Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-24 / 174. szám

-—

... -----—

E

rősítjük, ápoljuk

a két testvérváros kapcsolatát

Magyarnándori aratók

Küzdelem a gabonáért

Finnországi tapasztalatokról

A Minisztertanács Tanácsi Ezek tagjait ugyancsak négy és megélhetési viszonyokra

Hivatalának engedélyével évre választják meg. mindenesetre jellemzőnek

Salgótarján már 1975-ben tartjuk az elmondottakat,

testvérvárosi kapcsolat fel- FEKETE NÁNDOR: — Már .

vételét kezdeményezte Finn- az előzőekben említettük, PÁLFALVAI LÁSZLÓ: —

ország egyik legfiatalabb hogy vendéglátóink színes, és A küldöttség egész, tartózkovárosával, Vantaa várossal, gazdag programot állítottak dását, az olt töltött napok

Július közepén, a magyar—> össze. Biztosították, hogy meg.

fínn baráti hét alkalmából a ismerkedjünk a város szotestvérvárosi kapcsolat fel- ciális és egészségügyi ellátávétele jegyében Salgótarján-1 sával, művészeti életével, képből 16 fős társadalmi dele- zőművészeti hagyományaival,

gáció utazott Finnországba, Az a benyomásunk, hogy a

amelyen beljil Salgótarján város szociális és egészségváros Tanácsát háromfős hi- ügyi ellátása, annak irányívatalos delegáció képviselte: tása és szervezése jó szín- Fékete -Nándor tanácselnök, vonalú. Programunk

Kratschmer Lajos, az MSZMP meglátogattunk egy

hangulatát alapvetően és kedvezően befolyásolta, hogy a Vantaa városában 1973-ban létrejött' Finn—Magyar Baráti Társaság alapszervezetének vezetői személyesen is részt vettek a küldöttség programjában. Kedvező benyomásokat szereztünk ar- során ról, hogy a finn emberek szociá- gondolkodásában jelentős szevárosi bizottságának csoport vezetője, s Pálfalvai László, a Hazafias Népfront városi elnöke. A salgótarjáni delegáció látogatása azért is je- 'entős volt, mért a testvérvárosi kapcsolat felvétele gyakorlatilag ezzel kezdődött.

Salgótarjánból először járt látás eredményeivel.

Vantaa városban hivatalos

küldöttség. . . .... , . , . ..

ran találkoztunk kepzomuMunkatársunk beszélgetést vészekkel, fiatal alkotókkal,

folytatott a delegáció három s alkalmunk volt tnegismer.

tagjáVal finnországi

lis otthont is. ahol 100, idős repet kap a két nép rokoni ember ellátásáról gondoskod- kapcsolatának erősítése és dák. Meglátogattunk egy ápolása, rendelőintézetet és az egészségügyi intézményeket irányító központot, ahol megismerkedtünk a járóbetegellátás, a körzeti orvosi eltalataikról.

FEKETE NÁNDOR: —Sál

KRATSCHMER LAJOS: — Örömünkre szolgált, hogy alkalmunk volt megismerkedni a vantaai képviselőtestület egyik kommunista ’ tagjával, az ottani kommunista csoport vezetőjével, aki 1971- ben előkészítője és elindítója volt a Vantaa és Salgótarján- Városok közötti kapni a finn nép legnagyobb csolat felvételének. Beszél- tapasz- költőjének, Aleksis Kivinek getésünk során elmondta,

— Kinttartózkodásunk soműemlékként őrzött házát, hogy nagy öröm számukra, Szót váltottunk fiatal mű- a finn kommunisták, illetve a

....... . . vészekkel, akik egy kiállítás baloldal sikerének és eredgotarjan küldöttségét nagy kapcsán maguk mutatták be ményének lehet elkönyvelalkotásaikat és ezen kérész- ni, hogy a két város között

tül adtak tájékoztatást tévé- ötéves várakozás után végre küldöttség kenységükről, gondjaikról, sikerült a személyes kapcsolatot megteremteni. Nagy érdeklődéssel tekintenek e KRATSCHMER LAJOS: — kapcsolat erősítésére, szeretnék részletesen megismer—• Az utóbbi évekre jellemző a gyors ütemű ipari és kereskedelmi hálózatfejlesztés. Különösen jelentős ezek közül az élelmiszer- és fesszeretettel fogadták Vantaa város vezetői. Körültekintéssel szervezték a

programját. Arra töreked- célkitűzéseikről,

tek, hogy lehetőséget nyújtsanak a város társadalmi életének teljes , megismerésére. Programunk egyik legérdeElöször szólnék a városról, kesébb részét jelentette a ni a szocialista Magyarország

Vantaa Finnország legfiata- íipn családoknál tett látó- életét. Szeretnének megislabb városai közé tartozik, gatásunk. Ez a látogatás sok merkedni személyesen is a

1974 elején nyerte el a meg- mindenre lehetőséget nyúj- magyar és Salgótarján műn.

tisztelő címet. Előtte Helsinki tott. Egyrészt arra, hogy sze- kásemberével, a szocialista község néven szerepelt. A mélyesen tapasztaljuk, rpi- Salgótarján fejlődéséveL település dinamikus fejlődé- lyen házakban, lakásokban

sére jellemző, hogy míg 1950- laknak a finn emberek. Más- FEKETE NÁNDOR: — A ben csak 15 ezer, a várossá részt arra, hogy a késő esté- salgótarjáni küldöttség jó be- nyilvánítás évében 100 ezer, be nyúló beszélgetés során nyomásokkal és szép élméebben az évben pedig már közvetlen információkat sze- nyekkel tért haza. Érdekesés megközelíti a 120 ezret a vá- rezzünk a finn emberek, csa- természeti szépségekben gaz- ros lakosságának száma. ládok életéről, - életmódjáról, dag országot, illetve várost

gondjairól. Küldöttségünk ismertünk meg. Betekintést

valamennyi tagja meglepe- nyertünk egy más társadalmi

téssel tapasztalta, hogy, ' bár rendszerű ország és nép élea lakások rendkívül korsze- .téberi.

rűek, tágasak, szépen bérén- — A kapcsolatok külön- . .. . , , dezettek, de a lakbérek a mi böző területeken biztosíthatekipar, melynek jelentősege viszonyainkhoz képest rend- tóak, erről tárgyaltunk a vá- az egesz ország ellátására ki- kívül magasak. Csak példa- ros polgármesterével. A testterjed. A foglalkoztatottak ként említeném meg, hogy vérvárosi kapcsolat hivata- zome az ipari, építőipari, ke- egy 90 négyzetméteres ,lakó- los okmányban történő fog- teskedelmi es szolgaitatoága- területű bérházi lakás havi lalására várhatóan Vantaa zatban található. Viszont az ^ére 900 márka. Hogy ezt város küldöttségének Salgó- eios jpatosodas mel.ett jel- megfelelően érzékelni tud- turjánba történő lálogatásajuk, példaként elmondanám kor kerül sor, a jövő év, az általunk megismert egyik ben.

mérséklődé- családi helyzetét: a család két _ Szeretnénk elérni, hogy

kereső tagja mindketten a továbbiakban a háromévenegyetemi végzettségűek ként rendszeresen megren4500 márka havi jövedelem- dezésre kerülő finn—magyar

zetésének összetételét. A vá- me.' rendelkezik. Ebből kere- baráti hét alkalmából Sal- rosigazgatás Finnországban a set* ad° címén levonnak 1500 gótarjánból, illetve Vantaa- polgárok önkormányzatán márkát. Ehhez jön a már 551 társadalmi delegáció köl- alapszik. Legmagasabb tes- említett 900 márkás lakbér csönös cseréjére kerüljön sor, tülete a városi tanács, ame- és. a fennmaradó 2100 már- ezzel js hozzájárulva a két -lyet minden negyedik évben kabó1 él a csa,ad két. kicsl nép és a két város közötti választanak. Vantaa város- .gyerekkel együtt. Mindezzel kapcsolatok elmélyítéséhez — nak 47 tanácstagja van, akik Persze, nem azt akarjuk mon- hangsúlyozták a beszélgetés közül 17 szociáldemokrata, dani, hogy alacsony életszín- során.

11 kommunista, ők a testület- vonalon élnek, de a kereseti Somogy vári László

ben a finn baloldalt képviselik. A testület többi tagja a jobboldali pártokhoz tartozik. A végrehajtás irányítását egy 14 tagú bizottság látja el, melynek elnöke a polgármester, aki a testületben nem választott, hanem kinevezett. A bizottság munkáját több albizottság segíti.

lemző a mezőgazdasági gozók arányának évről történő erőteljes se.

dolevre

PÁLFALVAI LÁSZLÓ: Tanulmányoztuk a város veMegbízhatóan dolgoznak a n ándoriak keze alatt az NDK kombájnok.

A magyarnándori termelőszövetkezet apró irodáiban nagy 'a csendesség. A szakemberek járják a határt, az elnök vetőmag '’tán ment. Távollétük jelzi: az aratás idején nincs idejük a vezetőknek asztaluk mellett megpihenni.

Keskeny akácosok között a dombra felfutó tavasziár- pa-táblában már messziről látni a kombájnokat. Rezseg a levegő, száll a finom por, a gépek mögötti légörvény felkapja, megtáncoltatja hátán a töreket. A négy kombájn, mint filmbeli csatajelenetek feldübörgő tankja, félelmetesen közeledik, széles vágóasztaluk könnyeden rendezi helyére a magukat megadó ropogós kalászokat.

Sehol egy tenyérnyi árnyék. A lebegő porszemcsék, a tüdőt hatalmas munkára késztetik. A kombájnosok zö- työgve az ülésen, feszülten figyelik az előttük soroló árpát, barnára égett karjukkal húszmásodpercenként törlik izzadságtól fényes homlokukat.

Az egyik E—512-es típusú gép megáll. Zorkóczi István lekászálódik a kalitkából, figyelmesen körbejárja a szerkezetet, mintha valami gyanús hangot észlelt volna. Aztán megnyugszik: az égvilágon semmi probléma.

— Harmadik éve ülök kombájnon — mondja, arra célozva, hogy tapasztalatoknak

nincs híján. Titkon talán örül is a pár perces . beszélgetésnek, mert ' irdatlan a hőség ott fenn. Pedig csak másfél méterrel van közelebb a nap aranyló korongjához. Ám olyan érzése van, különösen a lejtőnek szemben, mintha tüzet gyújtottak volna körülötte, s lángokban állva kelkozni nincs cseppnyi idejük. Hiszen, erre ráérnek, ha befejezték.

— Volt meghibásodásuk?

— Mindig akad valami baj. Szerencsére nem komoly esetekről van szó. Néhány perces munka a kijavításuk. Most érezzük előnyét, hogy kora tavasszal lelkiismeretesen megreperál- tuk a kombájnokat.

— Az emberekről kodtak?

gondos*' l'! ' r-W

ír* .

Harmadik éve, hogy a gabona betakarításában én is reszt veszek — mondja Zor- kóc/.i István.

(Kulcsár József felvételei)

A rozsda ellen

A Nehézipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával széles körű felmérő és elemző munkára készülnek a Veszprémi Nehéz- vegyipari Kutató Intézet korróziós szakemberei. Valamennyi vegyipari üzemben az ottani szakértőkkel együttműködve elemzik és felmérik a korrózió mértékét, megállapítják, annak okait és tanácsot adnák a korróziós kártétel csökkentésére is. Amennyiben szükséges, önálló kutatási témaként foglalkoznak majd a veszprémi kutatók a:z egyes üzemek korróziós problémájának megoldásával.,

Mindenütt csend fogadott a salgótarjáni számviteli fő“ iskola épületében. Befejeződtek a vizsgák, lezárult egy újabb tanév. A végzős hallgatóik el búcsúztak, üres lett az iskola.

Az előcsarnokban furcsa látvány fogadott, megállásra kényszer! tett egy gépóriás. Alkat-részei .ládákba csomagolva* álltak- Vajon mi

célt szolgál? Lóránt Miklós mint a levelező tagozaton, d-ocens, az intézmény igaz- A vizsgabizottságok elnökei gafóheíyettese segítségemre tagjai elismerően nyilat- sietett.

Megérkezett o számítógép

Kedvező

vizsgatapasztfdatok

A számítógép már ősztől rendelkezésünkre áll. A tanárokat és diákokat egyaránt segíii az oktatásban. A jövő számviteli szakemberei szemléletes oktatást kapnak így a gép segítségével.

Megragadtuk az alkalmat, és a nemrégiben lezajlott államvizsgák felöl érdeklődtünk Lóránt Miklóstól, a főiskola életében mindig nagy és fontos meny.

— Igen kedvezőek a tapasztalataink, úgy a nappuhallgatók

szakmai

koztak a végzős tárgyi tudásáról, felkészültségéről— Engedjen ,meg egy magánjellegű kérdést: mivel tölti szabadságát?

— Munkáival! A technológiai tankönyv átírásán dolgozom. Egyes fejezetei már nem felelnek meg a ma követelményeinek. A hiányosságokat kívánom munkámu^vanis ez mai pótolni — mondta Lóránt ese- Miklós.

Nem .csak az állam- és év* -záróvizsg-ak' jelentettek izgalmat.^, Legalább hasonló

drukk kísérte a felvételi vizsgákat. Sok középiskolás diáknak próbatétel volt — megfelel-e a főiskola követelményeinek.

Lonslák László tagozatvezető igazgató a felvételi vizsgákról mondta:

— A történelem okozta a legtöbb gondot a felvételizőknek- Általános tapasztalatunk, hogy itt mutatkoznak a legnagyobb hiányosságok a felkészülésben. Azok, akik a politikai gazdaságtant választották, sokkal jobb felkészültségiéi tettek tanúbizonyságot. Mindent egybevetve, a színvonal emelkedett a tavalyihoz képest. A felvételizők hamarosan megkapják az értesítést, hogy az új tanévben hallgatói lesznek-e főiskolánknak,

vagy sem.

Népielenek az előadótermek. Megérdemelt pihenésüket töltik tanárok és diákok. Szeptemberben1 új bői benépesül a főiskola- Kezdődik a munka.

’ Sz. S.

lene haladnia. Jobb oldalon szívós zsineggel kötötte ki a vezetőfülke alacsony ajtaját, utat engedve a fel-felia- madó enyhe szellőnek. De, ahelyett, hogy felfrissítené a kombájnost, inkább a port tereli befelé, ami vastagon ülepszik le az alkatrészekre, az emberre.

— Megszoktuk. Nem mondom, kellemetlen, de p ír es hőség nélkül nincs aratás — magyarázza némi iróniával a nyári nehézségekhez hozzáedződött kombájnos. Tekintete a .tábla végén jár, ahol pontosan manőverezve fordulnak a társak, tartva a követési távolságot, felsorakoznak az újabb pasztához. Keskenyedik, egyre keske- ny'edik a tavaszi árpa mozdulatlan mezeje, a tartályok pedig gyorsan telnek.

— Árpából 15 mázsa fér bele, búzából 22 — mutat Zorkóczi' István olajos kezével a tartályra. — Mázsánként egy forint tíz fillért kapunk. így az árpa aratásakor hátrányijsabb helyzetbe kerülünk.

A kombájnosok ösztönzését kifogásolja. De ezen vital— Ami kell, van. Védőital, ■kóla, víz. Meleg ebédet hoznak — válaszol, s fellép a szűk lépcsőre. Minden perc drága, a szó legszorosabb értelmében.

— Estére az árpával végzünk — szól le a magasból.

Felbőg a nehéz motor. Néhány füstkarika illan szét a levegőben, s Zorkóczi István la sorakozik gépével a többiek köze.

A fal-színű szalmasávok melleit IFA-gépkocsi vesztegel. L nr.-i felforrósodtak, ha vizet öntenének rá, biztos, fehér gőz sisteregne rajta. Kusnyar László gépkocsivezető kikönyököl a le'.iesen lehúzott’ ablakon. Fölösleges lenne otthagynia a komiányt, mert a tartályok egy-kettőre meglelnek, s már indulnia is kell.

— Negyedórát, ha itt tartózkodom. Egyszerre ölven mázsát szállítok. átlagosan tízszer fordulok a tárolók és az aratás he'ye között — mondja.

Modorára viszi a gabonát. A gépkocsi oldalra, hátra is billenthető, így igazán gyorsan megy a lerakodás Össze sem lehet hasonlítani a régi módszered, amikor a vontató pótkocsijáról fárad "'mos munkával kellett lelúrni ~ a búzát, árpát.

— Hány fok van a fülkében?

— Negyven — becsüli a hőmérsékletét, s már adja rá a gyújtást, mert az egyik SZK—4-es kombájn tetején aranysárga fény villog. A jel a szállítóknak szól, hogy ismét tele a tartály.

Pontosan, beáll a gép mellé, amelyből a pipaszórként kiálló cső öblös torkából ömlik az árpa vastag sugárban.

A magyarnándori aratók olajozott gépezete pontosan működik. Fogy az aratnivaló!

Szabó Gyula

NOGRÁD — 1975. július 24., szombat