Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

Jubileum — és romantika Berend Iván — Székvölgyön Váikonyi Zoltán huszonegyedik filmjét rendezi ' ''HtlllWWM. j| A rendező, Várkonyi Zoltán Mintha visszavarázsolták ,Volna a XIX. századot! Igen, ilyen érzése van az embernek, miközben végig­lépdel a hajdan volt búnyósz- falúcska, Székvölgy egyetlen utcáján. Korhű homlokzatúra alakított házak között sétál az érdeklődő, a villanyoszlop és tévéantenna nélküli rövid úton, s közben, meg-megáll, mintha a szemének sem hin­ne. Hát persze, hogy furcsa ez a világ; szinte álom, so­hasem láthatott valóság libé­riába bújtatott parádéskocsi­sával, csákányt markoló bá­nyászaival. Berend Ivánjával, Szatírán Péterével, Evilájá- val, Jókai Fekete gyémántok című regényének megálmo­dott hangulatával. A kétszeres Kossuth-díjas rendező, Várkonyi Zoltán, hu­szonegyedik filmjének bá- nyászjeleneteit forgatja a Salgótarjántól néhány kilo­méterre fekvő helyszínen. — Hogyan esett a válasz­tása Szék völgy re? — Feltett szándékunk volt olyan terület keresése, ami némiképp mentes még a XX. század civilizációjának „át­kaitól”, illetve eredményeitől. Ahol nem szaladgálnak per­cenként autók, ahol nem bon­totta még meg a hajdani te­lepülések jellegzetes képét járda, betonút, ostornyél- lámpa, s nem utolsó szem­pontként: ahol szinte csupán a táj szépsége önmagában is lebilincseli a nézőt. Hossza­san kutatgattunk szerte az országban, mígnem Itt kötöt­tünk ki. Állítom, ilyen gyö­nyörű falucska még egy sincs az országban. — Huszonegyedik filmjét rendezi. Miért esett a válasz­tása éppen a Fekete gyémán­tokra? — Egyszerű a vájgsz: úgy érzem, mint rendező is, ara­kat a filmeket veretem iga­zán — amelyeket a nézők. S van-e olyan ember, akiben nem keltene nosztalgiát, vagy csupán csak kíváncsiságot, érdeklődést a Jókai-regény megfilmesítése? Hiszen . . . — A romantikára gondol? — Igen. Ügy érzem, s ta­pasztalhatja bárki: némiképp megcsömörlenek már az em­berek a sextől, az erőszaktól, s kell valami, ami — ha csupán órákra is —, de ki­zökkenti őket a rohanásból, a feszültségből, a szinte peri- ódikusan ismétlődő korkomp­lexusokból. — M'ként Baradlai Richárd. Kárpáti Iván — és most Be­rend Iván? — Erre gondolok. — A főszereplők . .. Miért Sunyovszkit, Husztit és Koncz Gábort választotta? Berend Iván — Huszti Péter — Hogy is mondjam? A fő­szereplők kiválasztása mindig az egyik legnehezebb felada­tot jelenti. Mégis: ismeretsé­günk és képességeik tudatá­ban kértem fel őket. Huszti Péterrel együtt tanítunk • a főiskolán, Sunyovszki Szilvia tanítványom volt, Koncz Gá­bor pedig — igazi Szaffrán Péter-típus. — Milyen benyomásai van­nak Nógrádról? — A lehető legjobbak. Ked­ves, kitűnő embereket ismer­tem meg, akik segítsége nél­kül igen nehéz lett volna a forgatást megkezdeni. No, és a táj, és a betonba öntött új Salgótarján .,. Mondhatom, jól érzem itt magam. — Mikor mutatják be a filmet? — Karácsonyra terveztük, de látom, túl rövid az idő. Meglátjuk.., A Fekete gyémántok főhő­se, a Berend Ivánt alakító Huszti Péter —, ha lehet így fogalmazni -r- jubilál: ez a mostani a harmincadik fő­szerepe. — Amikor múlt év kará­csonyán megtudtam, hogy rám esett Várkonyi Zoltán választása, megörültem. Sze­retem Jókait, s ez a szerep most, egy meglehetősen ne­héz évad után, hiszen három főszerepet is játszottam, va­lahogy feldobott. Szinte elfe­ledtette velem a nehézsége­ket, a fáradságot, valahogy új energiát öntött belém. — Berend Iván — bánya­mérnök. Te jártál már a föld alatt? — Nem, sajnos, még nem. Csupán hallomásból ismerem a lentiek életét, no, meg je­lentős segítséget nyújtott a könyv első kötete, ahol Jókai szinte tudományos alaposság­gal rajzol meg mindent. a szén keletkezésétől kezdve, a föld alatti világ rejtelmeiig. — Mit jelent neked Berend Iván megformálása? — Gondolkodtam már raj­ta... Eleinte azt hittem, csak annyit, mint bárki másnak, aki a könyvet olvasta. De minél jobban kezdtem ma­gam beleélni a munkába, an­nál inkább tudatosodott ben­nem : több annál. Szóval, a magaménak érzem őt. s meg­próbálok vele azonosulni. Üira kigyulladnak a reflek­torok. hogy szemet sajdító élességgel világítsák be a fel­vétel helyét, Berend Iván há­zának dolgozószobáját. Meg­szólal a csendet, s mozdulat­lanságot parancsoló hangszó­ró és csattan a csapó. Üjabb jelenet kerül a Fekete gyé­mántokból a celluloidszalag­ra. Karácsony György Jelenet a filmből (Sturman Béla felvételei) Magyar Dekameron Äz elmúlt év nyarán je- ősbemutató az egri várban lentke^ett először az Agriai Játékszín: az egri várszín­ház. Aki látta és hallotta Szentes Regináid András ko­vács királysága című 1780- ban írott népi komédiáját, tanúsíthatja, hogy az egri ságos, mulattató. nemes Ennyi elegendő a történet- várszínház már az első évben szándékfkai megírt történetet bői. nagy szafkmai és közönségsi- választ ki és mutat be az Heltai Gáspár műve 1572 (kert aratott. Az idén újabb egri várszínház a magyar re- óta most először szólal meg jelentős színháztörténeti ese- neszánsz gazdag hagyatélká- az Agriai Játékszínen. Az ménynek ígérkezik az egri bői, ősbemutató különös vará­vá gótikus palotája. Az Ág- ... , , ..... zsú szórakozást, feledhetet­riai Játékszín július 9-en. es- Különösen szép es törte le;n^ színházi estet ígér mind- te fél nyolc orakor bemutatja nelmi ihletésű környezetben. azokraki akik m*g!áVxrv;.$k Heltai Gáspár i Magyar De- az egri vár gótikus épületei az' ezerszemélyes néző­ikameron című kétrészes ze- előtt a hatalom, a nyereség- térrel kibővített Agriai Já- nés komédiáját. vágy. a hűség, és hűtlenség, t^színt Heltai Gáspár a magyar a szerelem és féltékenység ’ „ ^ reneszánsz egyik kimagasló fordulatos és izgalmas törté- Bxerepiox. Kuttkai Bva. nagy írója. Humanista mű- netel váltogatjuk egymást. Kossuth-díjas, kiváló müve® veltsérzű í’-ó. aki p <*-n- Vidám és szomorú, jó és go- Agárdi Gabe- er jm"s m.i dolkodásához közelférkő* nősz emberek. katonáik, ke- vesz* Bessenyei Ferenc ket­zik. az anyanyelvű széppróza reskedők. papok, fejedelmek sz^es Kossut.h-aij.t,. kiváló köznyelvién gyönyörködtet, parasztok és könnyűvérű höl­szórakoztat és tanít. Bocca- gyek szerepelnek ebben az derw mftven. Voith Ági. cció híres Dakameronjával ősi dekameronban amelynek Bfnffy érdemes mu egyenértékűnek tartják az magja _egv indiai mesefüzér. 1572-ben kinyomtatott -Fon- A történet .lényege: a magyar “ üV ciánus históriája” című dl- fejedelem hosszú özvegység rendez>: közreműködik az alóggyűjteményét, < amelyet a után újra nősül. A csalfa és Ars Renata együttes. Magyar Dekameron címmel hiú fejed elemasszon vnak A várszínház előadásait Nemeskürt.v István dolgozott megtetszik a fejedelem fia. a július 0., 10.. 11.16. 17., át az Agriai Játékszín szí- trón várományosa. Az asz- 18.. 22.. 23.. 24:. 25-én ren- máira. A Magyar Dekameron szony el aka’\ia csábítani az dezik: Jegyek kaphatók Bu- a világirodalom nagy témái- ifjút. Ebből nagy bonyodiah dapesten, a Tháiia Színház mák alapforrásait egységes mák. elszánt bosszú és vá- ^rserv“z<H tT,n. keretbe gyűjti: Nyolc tanul- daskodások keletkeznek. VI., Nagymező u. 19 ), a Szín­h •' zr t<s te 1 ­____. ^ 77~ I .... 1 jában. (Tel.: 120-000). Egerben. 4 NÖGRAD — 1976. julius 8., csütörtök J a városi műsOirréndeaétói uö" Gyermekeink érdekében szépítjük, csinosítjuk nagyközségünk óvodáit Sereg Istvánná, a Nagybá- tony bányavárosi óvoda óvó­nője- még nem tekinthet visz- sza hosszú, tapasztalatokban gazdag pályafutásra- de hát ez még nem is várható tőle. Sokkal inkább az. hogy előre­tekintsen. hiszen egyike azok­nak a fiatal nevelőknek, akik hivatalból is képviselik a pe­dagógus pályán korosztályu­kat. Eddigi pályafutása úgy ösz- szegezhetö. hogy Mezőköves­den érettségizett. körülmé­nyeiből eredően nem tudott tovább tanulni. ismeretter­jesztő előadóként helyezke­dett el* nem hagyott fel az­zal a szándékkal, hogy óvónő lesz. A magasabb fizetést fel­cserélte a kevesebbre, képe­sítés nélküli óvónő lett- Le­velező hallgatóként végezte el a kecskeméti felsőfokú óvónőképzőt, majd jelenlegi munkahelyén, a bányavárosi 1. számú óvodában lett teljes jogú. kinevezett óvónő. A pedagógus-szakszerveze­ti választások során az óvo­dai szakszervezeti bizottság tagjává választották. így moz­galmi feladata igencsak szer­teágazó. mert ő képviseli a fiatalokat, mint mondja, ke­vés olyan kérdés van a peda­góguspályán- ami ne függne össze közvetlenül a fiatal ne­velők helyzetével. Nagybátonyban öt helyen működik óvoda: a bányavá­rosban kettő. Szorospatakon. Maconkán és a faluban egy- egy- Ebből eredően az óvo­dákban dolgozó óvónők es technikai alkalmazottak prob­lémáinak megoldása is sok uenezségbe ütközik, A velük való törődést meg­nehezíti. hogy szétszórtan, olykor elszigetelten dolgoz­nak. a fiatalok a, pályakezdés sok gondjával* problémájá­val küzdenek. Érdeklődtünk Sereg Ist- vánnétól,' milyen feladatok* tervek foglalkoztatják új tisztségében- Elmondta, hogy az óvodai szakszervezeti bi­zottság a kezdő óvónők szo­ciális körülményeinek javí­tása érdekében igyekszik jó munkakapcsolatot kialakíta­ni a munkáltatói egység ve­zetőségével- a nagyközségi pártbizottsággal és tanács­csal. Terveik között szere­pel. hogy a képesítés nélküli óvónőket szakmailag patro­nálják. Ezzel kapcsolatban elmondta még. hogy a képe­sítés nélküli óvónők alkal­mazásánál is szükség van bi­zonyos differenciáltságra, amit Domonkos Alajosné. az óvodai munkáltatóegység vezetője, helyesen old meg. Nevezetesen arról van itt szó. hogy csak azokat alkalmaz­zák. akik hivatásból lépnek a pályára­— Szívügyemnek tekintem — némi szakmai elfogultság is ösztönöz arra- hogy az 1. számú bányavárosi óvodá­ban én is hozzájáruljak a színvonalas nevelőmunkához. Ezt az igényt indokolja az is, hogy bázisóvodaként műkö­dünk. a járás óvónői hozzánk járnak továbbképzésre. s szeretnénk olyan színvonalú pedagógiai ■ tevékenységet be­mutatni. ami az új óvodai program megvalósításához se­gítséget ad a továbbképzésen részt vevő óvónőknek, — Ügy látom, hogy nem­csak az anyagiaktól, hanem a jó szándéktól is függ. miben és menn'-ire tu^unir e’őre- lépni. Széles körű kapcsolatot alakítottunk ki az üzemek szocialista brigádjaival, s kö­zösen- gyermekeink érdeké­ben szépítettük, csinosítottuk a nagyközség óvodáit. Csak külön elismeréssel és dicsé­rettel lehet szólni a bánya­üzemekről. a vállalatokról. az ott dolgozó, gyermekeiket szerető szocialista brigádta­gokról' akik lel ki ismeretes munkával segítették az óvo­dák munkáját. — Szakszervezeti bizottsá­gunk nem nagy múltra te­kint vissza' de már eddig is sok feladatot megoldottunk- Segítettünk a lakásproblémák megoldásában- támogattuk és segítettük az óvónők szak­mai továbbképzését. közre­működtünk a szociális segé­lyek odaítélésénél, a gyerme­küket egyedül nevelő óvó­nők és technikai alkalmazot­tak munkaidő-beosztását a szakszervezeti bizottságunk véleményének meghallgatá­sával végzi az állami vezetés. Sereg Istvánné munkájáról hőszé!vettünk még Weinranch Ildikóval, a pedagógus-párt­szervezet vezetőségi tagjával, aki elmondta, hogy a forra­dalmi ifjúsági napok alkal­mából miniszteri dicséretet kapott Sereg Istvánné óvónő- aki két kicsi gyermekének nevelése mellett szakmai, pe­dagógiai munkáját is ki­emelkedően látja el. Remél­jük mi is- hogy tervei, elkép­zelései a jövőben is mindig valóra válnak- * —s. —ó. Színpadi szobrok A szegedi szabadtéri játé­kok diszi ét-készítő műhelyé­ben az emeletnyi magas ku­lisszaelemek ■ lépcsősötök mellett érdekes szobrok is sorakoznak. Készítőjük Far­kas Pál szobrászművész. Ezek az alkotások Verdi Nabucco című operájának színpadké­pét díszítik majd. A művész mintegy ötven dombormű- vet készít asszír-Babilon életképek, csatajelenetek a1 árkán. Megf-* rné'7oR evv sakálfejű, sólyomszárnyú, oroszlántestű három és fél méter magas istenszobrot, is- amely szintén díszletként szerepel az operában. dában (Eger Széchenyi u. 14. Tel.: 17-62) X Egerben július 9—augusz­tus 30-ig gazdag kulturális programmal és magyaros vendégszeretettel várják a látogatókat és érdeklődőket. Például július 12-án 20 óra­kor a várszínházban opera­est. a BM Szimfonikus Ze­nekar hangversenye. Július 14-én 20 órakor a stra-don slágerpódium, zenés divat- bemutató. Július 19-én a székesegyházban orgona­hangverseny Gerde Lukszai- te (SZU) előadásában. Júli­us 21-én 20 órakor az egri várbán Bessenyei Ferenc elő­adóestje. Július 3l'én és augusztus 1-én Szilvásvára­don lovasbemutató. Augusz­tus 2-án a várszínházban Mozart-est, a Magyar Állami Hangvei s?ny zenekar tolmá­csolásában. Több kiállítás is nvflik p-rar'-en töK'-<r- kö­zött a Heves megyei könyv­táriján Czinke Ferenc iVIun- káesy-díjas. érdemes művész kiállítása. öálló műsorral lép fel a Collégium Musicum (Buda­pest)' a Musica Antiqua Hun- garica. Augusztus 7*én gála­est, illetve az Agria műsorán a . régi városok utcája, török kávézó. gasztronómiai be­mutatók- iroda1 mi, zenei es­tek szerepelnek. F. L. Infravörös fény útján közvetített zene Egy láthatatlan fény meg­örvendezteti a zenebaráto­kat. Az infravörös sugarak hamarosan drót nélkül köz­vetítenek sztereó-zenét, .s a hallgató tetszőleges hang­erővel hallgathatja anélkül, hogy mást zavarna vele. Az elektronikusok már megte­remtették e lehetőségek felté­teleit, a tv-készütékek gyár­tói pedig kipróbálták. Az NSZK-ban elsőként gyártják sorozatban a beszéd és zene infravörös közvetítő eszkö­zeit. v Az infravörös sugár fizikai tulajdonságai elméletileg már évek óta lehetővé te­szik, hogy a rádió- és televí­ziókészülékek hangját ugyan­abban a teremben drót nél­kül vihessék át fejhallgató­ra. A gondolat megvalósítá­sáról azonban csak a nemré­gen piacra dobott „luminesz­cencia-diódák” gondoskod­nak. Az infravörös fejhallgatók előnye a hagyományos fej­hallgatóval szemben kézen­fekvő: viselője szabadon mo­zoghat a szobában anélkül, hogy állandóan bosszankod­nia kelljen a fejhallgatók ká­bele miatt. Az egyetlen .inf­ravörös közvetítő forrásból táplálható fejhallgatók szá­ma nincs korlátozva. A fej­hallgató szíja, nehogy el­rontsa a hölgyek frizuráját, nem a fejen keresztül halad, hanem az áll alatt lóg. A fejhallgató a jelzéseket egy infravörös adóból veszi, amely olyan kicsiny, hogy szinte minden rádió- és televízióké­szülék a,Iá betolható, 20 centi­méter hosszú, 8 centiméter széles, és nem egészen 2 cen­timéter magas. A dobozkát égy zsinórral kapcsoljuk be az áramhálózatba, egy máso­dik dróttal pedig a televízió­vagy rádiókészülék fejhall­gató kapcsolóhüvelyébe. Az adó a készülékkel együtt au­tomatikusan ki- és bekapcso­lódik. A lumineszcencia-diódák sugarai arra a szobára korlá­tozódnak, amelyben az infra­vörös adó elhelyezkedik. Ez­zel biztosítva van, hogy a szomszédot, aki esetleg ugyan­ilyen módon egy másik rá­dió- vagy tv-műsort akar hallgatni, nem zavarja. Azok az aggodalmak, hogy az inf­ravörös sugarak tartós hatás esetén ártalmasak lehetnek az egészségre, az ipar cáfol­ja: a lumineszcencia-diódák egy nagy lakószoba ellátása­kor kevesebb infravörös fényt sugároznak, mint egy rendes zseblámpa. Aki naponta több órán át hallgatja a műsort infravörös közvetítéssel, ar­ra kevesebb fény sugárzik, mintha néhány percig a na­pon áll. Mai tévéajánlatunk 21.30; Közös dolgaink. Aktuális kérdésekről lesz szó ebben a négy részes so­rozatban, amelyet Balogh Má­ria szerkesztett. Tolna me­gyei. főleg bonyhádi, puszta­szabolcsi és szekszárdi üze­mek, valamint csepeli gyárak dolgozói állnak a kamerák elé. hogy kifejtsék " vélemé­nyüket, hétköznapjainkban je­lentkező gondokról, problé­mákról. A sorozat záróadása — azo­kat szólaltatja meg. akik tu­dományosan, a helyzet vala­mennyi összefüggésénfíí is­meretében beszélhetnek a fel­merült kérdésekről. A meg­hívottak között lesz Grösz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályveze­tője, Wirth Ádám, a Politikai Főiskola tanszékvezető tanára, Nagy László, a Társadalom- tudományi Intézet igazgató- helyettese, és Zele Zoltán, az Autóvill párttitkára. Az egyes részek, húsz-har­minc perc időtartamban, tö­mörítik a különböző témakö­röket, kiegészítve egymást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom