Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
I II 11 V j ti líllillilllltyi*'! * i Megyénk egyre több mezőgaz- pülőgépes növényvédő-szol- rábbi esős időjárás mellett dasági üzemében alkalmaz- gálatát hívták segítségül a az erő- és munkagépek nem zák a legújabb technikát, romhányiak és a nőtincsiek. is mehettek a földekre, ám Helikopter segítségével véde- A repcében nagy kárt tevő a helikopterek függetlenítet- keznek a növényi és állati repcefénybogár és becőormá- ték magukat az időjárástól, kártevők ellen. Műtrágyát nyos ellen léptek fel intenzív Érdemes megfontolni a gazdaszórnak a magasból, ezzel védekezéssel. Nagy előnye, Ságoknak, hogy a növényvédőeredményesen szolgálják a hogy egy időben jelentős te- szolgálat gépeit minél többen minél nagyobb terméshoza- rületen jut rovarölő a földek- kihasználják! mot a légi eszközök. örha- re, így a kártevő nem menelom, Ecseg után a MÉM re- külhet újabb helyekre. A ko- — kulcsár — Tarlós kapcsolatokra törekszenek ¥ ellen dűlőben az exporttevékenység Á Salgótarjáni Kohászati Üzemekben exportcsúcsot szeretnének elérni az 1976-os évben- A gazdasági vezetés intézkedési terveiben és a pártbizottság cselekvési programjában egyaránt különös figyelmet kapott a vállalat export- munkája- Papanitz István, a kerekedelmi főosztály vezetője elmondotta. egyre kedvezőbb kilátásai vannak a kohászati üzemeknek arra. hogy jól szervezett munkával elérje a célul tűzött exportrekordot, sőt. ha a lehetőségeket kedvezően kihasználja. akár túl is teljesíthesse a tervbe vett programot. Az 1976-os exportprogram nem kevés, hiszen ez évre a múlt évihez képest 60 százalékkal nagyobb tőkésexportot terveztek- Igaz- az év elején a pénzügyi eljárások rendezése kissé késleltette a munkát, de most már minden a legjobb mederben halad- Papanitz István, a fellendülés időszakának tartja a mostani napokat. Amíg az elmúlt év azonos időszakában huzalféleségekből 924 tonnát szállított a gyár tőkésexportra, addig ez évben már 4594 tonna indult el a tőkésmegrendelők címére- Ösz- szességében megközelítően háromszor annyi terméket küldtek eddig tőkéspiacra, mint a múlt év azonos időszakában. A múlt évben 3108 tonna tőkésexportot teljesítettek. most pedig már 9920 tonna árut szállítottak ki tőkéspiacokraA gyár vezetőinek optimizmusát az alapozza meg. hogy érezhetően kimerült a világpiac raktárkészlete. Horganyzott huzalból a tőkésvállalatok szinte a gyár egész évi termelését lekötötték- A fényeshuzal-terme- lés exportjára szintén mintegy 70 százalékos az évi rendelésállomány, sőt. szalagacélból is a gyár birtokában vannak eg^es harmadik negyedévre szóló megrendelésekA legnagyobb megrendelők közé az NSZK-t- Svédországot és Iránt sorolják- A svédek már régi partnerei a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek. Ezúttal szalagacélból 600 tonna (megemelt) mennyiséget várnak az első fél évben- Több új megrendelő is benyújtotta igényét a salgótarjani acéltermékekre. Ezek között van Algéria és Marokkó is- Algériába kábelszalagacélt. Marokkóba pedig vékony méretű szalagacélt várnak- Mára már elkészítettek egy 400 tonna mennyiségű íényes- acélhuzal-száilítmányt. Hétfőtől svájci megrendelésre hozzálátnak egy újabb 420 tonnás fényesacélhuzal-ren- delés előállításáhozA Salgótarjáni Kohászati Üzemekben számolnak azzal. hogy a nyugati világban folyó elnökválasztások bizonyos fellendüléssel járnak, munkalehetőségeket biztosítanak a szokottnál több dolgozó résziére- Az ilyen fellendülés azonban csak időleges. A gyár üzletkötései során a biztos, stabil és tartós kapcsolatokra számottartó ügyfelek igényeinek kielégítését szorgalmazza elsősorbanA gyár dolgozói és szocialista brigádjai ismerik vezetőik törekvéseit, s a feladatok jó összehangolásával. nagyobb szervezettséggel segítik az egyre növekvő exportfeladatok megvalósítását. A Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Komarov Szocialista Brigád tagjai a nemesített szalagacél • exporttervét eddig 112 százalékra teljesítették. Vezetők és' beosztottak egyaránt arra törekednek, hogy a-z 1976-os év a népgazdasági igények szerint rekord- eredményeket hozzon a Oalgótarjáni Kohászati Üzemek exportmunkájában. Magyar—bo Igár népfront- megáilapodás Pénteken a Belgrád rakparti népfrontszékházban befejeződtek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsa vezetőinek tárgyalásai. A megbeszéléseket követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Pencso Kubadinszki, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsának elnöke a két szervezet közötti, öt évre szóló együttműködési keretmegállapodást írtak alá. Pencso Kubadinszki és kísérete pénteken délután elutazott hazánkból. A bolgár küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos .Tanácsának titkára búcsúztatta. (MTI) Kö Dr- Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes pénteken tájékoztatta az újságírókat a vállalati beruházások állami támogatásának rendszeréről, amelyről a közelmúltban hozott határozatot a MinisztertanácsElmondta, hogy a támogatáshoz kapcsolódó feltételek a központi célok megvalósítására ösztönzik beruházásaik eldöntésekor a vállalatokat. Általában akkor nyújt az állam támogatást a a vállalati beruházásokhoz, ha az adott fejlesztés a népgazdaságnak és a vállalatnak egyaránt érdeke, de a megvalósításához a vállalat forrásai nem elegendőek, továbbá akkor, ha a vállalatot saját érdekeltsége nem ösztönzi kellőképpen a népgazdasági érdekű beruházásokra. A beruházások állami támogatása tehát a szocialista tervgazdálkodás rugalmas eszköze, amely a központi célok és a vállalati kezdeményezés egységét teremti' megAz állam az ötödik ötéves terv időszakában 95 milliárd forinttal segíti a vállalati és szakszervezeti beruházásokat, vagyis e beruházások pénzOkos ségítség Szemlélet a gazdálkodásban Szocialista brigád művelődés Mérkőzés előtt Világ proletárjai, egyesüljetek! 1113 GR AD XXXI! EVF. 114. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. MÁJUS 15., SZOMBAT Tanácsok közölt * Együttműködési megállapodás a lakosság érdekében A salgótarjáni városi és a járási pártbizottság között Kölcsönösen figyelemmel kf* már régebben létrejött az együttműködési megállapodás. Eszerint kapcsolatukat céltudatosabbá, tervszerűbbé teszik. A pártot követte a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Nógrád megyei Tanács VB salgótarjáni járási hivatala is: együttműködési megállapodást kötöttek. Az együttműködés célja az iparmedencében élő lakosság igényeinek a lehető legteljesebb kielégítése. Ennek segítése érdekében a gazdasági, kulturális, egészségügyi és igazgatási feladatok koordinálása, az igények és lehetőségek egyeztetése, az anyagi eszközök összehangolt fel- használása a legfontosabb. Az együttműködés a legkülönbözőbb területre terjed ki. Így a fejlesztési, szolgáltatási és kereskedelmi, közoktatási és közművelődési, egészség- ügyi és szociális feladatokra, a testnevelés és sport területére, igazgatási feladatokra, a káder- és személyzeti munkára. A fejlesztési feladatok között számos mellett kimondják: megvizsgálják annak lehetőségét, hogy miként lehet egyeztetni a járás és a város területén működő tanácsi építőipari szervbzetek kapacitásának közös hasznosítását. A műszaki szervek folyamatosan tájékoztatják egymást és egyeztetik terveiket. Már az idén közös feladatuknak tekintik az összekötő utak és útvonalak karbantartását, építését, a víz- rendezési tervek készítését és megoldását. Eredményesnek ígérkezik az együttműködés a szolgáltatás és kereskedelem terén, így a többi között megvizsgálják a területen működő ipari szövetkezeteknél a háztartási gépek, villamos felszerelések, fodrász, cipész javítószolgálat kiterjesztésének, Patyolat-felvevőhely ki-1 alakításának lehetőségeit. A kereskedelmi szervek — figyelemmel mindkét terület munkás jellegére, ipari és üdülőterületi jelentőségére — együttműködve irányítják az áruellátást. A járási hivatal segíti a járás területén működő termelőszövetkezetek zöldség- és gyümölcstermesztését és ezzel a város ellátásának javítását. A közoktatás-közművelődés terén kölcsönösen elősegítik, hogy a területükön működő kulturális intézmények között jobb munkakapcsolat és együttműködés jöjjön létre. Támogatják^ a ki- és bejáró dolgozók művelődési igényeinek kielégítését, s hogy a községekben nagyobb teret kapjon az ismeretierjesztés. Közösen készítik elő a salgótarjáni munkás kulturális heteket, amelyen g járás öntevékeny csoportjai is részt vesznek. A városi vezetés lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a munkásszülők tehetséges gyermekei a járás területéről salgótarjáni általános iskolákban nyerjenek elhelyezést. Szorosabb kapcsolat kiépítésére törekednek az úttörőcsapatok és a városi úttörőház között. Tapasztalatcseréket, bemutató foglalkozásokat szerveznek az ifjúsági klubok között. serik a szövetkezeteknél, a magánkisiparosoknál tanuló szakmunkások helyzetét. Éveken át gond volt, ám az együttműködési szerződés értelmében kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a területükön ideiglenesen távollevő orvosok helyettesítésében. Az idén együttesen végzik a táppénzes állomány ellenőrzését.' Ugyanakkor a városi és járási egészségügyi osztály vezetői biztosítják a vezető védőnők kölcsönös tájékoztatását és együttműködését a gyermekvédelem, a népesedéspolitikai feladatok ellátásában. Meghatározták a feladatokat a testnevelés és a sport területén. A versenyprogramok egyeztetése, a közös továbbképzések szervezése az egyik feladat. Ugyanaltkor a városi sportcsarnok programjának kidolgozása során biztosítják a jelentkező igények kielégítését. Több igazgatási feladat együttes végrehajtásáról is intézkednek: így például a CSŰRI működését szeretnék kiterjeszteni a járás nagyobb községeire. (Karancslapujtő. Mátranovák, Kisterenye és Nagy oá tony). A káder- és személyzeti munkában a városi tanács végrehajtó bizottsága olyan segítséget tud adni, hogy lehetőségein belül biztosítja a járási szakemberek letelepedését elsősorban lakással. A város és a járás között létrejött együttműködési megállapodás az V. ötéves terv időszakára szól. ponti colokra ösztönözni ügyi forrásainak egynegyedét biztosítja- A támogatások egyharmadát a mezőgazdaság kapja, a többi ágazatban a vállalati beruházások pénzügyi forrásainak- -átlagosan 20 százalékát fedezi a‘ támogatás. Az átlagon felül segíti pénzügyileg az állam a vállalati beruházásokat az építőanyag-iparban, a könnyűiparban, az építőiparban, az élelmiszeriparban és a szénbányászatban. A népgazdasági terv több mint 50 olyan beruházási célt jelölt meg, amelyet az állam pénzügyileg támogat. Az építőanyag-iparban például a beruházások építési feladataihoz szükséges anyag- ellátást, a lakosság építőanyaggal való ellátásának javítását, elsősorban a kő- és kavicsbányászat, a beton- és vasbetonáruk előállítását célzó fejlesztéseket. Az építőiparban főként a nagyberuházásokat kivitelező építőipari kapacitások bővítését, a ruházati iparban a korábban megkezdett rekonstrukció folytatását, illetve befejezését, a nyomdaiparban többek között a napilapok, a folyóiratok és a könyvek előállításának bővítését, a bányászatban elsősorban a gazdaságosan működő szénbányák korszerűsítését, az érces ásványbányászat fejlesztését, a szénhidrogén-kutatást, az élelmiszeriparban a gazdaságos export növelését és a lakosság ellátásának javítását szolgáló kapacitások bővítését stbA költségvetésből eddig ingyen juttatott hozzájárulás helyett a jövőben elsősorban adókedvezményként, vagyis közvetett módon kapnak támogatást a vállalatok- Az adott beruházás nyeresége után fizetendő adó mérséklésével vagy elengedésével nyújtja az állam a pénzügyi támogatást. így érdeke a vállalatnak, hogy a beruházás minél nyereségesebb legyen, hiszen a nagyobb nyereség után fizetendő magasabb adóból többet tud elengedni az állam- Az adókedvezményt természetesen csak akkor lehet igénybe venni, amikor a beruházás megvalósul, s a többletkapacitás nyereséget hoz. Ezt az utólagos adókedvezményt azonban a Magyar Nemzeti Bank előre hitelezi, úgynevezett támogatási hitelt nyújt, amit a vállalat a beruházás üzembe helyezését követően igénvbe vehető adó- kedvezményből fizethet. Olyan esetekben, ha a fejlesztés fontos népgazdasági érdek, de annak hatékonysága nem éri el azt a szintet, amit a közvetett támogatási rendszer előír, akkor a beruházástól függetlenül keletkező vállalati nyereség adójából is kedvezményt nyújthat az állam. Vagyis ilyen esetben az állam olyan adóbevételről is lemond, amihez a beruházás megvalósítása nélkül hozzájutott volna. A támogatási kérelmeket a fejlesztésben érdekelt ágazati minisztériumok és funkcionális szervek képviselőiből álló támogatási bizottságok bírálják el. A döntést az illetékes ágazati minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium megbízásából pedig az Állami Fejlesztési Bank képviselői egyhangúlag hozzák. Egyhangú bizottsági döntés hiányában a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével és az illetékes ágazati miniszterrel egyetértésben dönt-
