Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

A levegő new hizlal Elhízás és keringés Az elhízás a szervezet zsír- tartalmának szaporodása^ a tes.súly kóros növekedése. He­lyesebb. há a kövér ég elhízott ember között nem teszünk kü­lönbségit. Az utóbbi kórosnak tekinthető, viszont az előbbi az előbb-utóbb kóros tünete­ket okoz. Az elhízás kettős problémát rejt magában. Az egyik nagvon gyakori probié- Va — túl erős hízás esetén — Úgymond’ a szépséghiba. Ha csak ez lenne az egyetlen probléma sok-sok egyéb be­tegjégtől szabadulnánk meg, ami a hízás másik olda­la. Az elhízáskor a táplálékfel­vétel aránytalanul több. mint»; a szervezet energiaigénye- amelyet a táplálék biztosit. A legnagyobb kalóriát zsír. illet­ve zsíros ételek adják, és eb- pást tartam a súlygvarapodás- ben mi magyarok nem szén- sah később már kimerül és védünk hiányt. A magyaros szó szerint a szívünk is elzsi- konyha egyik jellemzője, a rosodik. A teltkarcsúak vala­nagy kalóriáid zsíros étel. Bár mivel jobban szuszognak, az üzemi étkezés ezzel nem mint sovány embertársaik, dicsekedhet, de este pótoljuk. Mindig probléma, hogy a súly­ami még rosszabb. gyarapodás mikor jelent súly­Nem szánom ijesztgetésnek, felesleget. Több táblázat és - . . ..... de nézzük a keringés oldala- szabály készült már arra. de, e eIni- A satisztikak szerint a A másik probléma az. hogy szervezetünk ereire is károsan hat a túltáplálás, Az érszűkü­let oka az érelmeszesedes. amelynek egyik eredője a zsí­ros táplálék rovására írható. Az érelmeszesedés a szív sa­ját ereiben is fellép, ez tovább rontja a szív munkabíró ké­pességét. A kövér emberek hajlamosak a szívelégtelen­ségre. Az elhízottak egyéb betegségre :6 hajlamosak: cu­korbetegségre. máj betegség­re. Természetesen nem vészha­rangot kongatok a súlyfelesleg felett, de vegyük komolyan! A tisztes súlyúak egyre többen lesznek — ez érthető — ülő­foglalkozás, autónjárás. maga­sabb életszínvonal miatt. Ha súly szerint a két különböző kategóriát hasonlítjuk össze, a következő összefüggések ve­zethetők le. Kövérebbek ne­hezebben viselik el a betegsé­geket. környezeti elváltozáso­kat. Az egyetlen, amit mellet­tük valaki felhozhat- a tarta­lékaik. Ha valamilyen okból koplalnak, nagy igénybevétel mellett tudják tartalékaikat ról az elhízást. A keringés a legegyszerűbb a testmagasság szívet és munkáját, az ereket hoz arányítani a testsúlyt. Az és a benne levő vért foglalja első problémáról. a fokozott magába. A legkézenfekvőbb szívmegterhelésről már volt Itúlzott táplálékfelvétel: a bő- szó. A fokozott igénybevétel séges bacsóra. A szervezet a nyugalomban is jelentkezik, nagy mennyiségű és zsíros ami nem közömbös. Szerveze- táplalék feldolgozására áll tünk motorja nagy érték, ezt át- és az éjszakai nyugalmat legjobban a szívbetegek tud- elrontja. Ilyenkor álmodunk ják. Aridig a ...ió öreg motor”. ,.bikával”. Ennek a túlterhe- ra nem is gondolunk, illetve lésnek lebonyolítását a szív vigyázunk- mi« egészséges és biztosítja, gyenge szívűéknél bírja az iramot. Sok egvéb sokszor okoz problémát. A megterhelés, mint a minden­rendszeres, bőséges evés a ke- napi-megfeszített munka- az ringást komolyan igénybe ve- idegesség, az amit m°r n'-Hc. szí és később jelentkeznek a zebb kikapcsolni. A középko- szívelégtelenség tünetei. magas kort általában sovány emberek érik meg. A soványság egyeseknél al­kati adottság. 'nem tudnak hízni. A kövérek között vi­szont vannak olyanok, akik minden táplálékot úgymond magukra szednek. Ez eddig még nem teljesen tisztázott az orvostudomány számára. E’v biztos, az ember a levegőtől nem hízik. Tehát ísv vagy úgy kövérek, de le tudják önma­gukat fogyasztani. Az utób­biról. röviden csak annyit, hogy fogyni- eredményesen lassan lehet. Kismértékű táp­lálékbevitel-csökkentés mel­rúakat veszélyezteti leeiob- , __. . ,__... , S úlygyarapodással nehe- ban “ súlygyarapodás, amikor Ez zebbek vagyunk, nehezebben a szei\ezetie kai ősit óla? san szervezetünkre, mint a mozgunk. A szív munkáké- egyéb tényező is jobban kezd hirtelen fogyasztás, pes&ége egy ideig tud csak lé- hatni. Dr. Regös Vilmos Összekötő kapocs a lakosság és a tanács között Amikor nemrégiben meg- bak. rendezettebbek, együtt­váiasztotiák a re sági nagy­községi népfrontbizottságot, közös akarattal még egy pon­tot toldottak a feladatok kö­zé- Nevezetesen azt, hogy a következő négy esztendőben a népfrontbizottság az eddigi­nél rendszeresebben, szigo­rúan megszabott munka­terv alapján ülésezzen. Ez ami leginkább hiányzott a F 'rabbi évek tevékenységé- 'fcjl. Jól látta ezt a megvá­lasztott új uicp front bizottság. De nem rejtette véka alá vé­leményét Rétság népfronttit­kára, Srám András sern­él SZÁMVETÉS JEGYEBEN Nagyot lépett előre, sokat tett a népfront Rétságon az elmúlt négy év alatt- Meg­teremtve a feladatok alapjai, megfogalmazva a tennivalók sokaságát. működési megállapodásokat kötött a népfront a járási hi­vatal műszáki osztályával, s az OTP járási fiókjával- A jó tervet szép sikerek követ­ték- A megállapodás értelmé­ben Rétságon — de a járás más községeiben is — több család megfelelő kölcsöntá- mogatás mellett felújította, rendbe hozta lakóházát, olya­nokat, amelyek addig ron­tották a terek, utcák képét, összhangját. Voltak, akik a házak előtt kiskerteket alakí­tottak ki sok-sok virággal. MINÉL TÖBB FIATALT Miről is van szó? megmozdulásokról, tanácsta­gokkal együtt szervezett tár­sadalmi munkáról. Az embe­rek tájékoztatásáról, fonto­sabb döntések előtt vélemé­nyük kikéréséről. Gyarapodik, városiasodik Rétság, nem vi­tás. A népi ion tmozgalom egy­Jól látják Rétságon, több­ször beszélt erről a titkár is, hogy a fiatalokra nagy szük­sége van a mozgalomnak. Közös Eordítva is igaz, a népfront a maga sajátos eszközeivel nevelheti, támogathatja, ösz- szefoghatja az ifjúságot. Egy­re több a fiatal tanácstag és a népfront testületi munkájá­ból is részt kérnek, illetve vállalnak. A fiatalokat nem a külsőségek, hanem a végzett vitatkozni, véljménvt cserél­ni, amely elsősorban érdekli az embereket, és a népfront­mozgalom legfontosabb ten­nivalóit tükrözi. Mivel a nagy­községi közös tanács előtt az ötödik ötéves tervben sok feladat áll, fontos, hogy az embereket továbbra is meg­nyerjék a társadalmi munká­nak. Jó példa erre a bánld óvoda, amelyet szinte teljesen társadalmi összefogással épí­tettek fel. Az együttműködésben nincs is hiány, ezt biztosítja a meg­állapodás, amelyet a tanács és a népfront kötött. Min­dent összevetve Rétságon a népfrontbízottság szoros ka­pocsként akar tevékenykedni. Közvetíteni a tanács és a családok között. Csatai Erzsébet Kék selyem a lobogónk. Szinte meg fia talodok az emlékek között Harminc év telt el azóta. Az akkor még csak 23 éves Vadkerty Lóráind, az etes- albert-aknai fiatal tanító ma már élete 53. évét tapossa. Az SZMT titkára megkopaszodott, arcán imútt-amott a barázdák is megjelentek, de amikor az úttörőmozgalomról esik szó. szinte teljesen megfiatalodik. — Három évtized az ember életében sokat számít. Szinte egy emberöltő fele. Mostaná­ban. amikor egyre többet be­szélünk az úttörőmozgalom megalakulásának 30. évfordu­lója kapcsán az alakulásról, az indulásról, szinte megfia- talodok az emlékek között. Nagyon sokszor azon veszem magam észre, hogy a régi in­dulót dúdolom: Kék selyem a lobogónk, arany csákány kö­zepébe bevarrva, de sok ma­gyar úttörő masírozik, táboro- t zik alatta... 1947. őszét írták az etes- albert-aknai iskolában. A pártszervezet, a szülők foko­zott érdeklődése nyilvánult meg az iskola iránt. A szü­lők többet, jobbat akartak gyermekeiknek. Aztán szárny­ra kapott a hír: Salgótarján­ban, de a bányatelepen is megalakultak az úttörőcsapa­tok. — Mi sem tétlenkedtünk — folytatja a beszélgetést Vad­A hathetes tanfolyamon sok mindent meg kellett tanulni. Elsősorban a mozgalom lénye­gét, feladatát, hogy mit es miként kell tenni a gyerme­kek neveléseérdekében. — Mi magunk is őrsi életet éltünk tábori közösség for­májában. Korábban a gyér­náltuk, később munkánk tudatossá vált. Vadkerty Lóránd úttörő­emlékeihez hozzátartozik, hogy a hathetes tanfolyam után Balassagyarmatra került, az akkori tanfejjügyelőségre. s az elsők között lett az úttörő*''- szövetség megyei titkára. — Most már az úttörőmoz­galom megyei irányítása volt a legfontosabb feladatom. Szerveztük a városi. járási úttörőszövetségeket, a csapa­tokat a községekben. Nehéz, de rendkívül szép munka volt. Es egyre fejlődtünk! A munka koronája mindig a nyári táborozás volt. A Ba­laton partián. a Duna—Tisza közén, iskolai tantermekben. bizottságtól kaptak. A sport- zizegő szalmán pihentek az pálya, amit a szülők segítsé- úttörők. A gyermekek já.i- gével a gyermekek építettek, szottak- énekeltek, a lényeg És az első műsor, amikor az azonban mindig a tartalom úktörők először kedveskedtek volt. Üj típusú embert nevel- a felnőtteknek mindazokért, ni az ú j társadalom számi­ker.ty Lóránd. A példák ott lomért .tettek. amit értük, az úttörőmozga* álltak előttünk. A szülők igye­keztek a sötét szoknyát, nad­rágot és a hozzávaló ra. A játék, a romantika. a szórakozás, s az abban rejlő nevelői-oklatói munka kiak* názáisa volt a legfontosabb. Sokáig nem szakadt el az A napokban, éppen az évforduló kapcsán felkeresett nyak- egy régi ismerősöm. akkori _____ k endőt megszerezni. Maguk őrsvezetőm. Sárgult fényképet úttőrőmüokától Vadkerty Ló* varr.iák. vagy hozzájutottak, tett elém. s azt kérdezte: ki ránd. U)50-ben a budapesti ez az ember Lóri bácsi. Ma* tanügyi akadémia elvégzése JS" után a megyei .tanügyi fő* az igazgatóságon az ifjúságidé’ö- Amália-telepiekkel leíolyta* si posztot töltötte be. 1958. tóit számháború. A kép ugyan- őszén ismét visszatért a moz­is akkor készült... Természe* galomhoz. a megyei •Úttörő­Emlékszem az alakulás nap jára. Nagyszerű, üiinepélyes gamra ismertem, s szinte volt... Mi volt a célunk? Segí- mét lejátszódott előttem teni a gyerekeket a tanulás­ban. a szabad idő nemes el­töltésében. összefogni a gyér- = ______ _____ m ekeket. hogy szórakozva ta- lesen ahogyan teltek a hóna- szövetség elnökeként. múljanak. Ügy érzem- most harminc év távlatából- hogy ez akkor sikerült. Mit csí­pők. úgy lettünk mi is idő­sebbek — és a mozgalom. Ta­nulmányi. .tisztasági versenye* náltünk tehetné fel a kér- két szerveztünk a gyermekek — A gyermekekkel való tö­rődést nem lehet abbaha«vni. Azt mindig is istápolni kell — vélekedik a beszélgetés során. dést. Készültünk az 1848-as között. A több munka ered- Harminc £v Mögt is szíve- ceníenáriumra. Közös tórán- ménve a jobb tanúim.-— d „_Hm '7 .—.in­dulásokat szerveztünk. Nem eredmény volt. Abban az idő- egy gyerek volt a bányatele- ben erre rendkívül nagy pen, aki akkor jutott először szükség vott azért is, hogy mi* Budapesti’e. Tanulással, műn* nél több bányászgyerek 1us* kával- játékkal .töltöttük el az son el a középiskolákba. Ügy időt. sen, örömmel gondolok azok­ra az időkre. Az első sikerek­re. de a kudarcokra is. Meg­ragadok minden lehetőséget, hogy ezekről az élményekről szóljak. És még valamit! Nem Emlékszem az első iz- érzem ez is sikerült- s az út- SZia,kac|t meg a kaocs >'atom az r. — , ii , L/m, , i .... Cj ./i t-ft- ii/tw. 11 m . 11 ,.v\ n i-. 1 . * _ galfnas számháborúra... Szive- töi'őmozgalomnak ebben is sen és örömmel csinálta az nagy szerepe volt. ember, de a gyerekek is. Az emlékek egész sora ele* A csapa tvezeitő! 1940-ben Budapestre, úttörőfunkcio- venedilk fel. Az első futball- náriús-kéozőbe küldték. Nem labda- amit a szakszervezeti ment vissza a bányatelepre. úttörőmozgalommal. Erről- * négy unokám gondolkodik. Vágyam, hogy őrizzék a lán­got... Somogyvári László Erzsiké Szccsénybcii A szécsényi szolgabíró aj- — Arra nem gondolhattam, mindig az embert kell látni, táján annak idején egy nyú- hogy továbbtanulok Szüleim Értük vagyunk, bármit is cse- lánk, barna hajú, fiatal, 16 földművesek voltak. Heten lekszünk. Örülök, amikor egy­éves kislány kopogtatott. Mun- voltunk testvérek. Én a leg- egy intézményünk tovabb- kába szeretett volna állni. kisebb. Dolgozni kellett. Pénzt bővül, korszerűsödik. Egy ki­A föltett kérdésekre Erzsi- keresni. Persze, ami a pénz­ke először elfogultan, aztán keresést illeti, azzal még vár- egyre bátrabban válaszolt. ni kellett egy darabig. Ak- — Nem bánom — volt a koriban az élelmiszerjegye- szoigabíró válasza. — Felvesz- két osztottam. csit a saját munkámat is ben­ne látom. Ilyenkor úgy érzem, hogy újra többek, gazdagab­bak lettünk. Erzsiké sohasem végzett lek gyakornoknak. Fizetést tér- Erzsiké szemfüles volt. Min- látványos munkát. Csendben, mészetesen erre az időre nem dent megfigyelt, minden ér­kapsz. De ha ügyes leszel, ak­kor arról is beszélhetünk. Így kezdődött Lukács Er­zsébet pályafutása 1949. ta­vaszán. dekelte, ami a hivatali mun­kával összefüggött. Ha vala­mit nem tudott, akkor társa­it kérdezte meg Lassan, las­san megtanulta az ügyintézés minden csínját-bínját. szerényen dolgozott és dol­gozik. A munkát mindig idő­re, a lehető, legjobban ipar­kodik elvégezni — vallják ró­la munkatársai, főnökei. Este sohasem nézte az órá­ját. Ha nem készül el a mun­inkább támaszkodik az munka és a tanulás szerint üzemek munkásainak cselek­vőkészsége, irányító szavára. Amikor közös feladatokról esett szó, segítettek a terme­lőszövetkezet tagjai, a nagy­községben dolgozó értelmisé­giek, a társadalom valameny- nyi rétege. Ennek köszönhető, hogy a nagyközségi népfront a tanács jó segítője a közsé­get érintő gondok megoldásá­ban, az éves térvek megvaló­sításában. A rétságiak büszkék arta, hogy az itt lakó családok és üzemi kollektívák az elmúlt négy évben kétmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek- Elterjedt egy na­gyon életrevaló kezdeménye­zés Tegyük szebbé községün­ké’, - utcánkat elnevezéssel. Hogy valóban szebb legyen a község és az utcák csinosab- telnének elsősorban beszélni, ítélik meg- A fiúk, lányok, de a fiatal házasok, otlhonlevö kismamák is egyformán igénylik, hogy őszintén be­széljenek velük gondjaikról, elképzeléseikről. Erre jó al­kalmat teremtenek a külön­féle népírontfórumók, ke- rekasztal-beszélgetések, ösz- szejövetelek, ahol a fiatalok elmondhatják véleményüket Friss szemmel látnak, érde­mes odafigyelni, mit monda­nak. KÉSZÜLNÉK A TERVEK A nemrég megválasztott nápfrontbizotság most készí­ti következő féléves munka­tervét- Lassan egységes egé­szé áll össze- A nspfrontit­kár úgy monoja, arról . sze­Korosziályok baiáti találkozója A Balassa­gyarmati Vá­rosi Tanács és kollégiumok Nem feled- Vöröskereszt népitánc- keztek meg aktívái és az együttese, a azokról az idős úttörők, berceli páva- emberekről Képünkön: a Vöröskereszt kör, és a Dó- sem, akik nem Meskó Lász- városi vezető- zsa György úti tudtak elmen- Iónét virággal sége a napok- iskola bábcso- ni a találkozó- köszöntik az ban korosztá­portja adott ra. Őket lyok baráti ta- műsort. lálkozójára hívta meg a Balassagyar­mat városban élő idős embe­reket. A talál­kozó 300 részt­vevőjét Szoó Béláné, a Vö­röskereszt me­gyei titkára köszöntötte, majd a Ma­dách Imre Iro­dalmi Színpad, a művelődési központ tánc­csoportja, a színvonalas hónukban togatták meg a ott- úttörők. Iá- (Fotó: Slurnian) — ősszel a tanácsi rendszer kával> va§F sür^s feladatot megszervezésébe kapcsolód­tam be. — emlékezett visz- sza. A következő évben, 1950- ben, Szécsényben is megala­kult a tanács. Lukács Erzsé kell megoldani, ott marad, rádolgozik. Nem egyszer a ta­karítónővel zárják az irodát. Az intézmények vezetői bát­ran keresik fel problémajuk­betet véglegesítették. — En is kai. MeSl*allgalja őket, s ad rendes havi fizetést kaptam csillan meg a szeme, átél­dig töpreng, núg megtalál­ja a legjobb megoldást, hogy ve a kinevezés örömét. Volt azlón javaslatával a tanács adminisztrátor, dolgozott a begyűjtés terén. — A begyűj­tésnél nem volt könnyű a , , . . , - , munkám. Meg kellett érteni ehetőségeinek megfelelően vezetőihez forduljon. — Nekem az intézmények érdekei és a tanács anvgsi az akkori gazdasági helyzetet, a lakosságot. Az volt a sze­rencsém, hogy ismertem az embereket, ők is ismertek en­gem. Aztán következett 1958. Er­zsiké életében jelentős állo­más. A nevét Babinszky Jó­zsefnél^ cserélte fel. ő lett a tanács pénzügyi előadója. Jelenleg is a pénzügyi cso­porton dolgozik. — Szeretem ezt a munkát. Nagyon sokan száraznak tart­ják. De a számok mögött té­nyek. emberek húzódnak meg Nekünk, tanácsi dolgozóknak, kell minden dolgot megnéz­nem. Megkeresni a lehető leg­kedvezőbb megoldást. Munka után, mikor haza­megy, már várja a család. Férje elmeséli, mi újság a munkahelyén, az ELZETT- ben, ahol szerszámkészítő. La­ci arról számol be. hogy ho­gyan halad a tanulással a me­zőgazdasági szakközépiskolá­ban. Zsuzsa a Mikszáth-isko- la V. A. osztály életéről s feleleteiről beszél. S aztán lepihen a család, hogy más­nap frissen fogjanak hozzá a mindennapi munkához. Sz. F. NÖGRÁD — 1976. június 4., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom