Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
Húsz éve Húsz éve alakult az Üvegipari Művek salgótarjáni síküveggyárának László Jenő ötszörös' aranykoszorús szocialista brigádja. . Tavaly elnyerték a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet, az idén az Üvegipari Művek Kiváló Szocialista Brigádja címért harcolnak. A 17 brigádtag. közül hárman a szakmunkások szakközépiskolájában tanulnak, egyikük a marxista—leninista esti egyetemet végzi. Idén 25 óra társadalmi munkát végeznek a brigádtagok, a selejtet az elmúlt évihez viszonyítva fél százalékkal tervezik csökkenteni. Részt vesznek az üzem régi épületeinek bontásában. A munkáért kapott bért az orosházi testvérüzem meglátogatására fordítják. Képünkön: Gyetvai János brigádvezető, Táborhegyi Nándor felrakóval táblaüveget vág. (Ez a képaláírás lapunk' május 6r'i számának 3. oldalán tévesen jelent meg a Vegyépszer Május 1. Szocialista Brigádját bemutató fénykép alatt.) lllfiiii'J !!>■ Ki mit végzett a határozat valóra váltásáért? (III.) A VÁLASZ: pótoljuk a mulasztást S Két mezőgazdasági termelőszövetkezet — Magyarnán- dor é6 Drégelypalánk — — szarvasmarha-tenyésztési hústermelés felé munkáját hasonlítottuk ősz- bennünket- Nem sze és adtuk közre a minap az ebből eredő tanulságokat. Ennek során és elsősorban a drégelypalánki tsz munkajáarról. hogy hús-, vagy tejtermelés legyen: .,A megyei szakigazgatási szervek is a orientáltak csupán mi az ellenőrzés érdekében- Erre az évre tehát minden tsz tudja feladatát. A közelmúltban Homokterenyén a szarvas marha- tenyésztés' nak értékelésekor, sző esett vezető ezzel kapcsolatban a a megyei szakigazgatás mun- következőt mondta a szakigaz- kájáról, amelynek tevékeny- gatási szerv álláspontját kő1 sége jelentősen befolyásolhat- zölve: A 6zarvasmarhaja a szarvasmarba-tenyészté- tenyésztést kormányrendelet s-i program alakulását- A megyei szakigazgatási szervnek címzett felvetésekre akkor szándékosan, nem kerestük a választ. Készülve arra, fedeztük fel tehát ezt a le- sei legjobban elmaradt tsz hetőséget” — mondotta Ka- vezetői tanácskozást ta-rtot- pás József, a drégelypalánki tak. A szakigazgatási szerv tsz elnöke. A. megyei osztály- megjelölte számukra a tenniszabályozaa, és így lett a népgazdaságnak egyik programja. Ez ma is érvényben van. A tsz-törvény értelmében ga területén csak a közgyűlésnek van jo* mulasztásokat valókat, amelyek értelmében a tenyésztés megjavítására ötéves intézkedési tervet kötelesek készíteni. Két tsz_röl szóltunk, mégis tömérdek tapasztalat került felszínre- Legfőbb tanulság viszont, hogy mindenki a ma- igyekezzen a pótolni és a foglalkozunk, a legilletéke sebbnek, a Nógrád megyei hogy ezzel külön fejezetben ga a gazdálkodás rendjét szarvasmarha-tenyésztést megváltoztatni- Ebbe beleszól- megjavítani, hogy maradék- ni törvénysértés lenne- Mi a talanul kielégíthessék a nep- Tanács mezőgazdasági és tejtermelés és a hústermelés gazdasági igényeket, s a cso- éleimezésügyi osztályvezető lehetőséget is ismertettük a portérdekek se szenvedjenek tsz-eknek. Az igaz, hogy a csorbát- Pontosan erre hívja hústermelés előnyeiről beszél- fel mezőgazdasági üzemeink tünk többet- Ezzel értett egyet figyelmét a megyei pártbizott- a minisztérium is. A döntés ság határozata, joga, hogy melyik vonalát tartja jobbnak a közös gazdaság- Drógelypalánkon a húshasznosíiású szarvasmarmeghallga táteszünk most véleményének savai. Ennek eleget. A megyei tanács mezőgazdasági é6 élelmezésügyi osztályának vezetői az elmúlt heti munkaértekezleten értékelték a két mezőgazdasági üzemről készített összehason- ha-ten-yésztést tartották jobbHobál Gyula Valóra válik a cselekvési program Együttes pártbisottsúgi ülés Passión gazdaságok pedig tö^h mint 450 kocát helyeztek ki házi nevelésre, s egyébként is jelentősen segítik az eg—ib. főleg a növényterme.-ztésn ezen belül is a 1 zöldség-gvC-n-Hcs- elláiás jobbá léteiéi célzó — tevékenységet. Bár ez. — értsük a szót csak a nagyüzemekre — még nem kielégítő. Miként az sem. hogy a járás szarvasmarha-á"naná* nya csak az előző évi szintet tartja, a tehénállomány pedig, igaz, objektív okok mtett is, 7 százalékkal marad el az 1975-ös szinttől. A pártbizottsági ülésen részletesen foglalkoztak a járásban megvalósuló beruháMEGYÉNK EGYIK, régeb- ka termelékenységéből szárben csak kifejezetten mező- mazik — dinamikus fejlődést gazdasági, ám napjainkban mutat. Az előbbieknél 22,9 egyre inkább inarosodo járá- százalékos, az utóbbiaknál kosában, a pásztóiban is, a párt- zel' 30, az elmúlt év hasonló bizottság napirendre tűzte a időszakához mért emelkedés, cselekvési programok végre- Természetesen, minded nem hajtásának eddigi tapasztala- egyértelmű, hiszen a Főváro- tait, megvitatta az azokból, si Kézműipari Vállalat pász- fakadó további tennivalókat, tói telephelye — miként er- s rámutatott néhány fellelhe- ről az ottani pártalapszerve- tő hiányosságra. A napirend zet titkára. Kelemen János is fontosságát Pásztón egyéb- beszámolt — az első negyedként az is jelezte, hogy a évben közel 16 százalékkal járási és a nagyközségi párt" kevesebbet termelt 1975. ha- bizottságok együttes ülésen son ló időszakához viszonyít- vettek részt, ami — úgy gon- va. Mindehhez — a mentedül juk — önmagában is bi- getés látszatát is kerülve — zonyította a fokozott figyel- nagyban hozzájárult a telep- met. hely és a budapesti székheIgen, az eredményekről, de lyű központ közötti meglehe- zások helyzetével is. Egyér- a gondokról is szólás, az ak- tősen laza s — tegyük hozzá telmű, bár esetenként vitat* tív, esetenként türelmetlen- — meg nem engedhető — kffzásra késztető volt a meg- séggel vegyített hozzászólások kapcsolat. Amit az is bizo- állapítás — főleg az e témá- igazolták: igen-igen lényeges, nyit — s hogy kapcsolódjunk ban elmarasztaltak, például a a járás gazdálkodását, ered- az egy témába vágó feitege- Pásztói nagyközségi Tanács ményeit és hangulatát nagy- tésekhez, mert a MEZŐGÉP szemszögéből —, hogy a nem ban befolyásoló tények kerül- pásztói gyáregységének igaz- kellő alapossággal eiok -. lett tek napirendre az együttes gatója. Szomszéd József is er- beruházások okozzák a legna- pártbizottsági ülésen. ről beszélt —, hogy sem éves gyobb gondot. Erre ui 1. ,:elEzt taglalta egyébként, tel- tervüket, sem havi program- lő élességgel és célzatossággal jes részletességgel, nem ken- jukat nem hagyta még jóvá Illés Miklós is, amikor , a ta- dőzve a feltárt hiányosságo- a központ. Különösen a Kéz- gadhatátlan eredménvek mel- kat sem, az írásos előterjesz- műipari Vállalatnál kirívó a lett rávilágított a hiányossá* tés anyaga is, amelyhez az központ és a telephely közöt- gok, s a belőlük fakadó gon* ülésen Vincze István, a já- ti negatív kapcsolat. dók következményeire, rási pártbizottság titkára fű- \ PÁRTBIZOTTSÁGI iilé- Természetesen. a járási zött szóbeli kiegészítést. Ami sen- újabb információkat adva párt bizottsági ülés nemcsak egyébként egyáltalán nem az ’írásos előterjesztés anya- e témákkal foglalkozott, hi- ismételte meg a majdhogy gához, többen — közöttük szen — mint azt már emlí- nem ismerős témákat, felve- Molnár Pál. a palotási közös tettük — jelentős ipari jelle- téseket, hanem új adatokká 1, gazdaság pártalapszervezeté- dolgok, gondok is nagy tényekkel regisztrálta, illuszt- nek titkára, Krátki .kínos. az figyelmet érdemelnek már a t álta az anyag kibocsátása óta alsótoldi termelőszövetkezet járásban. hlert ott van már a eltelt rövid idő történéseit. traktorosa, valamint Varga többi között az Üvegipari MűAroint az a járási pártbi- Lajos, a kallói Vörös Csillag ve^ Szerszám- és Készülékzottság elé terjesztett értéke- Termelőszövetkezet elnöke is gyára, amelynek eredményei- lésböl is kitűnt, s ahogy ezt — foglalkoztak a járás mező- r°'-> gondjairól Pádár Sándor a cselekvési programok és gazdasági üzemei időszerű, igazgató számolt be. Aztán tervkészítések eddigi tapasz- tennivalóival, a cselekvési Pásztón van a Váci Kötött- talatai is bizonyítják, a pász- programban foglaltak eddigi árugyár gyáregysége, amelyet tói járásban az 1975-ös év ha- végrehajtásának tapasztala- közel 800 fős munkáslétszám- sonló időszakához viszonyít- taival. Lényeges volt a téma va, lényeges' fejlődés állapít- — akár a növénytermesztés, ható meg. A termelés és a akár az állattenyésztés gondgazdálkodás fejlődése erőtel- jait taglaljuk —, hiszen a tö- jesebb, s irányát tekintve fekvések, s a megindult ked- kedvezőbb az azt megelőző- vező folyamat hatására sem éknél. A cselekvési programok érte még el a vele szemben mai szándékoznak feltölteni, mert a beruházást nem igénylő intézkedés jelentek termelésnövekedést eredményez. Erről Széplaki László igazgató szólt. ÉS MÉG SOROLHATNÁNK. elkészítése és a végrehajtó- támasztott követelményeket a Tizenegyen nyilvánítottak vésukra tett intézkedések már éreztetik kedvező hatásukat — summázhatnáiík röviden, így, elöljáróban, az ülésen hozzászóltak szavait. De mik is ezek? Elsődleges, nagyon fontos szarvasmarha- és a sertésál- leményt a járási pártbizottság lomány felfejlesztése. Bár, ülésén. Nem, nem a szám. haigaz, s erre az ülésen megje- nem a mondanivaló, az aktu* lent Illés Miklós, a megyei áli s tennivalók feszegetése tanács általános eínökheíyet- miatt summázhatnánk ékép* tese is utalt összefoglalójá- pen: a járás dolgozói, s lóban, a mezőgazdasági üze- ként kommunistái, értik a tény, hogy az ipari és a szol- mek érzékenyen és gyorsan tennivalókat. Helyesebben: érgáltató üzemek termelésének reagáltak a háztáji gazdasá- tésüket cselekedeteikkel bizonóvekedése — s ez lényeges, gok fellendítését célzó köz- nyitják, hiszen teljes egészében a mun- ponti felhívásra. Hiszen, a K. Gy. lítást. Az Ipoly szabályozása- nak, a mar ra vonatkozó megjegyzés ki- jövedelmező vételével egyetértve azzal. Ez tés kialakult és jól növénytermesz- hatására. Azonban azt viszont az objektivitás érdé- sem megfelelő gonddal vökében magyarázatra szorul- gezték. A szakigazgatást az Valóban a folyó szabályozásának gondjaival a megyei ellenőrzés elmulasztásáért terheli felelősség. Mi a tanultanács egy • másik osztálya Ságot leszűrtük- A jövőben foglalkozik- De ez a feladat a anélkül, hogy a tsz-törvényt megye hatáskörén túlnő, tekintettel arra, hogy a munkák nagy pénzösszeget igé- szánk nyelnek és határfolyó lévén, nyésztes megsértenénk, élve lehetőségeinkkel, mindent megte- a szarvasmarha-te- fejiesztése érdekénemzetközi megegyezés szűk- ben. Örömmel tapasztaltuk' séges azon bármilyen nemű ahogyan arról az értékelés is munka megkezdéséhez. Ezt azért bocsátották előre, szól, a tsz-ben a vezetőség a tagsággal megtárgyalta, mi hogy az Ipoly szabályozását a iyen kötelesség hárul rájuk a tenyésztéssel ne hozzák kap- tejtermelés megjavítása ércsolatba. de legfőképpen a lemaradást ezzel ne magyarázdekében. Ennek érteimében hozzáláttak a munkához- Nem zák! A folyó 50 esztendővel a múlt feLhánytorgatása, ha- ezelőtt is kiöntött- Akkor az nem a jövő érdekel be-nnün- Ipoly mentén háromszor több két. A múltban elkövetett hi- szarvasmarhát tartottak, mint bakból leszűrtük a magunk ma- De szóljon erről Hajczin- számára a tanulságokat- ger György osztá'vvez.eíő: .Felkészülve az időjárásra, jól szervezett munkával, az Ipoly menti rétek takarmánya hasznosítható- Szemlélet- vettek részt, ahol a tejtermeAz elmúlt év decemberében a tsz-Vezelók háromnapos megyei továbbképzésen beli változás szükséges ahhoz. hogy ne mindig a nehézségekre hivatkozzunk, hanem a körülményekhez igazodva oldjuk meg feladatainkat. Az állattenyésztő munka értékelésekor sok szó esett lés megjavítása jegyében is folyt tárgyalás. Ezt követően az állattenyésztési felügyelőség minden tenyészetet meglátogatott. A tsz vezetőivel kijelölték az állattenyésztés javításához vezető utat. Ezt jegyzőkönyvbe foglalták, Szovjet exportra 110 millió rubel értékű mányos 110—120 tojás helyett szovjet exportot bonyolít le a tojóházban levő tyúkok az ötödik ötéves tervben a évente 280—300 tojást tojnak. Mosonmagyaróvári Mezőgaz- A berendezés teljesen auto- dasági Gépgyár. A legfonto- matizált, kezelésükhöz egyet- sabb exportcikk a kétszintes len munkaerő elegendő. A tojóház. Ezek a berendezések tervidőszakban legyártandó valóságos „tojásgyárak”. Egy- 1200 „tojásgyárból” több mint egy tojóházban 40—42 tojó- ezer szovjet megrendelésre tyúk helyezhető el. A hagyó- készül. Ügy áll meg előttem mosolygósán, sütés bőrsapkával a fején, mintha valamelyik régebbi film pozitív munkáshőse lenne- Ha csak egy pillanatra is, de végigpereg előttem a hozzá hasonló főszereplők karaktere, de hogy kire hasonlít, eldönteni már nincs időm: MAI ARCOK HARMADSZORRA eddigi életé során- Aztán rájöttek az új gépek előnyére, és most már-.. — Szinte veszekednek érte, s meg is haragudnának, ha egyiknek, másiknak nem jutna- Mert termelékenyebb, ami nemcsak nekik, hanem termé— Szóval, légkalapácsokat pékét, meg szegecselő kisgé- — pontosítom a sok- közül az pékét állítok be néhányad ma- szetesen a gyárnak is jó, még- egyik német nevén ismertté gamma-1, s tartjuk karban őket bízhatóbb, pontosabb, acélos, íelszisszentő kézszorí- vált szerszám neve hallatát, s féltő vigyázattal, hogy min- És Nagy Gyula, mintha fása azonnyomban visszazök- rábolint. 1 den nap hiba nélkül üzemel- megfeledkezne önmagáról, kent a valóságba. Hát, szó — Azokat- • • Es tudja, nem jenek- csak a munkáról — az övéami szó, a tenyerét igencsak a félelem miatt, de három év És erről a munkáról beszél; ről, s társaiéról — beszél, kemény-érdesre változtatták múlva a bányát is otthagy- bár igaz, nem is eképpen Hogy milyen fontos a hagyo- a szerszámnyelek. tam- Bövid idő alatt kát al- szól, hanem — ne érződjék mányos gyárrészlegben dolOtt állunk egymással szem- kálómmal dőlt rám szerelés túlzásnak a szó — vall, Nagy gőzök minőségi munkára, pon- ben, a gyár faiaktól megszűrt, közben a szén, szerencsére Gyula. Minduntalan mosolyra tossá'gra nevelése, szoktatása- s mégis színié dobhártyát do- csak a lábam tört el, s ki- formálva száját, említi fela- Hogy mekkora felelősséget tá- bogtató zajában, s véletlen is- sebb-nagyobb zúzódásokat dataik fontosságát, ami csele- maszt velük szemben is a merősörn nevét kérdezem- szereztem, de azt mondtam kedetet félre nem értek, mer.t törzsgárda „felhígulása”, a — Nagy Gyula vagyok, magamban: a harmadik már mondja: fluktuáció. Ez utóbbival kapnegyvenhát éves gépbeállító az utolsó lehet. • • Természete- — Tudja, testileg-lel-kileg csolatban, nem tudom szó sze— válaszolja olyan arccal, sen, csak a sors véletlen ősz- kiegyensúlyozott vagyok, sze- rint idézni, de valami ha- ami mintha egyben kérdezné szejátszása, hogy majd’ abban retem, de nagyon,, a munkám, sonlát mondott: — Arra biz- is: mi közöm hozzá? Észre- az időben halt meg a kereszt- s ez, ha róla beszélek, vala- tatom az újakat, hogy ugyanveszem rajta a kétkedést, s apám: Forgácson rászakadt a miképp olyan jó érzéssel tölt úgy, olyan lelkiismeretesen mondom nyomban, ki vagyok, szén. No, ez aztán megadta a el, hogy meg nem állom az végezzék a munkát, mintha, miért állítom meg. végső indítékot- Nem, nem arcom nevetésre váltását. saját maguknak készítenének — Hát. ■ • akkor rendben — megfutamodás volt, s meg- A munkahelyi jóérzés meg- gáztűzhelyet. Mert azt szegemösolyodik el —, kérdezzen, magyarázni sem tudnám, lé- testesítője a derű, Nagy Gyű- zem nekik: Megvennéd-e, te, amit akar- vén, hogy keveset értek a tel- la arcán. Aki ezután - tovább 7600-ért, ha tudnád, hogy ha Kérdezném is, de nem kell. ki dolgokhoz, meg a mostaná- beszél életéről. alszol, esetleg ereszti a gázt, Csendes zugba húzódunk, s ban emlegetett stresszhatás- Azokkal a szavaival gon- vagy ne adj’ isten, felrobban? mondja, mondja, amire az hoz, de valamiképpen ezek dolkoditat el néhány percre, Így gondolkodik ez az em- ember kíváncsi lenne. miatt jöttem a tűzhelygyárba, hogy mennyire tartózkodnak bér, az öt éve párttag, és lasTizennyolc éve dolgozik itt A zománcozóknál lett előbb az emberek az újtól. És példát san tíz esztendeje a műhely- a gyárban, a ZIM-ben- A segédégető, majd égető egy is említ- Amikor a régi, kézi bizottság bérfelelőse, no meg, bányagépgyárban szabadult év időtartamra, s aztán mind csavarhúzók helyett a gyáriak ezt se hagyjuk ki: a kétsze- fel, ahol a géplakatos szakma közelebb vitte az élet ereden- sűrített levegővel működő rés kiváló dolgozó jelvénnyel dő szakmájához: a forgácsoló- csavarhúzó gépeket szereztek kitüntetett. Aki feleségével üzembe helyezték gépbeállító- be, tetemes, több mint tizen- együtt minden nap Nagyba- nak. Aztán a hagyományos, a ötezer forintnyi összegért, per- tonyból bejárván, olyan jól tűzhelyeket, vegyes tüzelésű sze, ezt valutából átszámítva, érzi itt magát a ZIM salgótudására, szeretetére, megszerettetésére okította • néhány idősebb mester- Ott is maradt néhány évig és aztán — bár mondja, hogy nem így kályhákat, igaz: később olaj- a dolgozók csak addig van, de kemény munkára adta a fejét: frontlakatos lett Tiribesen, a bányában. Erre így emlékezik: — Szivattyúkat, kaparó- és gumiszalagokat, kötélpályát és — néz rám jelentőségteljesen, hogy értem-e? — pikhasz- tarjáni gyárában, hogy senki jal és gázzal üzemelőeket is nálták munka közben, amíg mással sem cserélne, előállító gyárrészlegbe került, az ellenőrző szervek, ' vagy I J-LL a két unos meg is ragadt, még akkor ők, a beállítok ott voltak- Az- j©!J©öD ^ája közül is, amikor felépült a ZIM je- tán, mintha mi sem történt valamelyikkel- - • > lenlegi termelésében legna- volna, vették elő a kézi c$a- Mert akkor újra kezdhetgyobb szerepet játszó modern varhúzót, ami a napi két-há- né: bár mindent hasonlóan a nagycsarnok- romezer csavar meghúzása mostanihoz, csak íszebben, — Kétorsós összefúró gépe- -után bizony olyan kérgesre jobban, okosabban, ahogy bel* hammerokal javítottam hét-, két, sajtotokat, sürített leve- törte az ember tenyerét, mint- ső érzése most is diktálja., meg hónapszám. sővel működő-csavarhúzó aé- ha követ bányászott volna Karácsonv r.vü»« gővel' működő-csavarhúzó gé- ha követ bányászott volna Karácsony György J
