Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

A BRG salgótarjáni gyáregysége (érmekéinek 80 százalékát a Szovjetunió vásárolja meg. A tőként ipari (elhasználásra kerülő URH rádióállomások — a íélwattos kézibeszélőtől a 40 wattos tixtelepitésű berendezésekig — nagy távolságokat hidalnak át. A BRG gyártmányaiból felépíthető hírláncok szóbeli információk és automaták jelzéseinek to­vábbítására alkalmasak. Képünkön: a gyár egyik szerelőszalagján fix tápegységek ké­szülnek. Változó idők Kétszáz helyett-ezerháromszáz Igazán nem vagyok híve a A .tizenkétszer tizennyolc nak le a régi öntödében; nem talányoknak, de most a leg- méter alapterületű csarnokban lesz a többire szükség, hiszen szívesebben hajtanék arra, jelenleg még együtt folyik a a kokillaöntők, valamennyien hogy valamiképpen kicsikar- homok- és kokillaöntés. s az új csarnokba ..költöznek” .iám az olvasóból a következő talán mondani sem kellene: ót. De az itt maradók élete is kérdésre adandó választ: fe- híjával vannak a gépeknek, megváltozik, már ami amun- kete. zsúfolt, egészségtelen- csak kézzel, puszta, nyers erő- 'kavégzést illeti. csillog és kétszáz... Mi az? De vei formáz, szállít, önt a _ T- - . . , mivel — említettem — nem negyvenhét ember. Keményen , resz í kedvelem a hosszas fejtörést dolgoznak, hiszen e szakma ,en gepesuett lesz a­kívánó rejtélyeket, s külön- még a legnagyobb mérvű gé‘ ^mvl^ST^6* ^Vaí’am«^ ben sem célom senki idejet pesítés mellett sem tartozik ~ 1Va^ "’, v; feleslegesen rabolni, hát a legkönnyebbek közé -• s ! megválaszolom: mindez így- ezt a teljesítményt az is hí- együtt- a MAT balassagyar- ven illusztrálja- hogy még mati Fémipari Vállalatának ilyen körülmények között is. öntödéje. Mármint a régi. az elmúlt évben, a harminc­igen. az. mert vele ételien- egy öntoszakmunkás egyén­ben ott magasodik már az új, ként közel tizenkét tonna alu~ a korszerű, a több mint ezer- míniumot állított elő. háromszáz négyzetméter alap- — Minket nem a fizetés- területű csarnok, ami egyben hanem a szakma a gyáriak törekvését is jelzi: tartott meg itt ­még több alumíniumot adni. szilágyi István öntő. aki ép ^ .... Bar meg kell jegyezni, mind- pen tizenkettedik évét ta* s/elt Keresztúri Tibor is. ez egyben követelmény is. po8Sa a feketén szálló homok- szocialista bngaöyezeto, s fej hiszen amióta, harmadik eve, ban _ Nem mondhatnám, te§ette: hogyan készülnék az a Magyar Alumíniumipari hogy roS(5ZUl keresünk: ha- technika fogadására, azuj Tröszthöz tartoznak, mindin- vonta 3200—4000 forint körül folyamatra történő atallasra. kább szükségszerűvé vált a viszünk haza de.. Szóval, Tanulnak szervezetten, onte- vasalapanyagú termékek gyár- máshol több is kerülne a bo- vekenyen- hogy — bar biztos fásának visszaszorítása — az rftékba. Viszont olyan váltó- lesz ~ ne okozzon nagyobb alumínium javára. S ez — zafos, ' sokirányú ’ az itteni S°ndot az átállás, természetes folyamat. munka, hogy az szinte feled- Mert értik, maguk is tud­Amit egyébként a számok- tette a körülményeket. Tud- ják: a siker csak az embere­a leöntött alumínium meny- ja, bgy van ez _ folytatja és ken múlik. Márpedig ők ré­n yisége is jelez: amíg a múlt szfnfe kiapadhatatlanul. be- szesei szeretnének ennek len­évben még csak 366 tonná- a szakma szépségéről, ni... a keverésig, a szállításig’ nem igényel emberi erőt. Csak a formázás marad a kézre. Íme, hogy változnak az idők- bár igaz, a fejlődéstől szükségszerűen megkövetel­tek. a balassagyarmati Fém- °tvpi'pipT? ipari Vállalatnál. És várják, mondja V3rjÄk ™ár a kokillaöntők az n. üzem beüzemelését. Erről be­a nyit bocsátott az üzem a fel­dolgozók rendelkezésére, ad­dig ebben az évben még csak a régi öntöde kapacitását fi­gyelembe véve. ez a mennyi­ség. a tervek szerint. már meghaladja a 400 tonnát. Az­tán pedig? — Évente mintegy száz tonnával több könnyűfémet öntünk majd — fejtegeti Tóth Tamás üzemvezető. — Jövőre 500- a rá következő évben .már 700 tonnát megközelítő mennyiségű alumíniumot ál­lítunk elő az öntödében. A tavaly ősszel megkezdett, több mint tízmillió forintos beruházás egyébként rekord­idő alatt épül fel. Bár igaz- az átadási határ­idő ez év december 31.’ de úgy tervezik, s a kilátások is meglehetősen biztatóak, hogy már november 7-re átadhat­ják rendeltetésének. S v kö­szönhető mindez a balassa­gyarmati TÖVÁLL- valamint a budapesti KGYV dolgozói­nak, akik — bár mindenütt így lenne! — pontosan- ha­táridőket betartva végezték, illetve végzik munkájukat. De térjünk még vissza a régi öntödéhez! Hét kemencéből ötöt zár­K. Gy. Szovjet— magyar tudományos együttműködés ERRŐL A SZÜNTELENÜL, mindig ma­gasabb fokon megújuló, országaink fejlődé­sét alapvetően és hosszabb távon meghatá­rozó, népeink életszínvonalát kedvezően be­folyásoló alkotó együttműködési folyamatról beszélt a TIT székhazában a Nógrád megyei szovjet—magyar barátság hete alkalmából Muszin Vladiszlav Arszenjevics, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza , műszaki es tu­dományos osztályvezetője az érdeklődő mű­szaki és közgazdasági szakembereknek. Mint mondotta, az együttműködésnek az alapját az 1949-ben megkötött műszaki és tudományos egyezmény teremtette meg. Az eltelt rövid történelmi időszak a mind ma­gasabb szintű együttműködés, és az ebből fakadó gazdag eredmények jegyében telt el. Az első időszakban a kölcsönös tájékoz­tatás, a műszaki dokumentációk cseréje fém­jelezte a munkát. A Szovjetunió. 3 ezer mű­szaki dokumentációt adott át hazánknak gazdaságunk sokoldalú fejlesztése érdeké­ben. Ezt az időszakot a szakemberek képzé­se, illetve azok tapasztalatcseréje jellemez­te, mindkét országban. Később egyre több szovjet szakember segített iparunk fellendí­tésében. energiaterme’ésünk megalapozásá­ban, kibővítésében, vegyiparunk nagyszerű kibontakozásában, lakásépítkezésünk fel­lendítésében. Ennek a segítségnek talán örökké mara­dandó példája a Dunai Vasmű, a debreceni Gördülőcsapágygyár, a székesfehérvári Köny- nyűfémmű, a pécsi, oroszlányi Hőerőmű, a Tiszai Vegyi Kombinát, a százhalombattai olajfinomító és a működő tíz házgyár. Ez utóbbiak működtetésével rövid idő alatt si­került enyhíteni a lakásépítkezésnél jelent­kező nagy társadalmi problémán. Mivel a tervdokumentációk cseréje, a köl­csönös információ, a szakemberek ismerke­dése, vagyis a régi formák betöltötték fel­adatukat, ezért a Szovjetunió és hazánk újabb, magasabb szintű, még nagyobb ered­ményeket elősegítő, együttműködési formát hozott létre. Ez az időszak az 1950-es évek végére te­hető, amikor a program szerint a szakem­berek tevékenységében mindkét népgazda­ság fejlődését gyorsító, a megnövekedett fel­adatok jó elvégzését garantáló közös kutatá­sok, kooperációk kerültek. Ma már a Szov­jetunió 45 minisztériuma és főhatósága 15 magyar minisztériummal ,és főhatósággal tart fent mindkét, fél számára előnyös, jól gyü­mölcsöző, tudományos és műszaki kapcso­latot. A két országban 357 tudományos ku­tató- es szervező intézet munkálkodik a kö­zös célok mielőbbi megvalósításéért. I960 óta megfelelő szinten koordinálja a két ország a nagy szellemi felkészülést kí­vánó sokrétű, bonyolult és megoldásra vá­ró feladatokat. Egyeztettük az ötéves terv tennivalóit. Jelenleg hat komplex és 200 részkérdés megoldásán fáradoznak a szovjet és magyar szakemberek. Hazánk például segít a Szovjetunióban a mezőgazdasági la­boratóriumok megszerzésében, növényvédő beruházások megvalósításában. Az egyezség szerint hazánknak kell megoldani a Druzsba rádiórelé-vonal kiépítését. Magyar és szov­jet szakemberek tevékenykednek az élelmi­szeripar, a kábelgyártás, valamint a könnyű­szerkezetes program megvalósításában. Hazánk mezőgazdaságában a búza hoza­mának ugrásszerű növelését tette lehetővé a nagy hozamú szovjet búzafajták — Aurora, Bezosztája, Kaukázus — széles körű meg­honosítása. A mindkét ország népgazdaságát előnyö­sen befolyásoló, illetve azt gyorsító tudomá­nyos tevékenység egyre magasabb szintre emelkedik. A szovjet és magyar tüdományos akadé­miák 80 különböző téma megoldását kutat­ják közösen. Nagyon szép eredményeket vallhatunk magunkénak a magas szintű szak­emberképzésben. Az idén a négyezredik ma­gyar fiatal szerez diplomát a Szovjetunióban.. Ugyanitt több mint 500 szakember védte meg valamilyen tudományos fokozatot tanúsító disszertációját. 1976-ban már 200 szovjet di­ák látogatta hazánk egyetemeit. Mindkét or­szág egyetemén tanult ifjú szakemberek dolgoznak együtt vállvetve az orenburgi gáz­vezeték építésén. A szovjet és magyaf tudományos és mű­szaki együttműködés új nagyszerű területeit nyitotta meg a szakosodás és á kooperáció. Ennek messzemutató tényei: a sikeres alu­mínium-, a Zsiguli-, az olefinprogram, az autóbuszgyártás ugrásszerű növekedése. A magyar Ikaruszok szinte a Szovjetunió min­den városában megtalálhatók. A szovjet emberek ismerik és szeretik a magyar hír­adástechnikai cikkeket, az olefinprogram ke­retében pedig olyan termékeket állíthatunk elő, amelyek mindkét ország számára igen előnyösek. AZ UTOLSÖ ÉVEK együttműködésének új formája az integráció. Ez adja a keretet azoknak az elképzeléseknek okos, értelmes megvalósításához, amelyek a két szocializ­must építő ország további fejlődését, gazda­godását, gyarapodását szolgálják. A távlati tervek 15 évre előre szólnak. Lehet nyu­godtan, biztonságosan tervezni, dolgozni. A hosszú távú együttműködési igény félreért­hetetlenül tanúsítja, hogy a szovjet és ma­gyar műszaki tudományos együttműködés egyúttal a hosszú távú, megbonthatatlan test- véri szovjet és magyar barátság további erő­södését is jelenti. V. K. Szputnyik -— a geodéta szerepében Jóval pontosabban állapít­hatják meg majd a szakembe­rek bo’ygónk valóságos mé­reteit azoknak a Moszkva mellett és a Krímben meg­kezdett kísérleteknek a során, amelyeket a szputnyikok lé­zeres lokációját illetően vé­geznek. A bolygónk körül meghatá­rozott röppályán és ismert sebességgel keringő mestersé­ges égitestek ideális eszközt jelentenek a geodéziai kuta­tásokhoz. A tudósok, ha isme­rik a szputnyikok helyzetét a világűrben, lézersugarat bo­csátanak a mesterséges hold felé, és a lézersugárnak a vi­lágűrben oda és vissza meg­tett útja alapján pontos fo­galmat nyerhetnek a földfel­szín adott pontjának valóságos helyzetéről. 6500 lakást adtak át május végéig Gyorsjelentés az építésügyi ágazat ötLiavi tervének teljesíiéséről Az építésügyi ágazat kivi-, latok. A munka ütemével az öt hónapban nagyobb ütem­telező szervezetei az év első azonban nem lehetnek elé- ben bővítették termelésüket, öt hónapjában — az ÉVM- gedettek, s figyelmeztető jel ben készített gyorsjelentés az is, hogy a jelenleg épülő vező feltételeket szerint —, mintegy 300 mii- lakások száma csaknem 5 az anyagellátás lió forint értékű munkával ezerrel kevesebb, mint egy Érezhetően nagyobb építési feladatot tel- évve! ezelőtt. Az igazi építé- tást az új jesítettek, mint a múlt év sí szezon, a nyár megfelelő ment- és Mészmű termelé- azonos időszakában. Az ága- kihasználásával azonban még se. így ebben az időszakban zat legnagyobb volumenét elkerülhetik a munka minő- mintegy 330 ezer tonnával képviselő ÉVM-vállalatok két- ségét is rontó év végi haj- több hazai cementet kaptak mint az építőipar, s így ked- teremtettek javítására, javította az ellá- beremendi Ce­szer gyorsabb ütemben nő- rát. Ezúttal az építőipari szö- velték termelésüket, mint az vetkezetek a korábbinál jó­egész építőipar, amit elsősor- val egyenletesebben szervez­az építők, mint a múlt év azonos időszakában. A nyer­gesújfalui Eternitgyár jelentős ban hatékonyabb a termelékenység vei alapoztak meg. munkával, ték munkájukat. Az első öt fejlesztésének eredményeként emelésé­hónapban éves lakásátadasi tervük 16,7 százalékát telje­, , sítették, ami azért említésre A kivitelező szervezetek az ’dei tejükben előirányzott ez az ará mindössze 44 400 lakásból május vege:g szazalek volt 6488 új otthont adtak át, s Az építőanyag- és szer­ebből ötezret az ÉVM-válla- kezetgyártó iparágak ebben 9,4 több mint kétszeresére nőtt az azbesztcement-hullámle- mez termelése. Több mint 30 százalékkal haladta mi egy évvel ezelőttit az ége­tett mész, az azbesztcement lefolyócső- és a húzott sík­üvegtermelés is. Mai kommentárunk 3ó\ ápolt föld, jó termés­igazi nagy munka folyik a termőföldeken. A mezei munkások a növényápolást végzik. A szorgalom egyre fokozódik, mert a kalászok is színesednek. Mire meg­érik a gabona, a növény­ápolást be kell fejezni. Nincs tehát lehetőség időhúzás­ra. De az igazi földműve­lő embernek az már ter­mészetes, most nem szabad -megkésni a kapálással, mert az ütemet az idő dik­tálja. Aki ezekben a hetek­ben késik a mezei mun­kával, az veszített. A fal­vakban néptelenek most az utcák, de természetes, an­nál népesebb a határ. Egy­mást segítve — a régi jó szokás szerint —, dolgoz­nak az emberek. A mi megyénkben az időjárás igen kedvezett a kultúrnövényeknek. Szép a gabona, jól fejlődik a bur­gonya, sokat ígérőn növe­kedik a kukorica. De nem szabad elfeledni, hogy a kártevő növényeknek és ro­varoknak is kedvezett az időjárás. Az ellenük való védekezésnek most van itt az ideje. Nyilvánvaló a földművelő emberek között: a növényápolás gondos el­végzése a jó termésátlag megalapozását jelenti. A fi­gyelem középpontjában je­lenleg a háztáji földek ka­pálása van. Kis parcellák­ról lévén szó, ebben a mun­kában az elsődleges sze­rep az embereké és a ka­páé. Rendkívül biztató az a kép, ami úton-útfélen ta­pasztalható. Aki csak moz­gatható, a földeken dol­gozik. Az emberek keze nyomán szép is a határ, gazmentesek a földek. A burgonyát is szorgalmasan permetezik, hogy a rovar- kárt elkerüljék. Minden jel arra mutat, hogy a háztáji gazdálkodásban új szakasz . kezdődött. Erre utal annak a cserhátsurányi embernek a véleménye is, aki azt mondta: „Okos volt kor­mányunktól. hogy a falusi emberek kedvét felkeltette a háztáji gazdálkodás iránt...” Egy do'got azonban nem szabad elfeledni, bármilyen nagy jelentőségűnek is ítél­jük a háztáji gazdálkodást. Azt tudniillik, hogy a kö­zös földek is igénylik a ta­vaszi növényápolást. End- refalván például okosan megszervezték a tsz vezetői, hogy a közösé mellett a háztáji kukoricáját is mű­velik, méghozzá lókapaval, mert szükség van rá. A megye számtalan gazdasá­gában tapasztalható, hogy a vegyszer nem lett eléggé hatásos. A kultúrnövény­nyel egyidőben a gyom is kinőtt, de sajnos, sokkal erősebb,, mint a haszonnö­vény, amely a gaz mellett sápadt színű, jelezve, hogy a fejlődése akadályozott.' Látványnak is visszatetsző, hogy a közös táblája gazos, gondozatlan, a háztáji pe­dig szépen megművelt. En­nek az anyagi következmé­nyei sem lehetnek közöm­bösek a tsz-tagok számá­ra. És egyébként is, a nö­vényápolás ideje most. van a közös földjén is, most kell elvégezni. A növénváooiás időszaka akkor múlik el majd jól kihasználtan, ha a közös földjein és a háztájiban egy­aránt szépen művelt terü­let képét mutatja. De a szépsége mellett mégis az a leglényegesebb, hogy csak a jól ápolt földben számít­hatunk jó termésre. — B — NÓGRÁD — 1976. június 16., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom