Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-13 / 112. szám
Műfordítás Néhány megjegyzés a salgótarjáni tőiskolások eszmei-politikai neveléséről Váci Mihály írta: "Ügy éltem ém ahogy itt élni kell, ahogy érdemes élni 1’’ Ha valaki a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nevét hallja bizonyára mindenre inkább gondok csak a művészetre nem- Mindenekelőtt a szakemberképzésre gondolhat az- aki erről a főiskoláról hall. Joggal’ hiszen az intézmény — s ezen belül a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozata — annak a társadalmi követelménynek kíván eleget tenni- amely tőle a kommunista szakember“1'’. o'van üzemgazdasági, vállalatgazdálkodási szakemberek kép- aését várja> akik ismerik és értik a társadalom előtt álló feladatokat. — E meghatározásban is benne vám hogy kommunista szakembereket kívánunk képezni — jegyzi meg Lons- ták László, a salgótarjáni tagozat vezetője- — Tehát a szakmai kérdéseken, illetve képzésen túl súlyt helyezünk arra’ hogy hallgatóink politikai-ideológiai nevelését is mind magasabb szinten valósítsuk megDr Molnár Pál> előterjesztésében volt napirenden a közelmúltban az a jelentés’ amely a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozata hallgatóinak politikai-ideológiai nevelését elemezte. s határozta meg a jövő feladatait. Dr- Molnár Pál, a tagozat nevelési bizottságának elnöke. Természetesen. nincs mód arra- hogy akárcsak vázlatosan is szóljunk erről a nevelésnek szir.te minden szektorát, átfogó anyagról- amely önkritikus vonásokkal is bír' k gazdag elemzést tartalmaz. Mindez biztosítékot jelent arra. hogy a tagozaton mind hatékonyabbá váljon a hallgatók politikai-ideológiai nevelése- Többi között elemzi a főiskola keretében fö’vó politikai-ideológiai nevelés formáit, hatékonyságát- Szól a marxizmus—leninizmus oktatásáról- a szak- és alaptárgyak keretében folyó oktató-nevelő munkáról- a nevelési lehetőségek érvényesítéséről az oktató-nevelő tevékenységben. Tartalmazza a tanítási órán kívüli nevelőmunka formáit és tartalmát’ s jellemzést nyújt a hallgatók politikai-világnézeti. erkölcsi arculatának főbb jellemzőiről- Természetesen. megszabja a további feladatokat is— A neveiőtevékenységünk- ben még meglévő hiányok ellenére úgy véljük, s ezt ilyen irányú vizsgálódásaink is alátámasztották’ hogy ideológiai nevelésünk iránya jó. — .jegyzi meg Lonsták László- — Hallgatóink alapjaiban helyesen értelmezik az ideolól giai- politikai kérdéseket. Érdeklődnek a hazafiság és proletár internacionalizmus kérdései’ és egyéb politikai, ideológiai kérdések iránt- Gondjaink közül főként azt említeném, hogy az oktatógárdánk mintegy hetven százaléka harminc éven aluli- tehát viszonylag kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Ez természetesen, felvet bizonyos kérdéseket’ s különösen a korábbiakban, például erőteljesebben kellett küzdenünk azért- hogy az oktató-nevelő tevékenységet egységesen értelmezzék, egységben lássák- Azt hiszem- ebben történt már előrelépés az utóbbi időbenAz elemzés tanúsága szerint- a marxizmus—leninizmus intézményes oktatása a tagozaton — a hiányosságok ellenére (például a marxizmus három elemének alkotó módon történő felhasználására kevés a lehetősé?) — iói szolgálja a nevelés céljait. Az egyes tanszéki csoportok keretében folyó oktató-nevelő munkában pedig igen naav szerep jut a tantárgyi programoknak- jegyzeteknek a nevelési célok megvalósításában. Ezek összhangban vannak a párt gazdaságoolitiká- jával- oktatáspolitikájával- A tanítási órán kívüli nevelő- munka formáiról és tartalmáról szólva- az elemzés részletesen foglalkozik a nyári és évközi szakmai gyakorlatokkal. a tanulmányi kirándulások- illetve tudományos diákkörök (TDK) tevékenységével- A hallgatók szakmai nevelésében, eszmei-politikai fejlődésében mindezek nagy szerepet töltenek be- Különösen fontosak e szempontból a szakmai gyakorlatok- a kapcsolatok kialakítása az üzemekkel- vállalatokkal- intézményekkel. A TDK-tevé- kenység — bár rövid múltra visszatekintő tagozatról van szó — szintén mondhat magáénak szép eredményeket. Ez utóbbinál szükség volna arra, hogy a hallgatók mind nagyobb számban vegyenek részt a TDK-mozgalomban- szükségesnek látszik a TDK- versenyek évenkénti megrendezése. S természetesen, a mennyiségi követelmények helyett mindinkább a tartalmi tevékenység javítására lehetne törekedni- Fiatal tagozatról lévén szó- külön is érdeklődésre tarthat számot az a kérdésvajon a szakmai képzésen túl hogyan veszik ki részüket a hasznos közösségi munkából a salgótarjáni főiskolai hallgatók? Úgy tűnik, a főiskola, iljetve a KISZ által szervezett- rendezvények érdeklődést keltenek a megyeszékhelyen- különösen az ifjúság körében- A hallgatók társadalmi munkaakciókban eredményesen tevékenvkedtek’ például a salgótarjáni öblös- üveggyárban- a pásztói tsz- ben, az építőiparban. A város kulturális életében és sportjában is mindinkább részt vesznek a főiskola hallgatói. Ügy tűnik, azonban, hogy a hallgatók kötődését a városhoz, a megyéhez a jövőben még inkább erősíteni kel! Ebijén- természetesen- nemcsak a tagozatnák van tennivalója; Legalább olyan fontos- hogy más városi- megyei szervek, intézmények ig kezdeményezzenek. igényeljék a főiskolai hallgatók részvételét a munkában. A hallgatók részéről a hajlandóság mesv szemenően adott. T. E. tévéajánlatunk Mai 81.55: Örményország földjén Örményország földünk egyik legősibb kultúrtertilete. A közös örmény—magyar régészcsoport kutatómunkájával induló film bemutatja a vidék legősibb történetének azt a szakaszát, amely aZ ősemberi leletektől a világon egyedülálló, épségben kiásott bronzkori falvakon át, egészen a kereszténység felvételéig és az örmény írásbeliség megjelenéséig terjed. Páratlanul érdekes képeket láthatunk a feltárt örmény települések anyagáról. A Garni- ban, Geraban folyó ásatások területén örmény palota, temetkezési hely, lakóhely vall az' évezredekkel ezelőtti Örményországról. népének kultúrájáról, szokásairól, életéről. Gerencsér Miklós: 5 EMLÉKE 300 éve született ll. Rákóczi ferenc / 49 Kassa és Érsekújvár meg- erúsí ea.- halaszthatatlanHiába a sarki hidegekkel dühöngő tél- a pestis- a leírhatatlan ínség, nem szünetelhetett a hadakozás. Bercsényi Miklóst. Kassa megerősítésére küldte a fejedelem, maga pedig Érsekújvár felmentésére vállalkozott. De a két fő erősség között útjában állt Sickingen- a nógrádi Vadkertnél telelő osztrák tábornok serege. Nem lehetett megkerülni. Rákóczi Nógrádba vezette csapatait- s más erőkkel együtt Kálión hirdetett gyülekezőt ütközetre- Bajtársias parancsnokhoz illően osztozott katonái nélkülözésében, a fagyos földön hált. nyomorúságos kalyibában húzta meg magát a hóvihar elől. A Poltavánál szétvert svédek közül néhány század a zsoldjáha szegődött, lengyelek is csatlakoztak hozzá, ezért nemcsak magyarul- de latinul- franciául is elmondta buzdító beszédét a csata előtt- Dermesztő- hidegüen próuáit lekesedést önteni a katonákbaJanuár 22-én reggel indult meg a kuruc sereg Kallóról Romhány felé- Elszántan vetették magukat a császáriakra- Karnyújtásnyira voltak csupán a győzelemtől- amikor a katonák idő előtt zsákmányolni kezdtek - az ellenség táborában. Megint kicsúszott Rákóczi kezéből a diadal. A Romhány—Vádkert térségében lezajlott ütközet e'dön- tetlen maradt, s mint ilyenkor szokás- mindkét fél ma gát tekintette győztesnek. E felemás kimenetel ellenére megnyílt az út Érsekújvárig és a fejedelemnek sikerült, segítséget vinnie a nyugati főerősségbeAmit csak nélkülözni tudtak a vészes ínségben- azt átengedték Érsekújvár nyomorgó védőinek. Maga a fejedelem is ott volt az élelmet szállító kát mák között, nyeregkápáján hordva a gabonával teli zsákokat- Ilyen helyzetben talált rá a Bour- bon-párti spanyol követ- aki elhozta P.ákoczina'; az Arany- gyapjas rend jelvényét- • Napról napra jobban romlik a he'-yzet- vele együtt az elcsigázott hadsereg hanguia-. ta is- Február 13-án kegyelemre megadta magát a teljesen kimerült Lőcse. Krasznahorkát viszont változatlan önfeláldozással védelmezte Andróssv György maroknyi serege. CS?kÚ?.V min* csényi katonái. .A fejedelem elszán: < eiseggei ke I versenyre az -novel. Erőt Keneu gyűjtenie, e célból levonult az Alföldre Udvarát Ceglédre helyezi, onnan Jászberénybe, mozgósítani próbálja a hátország maradd <*,-*0. egybegyűjtögeti a sereg roncsait. Április elején megint Eger a székhelye, de itt sincs maradása az osztrákok közelsége miatt, ezért Hevesre telepíti át udvarát. Nem könyörült' 4 NÓGRAD — 1976. május 13., csütörtök Országos első Zara Melinda Amikor Nógrádszakálban Zaráékat kerestem, egy idősebb néni készséggel adott útbaigazítást- Az egész falu büszke Melindára. Mindenki örül a szép sikernek. Igen- Melinda bizonyítóit! A közelmúltban a Petőfi- adón Kertész Zsuzsa a Puskintól Csehovig műsor vezetője ismertette a döntőbe jutott hat versenyző nevát. akik az ország előtt mérték össze tudásukat- A versenyzők között örömmel hallottuk Zara Melinda nevét, aki remek .teljesítménnyel megnyerte az egyórás szellemi tornál- A versenyről, az előzményekről Zaráék lakásán beszélgettünk. — Milyen érzés országos elsőnek lenni? — A legjobb! Igazán nagyon örülök, hogy az első helyen végeztem — mondta Melinda. — Úgy tudom, hogy a versenyt az Iskolarádió és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság közösen hirdette meg. Mikor figyelt fel a verseny- felhívásra? — Orosztanárnőm, Nagybégányi Enid hívta fel rá a figyelmem’ Tudta, hogy szeretem az irodalmat, verseket Mondta, hogy próbálkozzam- f A versenyzőknek minden hónapban egy verset, vagy egy prózai művet kellett lefordítani oroszról magyarra. — Melyik sikerült a legjobban? — Mindjárt az első. Szeptemberben Puskin egyik versét kellett lefordítani. Ügy érzem, hogy ez volt a legjobb. — Es a legnehezebb? — Decemberben nagyon sokat dolgoztam a Nyekraszov- verssel. Időmértékes vers volt, és nagymértékben megnehezítette a fordítástAz amo'őr műfordítók legjobban sikerült fordításait a Szovjetunió melléklete közölte. Melinda első szellemi keresete az a 150 forint, amit a megjelent fordítás tiszteletdijáért kapott. A középdöntőn és a döntőn a műfordítás mellett irodalmi, zenei kérdések is elhangzottak’ — Igen- A versenynek az egyik legnagyobb értéke az volt, hogy egy év alatt tervszerűen megismerhettem a szovjet irodalom jelentős részét: Puskintól Csehovig— Az első díj: kéthetes szovjetunióbeli utazás. Mit vár ettől az úttól7 — Szeretném a nyelvismeretemet tovább fejleszteni. Fiatalokkal barátságot kötni. Az iskolával már jártam a Szovjetunióban- Akkor nagyon sok kellemes élménynyel tértem haza- Bízom benne, hogy a nyáron is így lesz Zara Melinda a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium orosz tagozatos osztályába jár. Az idén érettségizik. Búcsút mond annak az iskolának, ahol igazán megszeretett egy nyelvet, ameiy a pályaválasztását is befolyásolja. — Orosz—magyar szakos tanárnő szeretnék lenni. Több száz diák küldte be rendszeresen fordításait az amatőr műfordítók egy évig .tartó országos versenyére. Közülük került ki a győztes: a nógrádszakáli Zara Melinda! Sz, .F. Fagyejev, a jóira dalom írója Húsz évvel ezelőtt, 1956 május 13-án halt meg — 55 éves korában — Aiekszandr Fagyejev szovjet-orosz regényíró, elbeszélő- Apja falusi tanító volt, és részt vett az önkényuralom elleni harcban- Fagyejev 1918- ban belépett a kommunista pártba, és fegyverré! a kézben küzdött Kolcsak fehérgárdistái ellen- 1919 és 1921 között partizánosztagban, majd a Vörös Hadsereg soraiban harcolt; ezeknek az éveknek gazdag élményei ihlették később első elbeszéléseit és regényeit. 1921 márciusában a fehérek által elfoglalt kronstadti erőd visszafoglalásakor súlyosan megsebesült. Az 1920-as évek első felében pártmunkás, majd újságíró volt, és hamarosan fontos szerepet játszott a szovjet irodalmi élet kialakításában is- A második vi- 'ágháb'orú kitörésekor a szovjet írószövetség e ső titkáraként dolgozottra.iV a tavasz sem, a vári kike et helyett tovább tartott az ítéletidő, viharok, áradások nehezítették dolga', ráadásul sáskajárás ' szakad' az ország nyakára. Mégis. hogy úrrá legye-: valamiképp a tengernyi gon- aor, visszatért Munkácsra ahol fo!keres>e Ulbrich báró, Nagy Péter követe. Biztosította öt a car változatlan m- indu’atáról. aki azonban katonai segítséget nem n.vúitha- tott. mert ha szét is zúzták a svédeket PoHavanál, Oroszország csak hatalmas áldozatok árán kerekedett fe’ü'. időre van szüksége, amíg ösz- szeszedi magát Ha ez megtörténik. Nagy Péíerne: gond.ia lesz. Magyarország megsegítésére. Addig is. ha helyzet úgy hozna. Rákóez! és hívei biztos menedékre számíthatnak Ukrajnában. A fejedelem meleg köszönettel búcsúzott a követtő’. majd a megszállottak odaadásával folytatta tovább a harc szervezését. Június 18-án Olcsvára hívta Károlyi Sándort, tüzetes tanácskozás után elkészítették Dunántúl visszafoglalásának tervét és egv hónappal később hozzá is láttak a végrehajtáshoz. Pa- locsányi György brigadérost bízták meg a támadás irányításával, segítőjének a hősiességéről híres Bériv Balogh Ádámot jelölték ki. Július közepén a kuruc tábort is meglepő sikerekkel kezdték a dunántúli harcokat. Jelentős állomást jelenteti a szocialista realista irodalom fejlődésében Tizenkilencen című regénye, amely Lev Tolsztoj és Makszim Gorkij lélekábrázoló művészetének nyomdokain haladva. kiforrott tehetséggel rajzolta meg a főrrada'omban küzdő ember pszichológiáját- A mű kötizáncsapat áll, melynek tagjai csaknem egy szálig elpusztulnak a japán intervenciósok elleni egyenlőtlen küzdelemben. Ugyancsak a polgárháború élménye ihlette Az utolsó udege című nyolckötetesre tervezett, de befejezetlenül maradt regényciklusát. Nálunk is legismertebb regénye Az ifjú gárda. zeppoatjaban egy kicsiny parA Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottsága, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a moziüzemi vállalat SZLOVÁK FILMDELEGACIÓ RÉSZVÉTELÉVEL rendez 1976. május 13~án csütörtökön 18 órától A NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZBAN. Bemutatásra kerül:' Aki esőben ment el című színes csehszlovák film dráma. (Folytatjuk)
