Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
Megkezdődtek a szegedi szabadtéri játékok Nyitóműsoron : Az ember tragédiája Szombaton a délelőtti érákban már százak várakoztak a centenáriumi szegedi ipari vásár főbejáratánál a nyitásra. Néhány perc alatt megteltek látogatókkal a kiállítási csarnokok. A délutáni órákban és vasárnap csúcsforgalmi időszakot élt át a vásár. Több tízezren te' ri- tették meg Szeged nagy Kirakatát. A déli órákban érezni lehetett a ..napfény városában”, hogy az ünnepi hetek legnagyobb szabású, rendezvénye, a szabadtéri játékok nyitánya ez a szombat. Díszes kirakatok, tarka tömeg, nagy vendégjárás. A hét végén nemcsak -a szabadtéri színpadon foglaltak el minden helyet, hanem a szállodákban. a kempingekben, s a fizetővendég-szolgálat szobáiban is. A hét végén harmincötezer vendég, turistalátogató érkezett Szegedre. Külön autóbuszok indultak Székesfehérvárról, Salgótarjánból, Tatabányáról, Miskolcról, Visegrádról, Békéscsabáról, Karcagról, Debrecenből, hogy csak a legnagyobb turistacsoportokat említsük. Száz különautóbusz hozta a vendégeket. Nagy számban jöttek turisták az NDK-ból, Jugoszláviából és Bulgáriából. l Az esti órákban ■ fokozódott az ünnepi hangulat. A borongás idő, a szemerkélő eső ellenére már "hét órakor hosz- szú sorokban hömpölygőit a tömeg a Dóm tér felé. Nyolc órára, a kezdés időpontjára megkegyelmezett az idő is. A fanfárhangok után felhangzottak a Himnusz hangjai, jelezvén a felszabadulás után rendezett 18. szegedi szabadtéri játékok kezdetét. A nézőtér zsúfolásig megtelt. ötezer vendég volt kíváncsi a premierre, a nyitó- előadáson bemutatott műre, Madách Imre remekére, Az ember tragédiájára. Madách halhatatlan drámai költeménye immár a tizennegyedik nyáron kerül a közönség elé. Hét nyári évadban tűzték műsorra a felszabadulás előtti szabadtéri programok sorában, s a felújítás óta is a hetedik évad az idei, melynek műsorán szerepel. A játékok történetének egyik legtöbbet vitatott művét ezúttal Szinetár Miklós Kossuth-díjas, érdemes művész és a társrendező Félix László állította színpadra. A három főszerepet a rendező három nagyon tehetséges pályakezdő művészre osztotta. Ad ám alakját Hegedűs Géza, Évát Bánsági Ildikó alakította. Lucifer új felfogású alakját Lukács Sándor keltette életre. Jelentős szerepeket kaptak az idei Tragédiában a szegedi Nemzeti Színház művészei. Mellettük olyan nevekkel találkozhattak a nézők, mint Martin Márta, Tordy Géza, Gellei Kornél, Miklósy György, Úri István. Az ember tragédiájának forró sikerű bemutatója után méltán zúgott a taps, a közönség értőn fogadta Szinetár Miklós rendező újszerű elképzeléseinek megvalósulását. Az idei szabadtéri játékok második bemutatójára vasárnap este került sor. Első alkalommal került színre a Dóm téren Verdi operaremeke, a Nabucco — Békési András rendezésében. A szegedi nyári fesztivál szervezői jó néhány évvel ezelőtt felismerték, hogy a szabadtéri játékok színházi előadásai újabb művészi programok megrendezését inspirálják. Ügy sikerült összeállítani a szegedi ünnepi hetek eseménysorozatát, hogy a rendezvények kiegészítik, gazdagítják, mélyítik egymás hatásait. Szegeden a képzőművészeti rendezvények nemcsak hűséges kísérői másfél évtizede a szabadtéri előadásoknak, de saját művészeti águkban évenként új és új élményt nyújtó rangos társai is. A szegedi nyári kiállítás sorozatát méltán nevezik évek óta „képzőművészeti fesztiválnak”. Mellettük figyelemre méltóak a műfajokat és életműveket reprezentáló önálló tárlatok. A szegedi nyár immár elképzelhetetlen orgonahangversenyek nélkül. A Dóm hatalmas, hűvös csarnokában rendszeresen megszólal kiváló külföldi és hazai mesterek előadásában az Európa-hírű orgona. A városi tanácsháza udvarán esténként a barokk muzsika legszebb darabjai hangzanak fel, de a könnyűzene kedvelői sem miaradnak program nélkül. Az idén nyáron jubilál a szegedi ifjúsági napok rendezvénysorozata. Tizedszer találkoznak Szegeden az ország különböző részeiből ide sereglő fiatalok, hogy négy napon át birtokukba vegyék a várost. Évek óta két nyári egyetem gondoskodik arról, hogy a pedagógia és a művelődés szakemberei megismerkedjenek a legújabb kutatások eredményeivel, kicseréljék tapasztalataikat. Különös látványosság ez évben a centenáriumi ipari vásár, ahol egyszerre emlékeznek az elnyúlt évszázad ipari, kereskedelmi mozzanataira és bemutatják e táj szocialista gazdasági fejlődését. S nem utolsósorban gazdag sportrendezvények teszik teljessé a sokszínű szegedi programot. Mindenki kedve, érdeklődése szerint válogathat Smeberényi Lehels 7. A hegyek közt korán be- áll a sötét. Még á leghojiz- szabb nap táján is. Kilenckor már igen-igen sötét volt, midőn a kis ember az asztalossal a kocsmaajtón kilépett. A fénynyaláb a tér közepéig ért, onnan vaksötét. Az autóbusz a fényben állt, csen- desen berregett, indulás előtt. A verebek most is ott ültek a híd padkáján. Vihogtak. A Zsabka gyereknek kedveskedtek, ki az ajtóban állt, teli korsóval. A busznak füty- tyentgetett. A buszban gyér világ pislákolt. Inkább csak lányok ültek benne és fiatalasszonyok. Beszélgettek, vártak az indulásra. Egy szqke lány mosolyogva intett a trafikosnak. Anyicska volt. Az autóbusz felkapaszkodott a völgyből. De csak any- nyira, míg az út egy kanya- rintásnyit tett, s felért a laposra. Itt ritkás volt az erdő, s a rétek foltjai mégnem olvadtak bele egészen a sötétségbe, mert az égbolt mesz- szire kitárult, egészen a távoli csillagokig. Olyan távollakig, hogy nem lehetett szétválasztani, melyek tartoznak az égi és melyek a földi világhoz. A földi világhoz is sok csillag tartozott ott messze. A lapos nagyon emlékeztetett a repülőterek kifutóira, de ez senkinek se jutott eszébe. Így a tágabb röptű hasonlatok se. melyek ide kívánkoztak volna. Felérve, a motor átkapcsolt lehelelkönnyü duruzsolásra, s az autóbusz negyven percen át gurult a sötét erdőben. Csendesen, óvatosan, alig engedő fékek között. A kanyarokban néha elővillantak a háromszög alakú táblák, futó szarvasokkal. Máskor egy híd korlátja fehérlett a vizgsárok felett, hogy utána megint a fák sűrű sötétje következzék. Mindezt csak az elöl ülők látták, a többiek csak tudták, akiket hátrább ringatott a busz, a vaksi ablakok között, honnan visszaverődött a lámpák gyér világa. Fák szerint tudták, merre járnak, mint a vakok ismerik az unitig ko- cogtatott út köveit. Negyvenpercnyi gurulás után szétcsattantak az ajtók. Néhány ostornyeles lámpa birkózott a sötéttel, az aszfalt csak kihaltabb volt tőlük, s a város már behúzódott a házakba. De az -autóbuszból kiugráló lányok és menyecskék jól tudták, hogy ha nem is gondoltak rá, mily’ messzire kerültek az otthonuktól. Helyi vonat zakatolt velük keveset, s újra leszálltak. A sínek túloldalán a sárga falat éles fények világították meg. A távoli hegyek felől hűvös szél fújt. Anyicska összehúzta magán a kardigánt. A kiskapun még együtt mentek be,, sorban fblokkoltak, de a tágas udvaron, hol a lámpák félgömjei minden fényt a földre vertek, a »bálahegyekre — elváltak egymástól, ki erre ki arra tért. A szövődébe, meg a cérná- zóba . mentek a legtöbben. Anyicska a fonodában dolgozott. De az öltözőből nem egyenest ment be, hanem hátulról. Csak úgy» meggondolta 4 NÓGRAD - 1976. július 27., kedd magát. „Szeretem itt a színeket” — mondta. S kíváncsian tekergette a fejét, míg áthaladt a , bűzös festődén, az örökös hurcolkodásra emlékeztető előkészítőn, a bálák közt. ■ Mivel hiába tekergette a fejét, váratlanul érte a hang. Megrezzent tőle, de nem nagyon, a szív kis kalimpálása erejéig. Pedig tudhatta volna, hogy közelben ván. A lányok és asszonyok csiklandós vihogása jelezte. * — Méltóztassanak a tépett kötöttet a farkasolóba bekészíteni — hallatszott, kellem és finomság muzsikálta hangjában. Anyicska fejét világért se tekergette tovább, léptei szaporák lettek. — Annuska! Szép jó estét! — iramodott utána a hang. Anyicska röptiből visszadobta. A szép, nevető fogairól szelesen visszadobta: — Jó estét! •Már a kártológépek közt járt. A fonodában. A legszebb színek közt, melyek a bundázón, vagy a fátyolozón születtek, és amelyek a gépek csattogásai között is hallgatag-meghazudtolén mosolyogtak Anyicskára. Pillanatra leálltak a gépek. Váltás. Lonci már ott volt a hetesnél. Kendőjét igazította éppen, meghúzta még a tarkóján. — Annus, szia! — kiáltott, megcsókolta Anyicskát. — Tedd le gyorsan a cuccod, és spuri a valcokért! Anyicska egy felfordított ládára tette a holmiját, Lonci táskája mellé. Igyekezett a valcért. De szép lilával dolgozunk — mondta, mikor a hengert karja közé vette. Lonci is vitt egy hengert. Fekete haja és sárga kendője volt Loncinak. S a fonál a hengeren lila. Anyicska látta a feketét, a sárgát és a lilát, nagyon vidám lett, fürge ujjakkal véj gezte a bekötést, a lelke is Salgótarjáni bábosod elismerése Az előadás egyik vidám jelen ete. Ritkán esik szó a bábosok házai éts főleg külföldi sikereiről. Megyénk és az ország egyik legeredményesebben működő csoportja a József Attila Megyei Művelődési Központ Főnix bábegyüttese a „Szóljatok játszók, regölök” című, irodalmi színpadok országos versenyén a Népművelési Intézet irodalmi osztályának meghívására a napokban indulnak Veszprémbe. csuda könnyű volt, elfelejtett mindent, ami otthon volt. Az első ásítás kényszere is eiTót.h Jánosné. aki egyszemélyijén vezető, szervező és jelmeztervező, olyan színvonalas műsort állított össze a kazári néptánccsoporttal együtt, ami a ma is élő fonódalokra épül. A szombaton kezdődött kéthetes Balaton klnthetjük főpróbának, mert a nagy bemutatkozás októberben Zágrábban lesz- Egy-egy külföldi szereplés a jó munka eredménye, a zágrábi nemzetközi eszperantó bábfesztiválon való részvétel, joggal mondhatjuk, nemzetközi elismerése az együttesnek. körüli turnét nyugodtan teKéperDyő elolt A meghatározó tartalom múlt — Mióta is vagy nálunk? — kérdezte Lonci. — Két hónapja — mondta Anyicska. — Elmehetsz már vizsgázni. Odajött a segédmester is, hogy segítsen a hüvelyezés- ben. — Hüvelyezzünk egy kicsit — mondta és vigyorgott. — Köszönöm, van segítségem — csattant Lonci nyelve, kétféleképp is lehetett érteni. De hogy a segédmesternek kétségei ne legyenek, Anyicskát kezdte dicsérni, hogy soha ilyen jobb keze nem volt — Elpirulok — mondta Anyicska —, ha mindig dicsérsz. — Bánom is én — felelte Lonci, keze járt, egy-egy takácscsomót hagyott maga után, míg szeme fel-felragyogott Anyicskára. — Ez az igazság. Ügyes vagy, dolgos vagy, édesem. Egy < kicsit még tahó vagy persze, de mit várjon az ember? Mindezt nevetve mondta Lonci, az igazmondó szerepeben, Anyicska kedvesen mo. solygott hozzá. A négyszázhúsz fonál, ahogy a kocsi elindult, és kinyúlva megpergett az orsók és cilinderek között, olyan volt, mint egy lila árnyék. Ráhúzódott Anyicska arcára. Múltkor Lonci végignézett rajta, és azt mondta: „Olyan vagy. mint a régi tót cselédlányok. Vegyél magadra egy normális darabot, egy kardigánt”. Anyicska most emlékezett erre. Az is eszébe jutott, hogy aztán Lonci odajött hozzá, és megcsókolta. „Nehogy félreérts csacsikéin, nem úgy értettem.” „Biztosan látszott az arcomon. hogy rosszul esik” — gondolta' Anyicska. a kocs ^ után lépegetve, kötözgette a szakadt szalakat. <Folytatjuk.) A tartalom elsődlegessége nemcsak a regényre, de ja művészetek, köztük az irodalom. valamennyi műfajára vonatkozik. Még a tévékomédiára is- amit szokás általában a könnyű mulattatás eszközének felfogniMindezt azért bocsátottam előre, mert Polgár András múlt heti. Szépség Háza című tévékomédiája gazdagon rendelkezett az alapművek jegyeivel és erényeivel. Olyan ..kényes” témához nyúlt, ami szinte valamennyiünk húsába mar. hiszen magát a demokratikus jogok létezését kérdőjelezi meg egy fodrászverseny kapcsán- De vajon csak a fodrászversenyen fordul elő- hogy a verseny a különböző érdekek, korrupt patrónusok. hiú irányítók amoralitásának áldozatává válik? Nem jut eszünkbe erről például az a kérdés, hogy miért beteg a magyar foci. miért vakok sorsdöntő mérkőzéseken a futballbírák. hogy egyes csapatok egyes tagjai milliók szeme láttára verhetik el kézzel a labdát, tudván, hogy úgysem jön érte megtorlás? A kicsinált, előre megmanipulált eredmények nem keltik azt a látszatot, hogy más területeken is meg játszunk olykor hasonló cirkuszokat. amelyekről eleve tudjuk. hogy szükségtelenek, az eredmény úgyis ki van csinálva? Csak egv fodrászvei- senyen leközölj ák a kiküldöttek. főleg a nagyvonalú vezetők a szövetkezet, a közösség pénzét skót viszkire. hajnali lovagolásra. italra- nőre, biliárdra? Ez az egyetlen eset. mármint a fodrászverseny. hogy a szubjektivitás gyilkolja a becsületes dolgozók hitét választott, vagy ráoktrojált eszményeikben ? Az egyszerű történet középpontjában az egyszerű, becsületes. már gyanúsan szorgalmas és tisztességes dolgozó nő (Gobbi Hilda) áll- akitől n korrupt vezető mindig fél. mert tiszta emberségével, hitével. szókimondásával veszélyeztetve látja kiskirálysá" gát. Tilda, a Szépség Háza címet viselő fodrászszövetkezet tagja halálosan komolyan veszi a fodrászversenyt, mint* hogy magával hozta ifjú föl- fedezettjét- a csodakezű fodrászt- S míg ő nagy igyekezettel készíti elő felfedezettjét és annak modelljét a nagy versenyre- a zsűri a kulisszák mögött, a minisztériumi küldött segédletével, látatlanban elosztja a díjakat egymás között, a vezetők igényei és követelései alapján. Egy pillanatra még a szokásos főváros-vidék ellentétet is fölvillantja az író. Erénye ennek az írásnak (ez menti mag a giccstől). hogy nem szolgáltat látványos igazságot, ahogyan az életben 6em ér el feltétlenül a jogos igazságszolgáltatás egyetlen korrupt vezetőt sem- Hiszen jól tudjuk, hogy még a néhány látványos leleplezést sem követi az a szigor, amit az erkölcsös. tiszta kezű- munkáját komolyan vevő dolgozó joggal elvár. A fölfelé buktatás. az összefonódás mentőöve egyelőre megölték bennünk a hitet e burjánzó csökevények gyökeres kiirtásában- Galgóczi Erzsébet. Tóth Benedek és most Polgár András ezért kénytelen kívülről mesterségesen bevitt eszközökhöz folyamodni, nehogy a maffia gonoszsága diadalmaskodjék az igazságon. Olyan tévékomédiát _ láttunk tehát, amelyet hetekig, hónapokig, talán évekig nern tud elfeledni az. aki egyszer látta- Hiszen akkor a közéleti tisztaságra- a demokráciára való törekvést kellene elfelednünk. Félix László mértéktartó rendezéssel vitte képernyőre a témát. Gobbi Hilda. Halász László, Inke László és Nagy Attila kiemelkedő színészi játékkal igyekeztek pótolni a jellemábrázolás hiányosságát, a forgatókönyv negatív pontját- Ilyen komédiát, mely az élettel oly’ szoros k-ip so'atot tart és szatirikus hangvételével javítani akar máskor is szívesen látnánk a képernyőn(b. U i 1 )
