Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

Jubileumi kórushangverseny Balassagyarmaton Évenként félezer müvet ad ki a Népművelési Propaganda Iroda Kedves- családias ünnep résztvevői lehettek azok- akik a közelmúltban a balas­sagyarmati Mikszáth Kál­mán Művelődési Központ nagytermében rendezett kó­rushangverseny meghívottjai voltak. Újjászervezésének 25. év­fordulója alkáliméból tar­totta jubileumi hangverse­nyét a balassagyarmati ve­gyes kar. Ez alkalomra össze­állított műsoruk nemcsak zenetörténeti keresztmetszet volt, hanem kórusirodalmunk legszebb alkotásainak stílusos tolmácsolása is. A kórus elő­adásában bensőséges lírával szólaltak meg Nola- Maren* zio- Purcell madrigáljai. A madrigálok közül különösen Purceíl A rigók című műve hangzott nagyon szépen- éretten. A műsor további ré­szében romantikus művek és magyar szerzők kórusművei hangzottak el. Egyaránt jó hangulatú volt Kodály A szép énekszó múzsájához. Balázs - Hajnali köszöntő, ' X házasságkötési szertar­tás után a fiatal pár kilép a francia kisváros polgármes­teri hivatalából. Az ifjú asz- szonv kifejti magát férje öle­lő karjából, retiküljéből pa­pírlapot szed elő, ceruzával áthúzza az első sort és így szól: — Várj egy pillanatig, drá­gám, mindjárt megnézem, milyen tennivalót jegyeztem fel a mai napra! valamint Bárdos Lajos Bo- gojai táncdalok című műve. Ebben a közegben ihletett és odaillő volt a szép nógrádi népdalcsokor, melyet 'érezhe­tően nagy élvezettel énekeltek a kórustagok. Az ünnepi hangverseny má­sodik felében olyan kórusmű­veket szólaltattak meg, me­lyekhez kamarazenekari kí­séret járult. Elhangzott Mon­teverdi Scherzi Musicali I. teljés sorozata, Handel A nyár dicsérete és a Győzelmi kórusa. Dicséret illeti az énekkart és a zenekart a Monteverdi-ciklus eléneklé- séért. melyhez biztos stílus­érzék és intonáció szükséges- és itt mindkettő a helyén volt. Valószínűleg szimbó­lumnak szánták a műsor szer­kesztői a befejező kórusmű­vet, Liszt Ünnepi dal-át. Va­lóban az alkalomnak megfe­lelően ünnepi keretbe zárta a műsort és emelkedett hány gulatot teremtett a zenekari kíséret alkalmazása. A hatás nem maradt el- a művet is­mételni kellett. Tréfák A kisfiú először megy isko­lába. — Hogy hívnak? — kérdi a tanító. A fiúcska hallgat. — No. hogyan szokott hív­ni a mamád, amikor az ebéd már az asztalon van? — Nem hív. monsieur: én ilyenkor már mindig ott va­gyok! A jól sikerült, színvonalas hangverseny, a kórustagok lelkes, odaadó munkája mel­lett elsősorban Vezetőik ér­deme. Ember Csaba és gáti Zoltán. biztos kézzel, rragy szakmai tudással és stílusér- zékkel irányították a műve­ket. Réti Zoltán 25 éve ve­zetője a vegyes karnak. Eb­ből az alkalomból köszöntöt­te őt a városi tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője. Bacsúr Sándor és adta át a gyönyörű kristálvserte- get. a városi tanács ajándé­kát. A hangverseny sikeréhez hozzájárultak a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola hangszeres művésztanárai, E. Nóti Er­zsébet és Krutch Katalin zongorán. Palánki Éva és Veres István fuvolán, vala­mint a kamaraegyüttes. Az ő muzsikálásuk jelentette a kórus száméra a pihenés per­ceit és biztosította a hall­gatóságnak a muzsika töret­len ívének Plv-matosságát. Guthy Éva a KÖT A megyei titkára Az ifjú házasok tengeri nászútra indulnak. é — Mit gondolsz — aggódik az ifjú asszony —, nem le­szek tengeribeteg? — Ne félj drágám, -ha sze­reted a férjedet. A szerelem a legjobb orvosság á tengeri­betegség ellen! — Ezt magam is tudom —• de mi lesz majd a visszafelé úton? Az alig több mint egy év­tizede működő Népművelé­si Propaganda Iroda évente csaknem ötszáz kiadvánnyal segíti a közművelődés mun­kásait. — Feladatainkat sok oldal­ról lehet megközelíteni, hi­szen azok rendkívül válto­zatosak — mondja Nemes Iván, az iroda igazgatója. — Kezdjük a sort azokkal a módszertani kiadványokkal, amelyek a művelődési há­zak, a területi és üzemi klu­bok színvonalasabb, tervsze­rű munkáját hivatottak se­gíteni. — A rendkívül népszerű „Klubvezetők Kiskönyvtára” sorozatban olyan témákról nyújtunk tájékoztatást, mint a fiatal utazók klubjának, vagy a magnósklubok meg­szervezésének és fenntartá­sának módszerei. Az ugyan­ebben a sorozatban megje­lent kötet lehetőséget nyújt a kiub és a színházművészét összefüggéseinek megismeré­sére, és a színházi előadások látogatásának megkedvelte- tésére is jó tanácsokkal szol­gál a klubvezetőknek. — Nagyon népszerűek a különböző módszervásárokon elhangzott ötletek gyűjtemé­nyes kötetei. A szakkörök ve­zetőinek és résztvevőinek a honismereti, a díszítőművésze­ti és a műszaki szakkörök munkáját segítő köteteink vál­nak hasznos segítőtársaikká. Kedvelt a „Mezőgazdaság és népművelés” címet viselő so­rozatunk. Ennek keretében olyan témákkal foglalko-' •zunk, mint például a szövet­kezeti törvény és a közmű­velődés, vagy a mezőgazda- sági üzemtörténet és a kró­nikaírás gyakorlati módsze­rei, vagy a mezőgazdasági szo­cialista brigádok művelődé­si feladatai. — Sok kiadványunk nyújt gyakorlati és elméleti segít­séget a különböző területen működő könyvtárosoknak, s egyre növekszik az érdek­lődés a filmmel kapcsolatos kiadványok iránt. A „Film­barátok Kiskönyvtára” soro­zatunk egy-egy kötetében a filmtörténet alapjait, a ma­gyar rövidfilmművészetet is­mertetjük, elvezetjük az ol­vasót a filmalkotók műhe­lyeibe. — A szakkörök munkáját segítik a díszítőművészeti té­makört felölelő kiadványaink, mint például a baranyai és Bács megyei,' a Zala megyei hímzések, a népi öltéstech­nikát vagy az alföldi szűr­SfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSy/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjVSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJJ'SSS, 28. Pelageja egész nap az ablak előtt ült, oldalt, a füg­göny mögül leskelódve a falu utcájára. Ebben az évben megint nem volt felvonulás. Három évvel ezelőtt egy diáklány belehalt az influenzába (állító­lag a felvonuláson átnedvesedett a lába), és azóta nem vonulnak végig a falun a piros zászlókkal. Nézte, nézte Pelageja a víg kedvű embereket, meg asszonyokat — egész nap egymásnak adták a kilincset. Anyiszjánál — felsóhajtot, sírt egy sort, és alkonyaikor, lámpát se gyújtva, ágyba feküdt. De még le sem csukta a szemét — lépteket hallott a tornácon, majd csattant az ajtó retesze. Az asszony felült az ágyon. Vajon kinek jutott eszébe ma? A Nagy Manyának. Ördögi szeme felparázslott a sötét­ben, a küszöbön. Pelageja csak levegő után kapkodott, nem talált sza­vakat: annyira kétségbeej tette a Many a mostani látogatá­sa. Még csak ez hiányzott előre megfontolt szándékkal! — nem pedig csak úgy véletlenül, ilyen sértést kifundálni! Végre összeszedte minden erejét. — Eltévesztetted a házszámot? — kérdezte, nem is a saját, hanem valaki más szavaival, amelyeket még a régi társaság valamelyik tagjától hallott. Aztán eszébe jutott, hogy Manyát ilyesmivel nem lehet megsérteni, mire csak úgy záporoztak a becsmérlő szavai Manya fejére: —Vagy tán el akarsz dicsekedni a krisztusi adományokkal? Az új holmiddal? Hogy megy manapság az adakozás? A krisztusi adományok — kendőkből, törülközőkből, viseltes gúnyából, kartondarabokból, báránybőrből, sőt, oly­kor néhány pénzdarabból álltak — egyszóval mindabból, amit a hívők fogadalmukhoz híven a „szentelt” keresztek­re aggattak, vagy alájuk raktak. Ezek a „szentelt” keresztek a faluvégeken még a há­ború alatt kezdtek megjelenni. A lehető legegyszerűbb tá­kolmányok. A gyalult és földbe ásott kereszt a legnagyobb ritkaság. Leginkább azt csinálják: egy vékony ezüst- vagy erdei fenyő törzsét levágják, úgy két-három méternyire a földtől, lekopasztják, mint a tüzelőnek szánt rönköket, az­tán belevernek egy keresztfát — egy gallyat, isten tudja, miért a tövébe dobálnak néhány kődarabot —, és kész a kereszt, amely valamiféle kereszténység előtti, pogány to­temre emlékeztet. ' , A helybeli hitetlenek persze, nem maradtak tétlenek — könyörtelenül kivágták a „szentelt” kereszteket. Hát kiirthatja az ember az erdőt? A Nagy Manya már, isten ti/dja, hány éve, ezekből a keresztekből él. Mint a ^vadász a területét, rendszeresen, minden ünnepen végigjárja a környékbeli kereszteket. Pelageja azonban hiába tüzeskedett — dühe lepergett az öregasszonyról. A Nagy Manya nemcsak, hogy nem menekült el ész nélkül a házból, mint ahogyan mindenki megtette volna a helyében, de még az arcizma se rándult. Leült a kemence­padkára, a fehér csíkos szövetnadrágja felett a szoknyáját térden felül felhúzta, keresetbe tette a lábát, s a tetejébe még rá is gyújtott. Manyának ez a szemtelensége kijózanította Pelageját, különben isten tudja, mi nem történt volna: nála még a rendes emberek sem gyújtottak rá anélkül, hogy meg ne kérdezték volna, akkor hogyan is engedte volna meg egy ilyen jöt.tmentnek! Csakhogy, gondolta Pelageja, ennek az asszonynak va­lami van a tarsolyában, nem üres kézzel jött, ha már egy­szer ilyen tüntetőén leült. Így hát messziről — tapogatózva — megkérdezte: — Mi van odakinn mostanság? Mi újság a faluban? — Hát. van egy, s más. Hogy is lenne másképp — mondta békülékenven Manya. — Marják egymást? (Folytatjuk) hímzéseket ismertető kiad­ványok. — Kiadványokkal segít­jük a színjátszó és bábcso­portok. az ének- és táncka­rok műsorgondjaínak 1 megöl- ' dását. A Színjátszók Kis­könyvtára sorozat eddig meg­jelent csaknem kettőszáz kö­tete a magyar és a világiro­dalom — színjátszó csoportok által jól előadható — szín­darabjaiból ad válogatási le­hetőséget. Számos kiadvá­nyunk a kisebb létszámú, együttesekre gondol, mások meg egy-egy ünnepi ese­ményhez kapcsolódó műsor­összeállításokkal könnyítik a rendezők munkáját. Mind a színjátszók, mind a bábegyüt­tesek jobb szakmai felké­szülését célozzák a „Színját­szó oktatási tegyzetek”. Ezek egy-egy kötetében például a beszédtechnika vagy a színpa­di mozgás technikájának ■ kér­déseivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A bábosok­nak pedig a „Bábjátékos Kis­könyvtár” egy-egy kötete nyújt segítséget a bábmozga­tás vagy a bábkészítés mód­szereinek magas szintű elsa­játításához. — Zenei vonatkozású kiad­ványaink szerkesztésénél fő­ként azt tartjuk szem előtt, hogy a régi énekkarok mel­lett országszerte egyre na­gyobb számban alakulnak újak is. Ezért a legjelesebb zeneszerzőket bízzuk meg kó­rusművek alkotásával. Ezek kottái egyre nagyobb pél­dányszámban jelennek meg. Sokfajta kiadványt adunk közre a táncosok részére is. Az „Együtteseink műsorából” című sorozatunkban például az ország legjobb népitánc- egvütteseinek műsorait adjuk közre, a táncok részletes ie- írásával. Több kiadványunk pedig a társastánc-pedagógu­sok érdeklődésére tarthat szá­mot. — Munkánk fontos területe az iskolán kívüli felnőttokta­tás, segítése. Útmutatók és feladatgyűjtemények mellett számos olyan, a felnőttek ok­tatásával foglalkozó elméleti és tanulmánykötetet adunk közre, amely a színvonalas oktatási munka nélkülözhe­tetlen ismereteit nyújtja a szakembereknek. — A Népművelési Propa­ganda Iroda kiadásában szá­mos, a szakmai köröket és a nagyközönséget érdeklő fo­lyóirat is megjelenik. Ilyen például a közművelődés el­méleti és. gyakorlati kérdé-»- seit taglaló „Kultúra és kö­zösség” című folyóirat, a könyvtártudományi szakmai ismereteket nyújtó „Könyv­tári Figyelő”, vagy a hazánk­tól távol élő magyarok nyelv­művelő folyóirata a „Nyel­vünk és kultúránk”. A mú­zeumok népszerű művészeti­tudományos magazinja, a ne­gyedévedként megjelenő „Mú­zsák” pedig a szélesebb körű olvasótábor keresett folyó­irata. K. Z. Mai tévéajánlatunk 21.30: Olimpiai fórum. A televízióban lassan ha- hagyománnyá válik. hogy minden olimpia előtt, akár korábban München. vagy Mexikó esetében, most is egy estére a nézőké a képernyő. A Fórum-adások tapasztala­tait hasznosítva ezúttal a nagy világverseny ..titkai­ról”. érdekességedről kérdez­hetnek a sport szerelmesei. A tévé kettes stúdiójában töb­bek között Páder János, az olimpiai bizottság titkára és a különböző sportágak veze­tői. köztük Papp László. Széchv Tamás válaszolnak a telefonon. illetve az adás előtt levélbm feltett kérdé­s?ki-e. Újdonság lesz, hogy dr. Á"ky Nándor főorvos is ar. w-’ j.s vendége lesz. ű fő- * ' r- életmóddal. a táolál- f "d. az aklimatizálódás- sal, a doppingellenőrzéssel kapcsolatos problémáikat is­merteti. a tévé montreali közvetítéséről pedig Radnai János a té”é sportrovafának ve/jetője informálja a néző­ket. A kamerák azonban nemcsak Budapestet, az it­teni stúdió meghívottjait mulatják majd. hanem jelen lesznek a tatai olimpiai edző­táborban is. ahol az ott-tar- tózkocLó sportolók, szakosz­tályvezetők igyekeznek majd kielégíteni a kíváncsi érdek­lődőket. Az adás, napján, a tévé­híradó első adása előtt már kapcsolják a kettes stúdiót, ahol a műsor vezetője. Vit- ray Tamás. ismerteti azo­kat a telefonszámokat, me­lyeiken a nézők érdeklődhet­nek. Képünkön: Jelenet a .•Kardiogram” című magya­rul beszélő legyei filmből. (Június 25., péntek 21.30 h.) A jövő tanévre gondolnak... A diákok még el sem felej­tették az iskolát, s a szécsé- nyi játék- és papírboltban már a jövő tanévre gondol­nak. Tátrái Ferenc, ag. üzlet vezetője elmondta, hogy a tanév folyamán felmér'ék az igényeket, s a szükséges isko­lai felszereléseket megren­delték a nagykereskedelmi vállalattól. Az üzlet dolgozói, a csendesebb, kisebb forgal­mú napokon csomagolják. készítik ■ a különböző osztá­lyok egységcsomagjait. Hi­szen a több éves gyakorlat azt igazolja, hogy a diákok miár július má-o'dik felében elkezdik az iskolai felszerelé­sek vásárlását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom