Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

Selben Sándor 1910-től dolgozik a Volán 2. számú Vállalat salgótarjáni telepén. Kez­detben egy öreg Csepel teherautót kapott, majd vezetett billenőplatós ZIL-t, nyoleton- nás MAZ-t még végül egy hatalmas, 15 tonnás Tátra teherautóra került. Váltótársával, Fodor Istvánnal éjjel-nappal a volánnál ülnek. Nemrég készült el a családi háza Kis- hartyánban, szabad idejében a kerítést építi. Seibcn Sándor jó munkája elismeréséül az elmúlt évben kiváló dolgozó lett Tavasz a mocsáron MÁJUSRA A JÓSZÁG a .tehenek a Lányhegy felé. a beszélgetésre, így Talán az illat csalogatta őket? ta a gondolatokat­folyt&t­majd szétveti az ólat a nyug­talanságtól- Végképp ráun az ólban töltött hosszú téli tét­lenségre. A szabadba vágya- fiatalember, testsúlya is te- kozik. A szügyi határban a ta­vasz is illatosabb, mint má — Kevés most a tehén a PLEVA ISTVÁN már nem faluban. A tej pedig nagyon kéne. Valamikor' ezen a ré­ten száznál is több jószág le­gelt. Igaz, akkor erre a Du­dáska felé, meg amott, fent, az akácos alatt is virított a kintélyes- Nyugdíj előtt mun­kája a szeszfőzdéhez kötöt­te- Nem szokta a rohangá­lt- És lehet, hogy éppen ezt voltak^tekintettel* Energiával rét' Most teljesen elpiszkoso- erzik az állatok, ezért olyan mentek amerre lit- dott' Pedig kellene a tej' Nem nyugtalanok. A Lányhegyen , Elö] t hé mögö,tte a akarnak bajlódni sem a le­szagos ibolya nyílik- Azt tart- boriak Fidssen miSh! so- gelöve1' jak, abból származik, amit ^m ' egy szép szügyi leány hulla]. Töröknének tott e1 amikor torok rab- oldaIan mozdulnia sem szipa fűztek itt «haltak a ]ett pievának meg izzadásig legelésző állatokat- A szüzek búvóhelyet, ha jam- fut L h megfordítsa a kó- ............ í '.car mH maffvar lanví»r,t. 0,7 . ... hasem kívánnának megállni. a legelő másik kel­sem a tehénnel az emberek. ELHALLGATOTT, nézte a gelésző állatokat- A ma­gáén állt meg a tekintete- Ar­..... , -t ' ’ ' j. r- uuey lllCglUlUHOÜ Ct rVU «íai/ mvb a. ivrnuiviu z »1 — csal jött magyar lányért- És sz^ldkat. Mégis, mintha kedve cán a gondolata, hogy vala­ez a legszebbik - ibolyát teIlene az egészben. Még de ....................................... ..................­s zedve felejtve a veszélyt, rült is a nagy lótás-futáson- hene volt, most pedig ezzel rabszijra került- Ijedteben olyan szeretetóel beszélt az az pwvpI is heéri. Masvaráz­elhullatva csokrát gyökere- .zett az erdei virág, amely­nek messze érződik az illata. — Nem tudnak betelni a Aztán ott van a Lányhegy- szabadsággal. Ezek egészsé­gyel szemben, a Dudáska. Ké- ges jószágok--, nyesen tartja magát és egy kilátóval is megoldották a ,s ­térképészek. Az oldalán ga- ] ■ 'tizenkettő éT tizennyolc li­1 agony a és kökényes virít. P tlzenkett0 63 tizennyolc ti Mert valamikor legelő volt ar­mikor neki is kettő-három te­hene volt, most pedig ezze az az eggyel is beéri- Magyaráz­kodott : — Én már öreg vagyok. Nyugdíjas, elég ezzel az egy- gyel is foglalkozni. Inkább a fiataloknak kéne, mert meg- Kereste a gulyában a saját- éri, jól fizetnek most a te- magyartarka- Na- jért­Az állatok megint nekiló- ,ter között fej tőle. Helyben, dúltak a hegynek. Elébük , . ,. .... a községben méri ki naponta kellett állni, hogy megszok­ta is- Most Pedig vadbuvo. a tejet. viszik a sokgyereke- ják, réten az ő birodalmuk. . e,....az. a acoson u, a te- seiínek az idősebbeknek, vé- ahol kövér a fű és fénylik a is jut. Rétre fordította a kó- ideje ?i szőlő körül az orgona is 'virágját kínálja Lehet a kat­P^dÍS kÖ' szálókat- Volt egy kis vérré hízott a rét. Meg az öreg gémes is kevélyebb, mint szokott. Mindezt megérzi az ólját megunt jószág, ha jóval túl a Fekete-patakon van is Szügy- Ezek a jószágok nem a közösben, hanem a háztá­jiban élnek. Szűkebb. meg sö-, tétebb istállóban, érthető tú­réi meitlenségük- Mintha tud­nák azt is, hogy értékesek, amit a fülükbe csiptetett ki­csiny, kék táblák is jelez­nek. Leolvasható erről, hogy betegségtől mentesek, és, ha gondoskodnak róluk, tisztes­séggel megtérítik az árát a ve­lük való törődésnek­gül a saját családjának nem napfény- Pleva’ István erre szoktatja őket­Bubái Gyula Intézkedések a beruházások javítására A KÖZELMÚLTBAN az építőipari aktíva értekezleten, a megyei, majd Salgótarjánban a városi pártbizottság ülésén részletesen fog­lalkoztak a beruházásokkal. De ez a kérdés napirendre került a járási, városi pártbizott­sági üléseken, a tanácsüléseken és szinte mindenütt, ahol az V. ötéves terv feladata­it és az első negyedév tapasztalatait^ vitat­tak meg. Mindezek után levonható az.a kö­vetkeztetés, hogy megyénk gazdálkodásában a legnagyobb feszültségek a beruházási te­vékenységben tapasztalhatók. Ha valaki azt mondja, hogy bajban van az építőipar, lassan haladnak az építkezé­sekkel, akkor nem téved. De ezzel az igaz­ságnak csak a felét mondtuk ki. Vontatot­tan halad a beruházások előkészítése is. Ez azt jelenti, hogy több fontos létesítmény ügyében ugyan már döntöttek, mindenki tudja, hogy fontos a munka, sürget a . ha­táridő, de nem készültek el a tervek. Vagy ha van műszaki terv, nincs költségvetés. De ha mindez adott, akkor nem szerződik a kivi­telező, mert nem tudnak megegyezni a technológiában, vagy véleménykülönbség ke­letkezett az alvállalkozó miatt. Írásos jelentések és konkrét példák nyo­mán több testületi ülésen megállapították, hogy a beruházásokban résztvevők között az összhang továbbra sem kielégítő. Pedig ha nincs összhang, ha nem a népgazdasági ér­dek, hanem kizárólag a vállalati, vagy netán az egyéni érdek szerint cselekszenek, akkor majdnem mindig lehet okot és magyaráza­tot találni, hogy miért nem kezdik a beru­házást vagy miért nem haladnak, miért ké­sik az átadás. Tudjuk és elismerjük, hogy az idén is szépül, gazdagodik megyénk Üjabb lakáso­kat építenek a megyeszékhelyen, Balassa­gyarmaton és Nagybátonyban. Romhányban folytatják az építési kerámiagyár bővítését. Több hagyományos ipari üzemünk korszerű­sítésén, bővítésén dolgoznak. . De az igé­nyeknél és a lehetőségeknél lassabban, gyengébb minőségben, mégis nem ritkán drágábban. A tanácsi beruházásokból az első ne­gyedévben 44 millió forint értékű valósult meg. De ez az éves előirányzatnak csak 8,7 százaléka. Tizenkét jelentős áthúzódó beru­házásból eddig csak hármat adtak át: a salgótarjáni sportcsarnokot, a nagybátonyi 85 lakást és a pásztói ivodát. Salgótarján 1976—77-es lakásátadási tervét veszélyezteti az Arany János úti hegyoldal csúszása mi­atti huzavona, Balassagyarmaton pedig a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lakásépítési lemaradása okoz feszültséget és zavart. Különösen a két városban. nagyon rossz a tanácsi beruházások eddigi teljesíté­se. Gyakran elhangzik a védekedés: az ötéves terv elején tartunk, sokáig bizonytalanság­ban éltünk, hogy hol, mi épül, mire. meny­nyi pénz lesz. Minden illetékes régen tudja, hogy például Pásztón milyen iskola, torna­terem és diákotthon épül. De többszöri vál­toztatás és sürgetés után, csak a közelmúlt­ban jelölték ki a fontos építkezés helyét. Mindezt a sok gondot, hiányosságot május 7-én a megyei tanács tervgazdasági bizottsá­gának ülésén hallottuk. Nem hibaleltár készítése miatt mentünk a megyei tanácsra, hanem sokkal inkább a feladatok megoldásának módjára kerestünk választ. Vajon a tanácskozás után milyen intézkedés történik? A megyei tanács következő ülése elé ha­tározati javaslatot terjesztenek beruházási operatív bizottság alakítására és hatósági felhatalmazást kérnek működésére. A bizott­ság egyik legfontosabb feladata: a beruhá­zási kapacitás egyensúlyának megteremtése. A vállalati és a tanácsi fejlesztések döntő többsége ügyében határoztak, a terveket el­fogadták, a pénzügyi fedezetről gondoskod­tak. A megye megfelelő kapacitással rendel­kezik az V. ötéves tervben szereplő bem- házások megvalósításához. De egyik-másik kedvezőnek ítélt beruházásra három-négy kivitelező is vár. Ám amelyik építkezést már el kellett volna kezdeni, arra nem haj­landók szerződést kötni. A beruházási operatív bizottság felhatal­mazást kap a kapacitás kihasználásának vizsgálatára. Számon kéri az egységeket, hogy mit vállaltak és mire jelölhetők ki. Fontosság és sürgősség szerint rangsorol­hatja a beruházásokat. Megyei és megyén kívüli szervek — szakértők, a felügyeleti szerv, a minisztérium, az ügyészség — se­gítségét, közreműködését kérheti. A bizott­ság a vitás ügyekben közvetítő, egyeztető feladatot vállalhat, közérdekből a döntést sürgetheti. Ellenőrzi a szerződéses fegyelem betartását, számon kér és beszámoltat, mu­lasztás esetén személyi felelősségre vonásra javaslatot tesz. A beruházási operatív bizott­ság a központi akaratot, a népgazdasági és megyei érdeket képviseli. Ezt az alapelvet veszik figyelembe a bizottság tagjainak ki­választásánál és a működés során. AZ OPERATÍV bizottság nem vállalhatja magára a beruházó, a bonyolító, a tervező és a kivitelező munkáját és felelősségét, de minden törvényes eszközt kihasznál a be­ruházási tevékenység javítására. Minden ér­dekelt félnek az új követelményekhez’, az új helyzethez kell alkalmazkodni. A feladatok reálisak és megoldhatók, ha a Központi Bi­zottság 1975. november 26—27-i határozata szerint dolgoznak, ha az erőt a cselekvési progr&mban meghatározott feladatok megva­lósítására összpontosítják. F. L,. Statisztikai adatok az ifjúságról A Központi Statisztikai Hi- tűnik, hogy hazánk minden gyedik tudományos kutató, tíz vatal és az Állami Ifjúsági második állampolgára 30 éven szocialista brigádtag közül Bizottság közös szerkesztésé- aluli, vagy éppen csak betol- három a fiatalok korosztá- ben, a Statisztikai Kiadó Vál- tötte 30. életévét- Oktatási lyába sorolható. lala,t gondozásában most meg- intézményeink nappali tago- ifjúsági törvény ame­jelent kiadvány bemutatja, zatain másfél millió diák ta- iyet az országgyűlés 1971 szep- hogv milyen változások tör- nul, a munkaerő-utánpótlás temberében hagyott jóvá iga- téntek az ifjúság élet- és úgyszólván egyedüli forrása zoita bevezetésének helyes- munkakörülményeiben, okta- a felnövekvő ifjúság- Egy-és segét jól szolgálja a párt a tásában, szakképzésében, mű- háromnegyed millió dolgozó, í-^oeíalista állam ifjúsáspoli- velődésében. vagyis az aktív keresők egy-* A statisztikai adagokból ki- harmada fiatal. Minden ne­Megállapodás van a háztáji gazdák között, hogy napjá­ban felváltva ketten mennek őrizni az állatokat, amíg reggeltől délutánig a lege­lőn tartózkodnak- Szép élet a pásztorélet, de annak han­gulata is van, amikor esz­tendőt nyitnak a réten. Üde még a fű, friss a sok illattól kevert levegő. Nemcsak az ember, a jószág is bódul tő­le. Egyszerre akarja felfalni ami előtte van és szédeleg, amerre a szeme lát- Az idén úgy esett a sor­solás, hogy Pleva István nyug­díjas hajtott ki az első na­pon, Török Jánosné segítségé­vel. Pleva az út mentén kí­sérte a legelésző állatokat. Törökné pedig a Dudáska fe­lőli részen vigyázott, mert a Mocsár és a hegy között egy szép málnás is van- Kárt te­hetnek benne az állatok- Nem is arra volt a baj, hanem ahol Pleva őrködött. Mentek *.WWV\\\\\N\\\\\VNV>XV\V\\\\\\V\\\X\W,\WW\.\.\X\\VS\\\\V.VVW* Ahogy így visszaemléke­zik, az első két hét- az volt a legnehezebb. Ülni az asztal­nál és postosan jegyezni a tudnivalókat. Mindezt olyan embernek- aki így nyoic-ki- lenc órára legalább már egy­szer végigjárja a szerelőszala­got­Megbarátkozott a gondolattal Időre tanításra szorul.- — A tanulócsoportban sok­iikáját. A szocialista állam sokrétű gondoskodással — ösztöndíjakkal, előkészítő tan­folyamokkal. a ko'légiumi há­lózat fejlesztésével, az isko­lák színvonalbeli különbsé­gének fokozatos megszűnte­féle ember van- Sokfajta ta- ^sével _ £ü elö fizika naccsal* tapasztalattal le* ‘ ­.. . idpasziaiditdi le | dol zó gyermekeinek to­szűrne gazdagabbak; amikor , vá*b lás -t. A mo&tani lan_ hazamdulunk- Az mar rajtunk . , . .... . — ... puhpn mar u-/ aHalanns ic .11. múlik, mit*' hogyan sikerül majd hasznosítanunk. . A --házi feladat" most égj Mosolyog. rül túljutni a nehezén? , . — Annak is mondhatnám... — Nem gondolt még arra Most mar megmondom, az Mert azt mindenképpen meg- hogy a válasz az igazgatónál, taggyűlés előkészítése. meg is megfordult a fejemben, tanultuk, hogy csak gondosan a főmérnöknél, a pártbizott- szervezése, lebonyolítása. So- hogy itthagyok csapot-papot készített, szép munkát adjunk sági titkárnál van? kat gyakorolt otthoni tenni­és megyek vissza az üzembe- k; a kezünkből! — Csakhogy az embereket való. Most Kotroczo Béla, Arra sem volt ideje a gon- Hibát hoztak helyre- Igaz- mindenekelőtt a közvetlen kicsit drukkol, dolatnak- hogy gyökeret fog- a t>aj i készülékekhez szűk- környezetük helyzete, váltó- — Szeretném jól megcsi- jon. Olyan gyorsan lett sem- séges üveg minőségével volt. zásai érdeklik elsősorban... nálni... A téma? Egy határo- mivé. ahogyan támadt- Kot- Mégis a gyáriak igazították S erre azoktól kérnek- azok- zat feldolgozása- Én a Köz- roczó Béla, a Lampart ZIM helyre- tói várnak választ- akik ott Ponti Bizottság tavaly no­salgotarja.ni gyaranak minő- _ Mert tudja, hogy van az? teszik a dolgukat, ahol ők vemberi határozatát válasz­ségellenőrző csoportvezetője Ha egyszer' valamit elválla- maguk... Aki közülük nőtt tottam... A hatékonyságnál, lassan befejezi az othonapos lunk, azért mi felelünk! Még ki. közülük való... a termelékenységnél- a minő­pártiskolát. akkor is, ha nem mi gyártjuk gj még valami megfordult ségnél aligha van most aktuáli­k az alkatrészek mindegyikét... Kotroczo Béla fejében- sabb téma nálunk, a ZIM­Ul az asztalnál, s beszél- y — Sok embert ma még ben... Hogy mi a munkám a csak a saját gondjai foglal- ^ gyárban? Tiaenketten. tizen- A partnak öt esztendeje koztatnak... Az történetesen. Most. hogy túl van a nehe­hárman vagyunk együtt- gáz- tagja- Volt pártcsoportveze- hogy mikor fizetik á nyere- zén. egyéb terveket is forgat­ás elektromos tűzhelyeket el- tő. propagandista és most séget, mennyi jut a boríték- Mind gyakrabban jut eszébe lenőrzünk... másfél éve pártvezetőségi tag- ba° ’ Mindez fontos kérdés. a pártbizottsági titkár tana­Immár tizeinkét esztendeje- Amikor a pártiskolát először tudom- De az sem lehet mel- csa: hogy Kotroczo Béla a gyár- szóba hozták- már akkor, j^kes. hogy mennyi jut fej- — Aztán gyűjtsön össze ban van- Sok ezer tűzhelyet, megbarátkozott a gondolattal, lesztésre- a következő évi za- annyi tudományt. hogy ele- megszámlálhatalan mennyi- hogv tanulnia kell. vartalan munka és nyereség Eendő legyen az esti egyetemi ségű alkatrészt ellenőrzött- — Aki emberekkel- ér- alapozására... A mi dolgunk, induláshoz. — Rutinmunka? deklődő emberekkel van kö. — Lehet, hogy valamikor rülvéve, annak sok mindent aa volt> rutinmunka. Ma már ismernie kell. Különben, aligha jutnánk messzire ve- hogy tud választ adni a körű­ié. A készülékeket exportra lőtte csapkodó kérdésekre? küldjük. Az NSZK partner a kérdésekben pedig nincs igen kényes... Észreveszik, hiány. Miért maradt el a szóvá teszik a legapróbb hi- gyár a negyedéves tevvel? bát is-... Miért nincs megfelelő külföl­Faggatom az utazásról- di piacuk a tűzhelyeknek? Az irányítani, soha nem tartozott amit az NSZK-ba tett- alkatrésszel* a munkaerő"át- az egyszerű dolgok közé- Ezért-— Tanulmányút? csoportosítással vajon sike- aztán a -.tanító” is időről­a kommunisták dolga, hogy megértessük ezt mindenki­vel. S tudja- ez egészen vilá gosan itt alakult a pártiskolán... X Embereket nevelni- taníta ni. a pártmunkát szervezni Az idén mégsem jelentke­zett­— A feleségem is tanul a ki bennem számviteli főiskolán- Így egy kicsit több jut rám az otthoni terhekből. Ha befe­jezi. akkor kez-dem.,.. folyta­tom újra é” . Vincze Istvánnc évben már az általános isko­lások 30 százaléka, a szak­munkástanulók 100 százalé­ka, a felsőoktatási intézetek hallgatóinak pedig 67 száza­léka részesül kedvezményes étkezésben- Minden ötödik kö­zépiskolás, minden második egyetemista és főiskolás kol. légista, a felsőoktatási inté­zetek hallgatóinak több mint 80 százaléka részesül . ösz­töndíjban, állami támogatás­ban. A megjelent gyermek- és ifjúsági könyvek száma 25 százalékkal, a példánvs ám 50 százalékkal nőtt 1960 óta. 2800 klubban, 10 000 szak­körben, művészeti csoport­ban több százezer fiatal tölti szabad idejét. Kedvezően változott az if­júsági turizmus helyzete is. Négy év alatt kétszeresere nőtt az országjáró-táborozó, üdülő fiatalok és 150 000-re emelkedett a csapattáboro­záson részt vevő úttörők szá­ma- A központi ifjúsági alap­ból évente 50 000 fiatal üdülé­séhez nyújtanak kedvez­ményt, az országjáró fiatalok pedig évente äöO 000 étkezési és szállásutalványt válthat­nak be. NÓGRÁD — 1976. május 14., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom