Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

ASSZON1OK BALA SS A G YA R M A l OY

MESÉLŐ CSERHÁT

„Hogy piros legyen a színe.*.33

Eljött a szombat reggel, a kenyérsütés napja. Nagy Fe- rencné így folytatja a félbe- hagyott elbeszélést: ,

— BefűtCittem a kemencét. Benn vöt az a házban’ a konyhában. Vizet melegítettem. aztán bedagasztottam. Egy óráig gyömöszöltem a tésztát, ömlött rúlam a víz. Sokan bizony nem bírták ennyi ideig, nem is vót olyan jó az a kenyér.

Rozi néni ölébe ejti az ing- vallat. amelyen elbeszélés közben dolgozik. Csontos-eres kezei,', ökölbe szorítja,, nagy hévvel dagasztja a levegőt.. Mint egykor a tésztát. Belepirul. nevet. Szemei előtt talán ott van a dagasztó teknő- a ragadós tésztával.

— Ha nem dógoztuk jól el. olyan lett a kenyér, mint a sonkoly.

Megint egy szó. ami új, amelyet eddig nem hallottam.

— Hát, olyan szalonná®. Mikor leölték a szalmakasból a méhecskéket, kinyomkodták a viaszkból a mézet. sűrű- szalonná®, fénylő valami maradt meg. Ez vót a sonkoly. A »•ossz kenyérben pont ilyen csík vót.

kimentem fejni, etetni, más egyéb dogomat végezni. Mire mindent megcsináltam ..ki- íűtt” a kemence, megkelt a tészta- a ..nagykovász” is. öt szakajtót készítettem elő. Ráterítettem a szakajtókendőt, megliszteztem.. ,

Kezdődhetett a kenyérszakítás. Rozi ngni szép sorjában eljátssza: miként tépte ki a szakajtóra való tésztát- hogyan sodorta, -.pofozta”, míg a szakajtóba került.

— Később aztán ebből borítottam ki a kenyérsütő lapátra. Kovászos vízzel, tejes vízzel, vagy tejjel — ha vót — szépen megkentem. Hogy eleven, piros legyen a színe. Ettől kapta azt.

A kenyérsütő lapátnak és a szénvonónak más szerepe ts volt- nemcsak a kenyérsütés szerszámaiként használták. Erről a régi babonáról így emlékezett meg Rozi néni:

— Ha csúnya- fekete felhő Jött- keresztbe tettük a két szerszámot az udvaron. Hogy ne legyen jég. De jó volt ez a túl sok eső ellen is. Azt mondták.

va megszárították. Ebbe rakták a friss kenyeret, ebben kellett kitartania a következő sütésig. A meleg kenyeret — bármilyen furcsán hangzik is — vasaló gyanánt is használták Hollókőben. Nagy Ferenc- né szavaiból legalábbis ez derül ki"

— Mielőtt kiszedtük volna a megsült kenyeret a kemencéből. előkészítettük az új rakott szoknyát. A még hász- nálatlant. Az asztalon szép rendben összeszedtük a ,.rán" cokat”, s rátettük a forró kenyeret. Vasaló helyett. Nagyon szép- tartós formát adott ez a ruhának. Olyan szokás vót ez. hogy kenyérsütéskor — ha éppen vót neki új szoknyája —- még a szomszédasszony is szaladt kenyérrel melegíteni a ruhát.

Dagaszttás után az életében először kenyeret sütő asszony vagy lány eltett egy keveset a kovászból. Hogy emlékezzék első kenyérsütésére. A sikerre vagy balsikerre?

— A tészta tetejét megszórtam liszttel, hogy ne keljen bele a kovászabrosz. Megint rákerült a nagypárna, aztán

Két órán keresztül sült a kenyér a jól átfűtött kemencében. Közben kikaparták a teknő aljáról a maradék tésztát, ebből sütötték a vakarót.

— Ha vót- tepertőt is sütöttünk bele. Finom eledel vót ám ez nagyon. Szakácskánk- ba kötöttük, s míg kiértünk a határba, meg is vót az étkezés. Elcsipegettük.

A teknőt is tisztára mosták sütés közben, falhoz támasztVégszóra Kelemen Sándor is újra bekapcsolódik a beszélgetésbe:

— Ünnepélyes pillanat volt a kenyér megszegése. A családfő kereszt alakban megérintette a késsel a kenyeret. Aztán ketté vágta- s leszelte az első karaj.t. Ez őt illette meg. Majd _ sorban — rang szerint — mindenkinek vágott egy karajt,

Ismét egy búcsú- Hollókőtől. A motorkerékpárról még látok az egyik tornác végében egy horpadt hátú- beteg kemencét. Ebben már sohasem pirul a dombos, jaj- de szép dombos” kenyér. S a laktatós. nehéz illat sem járja át többé a házat.

Kelemen Gábor

Ä gyógyszerhiány egyik oka: pazarlás

Az elmúlt hónapokban gyakran előfordult- hogy egyes gyógyszereket csak hosszas utánjárással vagy egyáltalán nem lehetett megkapni. Az utóbbi időben egyre kevesebb az ilyen panasz, bár a gyógyszertárak hiánycikklistáin mée mindig szerepei néhány készítmény. Az okokról — a gyógyszertári küzp :níok nagykereskedelmi partnerének egyik vezetőjét — dr. Szirmai Lórántot, a Gyógyáruértékesítő Vállalat kereskedem! igazgatóját

kérdeztük meg.

— A gyógyszerellátás legutóbbi. nagyobb zavarait, a gyog szeripar gyártási, csomagoló és alapanyaghiányai okozták — mondotta. — Megítélésünk szerint az ellátás azóta észrevehetően javult. Noha, igaz. hogy jelenleg is vannak hiánycikkek, min, például egyes hashajtók. fájda-\ lom- és köhögéscsillapítok. Ezek többsége, azonban más, hasonló hatasú készítményekkel pótolhat. Olyan ..hiány”- gyogyszer. ami helyett más, nem írhat fel az ötvös —például a vérnyomáscsökkentő Prodection — már csak elvétve fordul elő.

— A gyógyszerellátás e jelentős és folyamatos javításában nagy segítséget nyújtott számunkra- hogy ,a raktári készleteink feltöltéséhez az idén — központi alapból — több mint 2Ü0 millió forintot biztosítottak, s hasonló célra további 110 millió forintot kaptak a gyógyszertári központok is. Ez hozzávetőleg 40 százalékkal növelte készleteinket, amelyeket vállalati erőből tovább bővítettünk. Így ebben az évbea^a tavalyi 460 millió forintos raktári készlettel szemben, egyszerre 700. millió forint értékű gyógyszert készletezünk. Raktárainkban azonban ennél több gyógyszert képtelenek vaayunk elhelyezni. Ezért Gödöllőn már megkezdtük egv új. 1700 négyzetméteres raktár építését és — az ötéves terv során — az Egészségügyi Minisztérium támogatásával tovább; 18 eze- négvzetméter alapterületű

raktártelep építését is tervezzük.

A gyógyszer^iány kialakü- lásához jelentős / mértékben hozzájárult, hogy a korábbi évek gvógysze,-fogyasztásának nyolcszázalékos növekedésevei szemben az ország lakossága 4 éve átlagosan 10—15 százalékkal több gyógyszert fogyaszt. Bizonyos mértékben a gyógyszerfogyasztás növekedése szerintünk is indokolt- hiszen növekszik az idős korúak száma, akik kialakult szervi betegségeik miatt kénytelenek gyógyszert szedni. Az szintén természetes, hogy évről évre emelkedik a csecsemő tápszerek és vitaminok fogyasztása is. A gyógyszerforgalom utóbbi években tapasztalható fokozott növekedése azonban indokolatlan és szükségtelen.

— Mindez elsősorban arra vezethető vissza, hogy az SZTK-térítés miatt a lakosságnak egy száz forintos gyógyszerért például csupán 15 fo. rintot kell fizetnie. Így a legtöbb családban olyan házi- patikát gyűjtenek össze, ami indokolatlan és pazarláshoz vezet- részben azért mert az összegyűjtött gyógyszerek mellett az orvos képtelen ellenőrizni. hogy utasítása szerint szedi'k-e az orvosságot. Másrészt, mert a gyógyszerek jelentős részét nem is használják: az évek során összegyűjtik, majd kiselejtezik- a szemétbe kerül. Ennek a pazarlásnak többnyire maguk a betegek látják a kárát. A népgazdaság veszteségeiről nem is beszélve — mondotta befejezésül a Gyógyáruértékesítő Vállalat kereskedelmi igazgatója.

több a borítékban

A gőzvasaló alatt anyag

simul az

hangolt munkát követel tőlünk. Már egy rákerült hajszál is nyomot hagy as anyagon. Mit tagadjam, a fizetéssel is elégedett vagyok.

— Mennyi jut havonta a borítékba?

— Háromezernél kevesebb nem- Ennél csak több- Normában dolgozunk, háromszáz darabot megcsinálunk naponta. Radosnéval közös normában vagyunk. Nem Is lehet másként. Nagyon összeszoktunk. Még soha nem volt nézeteltérés köztünk— Mikor kezdenek?

— A gépnek másfél órás felfűtés kell. ' így nyolckor állunk műszakba, fél ötig dolgozunk- Nekem különösen jó, mert így reggel otthon megfőzök, iskolába indítom a kislányomat. Bár vele ilyen gondjaim akkor sem voltak, amikor hat órakor kezdtem. Elsős korától önálló. Egyedül felkelt, felöltözött, ment az iskolába- Napköziben ebédelt, csak a leckéjét kellett ellenőrizni.

Pontosan azért, hogy időbe« érjenek az órákra, és jusson idejük tanulásra is. Aki ügyes és előrelátó, élhet az alkalommal. Rövid idő alatt szakmunkás-bizonyítványt kaphat. Kj sem kell mozdulnia az üzemből, az órákat, konzultációkat helyben tartják— Nehéz volt a munka melletti tanulás?

— Kibírtam, örülök, hogy elkezdtem.

— Több lesz a fizetése?

— Nem. Továbbra is a mostani gépemen szeretnék maradni. Annyi különbséggel, hogy képesítést szereztem.

A Lenin-lakótelepen laknak, szép, modern lakásbanTordáné mosolyog:

— Méghozzá a hugomékkal egy házban. így nemcsak a gép mellett találkozunk nap mint nap, otthon is átszaladunk egymáshoz- A húgo- méknál két gyerek van. Az égjük hat-, a másik hároméves, nagyon aranyosak.

— A házimunka?

Egyetlen szemvillanásból

értik egymást- A sző már nem is fontos, annyira összeszokott a kezük a munka során. Nagyon ügyes, okos gép, amelynek két oldalán Torda Imréné és Rados Béláne emelgeti a lepedőnyi papírokat.

Balassagyarmaton, a Budapesti Finomkötottárugyar üzemében a varrodából nyíló kis szobában áll a. nyomógép. Mellette hatalmas vasalóasztal. Kislánynak látszó fiatal- asszony, Galambos Károlyné húzogatja rajta boszorkányos ügyességgel a gőzvasalót.

Munkájuk elválaszthatatlan egymástól. A készülő pulóverek darabjait Galambosné vasalja simára- Utána a két másik asszony a gépre terít egy papírt. Arra a még fehér pulóverdarabokat. Következik a színes mintákat tartalmazó különleges ívpapír. Egyszerre kell megfogni a két oldalát- Egy-egy gombostűvel megtűzik, aztán jön a gép- Egy mozdulat a kapcsolón és a minták rákerülnek a pulóverre. Az elkészült darabok mehetnek a varrodába.

Torda Imréné nyolc éve dolgozója a kötöttárugyárnak.

— A húgom „csábított” annak idején ide. Azelőtt a malomipari vállalatnál lísztcso- magoló voltam. Az ember ne- nezen változtat, de nem bántam meg. Szeretem, amit csinálok- Alapos, pontos, összeösszehangolt, pontos mozdulatok.

(Marcsó Zoltán felvételei)

Egyébként Tordáné Is tanuL

— Éveken keresztül betanított munkás voltam. Amikor mondták, próbáld meg Erzsi, te is, kicsit húzódoztam. Belevágtam. Június végén teszek szakmunkásvizsgát kötő-hurkoló szakmából- Az üzemben a tanuló asz- szonyokat, lányokat külön figyelemmel kísérik. Sztrézs Tiborné, a konfekció vezetője elmondta, hogy a tanulóknak külön műszakbeosztásuk van— Műszak előtt kész a főzés. Ha hazamegyek, a többit csinálom- Este tévét nézek, tanulok vagy olvasok- Van egy közös családi szórakozásunk. A kislányom most nyolcadikos. Atlétizál. Sokat jár versenyre. Mivel nemrégiben sikerült vennünk hosszú spórolás eredményeként egy kocsit, a férjemmel mindenhova elkísérjük- Mondja is a lányom: „Anyu, ti vagytok a legjobb szurkolóim!”

Csatai Erzsébet

U

j jogot kinyilvánítani és új jogot megvalósítani — a szabad idő kapcsán is látjuk, mennyire nem azonos. A, szabad szombat immár fokozatosan kitérj eszkedik a foglalkoztatott lakosság többségére, néhány év múlva a lakosság egészére, de tényleges megvalósulása ennél lényegesen lassabban megy végbe.

A szabad idő, a munka utáni néhány óra, a két hétvégi nap a dolgozó családok nagy többségénél nem szabad, hanem ténylegesen másfajta, maganmunkával telik el, s csak viszonylag kisebb réteg használja azt fel valóban testi és szellemi pihenésre, felüdülésre, kulturáltan szórakoztató. élményekben gazdag időtöltésre. Sok és sokféle társadalomkutatás folyik a szabad idő kihasználásáról, de lényegében mindegyik arra a következtetésre jut: a kívánatosnak látszó állapot megteremtése, az előttünk levő évtized — talán évtizedek —, igen nagy figyelmet, sokoldalúan összehangolt társadalmi tervezést kívánó feladata.

A miértekre lényegében egyszerű a felelet. A hogyanra már sokkal kevésbé. A családszerkezet és családon belüli funkciók változásai összefüggenek az életmódváltozásokkal, azok viszont tükörképei a társadalmi munkamegosztásban végbemenő változásoknak. Az emberek gyakorlatilag a hét végére tarSzabad

talékolják a családi munkákat: anyagi életük szerveze- ' vei és a háztartással összefüggő tennivalók zömének az ellátását. A hét vége, például a mai szabad szombat a család legtöbb tagjának (a nőknek mindenesetre) a bevásárlás, takarítás, mosás és ház körüli munkák nélkülözne- tetlen napja lett. Ez persze, igen széles változásokat mutat a falusi családok ház körüli földjének művelésétől és jószágaik ellátásától kezdve,

saját házat vagy lakást építő városi családig, a régi szokásaik kényszerpályáin mozgó idősebbektől, az új életmódra, az urbanizált körülményekre berendezkedő fiatalokig. Ám össztársadalmi méretekben a szabad idő megvalósítása még messzi van a megoldástól.

Mint sok másban, az előzetes elképzelések és feltételezések ebben is egyszerűbD- nek látszottak a valóságosnál. Hiszen joggal gondolhattuk, hogy a háztartások korszerűsödése, fokozott gépesítése oly mértékben csökkenti a názimunkát, hogy az már önmagában is .számottevő időt szabadít fel a nihentető-fel- üdítő tevékenységie. Alapjában így is történt hiszen a nógrádi háziasszonyok a megmondhatói, mennyire más

1 1 1 " O lődés hiánya teszi gyakran-P rr SZd DCrCl 1CLO * problematikussá a szabadidő

• pihentető felhasználását, a

városi embernek ötv«i-hathűtőszekrénnyel, mosógéppel, Ma már szerencsére, túl- ''an kilómét-ért kell utaznia, boylerral és konyhagépekkel léptünk a helyzetfelismerés l108^ kiszabadulhasson a rá vezetni a háztartást. mint időszakán és az életmód ala- jatotUágig mozgalmas, a ima nélkülük. kításában, a szabad idő felt környezetéből Világos tehat.

D t használásában mind széle- hoMr * szabadidő-,.megoldaPontosabban szólva erre az sebb rétegeknek mjnd több sokat” nem lehet egy kaptaosszehasordítasra a fiataloknak váIasztósiS lehetőségük van. ar* huzn!’ mert sokfele, eset- mar ahg-ahg van módjuk. Kezdve televíziótól, amely leg, egymással ellentétes ige- Meg.s, a gyakorlati elet ma Iakás5a az otthonba vll/, nyékét es törekvéseket kell fi- ujabb megoldásra varo kér- .. . ., . . , gyeiembe venni,

nesek sokaságát támasztja. m és a politikát, folytat- . M‘ndez vis“n* azt igazol- Hiszen a gépesített háztartás- va a wbb milliÓ4 mértékű Jf- ho8y a szabad ,do !e]: ? ’ f- az‘8fyes?bb £ogyasz- belső és külső turizmussal, basznalasa - a tervszerű, nen amely kiterjeszti az emberek központ, fejlesztési mtezkeben növekszik például a tel- vai/.sáaismeretál s véee/ve az desek sokasaga mellett —beszerelések javítására. kar- ...8 .. '. . ,8. lyí figyelmet, tanulmányozást,

szét elesek javítására, kar- amatőr tevékenységeikkel, gyűja tési barkácsolás! sportolási felmerést es szervezést is kobevásárlások bonyolítására iHa/ai.a , sportolási

r ... ■» ■ • _jtvt • időtöltésekkel — az eletmod

forditanao idő. Nem is szol- K*. x * x . ... * va például az otthon és a belső tartalma és külső forrni unkahely közötti közieke- ®*| 8yors valtozasban van- déssel eltöltött időről, aztán

bantartásuk szervezésére,

i »-*>» i iiaruurKrnuEi stirirrniooi

vetelő feladat. Ami magába foglalja az üzletek nyitvatartási idejének helyes megállapításától a buszok menetrendjéig, a kulturális és a kiegészítő jövedelmet biz- Mai feladatunk elsősorban sportcikkek választékának bö- tosító, munkaidő utáni muri- abban van, hagy mindent vítésétől a klubok fejlesztésé- kákról, vagy a lakás és ház- megtegyünk a nagy különbíé- ig, a turistaszállások számú- tartás időszerű felújításával gek szűkítése érdekében, il- nak és kultúrájának növelé- összefüggő munkák elvégze- lelve lehetőségek dolgában 6étől a kisgépek és kézi szer- sere fordított időről. Törté- közelebb kerüllenek egymás- számok eladásáig mindazt, nelmíleg például nemcsak a hoz a különböző társadalmi ami befolyásolja tíz- és szaz- „termelőerők technológiai re- retegek és csoDortok. Hiszen ezrek időtöltését, konslrultciójának” korában közismert, hogy a kis fal- ,

élünk, hanem a magyar csa- vakban, kis településeken élők ¥¥j gond ez, és ha úgy tet- lódok százezrei otthonuk kor- gyakran még a borbély, vagy ^ sziie. örvendetes gond: a szerűsítésével is foglalkoznak, a patijca miatt is a második haladás tükröződik benne, tömért módjuk és lehetőségük vagy harmadik községbe kény- megek új igénye, megválto- nyílt erre. Ez óriási és igen telenek utazn*. Amíg az ő zott élete. De ha nem ma fog- konkiétan érzékelhető hala- környezetükben például az lalkozunk vele, holnap mar dús! Az ára azonban pilla-, egyhangúság, vagy az érdek- túlnőhet rajtunk. K. L. natnyilag az, hogy gyakran

a megmaradt szabad időt 1 TT " ' ' Z *

emészti lel. I NOGRAD - 1976. június 5., szombat / 0