Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

így élünk mi „4 társaság azért hiányzik..? A konyhában utazás előtti összevisszaság; nagy halmaz ruha, nyitott bőrönd, kisebb- nagyobb csomagok. A házi­asszony, Gál Tiborné a be­mutatkozás után serényen va­sal tovább — igyekeznie kell, hogy délután útnak indul­hasson. Várja, nagyon várja már a szüleivel, két fiával való találkozást, a magányos napokat felváltó mozgalmas­ságot. — Hiába nem jó az egye­düllét. A gyerekek még a szünidő kezdetén elutaztak Borsodba, a nagymamához, a férjem pedig több napos to­vábbképzésen van. Engem hagytak itthon házőrzőnek, most aztán én is kiröppenek a faluból néhány napra. Falu vagy puszta? A ne­ve szerint az utóbbi. Ám ha valaki végigsétál 7-suny- puszta takaros házai között, inkább kisebb faluban érzi magát. — őszintén szólva én is másként képzeltem el, amikor hat évvel ezelőtt megtanács- koztuk a férjemmel, hogy Zsunyra költözünk. Alföldi ta­nyához hasonló településre számítottam, ezért kellemes csalódás ért. Gál Tibor a nógrádmegyeri iskolában tanított, ezt cse­rélte fel a zsunypusztai ta­nítóskodásra. Manapság a fia­talok inkább a város, a na­gyobb települések felé igye­keznek. Miért vállalták mégis Gálék a világtól való elzárt­ságot, a pusztai életet? A fiatalasszony abbahagy­ja a vasalást, homlokát tö- rölgetve válaszol; — A fér­jem is. én is szeretjük a csen­des, nyugodt helyeket. Az volt a vágyunk, hogy kis­községben telepedjünk meg. Nem mondom, az anyagiakat, a pénzt is számításba vet­tük, amikor ide költöztünk. Unatkozni nem volt időnk. Ételmérgezés, ételfertőzés Orvosi tanácsok a megelőzésre ' A nyári meleg beköszöntő­vel megszaporodnak a has- menéses, gyomorrontásos megbetegedések. Legnagyobb részük ételmérgezés, ételfer­tőzés, a megelőzés módjairól, s az előfordulásuk esetén kö­vetendő helyes magatartásról dr. Novotny Tibor, az Orszá­gos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézet osztály- vezetője tájékoztatta lapunk munkatársát. A betegségek kezdeti tü­neteiből sokszor nehéz követ­keztetni, várható lefolyásuk­ra, súlyosságukra és okaik­ra. Fontos tehát, hogy miha­marabb elvégezzék a kóroko­zó anyagok laboratóriumi vizsgálatát. Az orvosok mun­káját azonban gyakran nehe­zíti, hogy későn keresik fel őket, iletve a vélhetően be­tegséget okozó ételeket meg­semmisítik. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a gyomorrontásban, hasme­nésben szenvedő betegek kör­nyezetüket, családjukat, s — ha az élelmezésben dolgoznak — a fogyasztók tömegeit ve­szélyeztetik. Egyik leggyakoribb eset a családi ételmérgezés: a meg­maradt ételt nem hűtve, ha­nem a konyha, éléskamra, vagy pince hőmérsékletén tartják, s másnap felmelegít­ve fogyasztják. Az ételbe tá­laláskor, a maradék elrakása közben különféle baktériu­mok kerülnek, amelyek a nem kellően hűtött ételben a tárolás és a felmelegítés alatt elszaporodnak. Ezért minden­ki törekedjen arra, hogy fris­sen készült ételeket egyen, az esetleges tárolás mindig hűtőben történjék, s célszerű az ételt fogyasztás előtt for­ralni, vagy átsütni. — Kiránduláson, turista­utak alkalmából sem ritka az ételmérgezés. Legtöbbször az okoz bajt, hogy a felbontott konzerv maradéka órákig do­bozában marad, s megromlik. Helyesebb tehát eldobni a maradékot, semmint kockáz­tatni az egészséget. Tanácsos figyelni a konzervek feliratát is, vagyis vannak olyan, fém­dobozos konzervkészítmé- nyek, amelyeket hűtőben kell tartani. Veszélyforrást jelent az ismeretlen kutak vize is: csak közkútból, épített kifo­lyóval ellátott forrásból lehet inni a fertőzés veszélye nél­kül. — Egész évben sok bajt okoz a krémes. Tudni kell. hogy a krémes süteményfé­léket még hűtőben sem taná­csos másnapig eltenni, s ál­talában: csak helyben készí­tett és az árusítás alatt is megfelelően hűtött krémes fogyasztása biztonságos. A családi eseményeket — lako­dalmakat, keresztelőket — sokhelyütt kiadós trak iával is megünneplik. Az ételeket is háztartási konyhán, alkalmi főző- és tálalóhelyen készíti, nincs elég hűtő, s ami tr a legnagyobb hiba: sokkai több ételt készítenek, mint amennyit frissen el tudnak fogyasztani. Sok tömeges ételmérgezést, ételfertőzést okozott ilyen vendéglátásból megmaradt különféle étel. Lehetőleg ne rendezzenek magánháznál olyan méretű ünnepi ebédeket, vacsorákat, amelyeknek elkészítésére ma­gánháztartás nem alkalmas. I* mégis a család akarja le­bonyolítani, ne méretezzék túl az ételkészítést, ha pedig „veszélyes” ételekből — tor­ták, töltött-, vagdalt- és rán­tott húsok — megmarad, in­kább az állatoknak adják oda. Ha valaki „gyomorron­tás” tüneteivel megbetegszik, hány, gyomor- és bélgörcsei vannak, esetleg hasmenése, hidegrázása kezdődik — for­duljon orvoshoz. A gyanús ételekből senki se egyen, s lehetőleg maradjon minta a laboratóriumi vizsgálatokra. A férjem az iskolában igaz­gató, tanító is volt egysze- mélyben. Sokat foglalkozott a KISZ-esekkel, a felnőtt- lakossággal is Mert hiszen egy ilyen kis településen a taní­tónak egyben népművelő­nek is kell lennie. Én elvál­laltam a bolt meg a kocsma vezetését. Így alkalmam nyílt, megismerkedni, összebarát­kozni az itt élőkkel. Sokszor halljuk; hogyan lehet meg­élni olyan helyen, ahol sem­miféle szórakozási lehetőség, még egy presszó sincs. Nem tudom, ki. hogy van vele, de engem egy könyv jobban szórakoztat, mint egy presz- szó. — Van-e társaságuk? Si­került-e barátokat találni­uk? — Talán ez az egy, ami nagyon hiányzik. Volt itt egy család, akikkel összejártunk, de azok elköltöztek. Néha be­ülünk a kocsiba, és megláto­gatjuk Nógrádmegyeren a ré­gi ismerősöket. Mindez ter­mészetesen nem pótolhatja az állandó baráti társaságot. — Járnak-e színházba, mo­ziba, mert hisz’ az autó le­hetővé teszi a szabad moz­gást, utazgatást? — Nem, nem járunk. Nincs nekünk arra időnk... — Mégis, mivel foglala­toskodnak a szabad idejük­ben? — Én, amióta otthagytam a bolti munkát, állatokkal foglalatoskodok. Szeretem őket, szívesen bánok velük. Most is van egy fias disznóm, meg két eladásra váró kis­malac. A férjem nem ismeri a szabad időt. Amióta meg­szűnt itt az iskola, Holló­kőbe jár tanítani; utazás, ér­tekezlet, ilyen-olyan, rendez­vény — szinte este van, mi­re hazavetődik. — Nem gondoltak arra, hogy Hollókőre költözzenek? — Szívesen mennénk, első­sorban a kisebbik fiúnk mi­att, aki ősszel kezdi az isko­lát. A férjemnek is, neki is kényelmesebb lenne. A lakás­hiány miatt azonban mara­dunk itt, Zsunypusztán, a volt iskola épületében. És ne higyje, hogy itt mindig ek­kora csend van. Az egykori tanteremben működik az if­júsági klub, a mozi. Estén­ként megtelik az épület ze­nével, beszélgetéssel és min­dent jól átha’lani, mert vé­konyak a falak... — vkm — Kongresszusi küldött Ne várja az ember a sült galambot A hőmérő higanyszála jócs­kán meghaladja a harminc fokot. A kinti hőséghez 1 a Zagyva III. húzóüzem melege járul. Kerekes Mária köpe­nyébe törli a kezét, aztán végighúzza a homlokán... Üj műszereket szerelnek a kemencére, amely a hőfokot méri és szabályozza. A ,mű- szerészeknek van mit csinál- niok, hogy határidőre elké­szüljenek a munkával. Kere­kes Marika egyszem lány lé­tére ugyanolyan keményen helytáll, mint a síküveggyár bármelyik tmk-műszerésze. — Amikor idekerültem ta­nulónak — hat évvel ezelőtt —, a munkatársaim „fiúsí- tottak”. Ezzel gondom soha nem volt. Nálunk nem az számít, hogy férfi vagy nő, hanem az, hogy jó műszerész legyen. Minden bizonnyal így van. Marika érettségi után válasz­totta a szakmát. — Miért ezt? — Erre nehéz válaszolni. Mindig vonzott a fizika-ma­tematika, szerettem piszmog­ni, műszerész aránylag ke­vés van... Igaz, a mi gyá­runkban ez nem fehér köpe­nyes munka. A kemencére kell mászni, edzőbe menni, mikor, hol kell javítani. — Nem bánta meg? — Szeretem ezt a munkát, és ez a fontos. Jó a közösség, ahol dolgozom. Szocialista brigád. Változatos. Ha nagy. képűén akarnék fogaim azt mondanám, izgalmas. Az ember mindig mást csinál, nem szürkül el. Ez adja a szépségét. — Vagyis alkotó munka? — Igen. A legfontosabb szerszámom a csavarhúzó, kombináltfogó, forrasztó. Ne­héz megmagyarázni. Kapunk egy műszert, amit be kell ál­lítani. Hozzálátunk, 1 szerel­jük, bekötjük, forrasztjuk, rendbe hozzuk. Olyan jó ér­zés, amikor működni kezd. Tudom, hogy az én munkám is benne van. Kerekes Mária a maga hu­szonnégy évével nagyon ko­molyan, megfontoltan vála- szolgat a kérdésekre. Bizo­nyára ennek köszönhető, hogy megbízható emberként tart­ják számon a gyárban. Kive­szi részét a közösségi munká­ból. Rá számítani lehet. — Még az úttörőben kezd-' tem. Életformává válik, úgy érzem, ezért nem jár külö­nösebb dicséret. Teri: .etes. Tanplni szeretne. Minden vágya, hogy jövőre sikerüljön levelező hallgatóként bejut­nia a műszaki egyetemre. — Ugyanazt akarom csi­nálni, amit most. Csak ma­gasabb fokon. A gyárban megígérték, hogy segítik a felkészülésemet, a többi már rajtam múlik. Marika egyedüli nő a mű­szerészek között. Mégis őt választották a tmk KISZ- alapszervezetének titkárává. Párttag, nemrég végezte el az öthónapos pártiskolát. Leg­utóbb pedig nagy öröm érte. Nógrád megye képviseleté­ben küld'" lesz a népfront szeptemberben összeülő kong­resszusán. A legfiatalabb kül­dött. — A fiatalokat képviseletéi. Ha szót kapok, erről szeret­nék beszélni. Saját tapaszta­lataimat elmondani, és azt, hogyan élnek és dolgoznak a salgótarjáni síküveggyárban a fiatalok. — Például? — Elmondanám, hogy a fia­tal szakmunkásokat, amikor a munkapad mellé kerülnek, se­gítik, támogatják. Ilyenkor az embernek saját lábára kell lállni. Megszokni a munkát, a közösséget, a felelősséget. Ügy viselkedni, hogy ne lóg­jon ki a sorból, és őt is meg­szeressék. Ehhez kell a jó szó, tanács, segítség. Arról is szót ejtenék, hogy a fiata­lokat meg kell tanítani oko­san szórakozni. Most, hogy a régi művelődési házat lebon­tották, mi, fiatalok, úgy dön. jöttünk, társadalmi munká­ban közösen kialakítunk itt az egyik házban pinceklubot. Hozzákezdtünk, jelenleg a kőművesmunka tart. Jó, tar­talmas klubéletet szeretnénk, hogy szívesen jöjjenek a fiúk és lányok. Ez is egy példa ar­ra, hogy az ember né várja a sült galambot, hanem saját maga kezdeményezzen... Országos tanácskozáson el­ső ízben vesz részt Kerekes Mária. Biztos, hogy egyszerű, okos szavakkal mondja el vé­leményét a kongresszuson, ha erre módja adódik. Ahogyan a gyárban, a közösségben megtanulta: mindig őszin­tén. Csatai Erzsébet EGTALÄLTA HELYÉT Kellemes zene- udvarias kiszolgálás fogadott a pász­tói könyvesboltban, ahol Bu­da Mária boltvezető-helyet­tessel — a bolt kiváló dolgo­zójával beszélgettünk­— Régebben a pásztói áru­ház illatszerofeztályáin dol­goztam. A könyvesbolt veze­tője nyugdíjba bent- lehető­ségem volt arra. hogy ide jöj­jek. Szeretem , a könyveket, gondoltam, jobb lesz itt­— Milyen könyveket olvas legszívesebben a könyvárusi­tó? — Életrajzi regényeket, if­júsági könyveket, de úgy is mondhatnám. minden jó könyvet­— Remélem, nem harag­szik meg ezért a kérdésért: 22 éves. boltvezető-helyettes, és kiváló dolgozó. Miként sikerült mindez? Kedvesen elmosolyodik, pillanatnyi töprengés után válaszol: — Csak annyi a titka, hogy becsülettel ellátom a munka­körömet. De meg kellett ezért dolgozni. (Vásárlók érkeznek, meg­annyi különböző kívánság­gal- KRESZ-könyv? .. Tessék ez a legújabb, most kaptuk nemrég ... Igen, szakácsköny­vet is tudok adni -). Ügyesen sürög-forog. öröm­mel segít mindenkinek. Sze­reti a munkáját. — Még annyit szeretnék mondani a munkámmal kap­csolatban: azt teszem, amit tennem kell. s mellette moz­galmi munkát végzek. Nyolc éve vagyok KISZ'tag. három éve vezetőségi tag- 1975- már­ciusától pedig titkára egy 64 fős aiapszervezetnek- Ugyan­ebben az évben lettem párt­tag. — Egy 64 fős alapszervezet titkárának lenni. nem kis munka! Soproni ünnepi hetek: előadás a kivilágított Beloiannisz téren. — Igen- S itt az egyik fő problémánk is. A tagság na­gyon szétszórt- Egy részük diák. más részük a szolgálta­tóknál dolgozik — más-más időpontban kezdik a munká­jukat- Nehéz összehozni a KISZ-gyűléseket- Ettől füg­getlenül elmondhatom, hogy jó munkát végzünk. Nem tudnám felsorolni, hogy mi mindent csináltunk ebben az évben, mégis megemlítek valamit. Ailapszervezetiünk minden hónap végén meg­rendezi a szeszmentes ifjúsá­gi napokat. Húszperces kul­túrműsorral kezdünk- — cuk­rászati, kozmetikai szakta­nácsadás. divatbemutató. — majd a vendégül hívott alap­szervezetekkel ismerkedhe­tünk meg- Azért említettem éop ezt- mert a legnépsze­rűbb program, s a mi alap­szervezetünk honosította meg­Ismét félbehagyjuk a be­szélgetést. a fiatalok hangle­mez után érdeklődnek­Elnézem otthonos mozgá­sát a polcok között, határo­zottságát- energiáját. Ügye­sen sürög-forog. örömmel se­gít mindenkinek- Szereti a munkáját. —ozsvár— Nö vek vő kön yvforga lom Sa Igótarján ban A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat Nógrádi Sán­dor könyvesboltjának első félévi forgalma félmillió fo­rinttal több mint az előző év hasonló időszakában. En­nek az összegnek jelentős százaléka az ismeretterjesztő könyvek vásárlásából szár­mazik. A bolt 90 bizományo­sa- akik az üzemeknél, hiva­taloknál és egyéb intézmé­nyeknél látják el a könyvter­jesztői feladatokat, a múlt év ugyanezen időszakához vi­szonyítva 200 ezer forinttal forgalmaztak többet- Üzemi tapasztalat. hogy jelentős mértékben megnövekedett a szakirodalmi művek iránti igény- Az ebből származó el­adás. a forgalom mintegy 12 százalékát teszi ki- Kiemel­kedő az öblösüveggyár vásár­lási eredménye. 1975-ben 600 ezer forint feletti értékben ta­láltak gazdára a könyvek- A növekvő igényeket figyelem­be véve a Művelt Nép Könyv­terjesztő Vállalat és Salgótar­ján politikai. társadalmi szervei megállapodást kötöt­tek a bizományos és a bolti könyvterjesztés különválasz­tására. A terv megvalósitásá- va.l lényegesen gyorsabban jutnak el a legújabb szép- irodalmi és szakirodalmi köny­vek, a tanulni. művelődni, szórakozni vágyó olvasókhoz­NÓGRAD — 1976. július 20., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom