Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

f Tűzszünet és összecsapások Várják az arabközi erőbet Bejrutban A TASZSZ hétfő reggeli jelentése szerint Libanon­ban a helyzet az előző 24 órában lényegesen nem vál­tozott A leghevesebb fegy­veres összecsapások a jobb- o'dali erők és a nemzeti ha­zafias erők egységei között Bejrut keleti külvárosaiban zajlottak. Véres ü.közét dúlt az ország északi részében, Tripoli körzetében. A libanoni sajtó hírül adta azt is. hogy a stírai tüzérség palesztin menekült- táborokat lőtt Beirut kör­nyékén. A támadás halálos e6 sebesült áldozatokat kö­vetelt. Dzsallud líbiai miniszter­ei nők hétfőn délben Da- maszkuszban megerősítette, hogy a szembenálló felek között tűzszünet jött létre és a palesztin ellenállás va­lamint a libanoni nemzeti hazafias erők megállapod­tak a stíriaiakkal abban, hogy részlegesen kivonják a szíriai csapatokat Bejrut és Szaida, valamint Szótár kör­zetéből. A kormányfő azzal a felhívással fordult az arab államokhoz, hogy sürgősen küldjék el a békefenntartó erők létrehozásához szükséges csapatokat. Hétfőn délben egyébként megérkeztek az arabkötí bé­kefenntartó erők líbiai és stíriai katonákból álló első egységei a bejrúti nemzetkö­zi repülőtérre, amelyet a most létrejött megállapodás értelmében meg kívánnak nyitni a forgalom előtt. Közben Henry Kissinger amerikai külügyminiszter egyiptomi diplomaták közve­títésével üzenetben mon­dott köszönetét a palesztin vezetőknek a meggyilkolt amerikai diplomaták holt­testének elszállításához. il­letve a Libanonban élő kül­földiek evakuálásához nyúj­tott segítségükért. Egyéb­ként Istzmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszter vasár­nap úgy nyilatkozott, hogy a bejrúti amerikai ügyvivő valamint a Fatah gerillaszer­vezet parancsnoksága révén Washington, és a palesztin el­lenállás közvetlen kapcso­latba lépett egymással az amerikai diplomaták halá­lát követő napokban. A hirt megerősítette Ford elnök is. Az Asz-Szafir című lap Szalah Khalafra, a PFSZ vb tag­jára hivatkozva beszámolt arról, hogy az amerikai dip­lomaták meggyilkolása ügyében folytatott vizsgálat olyan tényeket tárt napvi­lágra, amelyek azt bizo­nyítják, hogy a Cl A szervez­te meg az akcót. A lap sze­rint Szalah Khalaf vasárnap telefonon tájékoztatta erről Jasszer Arafa tot, a PFSZ vb elnökét. A palesztin ve­zető szerint a gyilkosság kö­rülményei arra utalnak,« hogy a CIA vezetősége meg akart szabadulni Melte nagykövettől,. mert túl so­kat tudott azokról az or­szágokról, amelyekben szol­gálatot teljesítette * Anvar Szadat esviotomi elnök hétfőn Teheránból egy­napos ‘látogatásra Rijadba érkezett. A szaúd-arábiai fő­város repülőterén Khaled király, valamint Jasszer Ara­fat a PFSZ vb elnöke fogad­ta az egyiptomi államfőt és kíséretét. Arafat néhány perc­cel korábban érkezett mag Bagdadból. A három arab vezető a repülőtéren rövid tanácsko­zást folytatott. Közben Kiaróban közös közleményt hoztak nyilvá­nosságra Anvar Szadat te- heráni látogatásáról. A köz­lemény szerint az egyipto­mi elnök és tárgyalóoarme­re, Reza Pahlavi iráni sah, síkraszállt a közel-keieti vál­ság mielőbbi igazságos ren­dezéséért és az izraeli csapa­tok kivonáséért valamennyi megszállt arab területről. Hangsúlyozták, hogy helyre kell állítani a palesztin nép nemzeti jogait és elítéltek minden olyan törekvést, amely késlelteti a válság megoldását és az igazságos és tartás béke létrejöttének út­jában áll. A felek sürgették, hogy valamennyi érdekelt fél. köztük a palesztinok részvételével mielőbb újít­sák fel a genfi békekonfe­renciát. (MTI) „Reméljük a stabilitást hamar helyre lehet állítani" Giseard d’Estaing francia elnök hétfőn délelőtt fogadta Kissinger amerikai külügy­minisztert, aki az OECD mi­niszteri tanácsának ülésszaká­ra érkezett Párizsba. Az egy és negyedórás megbeszélésen, amelyen részt vett Jean Sauvagnargues francia kül­ügyminiszter és Kenneth Rush, az Egyesült Államok párizsi nagykövete is, három problémakörről tárgyaltak: a libanoni válságról, az afrikai helyzetről és a júnitjs végén Puerto Ricoban tartandó nyu­gati csúcstalálkozóról. Kissinger külügyminiszter az Elysée-palotából távozva kijelentette, az Egyesült Ál­lamok helyeselné, ha Párizs­ban konferenciát tartanának a libanoni válság megoldá­sa érdekében. Arra a kérdés­re, helyeselné-e Washington azt is, hogy francia csapato­kat küldjenek Libanonba, az amerikai külügyminiszter így válaszolt: '„Az Egyesült Államoknak nem lenne oka ellenezni azt, ha Franciaország, valamennyi libanoni fél kérésére, egy tűzszünet körülményei között, csaoatokat küldene Libanon­ba’. Arra a kérdésre, vajon a szíriai beavatkozás megnyit­ja-e véleménye szerint ,.a béke ajtaját a Közel-Keleten”, Kissinger ezt felelte: „mi már kijelentettük, hogy a stíriaiak védnöksége alatt január végén a libanoni válság rendezésére kidolgozott politikai megol­dás megegyezik a mi állás­pontunkkal. A helyzetet és a kívánatos következményeket illetően továbbra is erőfeszí­tést teszünk a béke érdeké­ben, ehhez természetesen va­lamennyi félnek csatlakoznia kellene.” „Reméljük — folytatta —, hogy a stabilitást nagyon ha­mar helyre lehet ál­lítani Libanonban. Az érde­kelt feleknek össze kell ül­niük, tárgyalmok kell, és olyan megoldást kell talál- niok, amely tiszteletben tart­ja mindkét közösséget, s Li­banon integritását és szuve­renitását”. A külügyminiszter kijelen­tette továbbá, hogy beszélt az elnökkel Vorster dél-afri­kai miniszterelnökkel szer­dára tervezett találkozójáról, is, de hozzátette, hogy nem­csak a dél-afrikai helyzetről tárgyaltak, s hogy az Egyesült Államok támogatja a francia államfőnek „a harmadik vi­lág országai fejlődésének elő­mozdítására irányuló kezde­ményezését”. (MTI) Madt'id: Június regi harcok Marcelino Camacho' a spa­nyol munkásbizottságok le­gendás hírű- féltucat börtön- büntetést kiállt vezetője be­jelentette: megkísérli június végén a munkásbizottságok országos kongresszusának megtartását. A spanyol mun- kásoSztáiy e szervezetei a Franco-rendszer hanyatlás sának korszakában alakultak ki és átvették a legnagyobb spanyol üzemekben a mun­kások tényleges érdekkép­viseletét a fasiszta rezsim ál­szakszervezeteitől. A munkás- bizottságok a legkülölnbö- zőbb világnézetű spanyol munkások szervezeti és ak­cióegységét fejezik ki. Spa­nyolországban, ahol az ellen­zéket részben illegalitásba, részben félillegalitásba szo­rították — igen nehéz fel­mérni az egyes ellenzéki pártok és csoportok tényle­ges erejét. Abban azonban a nyugati megfigyelők is meg­egyeznek. hogy a munkásbi- zottságok minden bizonnyal a legszélesebb. következetesen baloldali tömegerőt jelentik ma Spanyolországban! Nyilván ezért döntött úgy a soanyol kormány, hogy be­tiltja a munkásbizottságok kongresszusának megtartá­sát. Az indoklás az volt, hogy a szervezetet „a Spanyol Kommunista Párt irányítja” Márpedig a jelenlegi spanyol kormány alapvető politikai célja az, hogy a Spanyol Kom­munista Pártot illegalitás­ban tartsa és elszigetelje. Camacho nyilatkozata sze­rint —- ha a kormány nem változtatja meg a tilalmat — a munkásbizottságok kong­resszusát a kormány döntése ellenére szervezik majd meg. Ez a spanyol demokratikus és ellenzéki erők együk dön- .tő akciójának ígérkezik. Jú­nius utolsó napjai- tehát meg­határozó jelentőségűek lehet­nek a további spanyol poli­tikai fejlődés szempontjából. A munkásbizottságok kong­resszusának politikai kihatá­sa különösen azért lehet dön­tő, mert ugyanebben az idő­szakban (június második felé­ben) zajlanak le (részben a hatalom bástyáin belül, rész­ben az ellenzék táborában) az elvi állásfoglalást igénylő nagy politikai csaták. Ezek­nek a küzdelmeknek a front­vonalát a következőképpen lehet meghatározni. János Károly, spanyol ki­rály és a kormányban helyet foglaló úgynevezett -konzer­vatív reformerek” (vezetőjük Iribame belügy- és Areilza- külügyminiszter) az ameri­kaiak teljes támogatásával kidolgozták egy politikai, át­menet tervét. Ennek az a lényege, hogy legalitást bizto­sítana a különböző keresz­ténydemokrata és szociálde­mokrata irányzatú pártok­nak —, de megtagadná a törvényes működési lehetősé­get a Spanyol Kommunista Párttól. A jövő tavaszra tervezett yálasztásokon tehát eleve csak bizonyos pártok indulá­sát engedélyeznék. Ezen túl­menően még e pártok műkö­dését is számos korlátozó in­tézkedés .bénítaná. Ezek közül a legfontosabb az, hogy csak az alsóházat választanák tényleges titkos szavazással. A felsőházban a Franco-rezsim örököseinek kezén levő me­gyei adminisztráció jelöltjei­re lehetne szavazni, a tagok egy része pedig a még Fran­co által kinevezett tisztségvi­selőkből kerülne ki. Ráadá­sul a miniszterelnök szemé­lyének ‘ kijelölését is kivon­nák az alsóház döntése alól. s azt a jelenlegi kormány vo­nalától még valamivel jobb­ra álló koronatanácsra ru­háznák, A döntő kérdés Spanyolor­szágban az. hogy milyen for­mában teszi meg ezt az aján­latot a jelenlegi kormány a kereszténydemokratáktól a szocialistákig terjedő pártok­nak — és azok elfogadják-e a megegyezést Franco örö­köseivel. Ami az ajánlatot illeti, a spanyol képviselőház, a Cor­tes, június elején 338:91 arányban. 24 tartózkodással elfogadta a kormány tervét Ez önmagában is jellemző, hi­szen ez még a Franco által kiválasztott képviselőhöz. En­nek a többsége szavazta meg a pártok részleges legalitásá­ról szóló kormányjavaslatot­NÓGRÁD - 1976. június 22., kedd A Hazafias Népfront meghívására hazánkba érkezett a Jugoszláv Dolgozó Nép Szo2 cialista Szövetségének küldöttsége. Képünkön: Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára üdvözli Dusán Petrovicsot, a JKSZ Elnökségének tagját, a JDNSZSZ elnökét, a delegáció vezetőjét. A szocializmus ad Több testvéri kommunis­ta és munkáspártnak a kö­zelmúltban megtartott kong­resszusa újra meggyőzően bi­zonyította a marxizmus—le- ninizmus eszméinek hatal­mas erejét, legyőzhetetlensé­gét és nagyságát — állapítja meg hétfői vezércikkében a Pravda. A szocializmus dia­dalának újabb tanúbizony­sága volt a Mongol Népi For­radalmi Párt XVII. kong­resszusa. A tanácskozás meg­mutatta. hogy a mongol nép a MNFP irányításával ma­gabiztosan, tervszerűen ha­lad az új társadalom építésé­nek útján — hangsúlyozza a vezércikk írója. A Mongol Népköztársaság, amely az SZKP XXV. kong­resszusán előterjesztett, to­vábbfejlesztett békeprogra­mot a szocialista országok közös .külpolitikai irányvo­nalának tekinti, újabb bi­zonyságot szolgáltatott ar­ra, hogy hű a népek barát­ságának és biztonságának ügyéhez, a proletár interna­cionalizmus eszméihez — állapítja meg a Pravda ve­választ zércikke, majd hangsúlyoz­za: A szocialista közösség or­szágai példájuk erejével nagy hatást gyakorolnak a világ fejlődésére. - Az embe­rek milliói egyre jobban megértik, hogy csak a szo­cializmus tudja megvála­szolni az élet által felvetett legidőszerűbb problémákat és biztosítani a népek szá­mára a gazdaság, a tudo­mány és a kultúra dinamikus fejlődéséhez, az igazi sza­badsághoz és virágzáshoz szükséges feltételeket. (MTI) Brezsnyev megbeszélései Kelek onennel Hétfőn Moszkvában Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára megbeszélést folyta­tott Urho Kekkonen finn köztársasági elnökkel, aki munkalátogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. A megbeszélés során Leo- nyid Brezsnyev aláhúzta, hogy a Szovjetunió az SZKP XXV.. kongresszusán elfoga­nni mutatja, hogy a képvise- >ket ez az ajánlat nem ág­as zt ja különösebben. Egy appal az ajánlat jóváhagyá- a után ugyanez a Cortes legtagadta a pártok tevékeny­égét betiltó, illetve a párt- :vékenységet húsz évig ter- sdhető börtönnel sújtó tör- ény cikkek eltörlését. Ügy élté meg, hogy ezeket nem »hét egyetlen tollvonással el­érőim. hanem helyettük más. flott külpolitikai programnak megfelelően továbbra is a hagyományos jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére törekszik Finnországgal. A főtitkár hozzáfűzte: a Szov­jetunióban nagyra értékelik Kekkonen elnök, valamint a finn haladó és demokra­tikus erők arra irányuló te­vékenységét, hogy megszi­lárdítsák az országok közötti jószomszédi kapcsolatokat és bizalmat, erősítsék a békét. Kekkonen elnök jelentős­nek nevezte a békéért, a nemzetközi együttműködé­sért, a szabadságért és a né­pek függetlenségéért vívott további harc programját, amelyet az SZKP XXV. kong­resszusán fogadtak el. A felek kijelentették, hogy tovább szélesítik , az 1948-as szovjet—finn barátsági egy ütt működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződésen ala­puló együttműködésüket po­litikai, kereskedelmi, gazda­sági és egyéb területeken. A megbeszélésen a felek leszögezték, hogy a nemzet­közi enyhülés további elmé­lyülésének és visszafordítha­tatlanná tételének ez idő sze­rint kedveznek a feltételek. Leonyid Brezsnyev kije­lentette, hogy változatlanul érvényben van Urho Kekko­nen elnök 1977. évi hivata­los szovjetunióbeli látoga­tásra szóló meghívása. A finn köztársasági elnök a meghí­vást elfogadta. A találkozó meleg, baráti légkörben folyt/ le. (MTI) Ford Car tér rőt déisekkel kell a legalitást el­fogadó pártok „jó magavise­letét” biztosítani. Ez az aján­lat. A másik oldalon az ellenzé­ki pártok esvelőre e’utasít.- ják a korlátozott legalitás gondolatát. A keresztényde­mokratáktól a kommunista pártig terjedő ellenzéki front, tevékenységét összehangoló demokratikus koordináció szóvivői többször is kijelen­tették: hogy r.em fogadják el a maguk számára a törvényes tevékenység lehetőségét Fran­co örököseinek kezéből a kommunisták törvényen kí­vül helyezése árán! Ford. amerikai elnök sze­rint Carter, a demokrata párt elnökjelöltje nem felel meg a Fehér Ház-i tisztség követel­ményeinek, nem ismeri az ország összetett problémáit, nem tudná meghozni a szük­séges nehéz döntéseket — ezért „nem veszélyes”. Ford nyilatkozata a Time hírmagazin legújabb számá­ban jelent meg, olyan idő­pontban, amikor újjáválasz- tása bizonytalanabb, mi’nt valaha, s Carternek nagyobb esélyt adnak az elnökség megszerzésére, mint a repub­likánus jelöltnek. A hét végi, az elnökválasz­tást előkészítő szavazások után Ford mindössze 55 el­nökjelölő küldöttel vezet Ro­nald Reagennel, ultrakonze— vatív vetélytársával szemben. Az elnök interjújában azzal magyarázta gyenge szereplé­sét, ! hogy pártjának közép­utas tömegei.— akiket poli­tikája Képvisel — nem vesz­nek részt olyan aktívan a vá­lasztási előkészületekben. (MTI) A BT elítéli Dél-Afrilta kormányát Spanyolországban tehát jelenleg azért folyik a harc. hogy a kormányhatalom és az amerikaiak koncentrált nyo­mása ellenére- ebben a kér­désben az ellenzék frontja szilárd- maradjon és a demok­ratikus koordinációt ne le­hessen szétbomlasztani. Ha a spanyol munkásbizottsá­gok (engedéllyel, vagy anél­kül) meg tudják tartani jú­nius végi kongresszusukat, ez döntően megerősítheti az ellenzéki front szilárdságát és engedményekre kénysze­rítheti a Franco-örökösök kormányát — i ■— e A Biztonsági Tanács szom­bati. rendkívüli ülésen köz- felkiáltással elfogadott ha­tározatban élesen elítéli a Dél-afrikai Köztársaság kor­mányát az afrikai lakosság­gal szemben tanúsított erő­szakért és a faji megkülön­böztetés ellenfeleinek meg­gyilkolásáért. Mint ismeretes, a dél-afri­kai hatóságok brutális fel­lépésének következteben a Sowetóbói kiindult, napok alatt úgyszólván az egész or­szágra átterjedt tüntetések­nek már több mint száz ha­lálos és több mint ezer se­besült áldozata van. A Biztonsági Tanács fel­szólítja a dél-afrikai kor­mányt, tegyen sürgős lépé­seket az apartheid és a faji megkülönböztetés felszámo­lása érdekében. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom