Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

Közelebb hozni a zenét a társadalomhoz, a társadalmat a zenéhez.., Beszélgetés a KÓTA megyei titkárával öt esztendő telt el a KÓTA megalakulása óta. A Kóru­sok Országos Tanácsának me­gyei szervezete 1971. májusá­ban tartott« alakuló közgyű­lését. Második alkalommal 1973. tavaszán tartottak ta­nácskozást. s a közelmúltban zajlott le a* KÓTA harmadik közgyűlése. A KÓTA megyei szervezetének elnöke (elenleg Kalocsai Miklós, titkára Gu- thy Éva. Tevékenységéről, a közgyűlés tanaszta la fairól Guthy Évával beszélgetünk. A tevékenységről. természe­tesen, nem a teljesség igé­nyével esik szó. néhány fon­tosabb kérdésről beszélgetünk. Mindenekelőtt arról: mi a KÓTA feladata? A KÓTA tanácsadó társa­dalmi testület, céliainak el­érésében társadalmi erőkre támaszkodik. Megyei titkára a közgyűlési beszámolót idéz­ve jegyzi meg: — A KÓTA célja a kórus­ét, « zenei mozgalom fejlő­désének elősegítése, az ének­karok. s az elmúlt években létrejött tagozatok, a szimfo­nikus % a kamarazenekari és a fúvós tagozatok társadalmi összefogása, bizonyos koordi- nálótevékenység végzése, és így tovább. A feladatok közé tartozik az önálló kezdemé­nyezés, akciók szervezése, a mozgalom és a közönség kap­csolatának erősítése, az ille­tékes állami és társadalmi szervekkel való együttműkö­dés segítése, a zenei szak­emberképzés és továbbkép­zés előmozdítása, továbbá a szakmai bizottságokon keresz­tül a kórus- és zenekari kul­túra művészi igényességének emelése, a kórusmözgalom tö­megbázisának szélesítése. A megyei kórusszervezet, többi között, e célok és fel­adatok figyelembevételével készítette el munkatervét. Az itt — terjedelmi okból — nem részletezendő gondok el­lenére, az elnökségi munka folyamatos volt, a szervezeti élet viszont nem volt a leg­élénkebb. A KÓTA megyei titkára elmondja, hogy a kapcsolat az állami és a tár­sadalmi szervekkel általában jó, bár természetesen e téren is vannak még tennivalók. — A kapcsolatot javítani kell a fenntartó szervekkel, ide értve az iskolákat ts, hogy a fenntartásuk alá tar­tozó zenei csoportok munká­jához mindig megadják a se­gítséget — mondja. — Ez Kü­lönösen az énekkarokra vo­natkozik. de nélkülözhetetlen a hangszeres együtteseknél is. Vannak tennivalóink a bizottsági munka javításában. Ezzél általában nem lehe­tünk elégedettek. Természe­tesen. vannak kiemelkedően jól működő bizottságaink mint például az ifjúsági bi­zottság és a paraszténekkari bizottság. A munkásénekkart bizotság még fiatal, jó el­képzelései vannak, reméljük sikerrel végre ts hajtja azo­kat. De évek óta alig műkö­dik a művészeti bizottság, pedig ennek aktivizálása ma­gával hozná a kórusok szín­vonalának emelését. Igaz, megyénkben emelkedett az utóbbi években a kórusok színvonala, de az országos át­lagot még nem értük el. Rendkívül kevés a felnőtt­énekkarunk (városi és közsé­gi vegyeskar). Az ifjúsági kó­rusaink munkája sem zajlik gondok nélkül. Gond van a működési feltételekkel, he­lyenként az anyagi elismerés­sel stb. — Evek óta gond Nógrád- ban a zenei szakellátottság. Hogyan állunk Jelenleg? — A kérdés nagyon indo­kolt. hiszen gondiaink te- lentős hányada adódik ebből- Szakellátottságunk az ország­ban a leggyengébb! A leg­utóbbi felmérés 48 százalékos volt. — Hallhatnánk néhány szót az Éneklő Ifjúság kórushang­versenyekről? — Az Éneklő Ifjúság-soro­zatban részt vevő kórusok a Magyar Rádió és a KÓTA által kidolgozott rendszer szerint vehetnek részt a moz­galomban. A rendszer több éven át alakult. Ez a bizony­talanság végső soron a kóru­sok szereplésében is érző­dött. Megyénkből az 1974/75- ös tanévben 16 úttörökórus és öt KISZ-kórus jelentkezett felvételre, közülük tizenegy új úttörő- és három KISZ-es énekkar volt. Az új jelent­kezők 80 százaléka nem ju­tott tovább. Ennek gyökerei végső soron szintén a szak­ember-ellátottság hiányossá­gaival, a továbbképzés gond­jaival magyarázhatók. — A KÓTA megyei szer­vezete társadalmi ég szakmai testületként számos zenei rendezvényben részt vett. Hallhatnánk néhány példát? — Természetesen. Csak egy­két példát említek^ a teljes­ség igénye nélkül. Például Salgótarjánban a Zenés hét­fők megindítása a megvei amatőr együttesek számára kiváló szereplési lehetőség. 1975-ben zajlott le Magvar- nándorban a Röpülj páva­körök első országos minősí­tése. Itt Nógrád kiemelkedő­en szerepelt, a Röpülj páva­körök jelenleg is az elsők között vannak az országban. Feladatunk a megyei Színvo­nal tartásán túl a további szakmai előrelépés. Tevéke­nyen bekapcsolódtunk a sal­gótarjáni Bányász férfikar megalakulása 50 évfordulója alkalmából rendezett mun­kásénekkari találkozó es minősítés lebonyolításában. A minősítésen 1974-ben az or­szág különböző városaiból egy tucat énekkar vett részt. Elindult a megyében a mun­kás-. bányász- és summős- dalok gyűjtése, ennek ered­ménye egy kötet bánvászdal Nagy Zoltán gyűjtéséből, s szintén az ő gyűjtéséből egy készülő újabb kötet. A ren­dezvényeket még hosszan .so­rolhatnám, s azok mindegyike figyelmet érdemel. Bár már volt szó róla, itt is megem­líteném, hogy megvizsgáltuk a megye szakember-ellátott­ságát, amely szám szerint a következő: a megye általános iskoláiban 52 ének szakos ta­nít, a - középiskolákban pedig öt. A megyei ösztöndíjasok majdani munkába állása né­mileg enyhít a helyzeten. De ismétlem: itt nagyon rosszul állunk. — Miben látja a követke­ző időszak legfőbb tennivaló­it? — Három témakörbe cso­portosítom őket. Először Is növelni kell az aktív zenélök táborát, az együttesek vonz­erejét erősíteni lehetne. To­vábbá: ápolni kell a hagyo­mányokat, körszerűségre kell törekedni a műsorválasztás­ban ég az előadásmódban. A mozgalomban erősíteni kell a szocialista eszmeiséget. Fej­leszteni kell a kórusszerveze­teket, közelebb kell hozni a zenét a társadalomhoz, a tér-' sadalmat a zenéhez. T. E. Nagyvázsonyi vár 4P A Balaton felvidck egyik leglátogatottabb turista ..célpontja” a nagyvázsonyi Kinizsi­vár. Évente több ezren keresik fel hazánk egyetlen, viszonylag épségben maradt lako- tornyos várát, mely Mátyás király korát idézi. Mai tévéajánlatunk 22.00: BLACK COMEDY. Tévéjáték. A mű címe magyarul: Játék a sötétben. Peter Shaffér eredetileg színpadi játéknak irta a művét. A furcsa vígjá­tékot évekkel ezelőtt nagy si­kerrel játszották színházaink. Most a televízió stúdiójáén újították fel a mulatságos tör­ténetet- amely .kivilágított sötétben” játszódik. Illetve hol világosban, hol sötétben. Csakhogy a játékban akkor van sötét, amikor kígyóinak a reflektorok — és viszortt. A történet főhőse egy fiatal szobrász- ^ki élete nagy lehe­tőségét mulasztja el egy vá­ratlan és igen frappáns fordu­lat következtében. Szereplők: Csongrádi Kati’ Psota Irén, Szalay Edit. Ta­hi Tóth László, Lőte Attila. Cseri Aliz története „Régi arcok, régi kopott könyvek Derű, mosoly, néha fájó könnyek Múlik minden, suhannak az évek Búcsút intünk, múló diákevek." Ezet a Hamingway-idézetet tanács, illetve a gyámügyi hl* egy ballagási meghívóról má­soltam le- mert nagyon tet­szett és mert olyan különös körülmények között jutottam hozzá. Hivatalos ügyben tar­tózkodtam éppen a balassa­gyarmati anyakönyvi hivatal­ban- amikor bájos, nyúlánk kislány kopogtatott be az iro­dába és egy borítékot nyúj­tott át a hivatal vezetőjének- Sebők Lászlónénak. .-Szeretet­tel meghívom Marika nénit vatal vette pártfogásába őket, és innen számítjuk hivatalo­san is a kapcsolatunkat vele. A kislány sorsának jobbra- fordításában döntő szerepe volt a Bajcsy úti Általános Iskolának- a pedagógusok, napközi nevelök nemcsak az iskolában, foglalkoztak Aliz- kával- otthoni életkörülmé­nyeivel is törődtek, ók voltaic azok. akik pár évvel ezelőtt, társadalmi összefogást kez­a ballagásomra” tette hozzá deményeztek a gyermek ér­ello^á'lhat'ülan kedvességei. Az anyakönyvvezető megha- tottan ölelte magához a kis­lányt és ígérte, hogy feltétlen elmegy a búcsúühneoélvre­dekében. (A Nők Lapjában es a NOGRÁD'ban is olvashat­tunk erről..) Elsőnek az Ipolv vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Szondy Szocialista i Fjodor Abramov: I PEL Ä GE J AI l 'f/SSSSSSS**SSSSSSSSSSSSS/SSS/SSfS/-f/SSSSSS/SSSSSSSf/SfSS**0ASYfSSSSfSS*fSSSSSSS/SSS, 17. Vlagyiszlav Szergejevies, nemhiába fiatal ember, mind­járt az udvart kezdte dicsérni: — Csinosan lakunk, csinosan! — mondta, amikor a lármás csoport a házhoz ért. Bizony, van is mit csodálni- A homlokzatot sárgára fes­tett deszkával borították be. új palatető (több mint két­száz rubelbe került), a tornác városiasán beüvegezve — egy ilyen ház a városban sem utolsó. És milyen kellemes! Körülötte tágas az udvar! Amikor Pelageja a községi tanácsnál kérte, hogy adják neki a ház mögötti parlagot, kinevették: nem vagy észnél, asszony. Még Pjotr Ivanovics, azzal a híres eszével is. csak a bajszát pödörget'e — képtelen volt öt évre előre gondol­kodni- De ő gondolkodott. Elképzelte, milyen illatos lesz a parlag helyén a kis rét- Most aztán nincs, aki ne irigyelné a faluban! A nap már felkelt a túlparton, amikor az asszonv a vendégekkel az udvarra ért. Istenem, micsoda látomás! Minden csillogó, játékos volt, aztán mint a tündérmesé­ben. vörössé váltott: az arcok is, a tető is, a fehér függö­nyök is az ablakon. Vlagyiszlav Szergejevies vagy meggondolatlanságból — mégiscsak városi ember —, vagy tréfás kedvében fog1 a a tornác mellé támasztott villát, és elkezdte a szénát gyűj­teni. Na. erre aztán lett nagy felfordulás. A nászasszony meg csak olajat öntött a tűzre. Merített egy korsó vizet a tornác melletti dézsából, odafutott Vlagyiszlav Szergejevics- hez: vizet nekik, vizet! Pillanatok alatt egyetlen ember sem maradt szárazon. Mindenki csuromvíz le't- Még a széna is. Összevissza dobálták, és úgy összetaposták, hogy a lovak­nak is becsületére vált volna. De az asszony most semmit sem sajnált. Könnyű volt a szive — mindenkinél jobban nevetett--. Nevetett... Ezalatt pedig közvetlen közelben, a házfala mögött, eszméletlenül feküdt Pavel, s a halál ólálkodott kö­rülötte-.. Nem, nem! ö nem tagadja a bűnét. Bűnös. Nem lett volna szabad felügyelet nélkül hagynia a beteg férjét- Nem szabad mulatságba menni, meg tiszteket meghívni, amikor a férje beteg. Másrészt azonban, tűnődött később, jóval később Pelageja, mi lett volna Favellal, ha akkor, abban a percben éppen nincs ott Vlagyiszlav Szergejevies? Alka halálra rémült, ő maga szinte az eszét vesztette, a felcser részeg, otthon a fészerben fekszik, azt se tudja, fiú-e vagy lány... Vlagyiszlav Szergejevies meg, mintha egész éle­tében azzal foglalkozott volna, hogy segít az olyan idétle­neken, mint ők. — Petrenko! Cipeld a felcsert a kúthoz, és addig lo­csold, amíg az a kurafi magához nem tér. Fjodorov! Sze­rezz kocsit, és teljes gőzzel hozd a kerületből az orvost. Gyerünk! Azonkívül ő maga sem ült karba tett kézzel, amíg ki nem jött Paveihoz az orvos. Kigombolta az inggallérját, ki- szellőztette a szobát, meghagyta, hogy minden ablakot nyis­sanak ki, még egy csepp vizet is töltött Pavel szájába — vajon mindez eszébe jutott volna Pelagejának? Nem, nem, akármennyire is rágalmazták, és kiplety­kálták az asszonyok e miatt a tiszt miatt, az igazat meg­vallva: akkor, azon a reggelen, ha valaki megmentette a haláltól Pa veit, akkor az ó volt, Vlagyiszlav Szergejevies. Pavel újabb betegsége, gondolta eleinte Pelageja, ma­ga a halál, az ő életének most már befellegzett. Elképzelhetetlen, lehetetlen, hogy egyedül elbodogul- jon otthon is, meg a túlparton is. Ott kell hagynia a sütö­dét. De hát hogyan fog élni a pékség nélkül? Bemásszon a hátsó udvaron a házába, mint a csiga, és elevenen eltemet­kezzék ? De hála is'ennek. a sütödét megtarthatta. Anyiszja ki­segítette. Atkával együtt a kemence mellé állt­Pavel is gyorsabban gyógyult, mint ahogyan eleinte hitték- A kerületi orvos először akárha letaglózta volna Pe- lagejót: „Paralízis. Soha többé nem tud lábra állni az urad-..” Pavel m'-rts felkelt — a tizenötödik napon felült az ágyban, három nappal ezután a feleségére támaszkod­va. kiment , a tornácra. Egy szóval, ezúttal állták a sarat Amoszovék. (Folytatjuk) Abay-Nemes Gyuszi bácsival Brigádja jelentkezett segítő- együtt. (A gyámügyi előadó szándékkal- és azóta is jelesre nevére is szólt egy meghívó.) vizsgáznak emberségből. Akár- •,Múlik minden, suhannak csak az Iparcikk-kiskereske* az évek” — olvasott bele han­gosan a meghívóba Sebökné. és kérésemre belekezdett Cse­ri Aliz történetébe: — Egyéves korában meg­halt az édesanyja- a már ak­delmi Vállalat dolgozói, akik több esetben értékes ajándék-, kai kedveskedtek már Alizká- nak. — A városi tanácstól lakást, kaptak, a nagymamával szén­kor idős, gver.ge nagvmama egészséges otthonba kerültek. vállalta a kislány gondozásét, felnevelését. Megható módon helyt is állt egészen hetven­hét éves koráig, azaz 1974 decemberében bekövetkezett haláláig. — Alizkát én anyakönyvez­tem — emlékezett tovább Se­bőimé. ismertem az édesany­ját és a jó nagymamát is. Tud­tuk, hogy nehéz körülmények között neveli a kislányt, de a nagymama önfeláldozó szs- retete az évek előrehaladtá­val kevésnek bizonyult, úgy éreztük, hogy segíteni kell. A és sok minden megváltozott Alizka körül. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot vele. nemcsak hivatalból... Alizka gyakran beugrik hozzám as irodámba. A nagymama elha­lálozása óta még inkább, min­dig van valami elújságolni, vagy kérdezni-, kérnivalóje. Ezúttal a ballagásra hívott meg. — felezte be a történe­tet Sebőkné. Igen. láttam és hallottam, és meg is írtam, mint az élet, igaz ..meséjét”... — clekcs — „Boszorkányság" és anyarozs A salemi boszorkányok tör- halucinációik. mert anyarozs- íénetét Linda R. Caporael. zsal fertőzött gabonából sü‘ amerikai pszichológus merő' tött kenyeret fogyasztottak, ben új fejezettel gazdagította. Lényegében tehát kollektiv A Science című folyóirat leg- mérgezésről volt szó, amelyet utóbbi számában közzétett egy -.Claviceps Purpurea” Ál­cikkében újszerű magyarázat- nevezésű parazita gomoaféle tál szolgál az Egyesült Álla- okozott.. A dráma előidézője mok történelmének egy tragi- tehát az LÖD egyik alapanya- kus epizódjára, amelyet mind gát képező mérgező anyag ez ideig titokzatosság lengett volt. körül. 1692-ben, ugyanis a Az amerikai kutató levéltári Massachusetts államban le­vő Salemben egy különös per nyomán 20 személyt ítéltek halálra és végeztek ki ..bo­szorkányság” vádjával. Linda R. Caporael szerint a salemi elítéltek (férfiak és nők egyaránt) azért fetreng* di gomba felüsse fejét a tek görcsökben és azért voltak aratott gabonában. dokumentumokban talált az 1692-es salemi aratásra vo­natkozó adatokat. Az em’íiett évben az aratás és a csépié« között kereken egy hónap >elt el. s ennyi idő bőségesen elég ahhoz, hogy a félelmetes él ős­le. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom