Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
Születik a számítógép 1 Számítógépeket jó minőségben és gazdaságosán csak megfelelő szérianagyságban és magas fokon automatizált iparral érd.emes gyártani. (Egy-egy .számítógép beméréséhez' ellenőrzéséhez például vele azonos nagyságú' csak még bonyolultabb úgynevezett célkomputer szükséges.) Mindamellett a számítógépgyártás a világon mindenütt rendkívül köi'sé" ges. tőkeigényes vállalkozás. Ennek megfelelően a kisebb cégek sorra elvéreztek a számítógéppiacon az utóbbi évtizedben, s csak a legtőkeerősebbek maradtak me.g: (IBM. Honeywell. UNI VAC. ICL, Siemens- FACOM, Hitachi). Még így is fel kell osztaniuk maguk között a gyárt- mánv-soektrumot' hiszen mindenfajta típus gyártására egyikőjük sem kepes vállalkozni. Rájöttek arra. hogy csak akkor maradhatnak továbbra is versenyben, ha minden vonalon a legmodernebb gyártási technológiát vezetik be. így tettek az amerikai Honeywell cégnél is. ahol — a képen látható módon — s számítógépegységek parányi alkatrészetek hegtesrztf.ésétr forrasztását ma már komputer vezérelte elektronsugaras berendezéssel végzik, E módon csaknem teljesen sikerült kiküszöbölni a gyártási hibákat, ami jelentősen befolyásolta a termelékenységet (s ezen keresztül az önköltség alakulását). Műszaki biztonságtechnikai tűzvédelmi szemle Aratásra készülnek — Reflektor! Tovább! Jó. Irány jelző! Másik! Fék! Rendben. Mintha varázsszavak hang- zanának el, a hatalmas vontató lámpái egyenként gyulladnak, alszanak ki. Megmozdulnak a kerekek — nem kotyog-e a kormány — és fürkésző szemek vizsgálják át a gépek minden kényes pontját. az utolsó biztosítékig. Az endrefalvi Aranykalász Tsz Szécsényfelfalu központi géptelepén az aratás előtti szokásos Műszaki biztonságtechnikai és tűzvédelmi szemlét végzik. A vizsgáló szakemberek géptől gépig járnak. Mindenütt előkerül a tűzoltókészülék. — A gépműhely egyik büszkeségünk — mondja Farkas János, a szövetkezet elnöke. — Ügy hiszem, nem nagyon lesz olyan gép, amelyik ne felelne meg. Sajnos, a felkészülésnek akadályai vannak. Hiánycikk például a megfelelő biztosíték, és ami a tűzvédelmet illeti, nem kapunk sehol poroltó készüléket. Kénytelenek voltunk gázSzellemi tartalékok Egyre több szó esik arról, miként hasznosítsák az üzemekben felhalmozódott szellemi alkotóerőket. Sok esetben ez azért is igen jelentős, mert a gépek, berendezések üzem- bentartasa, kezelése, a termékek előállítása, a munka jobb megszervezése a fizikai mellett mind több szellemi munkát is igényel munkástól, mérnöktől egyaránt. Az elmúlt években jelentős számban megnövekedett az egyetemet, főiskolát és középiskolát végzettek aránya az összdolgozókhoz képest. Mind jellemzőbbé válik, hogy munka mellett tanulnak, szereznek magasabb képesítést és válnak alkalmasabbá az emberek a nagyobb feladatokra. A szakmai képzettséggel rendelkezők számának növekedését parancsolóan teszi szükségessé a technológiai fejlődés, a termelés műszaki színvonalának emelése, és a gazdálkodás hatékonyságának javítása. Gyorsan változik a termékek iránti igény. Ma már mások a minőségi követelmények mint öt—tíz éve voltak. A gyártott termékek fejlesztése, a fajlagos anyag- és élőmunka-ráfordítás csökkentése is fontos célkitűzés. Jó döntés csak akkor lehetséges, ha több változat közül a legkedvezőbbeket választják ki, ehhez pedig az összes alkotóerő bekapcsolására szükség van. Jogosan merül fel a kérdés, vajon hogyan élünk a rendelkezésre álló, a felhalmozott alkotóerőkkel, szellemi tartalékokkal. Számos üzemnél a diplomával rendelkező szakembereket nem mindig ott foglalkoztatják, ahol képességeiket a közösség érdekében a legjobban gyümölcsöztetni tudnák. A nagyüzemek egy részénél csak 15—20 százalékuk dolgozik a közvetlen termelésirányításban. A sok papírmunka is elvonja munkaidejük jelentős részét az érdemi tevékenységtől. Nem megoldott rendszeres továbbképzésük, ennek kárát az egész kollektíva látja. A műszaki fejlesztési és újítási feladattervek kidolgozásában és a teljesítésre való mozgósításban levő lehetőségeket sem aknázzák ki eléggé. Kevésbé vonják be a képzett szakembereket az üzem előtt álló kulcskérdések megoldásába, véleményüket kevésbé veszik figyelembe. Nem sikerült mindenütt koncentrálni a szellemi erőket a legfontosabb műszaki, gazdasági feladatokra. Ezért az okos, használható javaslatok egy része elkallódik. A szakszervezeti és gazdasági vezetők sokat tehetnek annak érdekében, hogy a műszaki haladás tömegbázisát megfelelően kezeljék. A képzett szakembereknek nagy szerepük van a tudományos ismeretek terjesztésében, a legújabb kutatási, gyártástechnológiai, szervezési kérdések megoldásában. Az üzemek irányítóin múlik, hogyan élnek a felhalmozódott és állandóan bővülő szellemi kapacitásokkal. S. I. Jubilál a bauxitbányászat A magyar bauxitbányászat fél- évszázados jubileuma alkalmából szabadtéri bányamúzeumot alakítanak ki Gánton, az első hazai külszíni bauxitbánya területén. A kéthektáros területen tereprendezést végeznek, sétányokat építenek, és az egyes földtani érdekességeket, a bauxit- települési formákat magyarázó táblákkal látják el. \ bányamúzeum építése megkezdődött —, a volt külszíni fejtést egyébként természetvédelmi területté nyilvánítják. A múzeum megnyitására az idei bányásznapon kerül sor. Iváiiyi Ödön tárlatai tványi Ödön festőművész je lenleg több egyéni kiállításának előkészítésén, anyagának rendszerezésén dolgozik. A Salgótarjánban élő művész legközelebbi egyéni tárlatát au gusztusban rendezik meg Makón. Mint ismeretes, a művész évek óta résztvevője a makói nyári művésztelepnek Idei makói tárlata lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők megismerkedjenek Iványi Ödön munkásságával. A másik egyéni kiállítása ősszel lesz Szécsényben, a múzeumban. Ez a tárlat is összegező szándékkal vall majd Iványi Ödön utóbbi években végzett tévé kenységéről. A megyei növényvédő állomás felhívása Balassagyarmat és környékén — Érsekvadkert. Dejtár. Örhalom. Hugyag stb — elszaporodott az amerikai fehérlepke. A növényvédő álló' más megkezdte az ellene való védekezést, amelyhez erős permetlevet használ. Arra kéri az "említett községek lakosságát. hogy segítse elő: ne okozzon a vegyszer kárt az emberi környezetben. Arról van szó ugyanis, hogy a me legben a lakások ablakait nyitva tartják. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is előfordulhat, hogy a permet- levet a szél befújja az ablakon. A lakások szennyezettségének megelőzésére kérik, hogy az ablakokat a permetezés idejére tartsák zárva. Úgy őrzik az olimpiai falul, mint egy rakétakilövőt A XXI. nyári olimpiai játékok szervező bizottsága példátlan biztonságról gondoskodik a játékok idejére. az olimpiai falut úgy őrzik — közli az AP — mint egy ra* kétakilövőt. A sportolók, a sportvezetők biztonságáról, 16 000-en gondoskodnak, állami, tartományi és városi rendőrök, fő feladatok minden elképzelhető merénylet megakadályozása, fegyverek, lövedékek becsempészés? az olimpiai faluba. feleinek ezenkívül mindenki személyi biztonságáért. Az olimpiai faluba nem egyszerű bejutni, és ott közlekedni. Ismételten különböző elektromos vizsgálatoknak keli magát alávetnie annak, aki a sportolók közelébe akar kerülni, de ugyanígy maguknak a versenyzőknek is. hogy elérjék szálláshelyüket. Mielőtt a sportolók edzésekre. versenyekre mennének társasgépkoc&ival, azt előzőleg a’aposan átvizsgálják, de magkapja a jármű a maga fegyveres őrségét is. Mindenkinek alá kell vetnie magát a biztonsági in .ezredeseknek. s ezzel kapcsolatban mondptta a szolgálat egyik vezetője: számomra teljesen mindegy, hogy az illető Lord Killanin, vagy akár egy ..névtelen” személy... A falu négy bejáratánál különösen szigorú az ellenőrzés; a biztonsági őröket német juhászkutyák is segítik felelősségteljes munkájuk elvégzésében. ezenkívül a táborban kilenc-, tízrrjéteres térközökben teljesítenek szolgálatot fegyveres őrök. oltóval felszerelni gépeinket, bár ez nem annyira jó. Az elnök büszkén nézi a sűrű sorokban álló gépeket. A domboldalon két sorban várakoznak egymás mögött az erőgépek, a pótkocsis vontatók, a lánctalpasok, me'yek a dombos Nógrádban nélkülözhetetlenek. Bár egy-két napja dblgoztak, s hamarosan újra munkába indulnak, mindegyiken látszik, hogy gondosan felkészítették őket a szemlére. Végig lehet nézni alaG tűk, sehol sincs olajcsöpögésről árulkodó fekete folt. A kombájnok oldalán pirosra festett nyéllel mindenütt ott az oltáshoz szükséges ásó. A por- és gázoltók is a helyükön vannak, bár egyikmásik rögzítése nem a legsza- báiyosabb. Megremeg a völgy, ahogy a sok lóerős motorók egymás után elindulnak. A fékpróba következik. A hatalmas kerekek óriási port kavarnak, mikor rövid csúszás után megáll egy-egy nehéz erőgép. Itt is minden rendben. A szemle véget ér, az értékelés szerint a felkészülés jó, csak apró hiányosságok tapasztalhatók. Ugyanezt mondja a szorosabban vett tűzvédelmi felkészülésről Kékesi Miklós tűzoltó őrnagy. — Mivel ez az utolsó szemle az idén a megyében, elmondhatom, hogy a 'nagyüzemek felkészültsége általában jobb, gondosabb az előző évinél. Érzik a felelősséget, és ennek szellemében cselekszenek. Munkájuk dicséretet érdemel. Természetesen a betakarítás munkálatai során a tűzbiztonsági intézkedések betartása a záloga annak, hogy a felkészülés munkája meghozza gyümölcsét. Az értékelés után vezényszó csattan. — önkéntes tűzoltók, riadó! Vörös zászló jelzi a feltételezett tűz helyét, s a nyolc férfi villámgyorsan ugrik fel. Egy szempillantás múlva már a vörösre festett kétkerekű kocsival szaladnak az úton. Hamarosan helyére kerül, a kút mellé, a szivattyú, kigurulnak a tömlők és nem telik bele öt perc, máris kisistereg az első vízsugár a fecskendőből, száz méterre a kútfői. A község önkéntes tűzoltóegysége — mindnyájan tsz-tagok — bizonyságot . tett arról, hogy ők is jól felkészültek az aratásra. A száraz, meleg csapadékhiányos idő sürgeti a munkát, melynek előfeltétele a megfelelő technikai képzettség. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy minden rendben legyen. Hogy ez az „élet”, a termés ne pusztuljon, azt szavatolják az üzembiztos gépek, oldalukon a piros színű tűzoltó készülékekkel. a rendszabályok ismeretében meggondoltan cselekvő dolgozók, s az önkéntes tűzoltók. akik állandóan készek megvédeni a közösség vagyonát. G. I. Télen; tervezni JN/áron: építkezni Utók, íoiinttal kirakva Télen tervezni kell, nyáron építeni! — hangzik a régiek bölcsessége, s szó ami szó, a meleg beköszöntővel folynak is a beruházások szerte az országban, nagy-nagy lendülettel. Az útépítők se pihennek, hiszen ebben áz esztendőben éppen 5 milliárd 600 millió forintot kell elkölteniök, ez az összeg pedig már önmagában is figyelemre méltó tempót diktál. Nézzük hát a télen össze-/ állított terveket. Végre elkészül az 5-ös autóút szegedi bevezető szakasza. Az itteni munkálatok meglehetősen hosszú ideig várattak magukra, sok bosszúságot okozva a megyeközpontbelieknek. s azoknak, akik Jugoszláviába Igyekeztek. Hasonló a tempó a 6-os út pécsi torkolatrészénél, ahol az idén avatják fel az úi. a belső forgalmat már elkerülő nyomvonalat. Miskolcon, a 3-as úton is erősen dolgoznak: javában tart a Gömöri pályaudvar vasúti vágányai felett átvezető híd énítése. Felszedett kövezet, földbuckák, dózerok és szkréperek fogadják az utast Sátoraljaújhelyen, Egerben, Harkányban is, mint ahogy tartós útburkolatot kan Komáromtól az M—1-es „fél- autóoálya”, az 5-ös és a 6- os főút egy-egy újabb szakasza. Szélesítik, javítják az 51-est Solt és Kalocsa, az 50- est Kecskemét és Solt között, jobb és biztonságosabb, lesz a közlekedés az 55-ösön Szeged és Mórahalom között, a 21 -esen Nógrád megyében, a 36-osori Nyíregyháza és Ti* szavasvári között, s hasonló okból állt munkába sok száz ember és gép a 10-es úton Dorog és Tát, a 24-esen Mátraháza és Eger között, S azt is említsük meg, hogy az idén kezdték meg a szentes —csongrádi Tisza-híd építését és hozzáláttak a bajai Duna-híd, valamint a domb- rádi Tisza-híd átépítéséhez. Budapesten pedig, az Erzsébet-híd után a Mars't-híd pályaburkolatát építik át. De félre a térképszerű felsorolással, és vessünk ismét egy pillantást a költségvetés e fejezetére. Egyetlen méternyi autóút építése sík terepen 50—80 ezer forintba kerül, de már a legegyszerűbb felüljáró ára is több millió forint. E számok ismeretében válik érthetővé az utas elismerése: a negyedik ötéves terv során kereken 30 milliárd forint jutott a leginkább túlterhelt ut'ak, a veszélyessé vált vasúti átkelők, a városi bevezető szakaszok bővítésére, átépítésébe. Mint ahogy az ötödik ötéves terv sem adta alább: 31 milliard áll az érdekelt vállalatok rendelkezésére. Az idén a korábbi ió tapasztalatok a'apján fogalmazták meg a feladatokat, s ha nem is takarékoskodik a KPM öncélúan, de mindenképpen megfontolja: hol kél el a legsürgősebb segítség, összesen 1700 kHomé*ernvl útra kerül 0.1 aszfaltszőnyeg, s további 1400 kilométeren szélesítik a 6 méternél keskenyebb burkolatokat. Gondoljuk meg: egv-egv településen az átvezető 0'sz°- kasz korszerűsítése 15—17 millió forintba kerül, s napjainkban egvedii! a fővárosban — ahol a föld. a vasbeton. a szerkezetek szállítása külön gond és nagvobb költség — 14 helyen építik az utakat, a felül- és aluljárókat új beruházásban és 43 helyen folyik egyszerre a felújítás. És hogy még egvetlen összefüggés erejéig Budapesten maradjunk, mondjuk el, hogy a főváros teljes útburkolata 3500 kilométer hosszú és csaknem 17 rrvllió négyzet- méter felületű. És a karbantartás, a felújítás idei_ summáié pedig éppen 8 mííliárd! Mintha nem is aszfalttal, hanem csengő forintokkal burkolnánk a gyorsan növekvő járműforgalom alatt útjainkat! B. I. G. NÖGRÁD — 1976. július 2., péntek
