravina, Francoise Fabian — és mindenekelőtt művészt alakító Marcello Mastroianni. Az „Azerbajdzsán” Filmstúdióban készült a Halál az életért című kalandokban, izgalmakban bővelkedő szovjet filmdráma. A történet 1919— 20-ban játszódik Azerbajd* zsánban, ahol a hatalmat az ellenforradaimárok és a kül* földi megszállók tartották kezükben. Hőse Gatir Mamed- aki a szegények élére áll és megbünteti a gazdagokat, majd csapatával együtt a fehérek elleni harc szervezője lesz. Alakját Sahmar Alikperov személyesíti meg. A filmet Raszim Odzsagov rendezteA dervis és a halál jugoszláv művészek alkotása- A fii* met Zdravko Velimirovic készítette Mesa Selimovic azonos című regényéből, amely Csuka Zoltán fordításában az Európa Könyvkiadó gondoz«* sában nálunk is megjelent- A hatalom . és az erkölcs kérdéseit vizsgáló mű sűrítetten drámai hangulata, csodálatosan szép dalmát tájai bizonyára m gnyerik a közönség legszélesebb rétegeinek tetszését. A dervist Voja Miric játssza, mellette egy régi ismerőst is üdvözölhetünk: a nagyon sok jugoszláv filmben főszerepet alakító és látott Bata Zivojinovicot, A héten láthatja a közönség Fellini Amarcord (Emlékezem) című művét. Luchino Visconti Elátkozottakját, melyek az Art Kino műsoréban korábbi időpontban már szerepeltek. Tankönyvpályázat' Az Országos Pedagógiai In- jedelme maximum 400 kéz" tézet és a Tankönyvkiadó pályázatot hirdetett az alábbi' dokumentumok megírására: Matematika az általános iskola 5- osztálya számára (tankönyv); Munkalapok az új matematika-tanterv 5. osztályos anyagának tanulásához; Kézikönyv az új matematika- tanterv 5. osztályos anyagának tanításához. A tankönyv terjedelme legfeljebb 300 kéziratoldal lehet és teljes egészében színes nyomásra tervezhető. A kézikönyv teriratoldal, ebből 100 oldal melléklet, feladatkártyák. Ezenkívül ugyancsak el kell készíteni mindhárom dokumentum teljes tervezetét. A pályázaton pedagógusok, és nem pedagógusok egyénenként, vagy munkaközösségben egyaránt részt vehetnek- A jeligés pályamunkákat az Országos Pedagógiai Intézet matematikai tanszékére kell beküldeni szeptember l'ig négy gépelt példányban (1071 Budapest, Gorkij fasor 17-21). nács a közelmúltban szerződést kötött a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral- Ennek érteimében Pyrolis másolóberendezésének használatát átengedte a művelődési intézménynek. a gép működtetéséhez szükséges munkaerőt a könyvtár, a berendezés számára a helyiséget a tanács biztosította. A szerződéssel régi sokszorosítási gondja oldódott meg az intézménynek, mely a jövpbén már ezzel a berendezéssel készíti propaganda- és módszertani kiadványait. Másolóberendezés a könyvtárnak A Salgótarjáni városi Taf '>