Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

Fiatalok a kongresszusról Mimién valós értelmet kapjon ifjúsági szövetségünk éle­tének kiemelkedő eseményét kísérhettük figyelemmel a na- ;■ okban- Május 8-án összeült es 11-én befejeződött a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség legmagasabb vá­lasztott fóruma, a IX- kong­resszus, melyen több mint Jlencszáz küldött képvisel­je a szövetség csaknem 800 ezer tagját, és rajtuk kérész­ül' az egész magyar ifjúsá­got. Értékelték a- VIII. kong­resszus óta végzett munkát, és határozatba foglalták a következő öt évre Szóló teen­dőket, feladatokat. — Hogyan vélekednek a kongresszusról azok a fiata­lok. akik a televízión, rá­dión és az újságok hasábjain keresztül figyelték az ese­ményeket? — Ügy érzem, rövidesen mi vesszük át a „társadalmi stafétabotot’’- S hogy ez mél­tó helyre kerüljön, jó mun­kával, megalapozott szak­mai és politikai tudással, te1 készültséggel kell fogadni, átvenni- Jó érzés tudni, hogy az idősebbek is, a pánt-, az állami és gazdasági vezetők elismeréssel beszélnek a fia­talok . tettrekészségéről, segí­tő szándékáról, és a minden­napi becsületes munkáról —- mondta Bakos László üveg­fúvó, az öblösüveggyár nyol­cas alapszervezetének fiatal KISZ-titkára. A Pénzügyi és Számviteli Főiskóla salgótarjáni^ tagoza­tának KlSZ-alapszervezetei- nél az elmúlt években erő­teljesen javult az eszmei-po­litikai nevelő munka. A hall­gatók aktív részvétele a fő­iskola közéletében, és az in­tézményen kívüli szakmai, társadalmi tevékenységének szélesedése, fontos .tényezője a jövő értelmiségének for­málásában megyénkben. Tóth Ella, a főiskola har­madéves hallgatója röviden így foglalta össze a kong­resszus utáni feladatokat: — Ifjúsági szövetségünk azzal segíthet leginkább. ha ifjúkommunista tagjai tenni- akarással, szorgalommal és cselekvőkészséggel példát mu­tatnak a fiataloknak. tevé­kenységükben a mozgalom javításának minden eleme va­lós értelmet kap. Szocialista módon dolgoznak, tanulnak és élnek­Kiss Gyuláné, az öblös- üveggyár betanított festője az aranykoszorús Petőfi Szo­cialista \Prigád tágja, beszél­getésünk során a brigádok munkájáról elhangzott kong­resszusi beszédeket, felszóla­lásokat emelte ki­— A küldöttek saját példá­jukon keresztül az egész fia­talságot érintő gondokról és kérdésekről tárgyaltak- Tu­dom, a kongresszus nem azt jelenti, hogy ezután egyik1 napról a másikra megoldód­nak ezek a feladatok. De meg­mutatja és kijelöli az utat, melyen haladnunk kell a cé­lok megvalósításáért. Szám­talan ötlet, gondolat hang­zott el, melyeket nálunk és még sok-sok üzemben, gyár­ban hasznosítani lehet és kell- A brigádok összehan­golt tevékenysége az egyik legfontosabb feltétele a mi­nél hatékonyabb gazdasági termelőmunkának — mon­datta­— Egy kongresszus mindig kiemelkedő jelentőségű — vélekedett Somoskői Tivadar eladó, a városi PEB tagja. — Különösen a KISZ IX. kongresszusa, mivel itt ró­lunk. fiatalokról esett szó. A megyék legkiv^lóbbjai kép­viselték az ország ifjúságát- Bátran és őszintén szóltak az eddig elért kimagasló eredményekről, de a hibákat sem hallgatták el- A hozzá­szólásokból leszűrhető álta­lános megállapítás: azért, hogy a munkának, a mun­kásnak még nagyobb legyen a becsülete, a jövőben a KISZ-nek is fokozott oda­adással, mindig magasabb követelményekkel kell dol­goznia. b. zs. Rásztói tanácskozás Az iparszerű sertéstenyésztés fejlesztéséért . Iparszerű sertéstenyésztés 1 281 telepen folyik az ország­ban. Nógrád megyéből négy gazdaság kapcsolódott be a bábolnai rendszerbe. A Mát­raaljai Állami Gazdaság, a Magyarnándori Állami Gaz­daság, az Érsekvadkert-Di- mitrovpusztai Úttörő SER- KÖV, valamint a litkei Ipoly Termelőszöyetkezet. A tele­pek eddigi eredményei között nagyok az eltérések, ezt mu­tatják a következő számok is. Pásztón az egy átlagkocára jutó szaporulat 1975-ben 23,1,' Dimitrov-pusztán pedig csu­pán 14,4. A malacelhullás a' legkevesebb az Ipoly Tsz-ben, — 9 százalék — a legtöbb pedig Dimitrov-pusztán — 20.6 százalék. Hasonló elté­réseket mutat annak vizsgá­lata, mennyi abrakot hasz­nálnak fel eav kilogramm végtermék előállítására. hez — mondotta elöljáróban. — Állami támogatással te­remtettük meg a zárt rend­szerű ipaészecű sertéstartás alapjait. Választásunk a bá­bolnai rendszerre esett. Az első süldőfalkát 1972-ben te­lepítették, s az eredeti tervet növelve 488 kocás telepet hoztak létre. Kezdetben túl­zott várakozás, irreális ter­vezés volt. A levegőztetés megoldása, a víz- és táp­ellátás megteremtése gondot okozott. Az összeverbuvált gárda szakmai tudásának emelése döntő fordulatot je­lentett. Ugrásszerűen megnö­vekedtek a hozamok, jó szem­lélteti ezt ~ a súlygyarapodás irama is. Együttesen,, tehát a tárgyi és személyi feltételek megteremtése hozta meg a sikert. A szóbeli tájékoztató után a tanácskozás résztvevői el­Aott az iskolázottság A Romhányi Építési és Ke­rámiagyár vezetői tudják, hogy a korszerű termelőbe­rendezésekhez megfelelő ál­talános műveltséggel rendel­kező munkásemberek soka­ságára van szükség. Ennek megfelelően különböző ked­vezményekkel segítik a ta­nulmányaikat végző dolgo­zókat- Hatására 1974-hez- vi­szonyítva 1975-ben 'tovább nőtt az iskolázottság- A fel­sőfokú végzettséggel rendel­kezők száma eggyel emelke­dett. jelenleg tizenöt fő.- A középfokú végzettséggel bí­rók száma tizenöttel több, mint 1974-ben. Egy év alaAt harmincnyolcán szerezték meg a nyolc általánost. Saj­nos. ennek ellenkezője is ta­pasztalható- A létszámbővü­lés következtében áz általános iskolát el nem végzettek szá­ma százha.tvanról száznyolc­vanegyre növekedett­A követelmények egyre nőnek A balassagyarmati városi pártbizottság ülése lesebb hasznosítása jelenti jék, el, amelyeket megfelelőé» egyik legfőbb biztosítékát az előkészítettek, s megvan a A kritikus, jó beszámoló uíán élénk vita bontakozott ki Balassagyarmaton, a váro­si pártbizottság ülésén. Krisch Árpád, a pártbizottság gazda­ságpolitikai csoportjának ve­zetője a gazdasági egységek negyedéves tevékenységét ele­mezte, a Központi Bizottság 1975- november 26—27-i ha­tározatának tükrében- Mi há.t a helyzet Balassagyarmaton? Milyen fontosabb tapasztala­tokat szűrt le, feladatokat határozati meg a városi párt- bizottság az elmúlt hónapok munkája alapján? Az első nekifutás A város, üzemei. vállala­tai az idén mintegy 140 mil­liós ' termelésnövekedéssel számolnak- A nem kevés gyarapodást jórészt a terme­lékenység javításával kíván­ják elérni. Az első nekifu­tás tulajdonképpen nem is volt rossz. Az üzemek, telep­helyek, ktsz-ek többsége tel­jesítette negyedéves tervét, gazdálkodásuk eredményes volt. A legtöbb gazdasági egységben megfelelő intézke­déseket tettek a nagy értékű termelőberendezések folya­matos hasznosítására, a ter­mékszerkezet korszerűsítésére, az exporttervek teljesítése­re- Javult a munkaerő-gaz­dálkodás, a munkafegyelem, emelkedést a munkások bé­re, jövedelme­Csakhogy á tapasztalatok elemzése során arra is lény derült, hogy az elmúlt hóna­pok nem minden vállalatnál teltek eredményesen. A ru­hagyár balassagyarmati tele­pén a negyedéves tervnek nem kevesebb, mint két és fél milliónyi híja volt. A por-1 celángyárban a vég nélküli ár- és piacviták zavarják a tervszerű, a folyamatos mun­kát. A kábelgyár ugyan tel­jesítette a tervét, de ahogy Géczi Imre igazgató magya­rázta, csak nehezen sikerül megbirkózniok az anyag­hiánnyal. s így a fokozódó mennyiségi és minőségi kö­vetelményekkel­A kezdeti bizonytalansá­gokból természetesen hiba lenne messzemenő következ­tetéseket levonni, az éves munkáról- Arra azonban fi­gyelmeztetnek — hangsúlypz- ta többek között Huszák Ar­túr, a megyei pártbizottság osztályvezetője —, hogy a vállalati munka, gazdálkodás tervszerűségének még gaz­dag. jórészt érintetlen tartalé­kai is vannak. Ezek hatéko­nyabb feltárása, következe­idéi tervek teljesítésének. V un, de még; sincs A tervszerű, a hatékonyabb vállalati gazdálkodás mellett reális lehetősége a határidő tartásának is­Eklatáns példa erre a vá­rosszélen az AFIT-szerviz, amelyről többen is szóltak a pártbizottság ülésén. Még de­a beruházások, mindenek- cemberben át kellett volna előtt a kommunális beruhá­zások helyzetéről, az előkészí­tő. a kivitelező munka gyor­sításáról esett a legtöbb szó a tanácskozáson- A nem éppen derűs hangvételt több dolog is -indokolta- Mindenekelőtt meg az a tény, hogy Balassa­gyarmaton az idén nem keve­sebb, mint 170 millió forint értékű munkát kell elvégez­ni- Ennek egy része ipari re-' adni rendeltetésének. Az épü­let elkészült, megérkeztek a munkához szükséges műsze­rek, eszközök, és az év elejé­től 30 embert is fizetnek — (iávonta 92 ezer forint a bé­rük —, akiknek gyakorlatilag nincs, vagy alig van munká­juk- Az áldatlan helyzet miatt maguk , tiltakoznak a legjob­ban, levelek, feljegyzések so­rát küldik a különböző szer­konstrukció — többek között vekhez- Nps. a ..bűnös" egy az Ipoly Bútorgyárban, a ká- bizonyos osztrák kazán, ame­belgyái'ban, a fémipari vál­lalatnál végeznek rekonst­rukciós munká'atokat —, amelyek a termelés szerke­zetének további korszerűsí­tését. a termelékenység nö­velését szolgálják. Nem szo­rul tehát bővebb magyarázat­ra. mennyire fontos, hogy az építkezéseket a tervezett ha­táridőre befejezzék. Annak el­lenére, hogy bizonyos zava­rok már most mutatkoznak, a legtöbb gpndat mégis a kom- ihunális beruházások, a la­kások, a 200 férőhelyes óvo­da, az üzlet- és szolgáltató­házalt okozzák. Ahógy Lombos Márton, a városi tanács elnöke mondot­ta, a tanács a munka előké­szítése során nem kevesebb, mint 6 tervező- és 12 építő- vállalattal lépett kapcsolat­ba. állapodott meg- Ha így nézzük a dolgot, akkor tu­lajdonképpen a tervezői, az építőkapacitás is adott a fo­lyamatos munkához- Mi hát a magyarázata annak -— s ele­gendő-e csupán magyarázni? —, hogy a tervezett mun­kálatok meglehetősen lassan, körülményesen haladnak. Az már most látszik, hogy nem sikerült pontosan, gondosan elhatárolni a városban a leg­fontosabb feladatokat. Ezt csak tetézi az épülők gyak­ran hiányos munkája. Igaz, a negyedik ötéves tervidő­szak alatt Balassagyarmaton lényegesen több épült, mint amennyire a terv lehetőséget adott. De elmaradtak olyan létesítmények, amelyeket az a! -,T-YnKa idén kell befejezni, amelyek ‘ venösegeiol ls- A jelentős energiát, erőt köt­nek le, s ha nem vigyáznak, bizony héhány száz új lakás láthatja kárát- Ezért azt a szemléletöt és gyakorlatot szükséges erősíteni, hogy csak azokat az építkezéseket kezd­lyet nem szállítanak, ame­lyet még megsem rendéi" teje- De arra sem történt sem­miféle konkrét intézkedés, hogy más — a célnak megfe­lelő —, esetleg lengyél. vagy szovjet kazánnal helyettesít­sék. Pedig a két év alatt, mióta tart a kazán körüli hu­zavona. talán sikerült volna megfelelőt találni! így aztán Balassagyarmaton van autó­szerviz. de még sincs- Az au­tósok nem veszik hasznát! Rendszeres ellenőrzéssel Az ilyen, s az ehhez ha­sonló tapasztalatok késztet­ték a pártbizottságot arra, hogy áilástfoglaljon a továb­bi legfontosabb' tennivalókat illetően. Mindenekelőtt a pártszervek, -alapszer veze­tek. a gazdasági vezetők előtt álló fokozott követelmények­re, az elmaradt tennivalók pótlására, az újabb felada­tok gondos szervezésére, a tervszerűbb, a hatékonyabb munkára hívta fel a figyel­met­A városi pártbizottság irá­nyításával ugyanis a párl- szervek, az -alapszervezetek eddig is sokat tettek a KB határozatának ismertetéséért, s a határozatból adódó helyi feladatok kialakításáért, a cselekvési programok meg­valósításáért- A tanácskozá­son szó esett a pártbizottság mellett működő gazdaságpo- munkabízottság tevé- testület egyre hatékonyabban segíti a vállalatokat a program meg­valósításában, s hasznos gya­korlati tanácsokat nyújt az alapsz.ervexe.teknek is az e'- lenőrző munka j javít .ászhoz. Vinc/.e Istvánná Kőporos hétköznapok Az idézett számok arra a tanácskozásra készültek, ame­lyet a közelmúltban Pásztón a Lovász József Müve’ődési Központban tartottak. A Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let agrárgazdasági és állatte­nyésztési; szakosztálya, a me­gyei állattenyésztési felügye­lőség, a Nógrád megyei Ta­nács mezőgazdasági és 'élel­mezésügyi osztálya, va’amint a Mátraaljai Állami Gazda­ság eszmecserére és bemuta­tóra hívta a szakembereket. A tapasztalatszerzést nyújtó tanácskozás azt szolgálta, hogy a 'vázolt különbségek mielőbb eltűnjenek az ipar­szerű sertésnevelést folytató telepek között. Ennek érdekében egyéb­ként a pásztói tanácskozást folytatják más helyeken is. Állandóvá és rendszeressé te­szik a jó és hasznos módsze­rek széles körű szakmai is­mertetését. A tanácskozás megnyitásakor a többi között erről is beszélt Pap Mihálv- né. a megyei állattenyésztési fe’ügyelőség munkatársa. A cél — mint mondotta — in­formációt szerezni azoktól, akik élen járnak a tenyész­tésben. A pásztói házigazdák nWében Tóth László, az ál­lami gazdaság szakosított ser­téstelepének vezetője köszön­tötte a szakembereket, majd az irányítására bízott telep­ről szólt. — A pásztói állami gazda­ság nem rendelkezett nagy hatékonyságú felszereltséggel, amely elengedhetetlenül szük­séges a korszerű lenyesztés­látogattak a Mátraaljai Ál­lami Gazdaság szakosított te­lepére, ahol jelenleg 6000 ser­tést — tenyészállatot, ' hízót, malacot — nevelnek, s ahon­nan 1975-ben 8898 sertést ér­tékesítettek. A telep bejárá­sa a nevelés fázisainak- meg­ismerése közben kérdésünkre Zaicz Vilmos, az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelőség munkatársa korszerűnek mi­nősítette a pásztói telepet. A fehér köpenybe és kalocsniba bűit látogatók elismerően nyilatkoztak. Ragyogó tiszta­ság fogadta őket. A malacok infraiámpa alatt melegedtek. A Lovász József Művelődé­si Központba visszatérve, Zaicz Vilmos a telepek üze­melési tapasztalatairól, prob­lémáiról számolt be. A na­gyon. eltérő, szélső értékek megszüntetésével, a lehetősé­gek jpbb kihasználásával 30 —40 százalékkal növekedhet a telepek árukibocsátása — mondotta többek között. A továbbiakban szólt a terve­zett rekonstrukció sürgősségi sorrendjének megállapításá­ról. tartástechnológiájáról, amelynek valamely e’eme már 69 telepen megtalálható. A problémák között, emlí­tette az Országos Állatte­nyésztési FelügyelőségN mun­katársa a nem megfelelő ará­nyú állományt, a nyilvántar­tások elmaradását, a helyte­len takarmányozást. vala­mint az alacsony szakmai tu­dást. A tanácskozáson vége­zetül szó volt a termelési­rendszerek’ szolgáltatásairól. K. G. Debreceni László Szikár termetű' nehéz- kes- beszédű ember, a bánya­mester. Naptól' levegőtől cserzett arcán állandó nyug­talanság- Hosszú évtizedek edzették hozzá- hogy a kő­hegyek birodalmában mindig ébernek kell lenni. Tragé­diák hosszú sora őrzi egy-egy óvatlan mozdulat' felelőt­len lépés történetét­Megy a bányamester a na­ponta oly sokszor bejárt úton- Vezeti a kíváncsiskodók seregét fel- a . kőbányához, amely méltóságteljes, s rideg nyugalmat áraszt. Élettelen a vidék- ilyenkor- műszak váltáskor. A délelőt­tösek mér levonultak- Várják az autót- A délutános műszak még nem érkezett meg. így aztán a gépek is pihenőt tar­tanak­Törölgetjíik a homlokunkat a déli melegben. Nyomasztó a levegő is így ötszáz méter magasban. A bányamester le­ereszkedik egy kőtömbre­Fújjuk a füstöt-, Hallgatjuk az igaz mesét a kőbánya- szókról- az egyhangú- kőpo­ros hétköznapokról. — (Gyerekkoromban azt sem tudtam. hogy kőbánya is létezik a világon. A sors mégis ide hajtott 1949-ben- Bérceihez az a munkahely esett a legközelebb- Más vá­lasztásom nem volt. Kibal­lagtam a bányába. akkoriban még nem autó szállította a dolgozókat- Gyalog tettük meg az utat- erdőn- árkon- bokron keresztül- ízlelget­tem a számomra új szavakat- ismerkedtem a kőbányászok nehéz munkájával. Hamaro­san rádöbbentem; kőfejtő- bunkózó- csillepakoló, egya­ránt naponta küzdelmet vív a természettel- £l. hogy vala­hány mogorva- kemény em­ber. azon se csodálkoztam- Mint afféle fiatal legényt- csillepakolónak állítottak. Kora reggeltől hatvanan, het­venen raktuk a csillékbe a követ, toltuk a siklóba. Nem volt beszélgetés- bratyizás- Örültünk- ha kitartott az erőnk műszak végéig- Gya­korta előfordult- hogy kevés­nek bizonyult az otthonról hozott nagy szatyor élelem. A bányamester m.egforgat- j,a szemét a vidéken- Tekin­tete hosszasan elidőz a kö­zelben álló sárga gépen- Amely felváltotta az embert- felsza­badította erejét. Naponta egyedül dolgozik ölvén, hat­van ember helyett­— Nagyot fordult az élet a kőbányában is- A gépesí­tés minket sem hagyott érin­tetlenül. Manapság a kőter­melés már gépekkel történik A-/, egy-egy műszakban dol­gozó 10—12 ember- szinte csak felügyel- irányítja az ügyes kis masinákat- Nem keil otthonról hozni az élelmet- aki igényli, annak naponta kiszállítják az. ebédet Nóg- rádkövesdről a hegyre. Kapaszkodunk fel a lép­csőn- Próbáljuk megérteni a kőtörő bonyolult működését- A bányamester egy gomb­nyomással beindítja a gépe­zetet. Hull a kő az adagoló­ból- zúzódik ezer apró rész­re- Megremeg az épület, a zaj szinte elviselhetetlen- lisz: tes fehér por sűrűsödik á levegőben- Menekülünk a szabadba- még távolról is halljuk a monoton morajlást. Lent- a bánya tövében- a földszintes irodaház kőszegé­lyén ' várakozik a délelőttös műszak- Többen besx.élget- nek- Mások a kis ebédlőben kanalazzák a paradicsomle­vest, jólesik a fiússensült a napi munka után. Bogdán László kotrómes­ter- mielőtt leülne a székre- leveszi sötét svájcisapkáját. — 1951-től dolgozom a nógrádkövesdi kőbányábaij- pontosabban a berceli fejté­sen. Jómagam is csillepakoló­ként kezdtem- Soha nem fe­lejtem , el azokat az .időket- Nehéz megpróbáltatás volt — zsíros kenyéren, szalonnán éltünk nap, mint nap. Meleg Bogdán László ételhez csak otthon jutot­tunk. Kikezdte a munka a szervezetet is- Gyakran ér­zem a karjaimban a fájást- hasogatást- Időközben elvét geztem egy hathónapos gáp- kezelő-tanfolyamot- s ma már a gépem segítségével végzem a lerobbantott- kitermelt kő rakodását. Mit mondjak? Számomra szép a munka- Na­gyon jó dolog- hogy a «ép­nek az ember parancsol- Hát, ha még az. is eszembe jut- hogy mennyi társam erejét helyettesítem. Törölgetjük a homlokunkat a déli melegben. Nomasztó a levegő így ötszáz méter ma­gasban. Siváran- hidegen néznek ránk a kőhegyek A bányamester Debreceni László- átadja a munkát a váltásnak, a délutáni műszaknak- Tőlünk is búcsút vesz. Aztán elsiet- hogy mégegyszer meggyő­ződjék- rendben van-e min­den a kőhegyek bii-')',-.,má- ban. —vkm— /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom