Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

teltételek javításával a műveltség emeléséért A Nógrádi Szénbányák a legtöbb dolgozót foglalkoztató üzeme megyénknek. Munka­helyein, az aknaüzemeknél, a melléküzemágakban és a kü­lönböző irodákban több mint hatezren dolgoznak. Az utób­bi esztendőkben a vállalat vezetése sok pénzt áldozott a termelési és munkakörül­mények, a szociális ellátott­ság javítására. Ez alól nem kivétel a kul­turális ágazat sem. Milliók­ban mérhető az az összeg, amennyit közművelődési cé­lokra, az intézményi hálózat fejlesztésére. korszerűsítésé­re, a tartalmi tevékenység színvonalának növelésére for­dítottak. Kétmillióval több A látogató rá sem ismer a néhány hónappal ezelőtti salgótarjáni Bányász Műve­lődési Házra. Kívül, belül ki- csinosodott, *megifjodott a ház. Hasonló benyomásokat szerezhet a látogató a má­sik szakszervezeti intézmény, a nagybátonyi Bányász Mű­velődési Ház esetében is. Csak itt valamivel korábban tör­téntek a felújítási munkák. — Intézményeinkben az esztétikus körülmények meg­teremtését tartottuk a leg­fontosabbnak — mondja Orosz Ferenc, a szakszervezeti bizottság közművelődési és sportfeladatokat ellátó mun­katársa. — Abból a meggon­dolásból indultunk ki. hogy dolgozóinkat és természetesen a lakosságot, hiszen művelődé­si házaink lakóterületi felada­tokat is ellátnak, csak úgy tudjuk eredményesen „be­csalogatni” az intézménybe, vonzóvá tesszük az épületet, kulturáltabbá a körülménye­ket. Ezzel most már valóban nincs — noha még mindig nem tartanak a végén — különösebb gond. A közön­ség egyre szívesebben láto­gatja a rendezvényeket. Per­sze ebben a rendezvényeknek is nagy szerepük van. A sok ötletes kiállítás, a tartalma­sabb* nagytermi rendezvények, az igényesebb moziműsor mi­att, talán soha nem volt any- nyi látogatója a nagybátonyi intézménynek, mint mostaná­ban. A szakszervezeti művelődé­si házaknak hagyományosan erős oldaluk volt a kiscsopor­tos tevékenység, az amatőr művészeti és a ^zakköri mun­ka. Hosszabb-róvidebb átme­neti visszaesés után ez a te­rület újból megerősödött. El­sősorban a rátermett, csoport- vezetők és az őszintén érdek­lődő közönség megtalálása révén. Salgótarjánban külö­nösen sikeresen tevékenyke­dik az ifjúmunkás képzőmű­vészeti kör, a Bányász-férfi­kórus, a fúvószenekar, Nagy- bátonyban az ifjúsági klub és a fúvósegyüttes. A továb­biakban a közös munka sú­lya már a minőségi színvonal és a belső nevelő tevékeny­ség fejlesztésére helyeződik. Az intézmények függetlenített apparátusának bővítésével e feladatok megvalósítására is reális lehetőség nyílik. — Intézményvezetőink sok­szor felvetik a tárgyi felsze­reltség javításának szükséges­ségét — jegyzi meg Orosz Ferenc. — Ebben teljesen iga­zuk van. A tartalmi tevékeny­ség fejlesztésének ez is felté­tele. Azt hiszem, a nagy be­ruházások után erre is sor kerülhet. A vállalat ötéves szociális tervében benne foglaltatik: a kulturális ágazat 2 millió fo­rinttal kap többet az új ciklusban a megelőzőnél. Intézmények és brigádmüvelödés A művelődési házak tevé­kenysége a dolgozók szórako­zását, művelődését, pihenését szolgálja. Minél szélesebb kör igényeit elégíti ki. annál jobb. Ehhez viszont elengedhetet­len a közönséggel, szakszer­vezeti intézményekről lévén szó, a munkahelyekkel, a szo­cialista brigádokkal való köz­vetlen és állandó kapcsolat: az igények felmérése, orien­tálása és fejlesztése. E kapcsolat egyre több eredménnyel járt az utóbbi esztendőkben. Hosszan le­hetne sorolni az üzemekben megrendezett kiállításokat, a szocialista brigádok számára szervezett előadóesteket, szín­házi bemutatókat, a szocia­lista szerződések alapján meg­valósított kirándulásokat. Ezek — az érdeklődők számát te­kintve — nem mindig jártak ugyan a várt sikerrel, de mindenképpen hasznosnak bi­zonyultak példájukkal. Mert adott esetben ezek a legcélravezetőbb, legjárhatóbb utak. S még simább lehetne az út, ha az intézmények társadalmi vezetősége el is látná tulajdonképpeni felada­tát. Nem néhány tagja „sür­gölődne” csak, hanem tény-) legesen valamennyi. A művelődési házak a leg-; többet és a legegyértelműbb* sikerrel a felnőttoktatásban* tevékenykedtek. A salgótar­jáni intézmény a kisterenyeb melléküzemágat támogatta, a< nagybátonyi, a kányási akna- üzemnél és helyben is szer­vezett általános iskolai osz­tályokat. Az 1974,'75-ös tan-* évben például csak Szoros- patakon 120-an végezték el a* nyolcadik osztályt. És mégis» lényegesen nem csökken az) arány. S ez újabb feladató-) kát jelent. Bányász kulturális hetek Megközelítőleg sem teljes a kép. ha nem szólunk a min­den évben megrendezésre ke­rülő bányász kulturális he­tek programjáról. Bányásznapkor kezdődik és az év végén ér véget. Szerve­sen illeszkedik a szakszerve­zeti bizottság egész éves köz- művelődési tervébe, de újsze­rű programokat igyekszik ad­ni. — Milyenek e sokrétű, szerteágazó program tapaszta­latai? — összességében elmond­hatom, így foglalt állást a szakszervezeti bizottság is — feleli Orosz Ferenc —, hogy a közművelődési hatá­rozat óta sokat fejlődött, cél­tudatosabb lett a tevékeny­ség. Az üzemekkel, a lakó- területi politikai és tanácsi szervekkel örvendetesen ja­vult a kapcsolat. Általában azok a programok kerülnek az üzemekhez, amelyeket elő­zetesen is igényeltek, így si­kerük biztosított. Persze, nem akarom art mondani, hogy minden rendben van ... — Mire gondol? — Például arra, hogy a program végrehajtása eseten­ként botladozik. Vagyis nem valósul meg a tervezet sze­rint. Ennek az oka, hogy a szervezés nincs szinkronban az adott üzem lehetőségeivel, adottságaival. Olykor emiatt kevés a néző, kisebb a hatás. — S mi a teendő? — Ezen is gondolkodtunk. Az idén fokozottabb törődés­re hívjuk fel az üzemi szak- szervezeti bizottságok figyel­mét. Körültekintőbben végez­zük el a közvélemény kutat ást, összehangoltabban a szocia­lista brigádok elképzeléseivel. Sulyok László Vakációzó diákok a könyvtárakban A nyár; (szünet még közel másfél hó tápig tart, s me­gyénkből sok ezer általános és középiskola: tanuló sehová sem meg\’ nvaralni. Nagyon sok csalá dban mind a két szülő dolgozik, de a nagyszü­lők sem Tárják mindenütt az unokákat, így a kellemes és hasznos nyári időtöltést, szó­rakozást ezeknek a gyerme­keknek gondosabban kell megszervezni. A njíár a nagy olvasások ideje! A kölnyv nemcsak jóbarát, hanem nagyszerű élmény; nevel, új ismereteket nyújt, néha az üdülés, táborozás más farmáit is pótolja- Az or­szágjárás helyett távoli isme­retlenbe is elvisz. Ezért a szülőknek szorgalmazni kell, hogy a vakáció idején a gyer­mekek sokat olvassanak, irá­nyítsák figyelmüket a könyv­tárak felé. Az elmúlt évben a szülők, és a tanulók részéről sok pa­nasz érkezett azzal kapcso­latosan, hogy a'nyári vakáció idején a könyvtárak zárva vannak. Észrevételezték, hogy az általános és közép­iskolai tanulók nem tudják a ‘.■könyvtárak szolgáltatását igénybe venni. Ezárt most a vakáció közepén megyénk két ■városában, és néhány járásá­éban megnéztük, hogy a múlt -év; észrevételek óta változott- e a helyzet: X A salgóarjáni gyermek* •könyvtárban sok általános iés középiskolai tanulót, olvas- .ni^ágyó fiatalt találtunk. Ez ■ volt a helyzet a megyei 'könyvtárban is. Az olvasóte- ;nemben is találtunk diákokat; ífolyóiratokat, újságokat ol­vastak. közülük ketten archív anyagban búvárkodtak. Balassagyarmaton a városi könyvtár nyitva volt, az ol­vasni vágyó fiatalokat kész­ségesen szolgálták ki. A vá­rosi művelődésügyi osztályon azt i§ megtudtuk, hogy nyá­ron műkődnek a napközi otthonok, s az ottani iskolai könyvtárat szintén igénybe vehetik a tanulók­Érsekvadkerten függetlení­tett könyvtári státus van, de jelentkező hiányában nem tudnag könyvtárost alkalmaz­ni. Az iskola igazgatója és* a tanács elnöke elmondta, hogy ennek ellenére megoldották a könyvkölcsönzés problémáját. A tanulók — igények sze­rint — a vakáció idején az iskolai könyvtárból kölcsö­nöznek. A salgótarjáni járásban meglátogattuk a nagybáto­nyi. a kisterenyei, a szuhai. a homokterenyei, a karancs- lapujtői és a kafancsherényi könyvtárat. A könyvtárosok — szabadságuk ellenére —, meghatározott időpontban bo­nyolítják le a cserét. A ^a- rancsberényi könyvtárban beszélgettünk gyermekekkel is. akik elmondták, hogy a könyvtáros — ha kérik. — még a nyitvatartási időn kí­vül is szívesen cserél köny­vet. A következő állomásunk Endrefalva volt. Szép műve­lődési ház. a kis könyvtárszo­ba, és a mozi helyisége nvit- va volt. Nem ta'áltunk senkit az épületben! A nagyterem szépen kitakarítva várta az esti mozilátogatókat, de a könyvtárban szemét, koszos, pókhálós ablakok, látszott, hogy seprűt rég nem használ­tak itt. Az ablakpárkányon sörösüveg, a könyvtári szek­rények mellett törött reflek- torlámpák- Itt minden arról árulkodott, hogy nem hasz­nálja senki a könyvtárat, és az olvasótermet. A tanácsel­nökkel beszéltünk — telefo­non — s azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a tiszteletdíjas könyvtáros, pedagógus a nyá­ri hónapokban szabadságon van. X A meglátogatott községek­ben tapasztaltuk, hogy a ta­nulók olvasási igényét a könyvtárak — egv kivételével — ki tudják elégíteni, Ha nincs községi könyvtáros, vagy szabadságon van, akkor ..besegít” az iskola. Jó volt látni, hogy egyre kevesebb a nyári időszakban a bezárt könyvtár. Ez is jelzi, hogy az illetékes tanácsok és művelő­désügyi szakigazgatási szer­vek — a korábbi évekhez vi­szonyítva — nagyobb figyel­met fordítanak a könyvtárak nyári működtetésére. A munka, a játék és szórako­zás mellett így a vakáció ide­jén a gyermekeket továbbra is várják a könyvtárak. Sze­retettel fogadják őket, s a könyvtárosok hasznos taná­csaikkal még kellemesebbé tesztk az általános és közép­iskolai tanulók vakációját. gy 1. « Mai tévéajánlatunk 20.30: R. U. R. — Tévéjáték. Robot: ezt a szót is Karel Ca- pek „találta ki”, s alkalmazta elsőként R. U. R. című színda­rabjában, amelyből a tévéjáték készült. R. U. R., Rossum’s Uni­versal Robots a gyár neve; olyan robotokat, mesterséges embere­ket, rabszolgákat gyártó válla­lat elnevezése, amelyet 1920-ban, alig valamivel az első világhábo­rú befejezése után álmodott meg Capek — bizonyára nem függet­lenül a háború kísértő emlé­kétől. Számomra ma a darab leglé­nyegesebb mondanivalója az — mondja Marton László, a rende­ző —, amit az egyik főszerep­lő, Alquist fogalmaz meg: „...ne csináljatok magatoknak pusztí­tó gépeket, mert tenmag&tokat pusztítjátok el velük. ..»» A több mint ötven éve kimondott gon­dolat — azt hiszem, nem szorul bizonyításra —, ma aktuálisabb, mint valaha. Képünkön Halász Judit, a tévéjáték egyik fősze­replője. Kemerovóban jártunk (6) MIÉRT UTAZOTT DOSZTOJEVSZKIJ HÁROMSZOR IS Milyen kapcsolatba került hányatott élete során Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821—1881), a világirodalom egyik legnagyobb klasszikus írója — a Bűn és bűnhődés, a Félkegyelmű, a Fehér éj­szakák, a Karamazov testvé­rek — Kemerovo megyével, Nógrád nyugat-szibériai test­vérmegyéjével ? A képzettár­sítás korántsem önkényes — erről győződtünk meg Novo- kuznyeckben, a városi mú­zeumban járva. Szakavatott kalauzunk K. A. Voronyin, a múzeum tu­dományos munkatársa volt, aki húsz esztendeje dolgozik ebben a patinás közművelő­dési intézményben, és immár 85. életévét is betöltötte. Nagy lelkesedéssel beszélt a világhírű íróról. Külön ter­met rendeztek be, ahol a Dosztojevszkijjel kapcsolatos fényképeket, tárgyi emléke­ket — köztük száműzetésé­nek bilincsét — őriznek nagy kegyelettel. A lélektan tudományát is gazdagító klasszikus három alkalommal járt Kuznveck városában, a mái félmillió la­kosú Novokuznyeckben. Két év alatt közel két- hónapot töltött a Tom folyó partján elterü’ő városban. Miként ke­rült ide? Ehhez fel kell idéznünk egy nagy szerelem történetét. A Moszkvában született, papcsaládból származó sze­gényházi orvos gyermeke Moszkvában hadmérnöki pá­lyára készült. Kegyetlen, iszá­kos apját a családi birtokon az ifjú 18 éves korában job­bágyai agyonverték. Az iro­dalomkedvelő fiatalember csatlakozott az utópista szo­cialista Petrasevszkij-mozga- lomhoz, emiatt 1849-ben le­tartóztatták és halálra ítélték. A cár ítéletét az utolsó pil­lanatban átváltoztatták négy év szibériai kényszermunká­ra és öl esztendő közkatonai szolgálatra. A száműzettek csoportjával Omszkba került- A régi erőd az Irtis folyó partján állt Léleknyomontó- egészséget rontó környezetben, bilincs­ben telt el négy esztendő- Szabadulása után közkatona­ként öt esztendőre Szemipa- latyinszkba került. A telepü­lésnek az időben ö*.h-tezer lakosa volt. Az egyetlen zon­gora is kuriózumnak számi* tott- Itt ismerkedett meg Dosztojevszkij Marja Dimit- rijeva Iszajevával. egy része­ges tanító feleségével. A fia­talember első látásra belesze­retett a szőke, szép Iszajevá" ba. Az aaszonv kezdetben In­kább csak szánalmat érzett a beteges, sovány Dosztojevsz­kij iránt.' Ám az alkalmi ta­lálkozásoknak v egeszakadt. Az asszony férjét Kuznyeckbe helyezték át- Dosztojevszkij irodalomszerető baratja. A. J- Vrangel, akit 1854-ben Szemi- palatyinszk államügyészének neveztek ki, a búcsú napján leitatta az asszony férjét. így az elválás zökkenőmentes volt. Az író levelekkel ostro­molta a távolból az' asszonyt- Hamarosan meghalt a része­ge® férj- Személyesen először 1856 novemberében látogatott Kuznyeckbe Az asszony nagy szegénységben élt- Az író anyagilag támogatta. Ám sze­mélyesen másodszor is csak rövid ideig tartózkodhatott Kuznyeckben. Nem akarták áthelyezni a féltékenység; pedig nagyon gyötörte- Meg­tudta ugyanis. hogy egy Vergunov nevű tanító csapja a szelet az özvegynek, kinél az asszony francia nyelvlec­kéket vett. A tanító megkér­te a kezét! Az asszony ezt megírta Dosztojevszkij'nek- Megbeszélték, hogy mielőbb megtartják a lakodalmat, az író 1857-ben. nagyböjt <elött érkezett ismét Kuznyeckbe. hogy megtartsák az esküvőt­Erre az Isten anyja nevű kis templomban került sor. a Tom folyó bal partjához kö­zel. A templomot azóta már lebontották, csak a helye látható- Szép. nagy lakodal­mat tartottak, sokáig emle­gették a városban. Az új­donsült házaspár ezután visz- szautazott Szemipalatyinszk- ba. az író-katona állomáshe­lyére. Hét évig éltek együtt. Az asszony tüdőbajban meg­halt- Az író száműzetése öt év után lejárt, visszautazott Pétervárra- Ezután születtek halhatatlan regényei, elbeszé­lései­Az óvároshoz tartozik ma­napság Novokuznyeckben a Dosztojevszkij utca- Föld­szintes faházak alkotják. A 40-es számú ház falán emlék­tábla- melyen oroszul olvas­hatót „Itt élt 1857-ben a nagy orosz író, Dosztojevszkij”. Ebben a házban laktak . ugyanis Iszajeváék. ahová háromszor látogátóba érke­zett az író. Az ötablakos fa­házban ma könyvtár műkö­dik- A ház előtt faléckerítés található, a kis kertben or­gonabokor. és két topolyfa ad árnyékot. A környék öreg házait hamarosan lebontják- Üj városrész épül' errefelé. Ám a Dosztojevszkij-házat meghagyják. Nemcsak e ház emlékeztet Novokuznyeckben a világhírű íróra. Iskolákat; utcákat is elnevezték róla­Halhatatlan művei ma is legalább olyan népszerűek Kemerovo megyében, mint Nógrád ban­(Folytlatjuk). Fazekas László Rozgonyi István 4 NÖGRAD 1976. július 13., vasárnap A Doszlojevszkij-házban ma könyvtár működik Novoküzn yeckben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom