Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
jó A edvffen, v!do w o n Örömmel megyek, saeififfwel távozom. A termekben kis irodalmi, zenés, dalos csoportok alakultak. Mindenki az es.i fórumra és bemutatóra ké- e 7 ült a salgóbányai Lovász József KISZ-vezetőképző iskolán. Már hagyománynak számít, hogy az egyhetes tábor utolsó napján vidám mű- t rial búcsúznak a fiatalok. A csoportfaliújságokat tréfás mondókák. találó karikatúrák. és az itt töltött idő érdekes élményeit rögzítő írások. krónikáik díszfák. A felkészülés szünetében kerestem meg Ocsovai Lászlót, a «ÁV bal áss gvar- ma ' v ír tatás 'önök é-* KISZ- bizottságának újonnan választott titkárát, aki minden évben, meghívott vendége a tábornak. — Talán negyedik, vagy ö ödik alkalommal vagyok itt. Pontosan már nem is emlékszem. Így elmondhatom, hogy van összehasonlítási alapom az eddigi és a mostani felkészítő tanfolyam között. Ilyen jól. rpint ez, még egyik sem sikerül1. Az előadások tartalmasak és mindenki számára érdekesek voltak. A csoportos foglalkozások tökéletes megszervezésével valamennyi jelentkező elmondhatta véleményét az adót*; témáról és idő is volt a felkészülésre. Számtalan ötlettel,- javaslattal ismerkedtünk meg. melyek feltétlenül hasznosak- lesznek további műnk ónk során. A szabadidős-foglalkozásokról és a verseny túrákról osaik felsőfokban tudok szólni. Unatkozásra, lógásra nem volt idő. Ám ennek ellenére sohasem voltunk fáradtak. Jöttünk, mentünk, játszottunk sportoltunk, szórakoztunk és mindezt jókedvűen, fiatalos lendülettel csináltuk. Azt hiszem lesz miről otthon beszámolni, mesélni. A szünetnek vége már. A teremből vidám ének szűrődik a folyosóra, ahol beszélgetünk. — Rágyújtunk ? — kérdezte és cigarettával kínált. Majd így folytatja: — Most remeg a kezem, - pedig amikor a vasat fogom és. ütöm nagyon szilárdan áll. Egv kis dunántúli faluban tanultam a kazánkovács- sr-ikmát. öreg mestere, r. s-k-sí'V jó tanáccsal látott el és nagyon megszerettette velem e-zt a munkát. Csodálatos érzés. amikor, a kemény. rideg vas engedelmeskedik a kéznek, formálódik. alakul. Igaz. a mostani munkahelyemen nem a szépség, hanem a tartósság- pontosság a fontos. De ezt is lehet szívvel csinálni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Ocsovai László ifjúsági ' szocialista brigád.veze'ő 197á-b?u elnyerte a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Csoportja először a szocialista címet- majd egyre magasabb fokozatokat, így tavaly az aranykoszorút érdemelte ki munkájával. De másról is nevezetes a Petőfi Sándor ifjúsági szocialista briaád. — Évek óta szoros kapcsolatot tartunk az általános iskolákkal. t Klubdélutánokat, játékos vetélkedőket és kirándulásokat szervezünk az úttörőknek. Születésnapi ajándékként társasjátékokkal, könyvekkel és még sok-sok aprósággal kedveskedtünk a gyermekeknek. Előadásokkal és beszélgetésekkel tervszerűen készítjük fel őket a KISZ-es életre. Biztosain ők is nagyon várják már az ilyenkor szokásos élménybeszámolót. Örömmel megyek hozzájuk, de most egy kicsit fájó szívvel hagyom el a tábort. Órájára néz és az irattartóban levő jegyzetek, írások között lapozgat. A terem kinyíló ajtaját figyeli, ahol már várják. — Mennem kell, most én következem. b. zs. A politikai életben.a a kiképzésben, a magánéletben őrizni a muuJiá&őr-egyenruba becsületét » KELL-E MAGASZTOSADÉ pártmegbízatás, mint a munkásőrségben vállalt szolgálat teljesítése, a munkáshatalom rendjének őrzése, annak szilárd védelme? Harcban edződött ez a testület, ame’y a jövő évben ünnepli' fennállásának 20. évfordulóját. Az évfordulóra készülődés, a megtett út áttekintése, a felelősséget, önfegyelmet követelő feladatok meghatározása szerepelt vasárnap annak a tanácskozásnak a programjában, melynek keretében a kiváló munkásőrök és -parancsnokok ültek asztalhoz Salgótarjánban, az MSZMP I. körzetének székhazában. A Kun l^éla városi mun- kásőr-zászlóalj legjobbjai, élenjárói jöttek el az alegységek megbízásából. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára, dr. Perényi György, a Munkásőrség Országos Parancsnokság jogügyi alosztályvezetője, Bógyin József, a munkásőrség Nógrád megyei megbízott parancsnoka. Ott voltak az üzemek mozgalmi és gazdasági vezetői. Pécsi Róbert, az egység parancsnoka bevezetőjében szólt a munkásőrség létrejöttének körülményeiről, majd kiemelte: egységük az elmúlt 19 év során, a párthatározatoknak megfelelően teljesítette feladatát, fejlődött. A testület a „kamaszkor” befejeztével a „felnőtt”-sorba lépett. Az élet igazolja, hogy helyesen döntött a Magyar Szocialista Munkáspárt, amikor határozatot hozott a testültét megalakítására. IDŐKÖZBEN a Politikai Bizottság többször foglalkozott a testület munkájával, miközben újabb határozatokat hozott. A testület ezeknek a határozatoknak szellemében munkálkodik. A Kun Béla munkásőr-zászlóaljban a személyi állomány 84 százaiéivá párttag. 73 százaléka fizikai munkás. 15 százaléka pedig alapító tag. Az egység munkásőrei kommunista emberre jellemző, a párt politikáját jó! értő, szocialista hazánk iránti szeretettel, becsületesen eleget tettek és tesznek pártmegbízatásaiknak. Ennek egyik legszebb példája, hogy a szocialista versenymozgalomban háromszor nyerte el a .terüietpa- rancsnokság legjobb önálló egysége címet. Az elmúlt öt évben eleget tett a Kun Béla munkásőr- egység a megyeparancsnok parancsainak. Erről tanúskodik a foglalkozások több mint 90 százalékos látogatottsága, valamint a gyakorlatok munkaidő utáni megtartása, amely 70—75 százaA diosjenői Börzsönyalja' Termelőszövetkezetben bálázó gépek segítik a széna betakarítását. lékos. Különböző párt- és egyéb rendezvények biztosítása, közrendvédelmi feladatok ellátása, objektumok belszolgálata. amelyekben a munkásőröknek számos szabad szombatjuk, vasárnapjuk és ünnepnapjuk van. Az egység parancsnoka, miután részletesen elemezte az eddig megtett utat, szólt a tennivalókról is. Hangoztatta: dolgozó népünk elismerése bennünket sokra kötelez. Mindenekelőtt arra, hogy a munkásőrség tevékenységét alapvetően megőrizze és erősítse, Pártunk XI. kongresz- szusa egyik legfontosabb társadalmi feladatnak a szocializmus magasabb szintű építését jelölte meg.- Ebben a testületnek is nagy szerepe van, annál is inkább, mert a munkásőri tevékenység elválaszthatatlan a politikai, társadalmi és gazdasági élettől, az egyéb tennivalóktól. Az 1976. évi népgazdasági terv az MSZMP városi bizottság cselekvési programjában foglalt feladatok, szívós és következetes tettekre. alkotásra serkentő, példamutató munkára hívják a munkásőröket. Őrizni a munkásőr- egyenruha becsületét a politikai életben, a termelésben, a kiképzésben, a szolgálatban és a magánéletben egyaránt. Ezek a munkásőrök legfontosabb feladatai, tennivalói. A VITAINDÍTÓT' követően tizenketten nyilvánítottak véleményt. Felszólalt Szabó Aladár, a városi párt- bizottság titkára és Bógyin József, a munkásőrség Nógrád megyei megbízott parancsnoka. Mindketten' hasznos útravalóval látták el a kiváló munkásőröket és -parancsnokokat. Végezetül megválasztották azt a húsz küldöttet, akik a szeptemberben sorra kerülő megyei értekezleten képviselik majd a Kun Béla munkásőregysé- get. yvex Jó napot, Görögország (2) Égeosz ma Görögország a tengernek él, a tengerből él és a tengeriül fél. A szójáték tőlem való, és, ha kissé erőltetett- nek is tűnik a szellemességem, van benne igazság bőven. Nemcsak azéi’t, mert történelme folyamán a tengerről és a tenger felől fenyegették létét a leggyakrabban, nemcsak azért, mert hajói mindig is jelentős reszt követeltek a tengeri kereskedelemből — a hajók jó része most ott áll lehorgonyozva Pyrreusz kikö'őjé- ben, 'indokolva, hogy a tengeri kereskedelemben való visszaszorulása is egy ok lehet a tengertől való félelemre —, de él és fél a tenger- miatt az idegenforgalom jóvoltából is. Nagy ellentmondás: a NATO-nak tagja lenni, éppen úgy, mint fő ellenlábasa Törökország, és közben a békéből élni. A tengert látni akarókból. Évente e boldog, jó békeidőben nyolcmillió turista fordul meg ebben az országban, amelynek lakossága nem éri el a kilencmilliót sem. Hatszáz dollár fejenként a bevétel az idegen- forgalomból ! Nem kis pénz. A mindenkori hivatalos politika nem hagyhatja ügyeimen kívül ezt, nem hagyha'ta még a fasiszta katonatisztek . egykori vezető csoportja sem. Sounion — mióta a magyar Türr tábornok háromezer munkással, a múlt század végén néhány év alatt megépítette a Korinthoszi- csatornát, és ezzel szigetté tette a Peloponézosz egykori félszigetét — Sounion tehát Európa legdélibb csücskévé lépett elő. És természetesen idegenforgalmi látványossággá. Ez a csücske Európának s vele, illetőleg általa néz fezembe —, természetesen most földrajzi értelemben — Görögország Törökországgal, srégan délkeletre Ciprussal és Libanonnal. Tehát fontos földrajzi pont. Tehat fontos politikai pont is, ahonnan messzire ellátni a térben, és kissé talán még előre Is az időben. A monda szerint — ki tudja, lehet, hogy a valóságban is: a görög mondavilág át-, meg átszőtt a valóságtól, és fordítva is persze —, nos, tehát a monda szerint Égeosz király itt várta vissza egyszülött fiát, Thezeuszt. A fiú, ami abban az időben természetes volt, nem ment a szomszédba egy kis kalózkodásért. illetőleg pontosan a szomszédba, a mai törökök földjére ruccanhatott át, s a megegyezés szerint, ha élve ússza meg az „agressziót”, hazatérésében felhúzatja a lobogót. Ha nem: nem. És Égeosz a megtört szívű atya, nem gondolva arra, hogy milyenek a mai és az akkori fiatalok, hogy feledékenyek, ha atyjukról van szó, nem látván a felhúzott zászlót, innen, Európa végéről vetette magát a magas szikla tövében hullámzó tengerbe. így és ezért lett ,, neve a zöld üveg víznek: Egei-tenger. A megkapó ke- csességű Poseidon-templom romjai ma is hirdetik egy megtört apa legendás történetét. Amikor ott álltam Európa végén, ahol voltaképpen Európa kezdődött, szel- lemtörténetileg, de politika- történeUleg is, es áhítattal hallgattam az idegenvezető megható szavait Égeosz és Thezeusz történetéről, s amikor a kanárisárga blúzokban a romok között loholó és fényképező amerikai turistacsoport végre helyet adott, és időt is az elmélkedésre, bocsássa meg nekem a görögök minden istene és legfőképpen Zeusz — kaján gondolataim támadtak. Lehet, hogy Égeosz nem is levetette magát a tengerbe, hanem lebukott oda — olajat felfedezni? Lehet, hogy ebben a mondában voltaképpen a görög— török olajviszály — mert ez is szerepet játszik sok más között a NATO-szövetségesék • súlyos ellentéteiben — első áldozatának emlékét örökítették meg ? És akkor a tenger simogatta Sounion valóban nemcsak földrajzi értelemben, de gazdasági, és így alapvetően politikai értelemben is valóban fontos pontja Európának? És , mindez már a legkevésbé sem a mondák, a regék, hanem a valóság világába tartozna? Mondom, a görög mitológia át-, meg átszőve a valóság elemeivel, de azt még elfelejtettem mondani, hogy a mai görög valóság már a legkevésbé sincs átszőve a legendák indáival. Az athéni Omonia tér csodálatos szö- kőkútjai alatt és körülötte minap véresre vert görögök aligha Zeuszt emlegették a gumibotoktól — legalábbis — a Hadesz portájáig verten. Az ég kék, ahogyan az a görög égtől elvárható. A tenger zöld és hullámzik, ahogyan az egy zöld tengertől egy kék ég alatt elvárható. A sziklák szürkésfehérek. A romtemplom oszlopai fenségesek. A turisták ■ hangosak. Abbahagyom a töprengést. Igazán nem szükséges ilyen körülmények között négy évezred hídjává lennie az embernek? Pihenni jöttem, nem Égeoszt idézni. Nem én tehetek róla. hogy a görögösen kék ég alatt fehér csíkot húzva. három Starfighter húz el. Ha esetleg most ők nem térnének vissza, miattuk ki, vagy kik vetnék le magukat . Sounion szikláiról — itt, ahol Európának . vége van. Földrajzilag természetesen. A politika ugyanis végtelen. Gyurkó Géza (Folytatjuk) A Corvina Kiadó szép, művészeti kötetekkel jelentkezett. A Magyar grafikusok sorozatban látott napvilágot Frank János mappája Szabó Vladímirről, a magyar képzőművészet egyik legegyénibb alkotójáról, négy színes és nyolc fekete-fehér lappal. Pátzay- Pál írt monográfiát Kerényi Jenőről, a nemrég elhunyt kiváló szobrászművészről. Az album bevezetője értékes vallomás a művészet kérdéseiről- a gazdag képanyag pedig — mintegy 60 fotó — Kerényi munkásságának kiemelkedő alkotásaival ismertet meg. A Művészet és elmélet sorozatban látott nair viágot az Eszmék harca az esztétikában című kötet. Tanulmányai a művészet társadalmi jellegével, a filozófiai irányzatok és a művészet kapcsolatával, a tudományostechnikai forradalom és a művészet összefüggéseivel foglalkoznak. A szocialista országok művészeti kiadóinak közös vállalkozásaként, egyidejűleg több országban napvilágot látott kötetben három magyar szerző — Szigeti József. Fukász György és Németh Lajos — tanulmánya is helyet kapott. A Művészet és elmélet sorozat friss kötete Kmetty János írását tartalmazza. Festő voltam és vagyok címmel. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata megjelentette — a művész monográfiák sorozatában — a Kovács Margit Kossuth-díjas keramikus- és szobrászművész legkiválóbb alkotásait bpmutató albumot, amelynek tanulmányát P. Breslyánszky Ilona írta. A kiadó jelentette meg a Vámos László, a Magyar Fotóművész Szövetség egyik alapítója és több színes fotó- szakkönyv szerzője, realista művészetével megismertető fotóalbumot. Emberközelben címmel. A Gondolat Könyvkiadónál látott napvilágot Simon István: írószobák című kötete, a fiatalon elhunyt író rádióriporteri tevékenységének gvümöirs’veil, é •rtek«*s íróinterjúval. A Szemtől szembe sorozat új köteleden Desi Huber Istvánt mutatja be Horváth György műkritikus. A kötet szerzője felhasználta Dési Huber leveleit. a kortársak róla írott kritikáit, vallomásait, s életének művészi alkotásokban fennmaradt emlékeit is. A Magyar história sorozat új köteteként látott napv Vágót Az aranybu’Vák évszó ...-®; E bben Kristó Gyula a XIII. századi Magyarország gazdasági. társadalmi és politikai viszonyait térképezi fel. Megjelentette a kiadó Kácsor László kötetét Gemencről. A kötet személyes élményei, s a vízparti beszélgetésekben hallottak alapján mutatja be — lírai tör-ténetekbe foglalva — a 36 ezer holdas vad rezervátumot. Üjabb kiadásban látott napvilágot O. Nagy Gábor' Magyar szólások és közmondások című gyűjteménye; a kötet mintegy 20 ezer magyar szólást és közmondást tartalmaz. Kanada legészakibb részéről, a prémvadászok v - d ékérő1 szól Fa rVv Mm Ne féljünk a farkasló] című kis könyve. J NÓGRÁD - 1976. június 22., kedd 5
