Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

1

(fi* **** ■'•r»’“”'

Vidám iskolások — Bujákon

Szépen beszélő Nóra

T Á ,'Vizek városa”, a szeles Győr. ezen a tavaszon is otthona volt pár napig a szép magyar beszédnek. Amint art Kazinczy Ferenc is mondotta: ..ahol a jó gyökeret vert. ott mindig a szép készítette az utat”- Győrött tehát -készítette az utat” a szép-s a legszebben b^sz^lő na»var fiatalok között figyelmet keltett egy egyházasgergei diáklány is, Vanya Nóra. a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola in. A. osztályos tanulója- Büszkén újságolta akkor a hírt Barabás György, igazgató isVanya Nóra Kartnczy-ér- tnet kapott a szép magyar beszéd országos döntőjén. Ezt csak a legjobbak kapják, az első húsz fiatal- (Mint hírül adtuk, az Oktatási Minisztérium. a KISZ központi bizottsága. a Győr-Sopron megyei KI&Z végrehajtó bizottsága, a Győr-Sopron megyei Tanács VB mővelődés- ügyi osztálya és a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola áprilisban rendezte meg Győrött a Péchy Blanka által alapított és Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd országos döntőjét.

— Nagyon sajnáltam, hogv Péchy Blankával nem találkoztunk — jegyzi meg Vanya NóraA zsűri elnöke dr Deme László volt- a döntőn összesen hatvanötén szerepeltek. Szé- csényben, az országos döntőt megelőző Nógrád megyei versenyen. természetesen, lényegesen kisebb volt a versenyzők száma— Hogyan kell szépen beszélni?

— Nem tudom. — mosolyo- dik el Vanya Nóra. — Mindenesetre. amikor a versenyre készültem, nagyon ügyeltem arra, hogy a felolvasandó szöveget összefüggésében lássam, pontosan értsem a benne foglalt gondolatokat. Ügyelni kell továbbá a hang- súlytévesztésre. a kiejtésre- De art hiszem, mindezen túl és általában az a legfontosabb- hogy az ember szeresse a nyelvet, amelyet használ.

Igen, a nyelv szeretetével a haza és az ember szeretetéröl is bizonyságot teszünk nap mint nap. Ha a nyelvet, anyanyelvűnket szeretjük, általa juthatunk el mindahhoz, ami magyar, és ahhoz »• ami általános és emberi bzune. Aki szereti, óvjá is a nyelvet- ügyel tisztaságára, védi aa elsekelyesedéstől- A pongyola nyelvhasználat gondolkodásbeli hiányosságokról is árulkodik— De beszélgessünk még a versenyre való» felkészülésről. mindenekelőtt az általánosabb tanulság kedvéért— A szabadon választható szövegemet Aczél György. Egy elmaradt vita helyett című interjújából vettem. Ebből is A művészetek és a kísérletezés című részletet olvastam fel- Ebben irodalomról- költészetről is sok szó esik. mindez közel áll hozzám. Aczel György bonyolult gondolatokat fejez ki, amelyeket először is meg kellett értenem. Csak ezután következhettek a technikai dolgok- Én például magnót használtam- ez különösen a hangsúlytévesztésre hívja fel a figyelmet. s fényt derít a kiejtésbeli hibákra. A kötelező szöveg Fodor Andrástól volt József Attila érvényességéről— A szép magyar beszéd- természetesen- nemcsak a tiszta ejtést jelenti.

— Nem- Felhívták a mi figyelmünket is arra. hogy ezeknek a versenyeknek sem csupán a tiszta ejtés a célja, hanem inkább a gondolat minél tökéletesebb kifejezése és közvetítése- Ennek a szöveg megértése- tartalmi és formai, azaz nyelvi elemzése az alapja- Ügyelni kell arra is- hogy az ember ne legyen mesterkélt- ez szintén ronthatja a beszéd szépségét.

(tóth)

Gerencsér Miklós:

■

■

I EMLÉKE TISZTA FÓRRÁi

■

m

300 éve született ii. Rákóczi Ferenc

50.

Tgaz, mindenütt kimerült, apátiába zuhant lakosságot találtak. ennek ellenére egészen Kőszegig nyomultak előre. Tétnél elrúgták Eszterhazy Ferenc labanc tábornokot, rohamaikkal nagy riadalmat keltettek a császáriak soraiban. Bécs azonban segítséget tudott kü’deni hátrál* csana- tainak, így elegendő erőt összpontosnnattaK az ellentámadáshoz. Ráadásul Palo- csányi megbetegedett, a Bakonyban rejtőzködött tehetetlenül. A parancsnoksággal járó összes gond, felelősség, próbatétel Béri Balogh Adámra maradt. Emberfeletti áldozatvállalással iparkodott tartani a kivívott, előnyöket, ám a sokszoros túlerővel nem' bírhatott, Utánpótlás hiányában, egyre gyengülve és fogyatkozva hátrálok, de a Dunántúlt el nem hagyta. A Dráva-szögben,

4 NÓGRAD - 1976.

Vörösmartnál esett fogságba,

a császáriak hadbíróság elé állították és 1710 októberében Budán kivégerték.

Az ősz újabb súlyos csapásokat hozott a függetlenségi mozgalomra. Rákóczi már a lehetetlennel dacolva próbálta menteni a hazát. Állandóan barangol udvarával, a császáriak és a pestis kettőzött veszedelme szegődött nyomába. Közvetlen környezetéből is egyre több hívét öli meg a ragály, három generálisa is a pestis áldozata lett. A métely dél felől északra haladva már az egész országot elborította. Tatárszentgyörgy. Szolnok után Szerencsre húzódott udvarával a fejedelem, ide futottak be hozzá a ross7abbnái rosszabb hírek. Szeptember 24-én elesett Érsekújvár, a kurucok legfontosabb. legerősebb. legiobban felszerelt vára. Ezt követően Kraszna- horka, Eperjes, Bártfa is kénytelen volt megnyitni, kamójus 14., péntek

púit a vitathatatlan túlerő előtt.

Kétségbeesés lett úrrá az országon. Alig pislákolt már valami remény, csak a fejedelem bízott töretlen hittel a jövőben. Lázas iramban dolgozott, újult ambícióval kutatott külső segítség után. Alig érkezett meg Párizsból hűséges és tehetséges diplomatája, Vetéssv László, máris Nagy Péterhez küldte követségbe a kéréssel, hogy Oroszország uralkodója mihamarabb küldjön Munkácsra 3—4000 fegyverest.

Amíg az élethalálharc mentőakcióit szervezte Rákóczi, addig Becsben már arra készültek, hogy föltegyék az i-re a pontot.

ELŐZÉKENY FŐVEZÉR

Noha végső rohamra kész.ül az ellenség, neki sincsen any- nyi ereje, hogy fegwerrel csikarja ki a gyors döntést, ezért a képmutató békülé- kenység eszk'ő/'árát ismét igénybe veszi. A birodalom

Színházi esték

A makrancos hölgy

VALLÓ PÉTER RENDEZŐ

bemutatkozását az elmúlt évadban az Aranyelefánt című darabbal — azt hiszem, nem tévedek, ha ezt állítom — nem kísérte szerencse. Az előadás, ebben daramturgiai problémák is közrejátszanak, nem érte el a várt hatást, s végeredményében érdektelen volt. De már ekkor észrevehettük, hogy olyan színházi rendezővel van dolgunk, akinek sajátos látásmódja, egyéni elképzelése, sok-sok ötlete, energiája és temperamentuma van. A későbbi rendezések igazolták sejtéseinket. A kutya testamentuma, az Asztalosinduló. legutóbb a Thyl Ulenspiegel fényesen bizonyított, s mutatta azt a következetes rendezői törekvést, utat, melyet Valló Péter választott.

William Shakespeare A makrancos hölgy című vígjátékát a színházlátogató közönségnek már nem egy alkalommal volt szerencséje látni a budapesti színházakban, a televízió képernyőjén, va^y a filmvásznon. A számtalan feldolgozás után bizony merész vállalkozás volt a darabot újra bemutatni, hiszen — mint mondani szokták — már visz- szaköszön ránk. És mégsem. Olyan sajátos hangulatú, levegőjű előadást láttunk a szolnoki Szigligeti Színház előadásában, amely az ismert témát érdeklődéssel és új izgalmakkal töltötte meg. Kiderült, hogy a régi ismerősök régiek ugyan, de korántsem unt, unalmas émberek: egyéniségük, karakterük rendelkezik még olyan belső tartalékkal, amely a korábbiaknál másabb színt ragyogtat fel,' bűbájosán elszórakoztat.

AZ ÁLTALÁBAN ismert előadások makrancos Katát valamiféle megfoghatatlan, ősi női titokzatosság-fátyolba burkolták, s a megszelídítéséért folytatott Petruchio-harc már-már emberfeletti erőfeszítéseket sugallt. A szolnoki előadás ezt az éteri elvonat- koztatcttságot rombolta le, szállította — vagy inkább emelte fel? — a mindennapi emberi kapcsolatok, a szerelem és a szenvedély mélyen emberi régióiba. Kata nem eredendően zabolátlan, makrancos teremtés, hanem a környezete képmutatására. alakoskodására fullánkokkal válaszoló, önmagát természetes tudatossággal védelmező hús-vér alak. És Petruchio az igazi, egyenes férfi, a megtalált boldogság, az áldozatot is vállaló szerelem. Egymásra

legtekintélyesebb embere, az egész Európában hírneves Szavoyai Jenő tábornagy. <5 javasolja I. József császárnak, hogy ejtsék el a kegyetlenkedéseiről hírhedt Heis- tert, bízzák a magyarországi fővezérséget olyan emberre, aki magyarnak vallja magát, ugyanakkor feltétlen híve az Ausztriai Háznak. Ilyen személy sikeresebben bonthatná meg a kurucok amúgy is fogyatkozó táborát, hihetőbben hirdethetné az uralkodó, az udvar jóindulatát.

Pálffy János labanc tábornokra esett a választás. Kitűnő katona volt, eszes, művelt politikus, ő birtokolta Horváthorszóg báni méltóságát is. Kétségtelen, Szavoyai Jenő herceg osztrák szempontból alkalmasabb embert aligha választhatott.

1710. november 10-én költözött Budára az új fővezér és még aznap kibocsátotta felszólítását Magyarország vármegyéihez: ne dacoljanak tovább, haladéktalanul térjenek vissza az uralkodó iránti hűségre.

Ugyancsak november 10-én foglalt szállást Rákóc?.i családja ősi lakhelyén. , Munkácson. Előrelátó gondoskodással megerősítette az őrséget, hadiszereket és élelmet halmozott fel a várban. Ebbéli foglalatossága közben látogatta meg Károlyi Sándor. A szatmári gróf igen nvá'as -hangú leve'et kapott Pálffv- tól. s most ezt a levelet nyújtotta át a fejedelemnek.

íFolyiai]uk)

törő fenekedesük sejtet ugyan némi eleve elrendel tséget a nemek között, mégis konkrét egyéni és társadalmi helyzetben. környezetben gyökerezik. A dráma a tiszta, érdek nélküli érzelmek bátor — reneszánsz — hirdetője egy számító. vagyoni és társadalmi előítéletekkel átitatott világvan.

Jelenkori ismereteink szerint Shakespeare 1593-ban írta, sok más ismert vígjátéka — például a Szentivánéji álom — társaságában A makrancos hölgyet. Ennyi idő távolából — vetődhet fel a kérdés — van-e, lehetséges-e mához szóló gondolata. Nem elvont bölcseleti, vagy elcsépelt közhelyszerű, hanem valódi, igaz A kérdésre maga a rendező nemcsak munkájával. hanem szavakban is, megadja a legtalálóbb választ: „Ezzel a játékkal azt mondhatjuk el a mai nézőknek, hogy — ellentétben napjaink fásult kiábrándultságával — lehetséges leélni az életünket szerelmes intenzitásban is, derűs nyitottsággal embertársaink iránt.”

Valló Péter rendezői munkája, a korábbi előadásoktól első pillanatra megkülönböztető ötletét — nevezetesen a darab vándorszíntársulati előadását, amelyre Shakespeare előjátéka is utal — jeientős mértékben segítette Najmányi László díszlete. A színen végig egy ekhós szekeret látunk. Ez és környéke ad helyet a játéknak, harsány színeivel erősítve a darab vígjátéki, commedia dell’artés jellegét. A jelmezek ugyancsak jól szolgálják a rendezői elképzelést. Szabásukban és színeikben találóan igazodnak viselőjük jelleméhez, s egyben félreérthetetlenül jelzik a játék vásári korpédiák- hoz hasonló stílusát.

NEM TUDOM, hogy nagyobb kedvvel játszottak-e darabban mostanában a színészek, mint ebben. Minden szereplőn látszott az öröm és igyekezet. Ezúttal nem találok gyenge pontot sem a rendezésben, sem a színészek játékában. Csomós Mari megint kitűnő. Nem toporzékol, nem színezi túl a figurát; gondosan kidolgozott eszközökkel együttérzést kettő, kacagtató, becsülésünket kiérdemlő Katát, formál. Partnere, Piróth Gyula számomra a Makrában volt ennyire magával ragadó, lenyűgöző, mint most. Elhisszük, hogy ilyen Pet- ruchiónak még makrancos Kata sem tud ellenállni. A karakterszerepekben is csupa remeklésekkel találkozhatunk. Ügy hogy ebben az esetben a sorrend nem burkolt értékítélet, csupán elkerülhetetlen kényszerűség. Hollósi Frigyes botcsinálta kérőként fergetegesen mulatságos, hasonlókéo- pen Czibulás Péter öreg kérője. Györgyfalvay Péter, Ivánka Csaba szerelmes ifjonca, Fenyő Ervin, Simon Péter szolgája. A szelid testvér szerepében Bárdos Margit kellemes, iilúziókeltö jelenség volt. A kisebb szerepekben Benvovszkv Béla. Sarlai Imre. Lengyel István. Sebestyén Év« és id. Tatár Endre érdemelte ki a tapsot.

Sulyok László

Ünnepi hangversenyre készül a salgótarjáni zeneiskola

Mint ismeretes, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola, megyénk első zeneoktatási intézménye ebben a tanévben volt húszéves- A jeles évfordulót szép hangversenysorozattal tették , emlékezetessé, mely során felléptek az intézet »tanárai, legjobb növendékei, de hallhattuk az iskola volt nö- vendégeinek játékát is, aíkik azóta már művészi, tanári diplomát szereztek, vagy éppen a közeljövőben szereznekJól sikerült hangversenye volt a sorozatnak a zeneiskola két egykori tanára, Szánthó Lajos és Szüts Pál zeneszerzők műveiből összeállított koncert is, melyen a szerzők személyesen megjelentek.

A hangversenysorozat méltó befejezésének ígérkezik az a hangverseny, melyat szombaton 18 órakor tarta-, nak a József Attila megyei Művelődési Központban, Ezúttal a város két reprezenta• tív zenei együttese, a városi szimfonikus zenekar és a pedagóguskórus fellépése ígér szép zenei élményt- A zenekar és énekkar léte, működése különben is szorosan ösz- szefügg a húszéves zeneiskola munkájával, így illő is, hogy az évforduló jegyében közös fellépéssel ünnepeljéic a zeneiskola születésnapját.

Az ünnepi hangverseny szólistái a zeneiskola tanárai közű] kerülnek ki. Kmetty Józsefné Pergo’esi G-dúr fuvolaversenyét, Farkas Erzsébet J. S. Bach C-moll gordonkaversenyét játssza- Bacn híres D-rnoil kettősversenyének szólistái Torják Vilmos és Sándor Lász’ó lesznek, míg Mozart. D-dúr hegedűversenyét Füzes Zsigmond játssza- Az énekkar Virág László vezényletével Vivaldi Gloria-t^ieiét énekli a Mag- nificatbói, valamint Maros Rudolf Ecseri lakodalmasát adja előMai tévéajánlatunk

Pénteken 18 órakor láthatjuk a Harminc év békében című kisfiimet, amely az Országos Béketanács vándorkiállítása fotódokumentuma nyomán nem kisebb feladatra vállalkozik, mint az elmúlt harminc év tükrében a szocialista Magyarország kialakulásának nyomon követésére. 18.35-kor Balogh Mária Tarr Józseffel, az Országos Tervhivatal beruházási főosztályának vezetőjével beszélget a gyorsított beruházások szükségességéről, a „Zöld utat” című sorozatban. 20-05-kor Varga Katalin, „Barátom, Bonca” című tévéjátéka kerül színesben a tévénézők elé. 21.55- kor Illés Endre műsorát láthatjuk 1 Krétarajz Ambrus Zoltánról címmel.

\ liarionyagyárban

/snieretterjeszl ő élőn dúsuk

A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyára az idén jelentős pénzösszeget á'doz a tudományos ismeretterjesztésre- Az új gazdasági szabályozók jobb megismerése céljából a lelső- és - középszintű vezetők részére 15 előadásból álló sorozatot szerveztek Az előadásokra meghívták a szomszédos FÜTŐ- BER-gyár és a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemének vezetőit is- A helyi általános iskolával együttműködve nyolc előadásból álló szülők akadémiája sorozatot szerveztek a gyár dolgozóinak részvételével.. A rriunkásaka- démia előadásait az üzemben kéthetenként tartják. Az előadássorozatban ifjúságpolitikai, egészségügyi, munkajogi és általános politikai kérdéskörök szerepelnek- A sorozat hatodik előadását május 12-én Gyökér Sándor igazgató tartotta Erkölcs és jog, jog és kötelesség a munkában címmel.

r- -