Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-30 / 153. szám
/ öíDapos tanácskozás után Tovább erősödik a pedagógusszakszervezet mozgalmi jellege A múlt hét végén befejeződött az az ötnapos tanfolyam, amelyet a pedagógus-szakszervezet megyebizottsága rendezett Balassagyarmaton, az • újönne" megválasztó t tanintézeti szb-titl.árok, bizalmiak ég bizottsági tagok részére. A száz rész vevő 6zak'Zervezeti tisztségviselő gazdag tapasztalatokkal ment haza a tanfolyamról, s az itt szerzett ismereteket az elkövetkező években hasznosítják az óvodákban, általános iskolákban és a középfokú tanintézetekben. A tanfolyam befejezése után beszélgettünk Har ly Jánosáéval, — a pedagógus- szakszervezet megyebizottsági titkárával — aki összefoglalód adott az itt elhangzott előadásokról. Mindenekelőtt kiemelte, hogy a legutóbbi szakszervezeti választások során megyénk tanintézeteiben jól választottak pedagógus-szakszervezeti tisztségviselőket. A megjelent bizalmiak, titkárok és bizottsági tagok nagy szorgalommal és érdeklődéssel kapcsolódtak be a tanfolyam munkájába. Konzultációs kérdéseikkel sok olyan problémát sikerült tisztázni. ami iskoláinkban tovább javítja a párt-, a szak- szervezet. és az állami vezetés összehangolt munkáját. Kiemelte Hartly Jánosné. Sárdi Laics központi vezetőcég titkárának előadását, amelyben az állami vezetés és a szakszervezet együttműködését elemezte. A központi vezetőség titkára az előadás kapcsán a szakszervezet jogosultságok gyakorlásának szintjeit mutatta be. Utalt arra, hogy a tanácsi rendszer továbbfejlesztéséinek egv sor olyan konzekvenciája van, amely feltételezi a színvonalasabb szakszervezeti munkát valamennyi szinten. A munka javítása érdekében a pedagógus-szakszervezet központi vezetősége folyamatosan útmutatókkal se- síti a tisztségviselők munkáiét. Ezek közül is s. egyik legjelentősebb az 1972-ben kiadott 2. számú kiadvány. A szakszervezeti hatáskörök jobb megértését szolgálta Rózsa András osztályvezető tájékoztató jellegű előadása. A bérgazdálkodás és a munkaerő-gazdálkodás decentralizálása következtében kok gond és probléma van. Ezért a megyebizottság Pető Géza kv. osztályvezetőt kérte fel arra, hogy az ezzel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztassa a megve új szak- szervezeti tisztségviselőit. Az alapszerveizetek politikai. agitációs és kulturális nevelő munkájáról tartott előadást dr. Szalánczai György, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának munkatársa. Nagy Róbertné, a szakszervezeti muinikaterv elkészítéséről, a szakszervezeti gázdálkodásról és gz üdülésről tartott tájékoztatót a megyebizottság reszortfelelőseinek közreműködésével. i Dr. Botos Sándor, a megyei pártbizottság titkárának előadását nagy érdeklődéssel hallgatták a tisztség- viselők. Az előadásban dr. Boros Sándor részletesen elemezte a fejlett szocializmus erkölcsi követelményeit, s utalt arra is, hogy a XI. kongresszus határozataiban milyen jelentős helyet foglal el az az alapvető kérdés. amelv az élet valamin v- nyi szféráját átszövi. Kiemelte az előadásban dr. Boros Sándor, hogy az MSZMP a nevelők széles táborait, a szocialista hazához hű harcostársaknak tekinti, olyanoknak- akik. nélkül a jövő társadalom felépítése nem képzelhető el. Hartly Jánosné pozitívan értékelte a tisztségviselők aktivitását, az érdeklődést, amely megmutatkozott — többek között — az előadások után a konzultációs kérdések nagy számában is. A pedagógus-szakszervezeti tisztségviselők ötnapos tanfolyama tovább erősítette megyénkben az intézményi szak- szervezetek szervezeti erejét. a mozgalmi jelleget. Ennek eredményeként az 1972- es központi bizottsági, a párt XI. kongresszusainak és a pedagógus-szakszervezet X. kongresszusának határozatait az elkövetkező években, egyre magasabb szinten oldják - meg megyénk tanintézeteiben. —s. —ó. Eredményes évet zártak Tartalmas évet zárt a szé- csenyi Mikszáth Kálmán Általános Iskola 25 nevelője és 402 tanulója A diákok közül 33-an kitűnő bizonyítvánnyal büszkélkedhetnek. Jóval több azoknak a száma, kiknek egy vagy'két négyes „rontja el” a „szinötös” bizonyítványt, Csupán három tanuló nem felelt meg a tantervi követelményeknek. A végzős 48 nyolcadik osztályos nagy részét az elsőként megjelölt helyre vették fel. A tanulmányi versenyen nagyszerűen helytálltak az iskola tanulói. Gál Lóránt földrajzból, Garamvölgyi Mihály kémiából nyerte meg a megyei versenyt Az országos döntőn ötödik, illetve hetedik helyen végeztek A kulturális seregszemlén több arany, ezüst és bronz oklevelet szereztek az iskola különböző művészeti csoportjai. A sportolók eljutottak az úttörő-olimpia megyei döntőjére. A vöröskeresztes vetélkedőn nyújtott nagyszerű teljesítményért a csapat tíz napot tölthet Kunszenthe- gyesen. A Vidámság őrs megnyerte az „Úttörők vagyunk mi” őrsök közötti járási versenyt. Az iskolavezetés bátran meri alkalmazni az oktatás új formáit. A tanévzáró értekezleten Juhász Lajos, az iskola igazgatóhelyettese elmondotta, hogy kedvező tapasztalataik vannak a két éve bevezetett egész napos oktatásról. Bevált a 3, és 4. osztályban a tantárgycsoportos oktatás Jó eredményt hozott az új matematikai tanterv bevezetése. Az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom keretében gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki az ELZETT-gyáregy- séggel és a termelőszövetkezettel. A község többi üzeméivel is jó a kapcsolatuk. Az idén új úttörőszobával gazdagodott az iskola. A helyiséget á községi tanács biztosította, rendbe hozását a patronáló vállalatok brigádjai végezték. A berendezést a járási KlSZ-bizotlság vásárolta. A felsőbb szervek is elismerik az iskolában folyó eredményes oktató-nevelő munkát. Az év folyamán Radics Győzőné, az iskola igazgatója KISZ-érdemérem kitüntetésben részesült. Juhász Lajos igazgatóhelyettes megkapta a nógrádi pedagógiai díjat. Wolf Ida. az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. Leuko Józsefné kiváló úttörővezetői kitüntetést kapott Sz. F. Megyei filmbemutatók Jelenet a Vérdíj Kovpak fejére című szovjet filmből. A kijevi Dovzsenko Stúdióban forgatta Tyimofej Levesük. munkatársaival a Vérdíj Kovpak fejére című kalandos háborús filmet. Hőse egyszerű munkásember, akit a német fasiszták váratlan és hitszegő támadása után azzal bíznak meg, hogy az arra alkalmas párttagokat és pártonkívülieket gyűjtse össze, vezesse be őket a mocsaras erdőkbe, szervezze meg fegyveres, ellenál'ó tevékenységüket. Kovpak tetteiről Szov- jet-Ukrajnában még ma is legendák szólnak. E legendák egyikét dolgozza fel ez a szépen elkészített film. Kovpak alakját, akinek fejére 10 ezer rubelt és 10 hektár földet tűztek ki a németek, Konsz- tantyin Szlyepankov személyesíti meg. Harcostársait Va- '.entyin Sztyepankov és Mihail Golubovics alakítja. A Bizalmas állásban című film az Egyesült Államokban készült. Fordulatos krimi, melyet elsősorban a műfaj kedvelőinek ajánlunk, bár igen jó szórakozást biztosít minden kikapcsolódásra vágyó mozinézőnek. A négy főszereplő közül kiemelkedik Henry Fonda játéka, aki kitűnően érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan a lelkes rendőrfelügyelő cinikus bűnözővé év-tizeddel eze’őtt hazánkban is nagy sikerrel játszottak. Most felújításban kerül bemutatásra a két, szere'emben csalódott, de egymást végül is megtaláló ember, a hajós- kapitány és a felszolgáló nő szerelme. A filmet túlcsorduló érzelmektől mentes őszintesége, mély emberi hitelessége és a főszereplők gazdagon árnyalt játéka emeli rangra A kapitányt a sok más svéd filmből ismert Jarl' Kulié, a lányt Christina Scholl in alakítja. A felső tízezer című film Peter Barnes színdarabjából készült leleplező erejű szatíra Peter Medak, a film rendezője különböző műfajok eszközeit hívja segítségül, hogy bemutassa az angol uralkodó osztály legjellemzőbb vonásait. Maró gúnynyal mond bírálatot életmódjukról, merev konzervatívizmusukról. Mondanivalójának elmélyítése érdekében még a bizarr ötletek alkalmazásától sem riad visz- sza. A főszerepet Peter O’Toole játssza, aki már számos szerepben — például a Murphy háborújában, a La Mancha lovagjában — bizonyította tehetségét Az Üvegház című filmet, az amerikai Tom Gries munkáját, ezen a héten a £algó- Lars Magnus Lindgren tarjáni November 7 Fümszín- 1964-ben készítette a Drága ház filmbarátok körének mű- John című filmet, melyet egy sorában mutatják be. válik. A filmet Robert chael Lewis rendezte. Mi'SysSSSSSSSfSSSSSSSSSSSfSSSSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjSJ'SSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSyySSSj?. \ Fjodor Abramov: IPEL AGE J A Sssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssss+sssssssssssssssj'ysssssssfsssrsssssssssss, 32. Általában fgy kezdődött a beszélgetésük: — Na, láttad a szépségünkét? — kérdezte Pelageja. — Méket? — Méket-méket... Hát csak tudod — Antonyida Pet- rovnát... Erre Manya sötét, ráncos arca szinte görcsbe rándult., mintha megfájdult volna .a gyomra: isten tudja, miért, a legjobban a csendes és ártalmatlan Tonyecskát gyűlölte, végtelenül. — Találkoztam a szépséggel. Se hús, se hal... Mint a szárított hering... — Ugyan, ugyan, Marja Arhipovna — vetette ellen hamiskásan Pelageja — Ne beszélj így. Nem szabad. Mindenki kedveli Antonyida Petrovnát. Akárkit megkérdezhetsz... — Minek kérdeném, mikor magam végeztem felderítést! Nemrégiben bementem a klubba... Folyton a zöldfülűekkel foglalkozik... __ Kivel? Kivel? — kérdezte Pelageja. — A zöldfülűekkel, mondom, a kislányokkal — a tanítványaival... ö maga is zöldfülű. Nem nagyon dagadozik a blúza. Hacsak vattát nem dug bele — akkor látszik valami kis bibircsók... — Vattát? — nyitotta tágra csodálkozó szemét Pelageja. — Ládd csak, miféle divat járja mostan. Vattát dugnak a blúzukba... És szépek avval a vattával? Manya nem bírta tovább — felugrott, acsarkodni, szök- delni kezdett a szobában, a szavait már idézni se lehetett, minden lehetséges mocskot a Pjotr Ivanovics lányára szórt. Később, amikor Pelageja megint kitette a Nagy Manya szűrét, gyakran keserűen gondolt ezekre a beszélgetésekre az öregasszonnyal, és folyvást úgy tetszett neki, hogy emiatt a csúnyaszájúsága miatt büntette meg az Isten. Méghozzá hogyan büntette meg? Kin • keresztül? Magán To- nyecskán. Egyszer délben, nem sokkal új év előtt, amikor Pelageja éppen a krepdesinanyagokat aggatta fel — ezt az anyagot különösen kedvelte — Okszja, a bolti eladónő futott be hozzá. — Bársonyra fájt a fogad, kaptunk! — jelentette be sebtében Okszja. Pelageja azt sem tudta, hogyan köszönje meg Okszjá- nak: minden férjes asszonynak volt már bársony mellénye, ő meg már három éve nem tudott szerezni. Elmúlt az az idő, amikor az eladónők maguk vittek el neki az árút. Az utca hideg volt, igazi északi hideg, csípős szél fújt, az asszony mégis frissen, könnyedén futott, mint mikor — régen elszaladt a boltba. Szeretett az üzletbe járni. Igazi ünnep volt neki. A színek és a szagok orgiája, egyszerűen megrészegült tőle. Ami pedig a szövetes polcot illeti, képes volt órákig állni előtte. A boltban senki sem volt. Okszja azonnal, sietve elé- dobta a bársonymellényt. A pult alól. Úgyhogy Pelageja rögtön látta, milyen szívességet tesz neki Okszja. A mellény éppen jó volty talán egy icipicit vállbán bő, de most igazán nem lehetett kukacoskodni, ha egyszer ilyen kapós portékáról van szó. — Hát Alkának nem veszel? — kérdezte Okszja. — Nahát, akkor isten veled, ha ilyen garasos vagy, várnak a vevők. Pfelageja rövid töprengés után Alkának is vett. Ezek a cicomák nagyon érdeklik Álltát. És jó is lesz neki ez a mellény. — Köszönöm, köszönöm, Okszenya Ivanovna! Én igazán megbecsülöm, meghálálom — köszönte meg szívből Pe- legeja, és egy nagy kendőbe kötötte a két mellényt—(mégse hozhatja hírbe azt, aki jót tett vele), és hazaindult. Visszafelé menet a klubbal szemben futott össze Antonyida Petrovnával Jön, divatos csizmája esikorog, arcát szőrmegallérjába rejti — az anyja szerint száz rubelt fizettek érte —, elgondolkozott, se nem lát, se nem hall. (Folytatjuk) Bodza Klára népdalénekes Nyolc testvér közül a legkisebb volt. Édesapja körül tébláboló, mindenre figyelő. Az édesapa nagyon szeretett énekelni amikor dolgozott’ így ő is hamar megkedvelte a dalt. Járt egy gyerekkórusba’ hegedülni taníttatták öt évig> aztán rábeszélésre vendéglátóipari technikumba iratkozott. Az énekhez mégsem lett egészen hűtlen, s így történt» hogy amikor a munka melletti tanulás eredményeképp megkapta vendéglátóipart főiskolai diplomáját’ Ugyanakkor nyerte meg a *,Nyílik a rózsa” vetélkedőt is. Azóta rádióból- televízióból- de főleg pódiumról ismeri minden népdalt szerető ember Bodza Klárát. Budapesti lakásán alig látják. Az országot járja, a népdalt’ a népzenét szolgáló alázattal’ a másokkal is megismertetés és megszerettetés népművelői buzgalmával. Általában minden másnap útra kel- de van olyan hóngp hogy húsz napot vidéken tölt. Negyedik éve állandóan szereplője az Országos Filharmónia ,’A magyar nép hangszerei” című ifjúsági sorozatának. Béres Ferenc énekessel’ Béres János furulyással. Pribojszky Mátyás citerás- sal és Szőllősi Beatrix cimbalmossal együtt indították ezt a műsort’ s általános iskolások közé, gimnáziumokba- meg szakmunkásképző intézetekbe járnak vele. Ismeretterjesztő műsorról van szó. Béres János vezeti’ amelyben szó esik hangszertörténetről’ népdalgyűjtők- rőh virágénekekről és hasonlókról. Zene és dal illusztrálja mindezt. Bodza Klára énekel és bemutat egy Árpádkori magyar pengetés hangszert- a kobozt’ amely a csángó vidéken még ma is ismert. Az Országos Rendező Iroda vegyes műsoraiban szerepelve is megfordul húsz—harminc vidéki művelődési otthonban évenként Bodza Klá" rá. Erdélyi György színművészszel ketten irodalmi összeállítást csináltak a jrözelmúlt- ban. Petőfi verseiből és pró-, zájából, meg Kriza János gyűjtötte népdalokból válogatva. ,’Mostanában a repertoáromat balladákkal is bővítem” — mondja Bodza Klára. Ezekkel önálló _ estjeit színesíti. Különösen ifjúsági klubokban szerepel szívesen- ahol a műsor után mindig kialakul a beszélgetés, gyakran a vita. Évek óta ismét tanul- a Szegedi Tanárképző Főiskola énekszakos hallgatója, levelező tagozaton. Ez az utolsó éve a diplomadolgozatát a népszokásokhoz kötődő dallamokról írja. Miért vállalta ezt az iskolát? ’-Mert úgy érzem. nemcsak pódiumkérdés amit csinálok, annak ellenére. hogy színpadori zajlik, Egészen ismerni akarom azt amivel foglalkozom. A népdalok eredetére és minden velük kapcsolatos kérdésre kíváncsi vagyok. Ha azt akarom. hogy olyan érzéseket tudjak előcsalni a közönségből- amilyeneket hangulatában megkíván a dallam- akkor ismernem kell mindazt, ami a dalhoz kötődik. Például a népszokásokat is. S’ ha már minderről tudok- szeretném ezt is továbbadni. Ezért járok szívesen klubokM^nden másnap más faluban. vagy városban. Minden második éjszakának a felét úton töltve, hajnalban feküdve. Erről nem beszél Bodza Klára. Fáradságról, nehézségekről szót sem éjt. Csak a dal varázsáról- az ismeretek Továbbításáról, arról az örömről’ amelyet mások érdeklődése kelt benne. Mint egy vérbeli népművel" M. I. Mai tévéajánlatunk 20.09: Száz férfi, egy kislány. Az 1937-ben forgatott Száz férfi, egy kislány című film tulajdonképpen tündérmese, egy bűbájos, temperamentumos, csupaszív kislányról. A háború előtti film nem tartozik a műfaj klasszikus remekei közé, de naiv kedvessége, no, meg a nagyszerű színészi alakítások ma is szórakoztatók. A Száz férfi, egy kislány sikerének egyik titka, hogy e kislányt olyan ügyes színésznő kelti életre mint Dea ne Durbin, Henry Koster fe fedezettje ezzel a filmjév lopódzott be a mQzinézők ss vébe, s bár csaknem harmii filmet készítettek vele vis szavonulásáig, mégis ez a le jellemzőbb, legeredetibb. Lá hatjuk még a filmben a v lasztékos eleganciájú, eg; kori híres „szívrablót Adolphe Menjout, az an nyos humorú Mischa Auert nem utolsósorban a kivá karmestert, Leopold Stokow, kit is.
