Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

/ Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma B.ERLIN. 1976. június 29—30'án Berlinben, a Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosá­ban megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok kép­viselői véleménycserét foly­tattak az európai békéért, biz­tonságért, együttműködésért es a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meg­határozott köréről. E célok elérésében minden résztvevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk tár­sadalmi, gazdasági és politi­kai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival össz­hangban önállóan és függet­lenülkidolgozott és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a de­mokrácia és a társadalmi ha­ladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi or­szág munkásosztálya, demok­ratikus erői, néptömegei kö­zös érdekeinek. Teljes határozottsággal ki­nyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politiká­ja az országoknak a társadalmi rendszerüktől függetlenről ki­fejtett tevékeny együttműkö­dése és a nemzetközi enyhü­lés összhangban van vala­mennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quoját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltéte­leket a munkásosztály és va­lamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásá­hoz, minden nép ama elide­geníthetetlen jogának érvé­nyesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról es haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmus­ért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nem­zetközi helyzetben alanvető, pozitív változások mentek vég­be, s ezek a béke, a demok­rácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocia­lizmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néptömegeknek, s a széles po­litikai és társadalmi erők har­ca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájá­ról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttmű­ködés normalizálásának és mindenoldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés fo­lyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új hely­zet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok közötti új kapcso­latok és együttműködés fej­lődéséhez, annak leküzdésé­hez, hogy a kontinenst egy­mással szemben álló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az ér­tekezlet kidolgozta és rögzí­tette az államok közötti bará­ti kapcsolatok és együttmű­ködés elveit. A dokumentum megálla­pítja, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valameny- nyj európai ország együttmű­ködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi né­pe számára. Az eddigi tapasz­talatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valameny- nyí demokratikus és békesze­rem erejének, széles közvéle­ményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire, A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokrati­kus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialis­ta társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a bé­kés egymás mellett élés ér­vényesítésére irányuló, a nem­zetközi kapcsolatokra esvre nagyobb méretekben ható külpolitikájuk eredményeként — kiemelkedő szerepet játsza­nak az új világháború elhárí­tásában, a nemzetközi bizton­ság megszilárdításában és az enyhülési folyamat tovább­fejlesztésében. A szabadságukat és függet­lenségüket elért népek befo­lyásos nemzetközi erővé vál­tak. Az érném kötelezett or­szágok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. A tőkésországokban növek­szik a munkásosztály, vala­mint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, ame­lyek a békéért és a népek közötti együttműködésért lép­nek fel, és fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fo­kozódik az a harc, amelyet a munkásosztály — a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek, a társadalmi ha­ladás, az egész nemzet érde­keinek kifejezője — vív, és fokozódik a többi demokrati­kus és monopóliumellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjai ellen irányul. A tár­sadalom mind szélesebb réte­gei számára nyilvánvalóvá vá­lik annak történelmi szükség­szerűsége, hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista társa­dalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek si­keresen küzdjenek az euró­pai nemzetközi kapcsolatok­nak az enyhülés szellemében történő további átalakításáért, a demokráciáért és a hala­dásért. Mindez hozzájárul, ahhoz, hogy növekedjék a szo­cializmus eszméinek a társa­dalmi fejlődésre való befolyá­sa. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülésben el" ért előrehaladást. Ugyan­akkor hangsúlyozzák, hogy az egyetemes béke még ko­ránt sincs szavatolva, hogy az enyhülés még nem szilár­dult meg, s hogy a tartós biz­tonsághoz és együttműködés­hez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neo- kolonializmus politikája, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsá­ga számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erővi­szonyok változása következ­tében pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban. hogy nem képes felszámolni a szo­cializmus történelmi vív­mányait. és feltartóztatni a haladó erőiknek, valamint a népeik felszabadító és füg­getlenségi mozgalmának elő­retörését. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rend­szer általános válságának to­vábbi elmélyüléséből fa­kadnak; ez a válság a kapita­lista társadalom életének valamennyi — gazdasági, társadalmi, erkölcsi és politi­kai — területére kiterjed és a különféle országokban el­térő formában és mértékben nyilvánul meg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondá­sokra. amelyeket a kapita­lista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban, majd megállapítja; > A munkásosztály, a kapita­lista Európa dolgozói a vál­ságból való demokratikus ki­útért küzdenek, olyan kiútért. amely megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom szocialista átalakulási felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat talál­ni ebből a helyzetből. hogy korlátozzák a néptömegek de­mokratikus és szociális jo­gait. igyekeznek rájuk hárí­tani a válság terheit. Ezen­felül arra törekednek, hogy akadályozzák az enyhülés és az aktív együttműködés poli­tikáját. aláássák a Helsinki értekezlet eredményeit és az államközi kapcsolatokban is­mét , a feszültség és a kon­frontáció légkörét teremtsék meg. Bizonyos esők még min­dig annak a hidegháborús politikának visszatérése mel­lett lépnek fel. melynek kö­vetkezményéként a kontinens egymással szemben álló töm­bökre hasadt. Az ilyen po­litika , ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pár­tok és más demokratikus és békeszerető erők.' Véget kell vetni a fegyver­kezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadá­sok mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptö­megekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszín-’ vonalának emélésére fordí­tanák, az hatalmas hasznot je­lentene az egész emberiség haladásának. A konferencián résztvevő kommunista és munkáspártok véleménye szerint az enyhü­lésért vívott harc fontos hoz­zájárulás az olyan nemzetkö­zi feltételek megteremtéséhez, amelyek hozzájárulnak a tár­sadalmi haladáshoz. Mindez a tőkésországokban kedvezőbb harci feltételeket hoz létre a demokratikus és szocialista átalakuláshoz. Se­gíti a szocialista országok to­vábbi sokoldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődé­sét, a szocialista társadalom lehetőségeinek még teljesebb kibontakoztatását. E tényezők együttes hatá­saként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializ­mus eszméi mindinkább át­hatják a széles tömegek tuda­tát. Az európai országok kom­munista és munkáspártjai a többi demokratikus és béke­szerető erővel együtt döntő szerepet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság meg­erősítése és az együttműködés irányában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pár­tok a jövőben is tevékenyen fellépnek a béke. az együtt­működés és a társadalmi ha­ladásért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elvtársi önkéntes együttműkö­désüket és szolidaritásukat Marx. Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelembe véve az egyes pár­tok i egyenjogúságát és szuve­rén függetlenségét, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zást, tiszteletben tartva a ha­ladó társadalmi átalakulásért és a szocializmusért vívott harc különböző útjai megvá­lasztásának szabadságát. A szocializmusért a saját ország­ban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkás- osztálya és népe iránti fe­lelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes ha­ladó mozgalmainak és népei­nek kölcsönös szolidaritásával a szabadságért és a független­ség megerősítéséért, a de­mokráciáért, a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával, A kommunista és munkás­pártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békesze­rető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki. ami ösz- szeköti őket, és fellépnek az együttműködést gátló bizal­matlanság, az előítéletek le­küzdéséért. ' Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyel­mét azokra a károkra, ame­lyeket az elvakult antikorrr munizmus okoz a békéért és a haladásért indított mozga­lom kibontakoztatásának. A kommunista pártok semmi­képpen sem tekintik anti- kommunistáknak mindazo­kat, akik nem értenek egyet politikájukkal. bírálják te­vékenységüket. Az antikom- munizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az im­perialista reakciós erők nemcsak a kommunisták, ha­nem más demokraták és a demokratikus szabadságjo­gok ellen is fe'használnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialista orszá­gok ellen, kezdve a Szovjet­unióval, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a kommunisták politikájának és eszméinek hitelét a nép­tömegek előtt, megosszák a munkásmozgalmat, akadá­lyokat gördítsenek a de­mokratikus és a népi erők együttműködése e’é A h^'a- dásért és a demokratikus fej­lődésért indított népi moz­galom érdeke, hogy elszige­telje és leküzdje az anti- kommunizmust. A konferencia résztvevői üdvöz'ik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kom­munista és a szocialista, szociáldemokrata pártok kö­zötti együttműködés fej­lesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiak­ban a dokumentum — elutasí­tanak minden olyan politikát és világnézetet, amely lé­nyegét tekintve a munkás- osztályt a kapitalista rend­szernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földré­szünk kommunista pártjai és a kapitalista országok demokratikus erői a fasisz­ta rendszerek maradvá­nyainak felszámolásáért, a demokrácia fejlesztéséért, a békéért, az ellen az állandó­an növekvő fenyegetés ellen folytatnak,- amelyet a nem­zetközi monopóliumok és mu’tinacionális társaságok tevékenysége jelent minden egyes ország szuverenitására és függetlenségére nézve, nagy jelentősége van abban, hogy Európa a béke és a haladás kontinensévé váljék. A konferencián , résztvevő kommunista és munkáspártok a munkásokhoz és alkalma­zottakhoz. a parasztokhoz, a középrétegekhez, a tudo­mányos-műszaki értelmiség­hez, a kulturális személyi­ségekhez, valamennyi politi­kai párthoz, tömegszervezet­hez és egyesüléshez, minden, a haladásban és Európa bé­kés jövőjében érdeke’t em­berhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küz­delemben, amely a követ­kező célokért folyik: 1. Az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a leszerelésre és az európai biztonság növelésére irány uló hatékony intézkedések megvalósításával A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alap­elveknek és megállapodások­nak pontos betartására és tel­jes megvalósítására, amelye­ket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya tartalmaz, vala­mint minden olyan szerződés és megegyezés végrehajtásá­ra, amely ezeknek az alap- elveknek megfelel, s a békét és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilár­dítása és elmélyítése érdeké­ben Európa a katonai eny­hülésre irányuló intézkedé­sek gyakorlati megvalósításá­nak példáját mutathatja és kell is, hogy mutassa. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy ener­gikusan szálljanak síkra; — Mindenfajta fegyverke­zési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés meg­szüntetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tár­gyalások meggyorsításáért: A külföldi katonai támasz­pontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyver­zetek idegen területekről va­ló kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért; minden állam katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges — hangsúlyozzák a konferencia részvevői —. hogy kiküszö­böljék az atomháború veszé­lyét, amelynek kirobbantása az emberiséggel szemben a leg­nagyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium- fegyvereik, a vegyi fegy­verek és más tömegpusz­tító eszközök betiltását és megsemmisítését. Sürgeti a tömegpusztító fegyverek új típusainak, valamint az ilyen jellegű új fegyverrend­szerek kifejlesztésének és előállításának megtiltását. A konferencián résztvevő állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ kü­lönféle területeit a béke és az együttműködés övezeteivé alakítsák át, amelyek mente­sek külföldi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konferencián résztvevő pártok síkraszállnak azért. hogy a Földközi-tenger a bé­ke tengerévé váljék, továbbá, hogy csökkentsék a fegyveres erőket és a fegyverzeteket el­sősorban azokban a körzetek­ben. ahol a katonai konfron­táció különösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum —, hogy Európa tömbökre' való megosztottságának megszüntetése jelentős - mér­tékben hozzájárul földrészün­kön és az egész világon a tar­tós biztonság és a béke eléré­séhez. a konferencia részt­vevői sík rászállnák a NA­TO és a Varsói Szerződés egyidejű felszámolásáért, és első lépésként katonai szem vezetőinek megszüntetéséért A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az aer ressziós háborúk, az erőszak­kal való fenyegetés és a bár­milyen fajta erőszak-alkalma­zás propagálásának haladék­talan megszüntetését és be­tiltását. továbbá minden nép széles körű és rendszeres tá­jékoztatását a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés érdekében folyta­tott tárgyalások alakulásáról és intézkedésekről. 2. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése Spanyolországban új hely­zet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc. amelyet az országban most egyre nyil- vánosabhan vívnak, az Euró­pában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumen­tum, majd hangsúlyozza: a konferencia résztvevői szem- beszáll.nak minden olyaru kí­sérlettel. amely a francóiz- mus politikájának bármilyen formában való továbbfoly­tatására irányul és felszólít­ják Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolida­ritásukat Spanyolország min­den antif'siszta erőjével a demokráciáért és a szabad­ságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25- én a fasizmus alól felszaba,- dított új Portugália haladó irányú fejlődését. Támogat­nak minden arra irányuló lé­pést, hogy akcióegységet hoz­zanak létre a kommunisták, a szocialisták, a Fegyveres Erők Mozgalma, az Összes demok­ratikus erők között, amelyek azt, a ma már az alkotmány­ban is kinyilvánított célt tűz­ték maguk elé, hogy felépítik a szocializmusra orientálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői ki­nyilvánítják Ciprus népével való szolidaritásukat. Követe’- lik, hogy haladéktalanul hajt­sák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság független­ségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról történő azonnali és feltétel nélküli kivonását. A, konferencia résztvevői ki­fejezik szolidaritásukat Gö­rögország kommúnistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilváníta­nak Észak-lrország demokra­tikus erőivel és határozóban fellépnek a Török Kommu­nista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők minden­fajta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK-beli antidemokrati­kus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társa­dalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsola­tok és a baráti effvüttműkö- dés megőrzése céljából ki kell ir ani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus újraéledését, akár nyílt, akár álcázott formában, harcolni kell a fasisz­ta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok lét­rejötte és tevékenysége ellen éppúgy, mint a faiülriöző pro­paganda és akciók ellen, ame­lyek a munkásosztály és más haladó erők megosztására irá­nyulnak — hangsúlyozza a dokumentum. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb kölcsönös megértésért A konferencia résztvevői zőbb területein való fejlesz- fását a béke, a demokrácia és abból indulnak ki, hogy az- tése elősegíti a béke megszi- a humanizmus eszményeinek együttműködésnek az embe- lárdítását és a népek bizton- szellemében. Ennek előfeltéte­lt tevékenység legkülönbö; ságát, a személyiség gazdag!-. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom