Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

w. A Ktiznycck-mcdencc fényei A l/n-.r.wn/'l/ medencét (Kemerovo IV UZny terület) nem véletlenül nevezik Nyugat-Szibéria gyöngyszemének. Festői vidékünket sűrű erdők borítják, se­bes folyók szelik át, kék tavak tarkítják. E kies vidékhez hozzátartoznak a bányák ak­natornyai, a nagyolvasztók, a martinkemen­cék és a gyárépületek Ha éjszaka repülünk a kuznyecki me­dence fölött, alattunk fényárban úszik az egész táj. Ez a villanyfényáradat a párt és a szovjet nép akaratának gyümölcse. Érde­mes megemlíteni, hogy 1917-ben az októ­beri forradalom küszöbén a kuznyecki bá­nyák 114 ezer tonna szenet termeltek, 1975- ben pedig 137 millió tonnát.' A fejlődés több mint ezerszeres! Ez a gyors ütem nem véletlen. Egyik alap­ja: a szénipar gépesítése A gépesített korp p» lexumok széles körű alkalmazása a szénter­melésben lehetővé tette, hogy minden má­sodik tonna szenet kézi munka alkalmazása nélkül hozzanak felszínre. Régen a vizet a bányászok ellenségének tartották: elárasztotta a bányákat, s az elle­ne vívott harc nehéz és veszélyes volt. Ma pedig számos helyen a bányászok hű segítő­társa lett. Megkezdődött az új, hatékony mód­szerű — hidraulikus eljárású — szénkiter­melés, amikor is a szenet vízsugárral fejtik és szállítják. A hidrobányákban jobbak a munkakörülmények, a termelékenység pe­dig két és félszer nagyobb, mint a Kuznyeck- medencei átlag. A tudományos eredmények és az általunk felhalmozott gyakorlati ta­pasztalat lehetővé teszi, hogy a továbbiak során az elértnél háromszor-négyszer nagyobb termelékenységű hidrobányákat hozzunk létre. A hidraulikus szénkitermelési módszert egyébként magyar tudósok és mérnökök köz­reműködésével dolgoztuk ki. Növekszik a más fejlett eljárású, külszíni lejtésű széntermelés is nálunk. A külszíni szénbányákat új, 10—15 köbméteres exkavá­torokkal szerelik fel. Megkezdődött a 120 tonna teherbíró-képességű hazai gyártmá­nyú szénszállító gépek kipróbálása. „A szov­jet népgazdaság 1976—80-ra szóló fejlesztésé­nek fő irányai”-ban, amelyet az SZKP XXV. kongresszusa fogadott el, a következőt ol­vashatjuk: „Az ország termelőerői széthe- lyezésének tökéletesítése céljából tovább kell növelni a keleti körzetek gazdasági poten­ciálját és növelni szerepüket az országos szintű ipari termelésben... a Kuznyeck-me- dence széntermelését 162 millió tonnára nö­velik.” Ez azt jelenti, hogy nálunk a szénter­melés növekedése huszonötmillió tonnát tesz ki. a Kuznyeck-medencének biztosítania kell az országos növekedés egynegyed ré­szét. Milyen módon? A most folyó ötéves tervidőszakban a bányászok munkatermelé­kenysége 22—24 százalékkal növekszik, még­pedig azáltal, hogy új bányagépeket alkal­maznak, s átveszik az élenjáró brigádok ta-" pasztalatát. De „nemcsak szénnel él” Kemerovo -terü­let. A Kuznyeck-medence ipara jelenleg há­rom oszlopon nyugszik: a szénbányászaton, a kohászaton és gépgyártáson, valamint a vegyiparon. A nyersvasgyártás a tizedik ötéves tervidőszakban 23,2 százalékkal nö­vekszik, az acélgyártás 12,5 százalékkal, a hengereltáru gyártása 25 százalékkal. A gép­iparban és a vegyiparban a termelés volu­mene a másfélszeresére növekszik. A mun­katermelékenység növelése révén tervezzük biztosítani az ipari termelés növekedésének legalább kilencven százalékát. E tervek tel­jesítésének realitásában nem kételkedünk. En­nek biztosítékai a Kuznyeck-medence nagy­szerű emberei: bányászok, kohászok, gépgyár­tók, vegyipari dolgozók, mezőgazdasági dol­gozók, a valamennyi ágazat tudósai és szak­emberei. A szélesen kibontakozó szocialis­ta munkaverseny, akár csak egy hatalmas bő vizű folyó, egyre újabb és újabb patakok vizét gyűjti magaba. A kommunista münka- mozgalomban több mint 620 ezren vesznek részt, akik közül már 274 ezer munkás nyer­te el a Kommunista Munka Élmunkása megtisztelő címet. Üj kezdeményezések születnek a munka- kollektívákban: valamennyit fel sem 'ehet sorolni. Például ma már az egész Szov­jetunióban jój ismerik a nyugat-szibériai ko­hóüzem tervezőinek, építőinek és kohászai­nak kezdeményezését. Munkaversenyt indí­tottak az építkezés határidejének csökken­téséért, a már működő és az újonnan üzem­be helyezett műhelyek és gépsorok tervezett kapacitásának gyorsabb eléréséért. Az SZKP Központi Bizottsága nagyra értékelte ezt a kezdeményezést. Jelenleg ebben a mozga­lomban a Kemerovo terület több mint egy­millió dolgozója vesz részt. Iparosodik a mezőgazdaság is: a gépesítés egyre jobban megszabadítja a földműveseket és állattenyésztőket a nehéz kézi munkától. A most folyó ötéves tervidőszakban tervbe vettük, hogy a tejtermelés 75 százalékát sza­kosított gazdaságokban összpontosítjuk. E cél­ból felépítünk 57 nagy tej termelő-komplexu­mot. Ezek mindegyikében 800—1200 tehenet tartanak majd. Az előző ötéves tervhez ké­pest mintegy 50 százalékkal növekszik a bur­gonya-, zöldség-, tojástermelés. Nem • kis gondot fordítunk a felnövekvő nemzedékre. A kemerovói vidék kiterjedt te­rületén, ahol az októberi forradalom előtt mindössze egy középiskola és három hétosz­tályos iskola működött, ma a hét főiskolán és egyetemen 40 ezer hallgató tanul. Mintegy 600 ezren tanulnak az iskplákban. techniku­mokban és ipari szakközépiskolákban. De még így is kevés lesz a szakemberünk. Úgy­hogy a munkaerő-probléma megoldása, mint ahogy azt már említettem, a munkaterme­lékenység jelentős mérvű növelésében rej­lik. Külön szeretnék foglalkozni egy másik kér­déssel. A környezetvédelem problémájára gondolok., A Kuznyeck-medencében járt ma­gyar elvtársaknak bizonyára felkeltette az érdeklődését iparunk jellege. Amikor a nagy­városokban összpontosulnak a nagy kohásza­ti és vegyipari kombinátok, gyárak és üze­mek, elkerü'heteden a folyók, a levegő szeny- nyeződése. Ez most nagy probléma nem­csak nálunk, hanem az egész világon is. Ezért a Szovjetunióban óriási figyelmet szentel­nek a természetvédelemnek. Az elmúlt ötéves tervidőszakban terüle­tünkön 182 millió rubelt fordítottunk ter- mészetvéde’mi létesítmények építésére. A mos­tani ötéves tervidőszakban erre a célra mint- egv 700 millió rubelt fordítunk. Rövirion ilyenek azok a feladatok, wtiueii és problémák, amelyek ma a Kemerovo terület előtt állnak. Re­méljük, hogy á területünk a mostani ötéves tervidőszakban is méltóképpen hozzájárul a szovjet népnek a kommunizmusért vívott harcához. Leonyid Gorskov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Kemerovo területi pártbizottság első titkára. Szovjet—indiai tárgyalások Kedvezőek o feltételek o kapcsolótok elmélyítéséhez Csavar, külüevmi* nszter. Shankar Ghos terve* zésügvi államminiszter. Inder Gudzsral- India moszkvai nagykövete. Indira Gandhi, indiai mi­niszterelnök szerdán latosai Tovább folytatták a politi* együttműködés és kölcsönös miniszter, indiai részről pedig kai- gazdasági, műszaki-tudo- megértés fejlesztését, többek Indira Gandhi- miniszterelnök mányos. kulturális és más te- között az ázsiai földrészen. Jesvantrao etileteken fennálló kétoldalú megbeszéléseket baráti szovjet—indiai kapcsolatok szivélyes fégkör jellemzi, megvitatását. A felek megal lapították, hogy a szovjet—in- A tárgyalásokon szovjet rész' diai kapcsolatok további el- ről részt vett Leonyid Brezs' mélyítésének kedvező feltété- nyev. az SZKP Központi Bi- lei vannak. zottsáeának főtitkára- Nyiko- tást tett a Lenin-mauzóieum* A nemzetközi problémák laj Podgornij- a Legfelsőbb ban- s ott koszorút helyezett megvitatása során a felek meg" Tanács Elnökségének elnöke, el. Az indiai -miniszterelnök erősítették eltökéltségüket. Alekszei Kosziéin, a Szovjet' mevkosz^r.'.^ia az hogy elősegítik az enyhülési unió Minisztertanácsának el" katona sírját is a Kreml fa­folyamat, az államok közötti nöke. Andrei Gromiko. külügy* Iánál. (Mii) Közös közlemény Púja Frigyes finnországi látogatásáról Púja Frigyes külügyminisz- sadalmi rendszerű országok lés tartóssá tétele szemponttá* tér, Kalevi Sorsának a Finn együttműködésének. bői nagy jelentőseget Köztársaság külügyminiszle- . . . ___ „„ tulajdonítanak az 1977-ben r ének meghívására 1976. jú" A felek kiemelték- hogy az iciicu m«mia«ua .fű. Ju ,___ Belgrádiján megtartandó er* n ius 7-e és 9. között hivatalos . ™ 8t f, w tekezletnek. Kifejezték, hogy látogatást tett Finnországban, szerződéses alapot teremtettek támogatják ezt a konferen* a gazdaság, es kereskedelmi ciát % Jminden más olyan w. A magyar külügyminisztert egyuttmukodes jelentős boy,- rekvést ameIv záróokmány fogadta Urho Kekkonen. köz- leséhez. A Magyar Népkoztai- konkrét megvalósítására irfi- társasági elnök és Martt: s^sag es a Finn Köztársaság nvuj a belgrádi érte* Miettunnen miniszterelnök. koz^tta kereskedelmi akada* kez]et el6kés2ítése érdekében Ívok kölcsönös messzuntete- . o _- , _ . A külügyminiszterek a ma- séről létrejött megállapodás , . en a gyár—finn kapcsolatokra jel* végrehajtásának első tapasz- 8- a ' lemző barátság és együttmű- talatai pozitívak. A két ország Megelégedéssel üdvözölték ködés légkörében beható esz- kereskedelmi forgalmának nő- az Egyesült Nemzetek Szerve- mecserét folytattak országaik vekedése az utóbbi időben zete európai gazdasági bizott- kétoldalú kapcsolatairól és az meggyorsult. Jók a lehetősé- sága által a közelmúltban ei- időszerü nemzetközi kérdé- gei az ipari, a gazdasági és a fogadott munkaprogramot be- sekről. műszaki-tudományos együtt- leértve azokat a javaslatokat A felek megelégedéssel ál- ™ kkMeS tovabbi fejlesztésé' amc,;yfk. a környezetvédelmet”- -- neií- a közlekedés és az energeti­lapították meg- hogy a Ma* H gyár Népköztársaság és a Finn a külügyminiszterek véle- gazaaiKodást: érintő érte­Köztársaság hagyományos ba- ménye szerint különösen jól ”ezlet^lí megtartasara vonát* ráti kapcsolatai minden terű- fejlődött a haeyornányos nr óznak. létén eredményesen fejlődtek, gyár—finn kulturális együtt- A külügyminiszterek han- Kedvezőek a kapcsolatok működés. Kifejezték készségű- goztatták, hogy a politikai jövőbeni kilátásai is. Az euró" két. hogy minden támogatást enyhülést katonai enyhül és­pai biztonsági és együttműkö- megadnak a közelmúltban nek kell követnie Ennek dési értekezlet új tevékenvse- megújított magyar—finn kul- érdekében fontosnak fari iák gi területeket nyitott, s ezek turáli« vegyes bizottság továb- hogy a stratégai feg^-eS különösen jo lehetőségeket bi munkájához. Megelégedés- korlátozására vonatkozó szov­nyujtanak a magyar—finn sei szóltak a két országban ez jet—amerikai tárgyalások va­egyuttmukodeshez. év júliusában sorra kerülő- lamint a közép-európai had­Puja Frigye«, nagyra érté* ’3erók ^ fegJrverzetek kölcsö* kelte a Finn Köztársaság kor- Loamic^TMl* a Ma- í? csökkentésével foglalkozó mányának nemzetközi tévé' Wcsi tárgyalások mielőbb gességi ^ítikájaval jelentő Kekkonwl a Finn Köztársaság , , sen hozzájárult az európai elnöke vállalta A tárgyalások során meg­biztonsagi és egyuttoukodesi vitatott valamennyi nemzet-: értekezlet sikerehes:-Sorsa ku- A telek jutatták- közi kérdésben a félek állás­lugymimszter j • — hogy az európai biztonsági és Pontja azonos, vagy egymás­orszag nagyrao^sul^t a Ma. együttműk8dési értekezle8t hoz közelálló volt. %% bé^ep^UUkáfa iránt. Okmányát kétoldalú kapcso* A külügyminiszterek a két Mindketten megállapították. lata,ik alapjának és nemzetkö- umzág közötti kapcsolatokat ------i.i- Zl te' ©kenyseguk fontos ele" erősítő tényezőnek tekintik a h ogy a két ország viszonva ki váló példája a különböző tár* „yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyzyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy 1 I Fjodor Abramov; ÜL Ä JA! I ,yyyy„„yysyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy'yyyyssyyyyyyyyyyyy/yyyy*"ysyyss""'S'"S' 15. » A gondozóvá’ rövid úton végeztek. A kerület legeldu­gottabb porfészkébe küldték — akkorioan az asszonynak rrjég volt hatalma. De hát az édeslányát hová küldheti az ember? Megverte, a lelkére beszélt — falra hányt borsó. Oly­kor-olykor mindenki behúzódik egy-egy sarokba, vagy a kert végibe, de Alkát mindig csak ott látni. Ha például Pelage ja most belebotlott volna a fürdő, vagy a magtár mögött, még csak fei se kiáltott volna meglepetésében... A klubban csak úgy rengett a föld — ennyi embert nagyon régen látott együtt a falujában. És a hegyaljáról egyre újabb és újabb fiatalok jöttek. Az erdőgazdaságból, a túlpartról, a szomszédos falvakból — a dél óta berregő motorcsónakok még most sem tértek pihenőre —, még a kerületből is érkeztek vendégek. Csendben, észrevétlenül, átmászva a fakorláton, ugyan­olyan csendben és észrevétlenül a tornácra akart jutni, ott táncolták a fiatalok, de jól megjárta! — Nászasszony, drága nászasszony! De jó, hogy jössz! Éppen hozzád készültem. Hol van a ti Prokopjevnátok? — kérdem. — Hová dugtátok? Pelageja szerette volna .széttépni a nászasszonyát a szomszéd faluban lakó unokatestvére feleségének nővérét — igazán nem volt ínyére, éppen most "Ss így, ez a talál­kozás! Persze, mondani mást mondott, mintha a világon a legdrágább kincse ez a pityókos, kipirult arcú asszony lett volna. — Jó napot, jó napot, nászasszony! — köszöntötte ör­vendezve Pelageja, még meg is hajolt: — Tiszteljük mink a rokonunkat. Igazán lsedves vagy, hogy eszedbe jutottam. Anna Matvejevna, de igazán nem úgy festesz, mint aki hozzánk készült. Pedig nem lakunk a hetedhét országon túl. Azt 'hiszem, ma éjszaka mindenképpen ránk akadtál vol­na. .. Egyszóval, mindent elmondott, amit ilyenkor illik, sőt, még többet is, mert ez az ostoba, részeg asszony a nya­kába borult, csókolgatni kezdte, aztán meg bevonszolta a körbe. — Nézd csak, nézd csak a lányodat! Én láttam, gyö­nyörűség ránézni. Hogy ez micsoda szépséges! így aztán Pelageja benyomakodott a fiata’ok közé, a részeg nászasszonya karján. Mégse kiálthat rá: „Hagyd már abba, te részeg némber!” —, amikor körös-körül ott van­nak az emberek. És egy perc múlva már ő is átölelte a nászasszonyát. Sose hitte volna, hogy ilyen kapós ez az Alka. Antonyida Petrovnának magas iskolája van, és mit csi­nál? A legszélén táncol. Méghozzá az édesbátyjával to­porog. A másik városi kisasszony, az erdőkitermelő-szövet- kezet elnökének lánya, az is tanult lány, az meg éppen sem­mit se csinál — petrezselymet árul, az igazat megvallva, csak néző. Az ő Alkája meg! A táncolok kellős közepén, a fő­helyen. Méghozzá kivel? Magával a túlparti komszomoitit- kárral. Kell ennél jobb vélemény? Hisz egy ilyen pártem­ber csak nem járatja le magát — csak nem táncolna rossz lánnyal. De ez1 még mind semmi. Alighogy Szavvalyejev Alkát visszakíséri a lányokhoz — odamegy hozzá a tiszt. Ugyan­az, akivel nemrég látták a Pjotr Ivanovics ablakából. Fia­tal, jóképű, szép szál iegény. Úgy hajladozik, akár a ve­nyige. Meg aztán hogy virít a váll-lapja — tíz lépésről is vakít. — Előtáncosok, nézz oda! Hát azért talán mégse, a nászasszony csak túlzott, nem­csak a lányát vitték táncba. Pelageja körülnézett. Az egész álló közönség nézte. Még a fiatalok is: Alka meg a tiszt három kört tett meg, és csak akkor lépett be a két másik pár. Antonyida ■J’etrovna most is hoppon maradt. Oldalt álldogál, és lakkozott körmét rágcsálja. Éppen akkor érke­zett meg Pjotr Ivanovics. Nem bírta ki a vendégségben, ő is szerette volna látni a lányát, (Folytatjuk) , , . - erősítő tényezőnek tekintik a — tekint,k’ s mmden te- magyar és finn állami veze* un tétben annak megvalosUa- t6 sZemé]viségek magas szintű sara törekszenek. Ügy vélik, találkozóit, amelyeket a m- hogy a záróokmányban foglal* tak következetes végrehajtó sa megfelelő feltételeket te­vőben is folytatni kell. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy remt a feszültség tartós eny­hüléséhez. az európai népek kapcsolatainak fejlesztéséhez. Urho Kekkonen köztársasági elnök ez év őszire tervezett magyarországi látogatása a két ország kapcsolatainak A felek véleménye szerint újabb fontos állomása lesz. az európai biztonsági és Púja Frigyes hivatalos ma­együttműködési értekezlet zá- gyarországi látogatásra hívta rószakasza után a nemzetközi meg Kalevi Sorsa külügymi- kapcsolatokat általában az nisztert és ö azt köszönettel enyhülés jellemzi. Az enyhü- elfogadta. (MTI) „Borsod” garázs kapu 220x220 cm-cg méretben fenyődíszléc-horítással, beszerezhető telepeinken. Fogy. ár: 3X80.— Ft -j- fuvar. ÉSZAK - M AG Y ARORSZ A GI TÜZÉP V. Iraki közlemény Az iraki hírügynökség 1e- lentése szerint néhány iraki katonai egység ..elindult, hogy elfoglalja állásait az arab fronton és eleget tegyen nem­zeti kötelességének”. A csa­patokat előzőleg megszemlél­te Ahmed Hasszán A!-Bakr köztársasági elnök. Szaddam Husszein, a forradalmi tanács alelnöke, a Baath-párt és a kormány több vezetője. Az iraki hírügynökség nem jelölte meg a csapatok lét­számát. sem azt a földrajzi térséget, ahová vonulnék. Az iraki rádió Kairóban vett adása-szerint Al-Bakr el­nök a csapatokhoz intézett beszédében dicsérte bátorsú* gukat és az arab nemzet, tör­ténetében eddig hozott áldo­zataikat, majd sikert kívánt nekik „az arab célok meg­valósításában, a felszabadí­tás és a győzelem kivívásá­ban”. (MTI) H

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom