Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

Irány Japán

Évről évre rendszeresen elfoglalják helyeiket a vándorméhészek Nógrád megyében. Mint mondják, kedvelik ezt a vidéket, ahol kiváló mézet gyűjthetnek az akácokról. A kiskunhalasi méhészszakcsoport tagjai az idén több mint kétezer kaptárral jöttek az akácvirágzás kezdetekor. Most véezik a pergetést és az előkészítést a begyűjtött méz elszállítására Bár az idő nem vo'.t a legkedvezőbb, a méz — úgy minőségileg, mint mennyiségileg —, jónak mondható. Mint a csoport elnökétő? megtudtuk, rövidesen indulhat a nógrádi méz Japán ba.

sturman —

Az I. osztályúnak minősített méz átvétele.

Friss diplomával Nógrádban

' Három éve annak, hogy dr. Molnár Terézia fiatal orvosnő megérkezett- Nógrád megyébe. Táskájában a frissen megszerzett diploma. Pesti lány létére vidéket, még közelebbről a salgótarjáni Madzsar József kórházat választotta.

— Miért?

— Igaz. hogy Pesten jártam egyetemre, de Budakalászon laktam. Az vidéknek számit egy kicsit. Hévvel jártam be naponta a városba. Így egyáltalán nem éreztem áldozatnak, hogy Salgótarjánt választottam. Sőt, ma már örülök neki.

Pedig, amikor leszállt a vonatról, elszorult a szíve. Teljesen idegen városba csöppent. és először hosszú időre otthonról, a szülői háztól.

— Körülnéztem, mit fogad be a szemem, mit tudok leg- eiőször felfedezni a magam számára, abból a környezetből. ahol élni fogok. Látiam a szép házakat. az autó- forgalmat. a jövő-menő embereket. gyerekeket. Megnyugodtam. Arra gondoltam, hogy hatévi tanulás után. rajtam a sor, hogy bizonyítsak. Segített az ismerkedésben. hogy három csoporttársam is ide. Nógrádba jött.

A valóság megszépítése lenne- ha Molnár doktornő az első napok nehézségeiről nem beszélne.

— Megkönnyítette a dolgokat. hogy lakással vártak a kórházban. Ma is az orvosszállón lakom egy kolléganőmmel egy szobában. Persze, nemcsak az új város, a kicsit szokatlan környezet, hanem a felelősségteljes munka is hozzájárult az első heteik. hónapok szorongásaihoz.

— Az egyetemen nagyon sok mindent megtanultunk. Az inkább csak elmélet. A meglevő tudáshoz megszerezni a gyakorlatot, ez a nehezebb. A belgyógyászaton dolgozom. Ennek három éve. De amikor ügyeletes vagyok, még ma is izgulok. Enyém a felelősség, történik-e valami, minden rendben lesz-e...

Az osztály, ahol gyógyít, a kórházi közösség sokat segített.

— Ma már elmondhatom, hogy munkatársaimat, környezetemet sikerült megismernem. Legalábbis nagyjából. Túl sok szabad időm persze nincsen. Két év múlva szeretnék szakvizsgazni. ehhez elég sokat kell még tanulnom. Meggyőződésem, a vidéknek az is egyik nagy előnye, hogy itt az ember hamarabb lesz önálló. Igaz, hogy "t'öbb a felelőssége. de szép feladatokat kap.

— Hogyan alakul a napja?

— Nyolckor bemegyek a kórházba. megnézem. történt-e valami. Ha rám esik a sor, megtartóim a kisviziíiet. Tájékozódom, ki megy el, milyen vizsgálatok szükségesek- és máris elérkezik a főorvosi nagyvizit ideje. Négy. fél öt felé végzek. hazamegyek. összeülünk . néhányan. Beszélgetünk, ki-ki elmondja napi élményét, szakmai dolgokat vitatunk meg. Ha venni akarok valamit, bejövök a város központjába. Este vagy tanulok, vagy olvasok. Televíziót ritkán nézek, nagyon megválogatom, hogy mit. Ha ügyeletes vagyok- reggeltől másnap fél ötig egyfolytában az osztályon tartózkodom.

Dr. Molnár Teréziát márciusban a kórház KISZ-titkárává választották.

— A bizalom jólesett. mi tagadás, örültem. Most azon iparkodom, hogy a hivatásomnak és a társadalmi munkámnak egyformán jól tegyek eleget.

Ez nem is olyan könnyű. A kórház a KISZ-es munkát illetően „különleges’’ terület. Más. mint egy üzem. vagy vállalat. Nehezebben lehei az embereket összehozni, mert a beleg mindenkor beteg. Otthagyni felügyelet nélkül nem szabad. Akadályozó . a három műszak is.

— Az a véleményem, hogy a KISZ-en belül is mindenki azt csinálja, amihez ért. A KISZ-esek nyújtsanak valami pluszt. Gondolok a tudományos munkára, irodalomra- de a társadalmi feladatokra is. Az egészségügyi fiatalok tanácsa most például nagyon jó összejövetelt rendezett- szép előadások hangzottak el. Tervezzük — már volt eddig

ls rá példa -—• hogy azoknak az iskoláknak, melyek ezt kérik és igénylik tőlünk, egészségügyi előadásokat

tartunk. Emellett vitaköröket szervezünk és készülünk egy közös kirándulásra.

— ., Magány-tervei ?

— A távolabbi természetesen a szakvizsga. Ami a közelebbieket illeti, egy hétre Erdélybe utazom az IBUSZ szál. Aztán pedig végigdolgo zom a nyarat itt- a kórházban.

A siker titka

Beszélgetés a tizeuuégyszeres kiváló pásztói ÁFÉSZ elnökével

Egy szövetkezet életében mindig nagy esemény a munka elismerése, a kiváló cím megszerzése. A legjobbak versenyében való helytállással kivívott cím még sokatmondóbb, még többet árul el a szövetkezetről, ha azt ismételten, vagy még többször elnyerik. A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ közelmúltba» tartott ünnepi termelési tanácskozásán Mezővári József, az igazgatóság elnöke immár tizennegyedik alkalommal vette át a szövetkezet dolgozói nevében a Kiváló szövetkezet címmel járó oklevelet— Miben látja a szövetkezet tjkgazgatóságának elnöke a sikersorozat titkát?

— Sokat és sokszor gondolkoztam már ezen. Ügy vélem, hogy általános eredményeink mellett a szocialista munkaversenynek, a vetélkedésben résztvevő — küzdeni akaró — brigádoknak, s azok tagjainak köszönhető az elismeréssorozat. Terveink teljesítésében — különösen az utóbbi három esztendőben — rendkívül nagy szerepe volt a mozgalomnak, vállalásaik mindinkább a szövetkezeti célkitűzések megvalósítását szolgálják— Hallhatnánk röviden az 1975-ös esztendő „minőskését?”

— Múlt évi gazdálkodásunkkal szövetkezetünk fennállása óla a legeredmeaye- sebb esztendőt zártuk. 11 millió 915 ezer forint nyereséget értünk el, s ez 19,5 százalékkal több a megelőző évinél. Kemény munka volt- Magyarázata ennek, hogy a többlet-' nyereséget nem az árak növelésével, hanem a nagyobb forgalommal, a ráfordítások, a költségek csökkentésével értük el. A komplex értékelés alapján elmondhatom, hogy az 1975. évi célkitűzések megvalósításával sikeresen zártuk a tervciklust, ugyanakkor kellően megalapoztuk az V. ötéves tervet is. Jobb körülmények között startolunk, hiszen érezhetően Javult az áruellátás, kulturáltabb lett a kereskedelmi hálózat, növekedett dolgozóink szakmai és politikai műveltsége, emelkedett életszínvonaluk, nőtt szövetkezetünk közös vagyona, tovább fejlődött szövetkezetünknél az üzemi

— A sikersorozat letéteményeseinek nevezte a szocialista brigádokat, a versenymozgalmat. Szeretnénk erről részletesebben is hallani.

— Nem akarok „tisztelet- kört" leírni előttük, de eredményeink kovásza volt a mozgalom, s az ma is- Ez a belső erő hozta létre sikereink döntő részét. A versenymozgalomnak a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ-nél is évtizedes hagyományai vannak, sok — a megyében is ismert — kezdeményezés, felhívás a mi szocialista brigádjainktól indult el- A munkaverseny napjainkra tömegméretűvé vált, s a számszerűség mellett tartalmában is sokat fejlődött- Az elmúlt évben az MSZMP XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított versenybe 39 brigád nevezett be, 259 brigádtaggal, a Kiváló egység cím elnyeréséért pedig 26 bolt versenyezett. A munka- verseny-mozgalomban dolgozóinknak összesen több mint hetven százaléka vett részt. Vállalásaik súlypontját a forgalmi tervek teljesítésére, a hatékonyabb,. takarékosabb gazdálkodásra, a szakmai továbbképzésre. a kulturális tevékenység fejlesztésére helyez* ték- A vállalásokból kitűnik az is, hogy egyre jobban törekednek a közösségi felelősségérzet erősítésére, az üzemi demokrácia hatékonyságának növelésére.

— Milyen tervekkel vágtak neki az 1976-os évnek?

— Erre az ‘évre kis hiján 332 milliós forgalmi tervet

irányoztunk elő, s ez 9 százalékkal több az elmúlt évinél. A vendéglátóipari tervünk tervezett növekedése 8 százalék, a terv teljesítése esetén a forgalom itt 59 millió 800 ezer forint lesz— Nagyok ezek a számok. Nem túlzottak-e a forgalmi előirányzatok?,

— Szerintünk nem. Teljesítésükhöz megteremtettük a reális feltételeket- összességében az V. ötéves tervben a kereskedelemben 54,2, a vendéglátóiparnál 41,5 a mezőgazdasági termelésnél és értékesítésnél 56.6. az ipari szolgáltatásnál pedig 70 százalékos növekedést kívánunk elérni. Ami pedig az összes árbevétel növekedését illeti: 52 százalékkal számolunk.

— Végezetül még egy kérdés. Az ünnepi termelési tanácskozáson a szövetkezet elnöke a számos, biztató eredmény mellett jó néhány gondról, negatívumról is szólt- Nem vették ezt ünneprontásnak?

— Nem árt, ha az eredmények mérlegelésekor áthat bennüket az önkontroll. Mert a mát követi a holnap, s ami ma kiváló, az holnap már csak közepes, vagy rossz minősítést kap. Eredményeinket és elmulasztott lehetőségeinket együtt és következetesen számba véve juthatunk csak előre — fejezte be a beszélgetést Mezővári József, a Pásztó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatóságának elnökeKelemen Gábor

Csatai Erzsébet | demokráciaTalajjavítás

természetvédelemmel

Lettországban 1976 és 1980 között újabb 400 ezer hektár mocsaras terű’.etet csapolnak le és bevonják a mezőgazdasági művelésbe. A köztársaság összes vetésterületének több mint fele eddig is ilyen lecsapolt föld volt. Az ipartól kapott nagy teljesítményű technikai segítséggé’. most az újonnan művelésre fogott területeken 50 —100 hektáros összefüggő földdarabokat alakítanak ki. A lecsapolással párhuzamosan öntözőrendszereket építenek

— poldereket, es űzte tő berendeléseket.

Van a talajjavításnak egy másik fontos szempontja: a természetvédelem. Lettországban több mint 3000 tó es csaknem 12 ezer kisebb-na- gyobb foiyó van. Ezek az ország gazdasági életében fontos szerepet játszanak. A ta’ajjavítók igyekeznek háborítatlanul hagyni a természet harn>óniá.iát. Ezt követeli a köztársaság vízkészleteinek komplex hasznosításával és védelmével kapcsolatos terv is.

A

dminisztrációs teendőinek végzete közben zavartam meg Herczeg Istvánná t, a Budapesti Finom- kötöttárugyár balassagyarmati gyárának 4-es számú biok levezetőjét. Először kissé meglepődött, aztán ha szűkszavúan is. de megismertetett életének egy-egy állomásával egyegy- talán örökké emlékezetes epizódjával.

Karrierje csupán annyiban tér el azoktól a fizikái munkásokétól, akik tehetségük, tudásuk révén kisebb vagy nagyobb vezető posztra kerültek- hogy a gimnáziumot, mint fizikai munkás végezte el. A ruhaipari technikumi végzettséget pedig a gyermekgondozási szabadság alatt szerezte meg. Ezenkívül egyéves könyvelői tanfolyamról is szerzett bizonyítványt.

— Nem tudom, hogy Nagy Erzsiké. vagy én, de lehet- hogy mindketten meggyőztük egymást a technikum elvég* zésének szükségességéről — emlékezik a néhány évvel ezelőtti indulási időszakra. ,

A gyermekgondozási szabadság letelte után mar blokkvezetoként tevékenykedett. Nem kisebb feladatot kapott, ránt a frissen felszabadult, fiatal szakmunkások öntudatos, jó munkássá való nevelését.

— Kezdetben nehéz volt.

Összeveszlek a munkán. Mindegvik csak a jól fizető reszortot akarta magának. A viták elkerülése végett, mindenki a képességeinek megfelelő munkát kanta — mondja a blokkvezető.

Sarkallta a becsvágy is

— Ma már ott tartanak —

veszd át a szót Strézs Ti bőmé* a konfekció-üzemrész vezetője — hogy a brigádtagok maguk veszik ki társaiknak a napi munkához szükséges

anyagot. E munka elvégzése két-három percet jelem. Ezzel a módszerrel ma már tíz— tizenöt perccel többet tudnak hasznos munkára fordítani.

A brigád vezetők osztják

be kire. mikor kerül sor. Ebben én is segítek — mondja Herczeg Istvánné. — Hogy minél kevesebb legyen a kieső idő. a különböző fazonoknál jelentkező azonos mimikát mindig egy vagy két dolgozó végzi.

Tehát szakosította a különböző munkafolyamatokat ?

— Így is lehet mondani. Előnye jelentkezik a termelésben. Nincs visszaesés.

—• Hol tartanak ma?

Nehezen válaszol. Helyette Strézs Ti bőmé mondja:

— Nem meri megmondani, olyan jó most a brigádátlag. Programjukat a tervezett létszámhoz viszonyítva, májusban 123 százalékra teljesítették. Ez nagyon szép eredmény !

Valóban. ha figyelembe vesszük- hogv a szalag dolgozóinak at'agéletkora húsz év. és 1974‘ben 60 százalékról indultak. a fejlődést elősegítette. hogy (kivéve az elmúlt

néhány és a mostani napokat) az anyagellátas egyenletes, folyamatos volt. ily módon mindenki kedvére tudott dolgozni. Aztán, ahogy teltek a hetek, hónapok, úgy lett nagyobb a fiatalok gyakorlata, változott á szemlélete, lettek önitudatoeabbafc, talán megértőbbek is egymás iránt, nőtt önmagukkal és társaikkal szemben is felelősségük. S ebben nagy része van Herczeg Istvánnénak. aki nem egyezer a gyakorimba bizonyította be. minden munkát el lehet végezni, ha az ember akarja. Ilyenkor nagy türelemmel szokta mondani: — az új szériánál az első két-három nap a termék tulajdonságainak megismerésével és a követelményekhez való igazodással telik el. Ilyenkor néhi lehet sokat keresni. Nem szabad türelmetlenkedni. Ahogy nő utána a begyakorlottság, úgy emelkedik a kereset is.

— Igen. Voitam olyan helyzetben, amikor azt mondtam visszamegyek dolgozni, minek vesződjek 45 munkatársammal. miért veszem nyakamba m. ő gondjaikat. Aztán aludtam rá egyet, s másnap újra kezdtem. Gondjaimat. bajaimat férjemmel osztottam meg. ö megértett, mindig volt biztató szava

hozzám. Most meg fordítva van. Voltak álmatlan éjszakáim is. Hogy miért maradtam? Talán azért, mert szeretem. amit elvállaltam, s m. tagadja®, sarkallt a becsvágy is. hogy megmutassam, mire vagyok képes.

Értelmes, okos. a közösség javát szolgáló céljai megvalósításában nem maradt magara.

— A szalag do'goaói közül kezdetben is sokan segítettek. Közülük Végh Magdit. Márkus Erzsikét. Landesz Erzsit. Pintér Ferencnét. Bozsó T " bornét említeném, — mondja melegséggel a hagjában.

A siker kulcsát akikor rakta a kezembe, amikor azt mondta: szeretem őket. még akkor is. ha néha kellemetlenbe - nek, ha nehezen akarják me - érteni, ami világos, ami az ú követelményekkel jár. Enn rt- a szeretetnek egyik nagy eredménye a májusi teljesítmény.

Az általa vezetett négy br’- gád 18 002 női blúzt és ruhát gyártott exportra. Ebből !- — tét osztályoztak le a kon le’

— a dolgozók — hibája* ő . 157-et adott vissza a meó k;- sebb-nagyobb javításokra.

Herczeg Istvánné élete edd;<r munkájával bizonyító hogy értő szóval, embe’sj-- gel. határozottsággal, nagyfokú következetességgel; sok kudarccal és sok újrakezd" issei lehet csak előbbrej ütni az életben.

V. K

NÖGRAD — 1976. június 15., kedd