Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

Ember és természet Mint már közöltük, a Nóg- rád megyei Múzeumok Igaz­gatósága, a Magyar Képző­művészek Szövetsége Észak­magyarországi Területi Szer­vezete és a salgótarjáni Me­gyei József Attila Művelődé­si Központ Ember és termé­szet címmel pályázatot hirde­tett a balassagyarmati Palóc Múzeum alapításának 85. év­fordulójára A pályázatra gazdag anyag gyűlt össze, eb­ből válogatott a szűri egy ki­állításra való képet, grafikát, érmet. Az Ember és természet cí­mű időszaki kiállítás a ba­lassagyarmati Palóc Múzeum ■megnyitásával együtt nyílt meg május 2-án. A díjakat Lóránt János. Farkas András es Hibó Tamás kapták. A teljesség igénye nélkül, néhány megjegyzés a tárlat­ról. Tematikus pályázatról lé­vén szó, természetes, hogy a tárlat egységesebb, könnyeb­ben áttekinthető, mint más jellegű csoportos kiállítás. Ezt nem tartjuk különöseb­ben előnynek, hiszen ez min­den sikeresebb ’emnt'V»« ki­állításnak 'jellemzője. Minden­esetre, érződik, hogy a pá­lyázó művészek igyekeztek többé-kevésbé eredményesen ragaszkodni a „tematikához”, bár úgy érezheti a látogató, hogy ez nem mindig sikerült. Találkozni ugyanis az ember és természet kapcsolatának meglehetősen tág értelmezésé­vel is. például Bozsik István­nál, Szujó Zoltánnál, Takács Józsefnél. A kiállításra öt évnél nem régebbi alkotásokat is be- küldhettek a pályázók. Bár nem volt előfeltétele, hogy a beküldendő művek máshol nem szerepelhettek, mégis megjegyezzük, hogy a kiállí­tott műveknek körülbelül a fele már más tárlatról is­mert lehet az érdeklődő kö­zönség előtt. így a kiállítás nem annyira újdonságával, mint inkább azzal Okozhat örömet, hogy régebbi alkotá­sokkal úira találkozhatunk, illetőleg más csoportosításban szemlélhetjük őket. így — többi között — Czinke Fe­renc, Hibó Tamás, Jánossy Ferenc, Mészáros Erzsébet műveit, de a sort még foly­tathatnám. Egyébként úgy véljük, szo­rosabb értelemben Czinke Ferenc. Hibó Tamás, Lóránt János. Máaer Ágnes ragasz­kodtak az ember és természet viszonya alakulásának meg­fogalmazásához. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy az úgynevezett munka­ábrázolásokat, tájak. csend­életek festését nem tekintjük az ember és természet kap­csolatára is jellemzőnek. Hi­szen például az emberi mun­ka a lehető legközvetleneb­bül hat a természetre, ala­kítja — s igen sok esetben rongálja, pusztítja — azt. Csupán arra kívánunk utal­ni. hogy a munkálkodó, építő embert ábrázoló festmények, grafikák minden más tárlaton is szerepelnek Joggal, hiszen végső soron az ember a mű­vészetek tárgya általában is. Több képen találkozunk Balassagyarmaton nógrádi táiia1. falusi vidékké’, kicsin” házakkal, idős emberekkel. S közöttük a külonoseaet in­kább csak az alkotók más­más alkatisaga, semmint más szemlélete adja. Több benső­séges hangulatú képen jele­nik meg az észak-magyaror­szági régi falusi ház. amely fél évszázada is ilyen volt. s egyike-másika fél évszázad múltán is ilyen lesz. Képbe rögzítve mindenesetre igen. Ezekben — ha nem is a mától való visszahúzódást —. de mindenképpen nosztalgiát érzünk az eltűnő idő iránt. Zárjuk e néhány megjegy­zésünket azzal, hogy a ba­lassagyarmati , Palóc Múzeum Ember és természet című ki­állítása összességében kelle­mes élményt nyújtó szolid tárlat. Meglepetések nem érik ! a látogatót. elgyönyörködhet azonban néhány líraian fo- j galmazott képen, lapon. Né- ! melyik előtt el is gondolkod­hat. Tóth Elemér A Szovjet Irodalom májusi száma A Szovjet Irodalom má­jusi számában a prózarovat igazi csemegéje, Vlagyimir Tyendrjakov: „Három zsák szemetes búza” című kisregé­nye eppen a győzelem napjai­ban, a háború utolsó né­hány hetében játszódik. De nem a győzelmes harcokat idézi fel, hanem az elszege- nyedett, a háborút megszen­vedett hátországba vezet el, ahol már a béke, az újjáépí­tés gondjai, problémái érle­lődnek, ahol már jelentkez­nek a háború utáni élet első konf iktusai A főhős és meg­csontosodott bürokrata ellen­fele közötti küzdelem: a leg­utolsó, sőt olykor már nem is létező gabonatartalékok mindinkább feleslegessé váló begyűjtése kapcsán különös élességgel mutatja meg a vi­lágban emberi módon ,való berendezkedésre törekvő és a pusztán végrehajtóként élő, dolgozó emberek konf­liktusát. Borisz Vasziljev e számban közölt elbeszélésének, „Az öreg 01ympiá”-nak a fősze­replője, Kátya a gépirónő, aki ugyan „csak” mint irodai alkalmazott „harcolta” végig a háborút, mégis életét ál­dozta a győzelemért, hiszen semmi más nem maradt meg számára, mint az írógép, a munka- Személyes életét, sor­sát kettétörte a háború- Ju- rij Scserbak ukrán író lírai novel'á-ja a Bulgakov regé­nyeiből és drámáiból ismerős Kijevet, a tájat, és az embe­reket idézi fel, igazi szellemi izgalmat keltve. A líra rovatát Jevtusenko versei teszik különösen ér­tékessé, és igen érdekes a versek bevezetéseként a köl­tővel készített beszélgetés, amelyben Jevtusenko, aki nemrég még a fiatalom egyik vezéralakja volt, a mai fia­talokról beszci: ,,Ultivá a «lágy lendületű kísérlet — töolny:- re mintha megkötözött kéz­zel írnának.” A Szovjet Irodalom máju­si számában emlékezik. meg a nyolcvan éve született Zal­ka Mátéról, szovjet részről Grigorij Grigorjev és Oleg Mojszejev, magyar részről Illés László és Galambos La­jos írásait közli a legendás hírű forradalmárról. A „Közös dolgaink” című rovatban a Kardos Lászlóvá készített interjúval folytató­dik a szovjet és orosz iroda­lom műfordítóit bemutató so­rozat, s ugyanebben a lovai­ban olvasható Mesterházi La­josnak a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatainkkal fog­lalkozó igen érdekes írása. A mútósi számból kieme­lésre méltó Szimonov „Jött a katona” című filmjével fog­lalkozó cikk és a Moszkvai Nagy Színház kétszázéves fennállása alkalmából a szín­ház igazgatóhelyettesével, Venedikt Bonyival készített beszélgetés. Z. L. Cséphadaró és tejesvödör tár­saságában rokkák, tányérok, egykori használati eszközök a Galgagutai Általános Iskola út- lörőotthonában. A pajtások összegyűjtötték a faluban a ma emberének érdekes tár­gyakat, s így őrzik egykori századok hangulatát. — kJ — TAMÁS ISTVÁN: Vízporfon állt az öreg. Két zsebében hajnali kakasszóval És sohasem köpött a vízre Vízről a mezőre Mezőről a vízre ! S a hegyek fölé A szél Az eső A napsugár. Oh emeljétek fel szíveteket. Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc «••MUilfintlHNIIIHHVMMItaiHMNIMHHIUHNMH U. Záporozó sérelmeik között felemlítették a királyi hitle­vél ama ígéretét, hogy Ma­gyarországot nem fogják kö­zönséges tartományként kor­mányozni, mint például Cseh­országot. Elpanaszolták, a sarkalatos törvényeket min­denben fithágták, ennek kö­vetkeztében sokukat jogtala­nul bebörtönöztek, jószágvesz­téssel sújtottak. Törvényte­lennek jelentették ki a török­től visszavett területeken al­kalmazott fegyverjogot, a császári tábornokok, várka­pitányok fosztogató adókive­téseit. Egyebek között igé­nyelték. hogy három éven­ként tartsanak országgyűlést, Magyarország dolgait függet­len kormányszék igazgassa, adják meg az alkotmányos önállóságot a magyar kancel­láriának, szüntessék meg az országot elárasztó idegen hi­vatalokat, állítsák helyre az 1650-ben felfüggesztett hazai bíróságokat. Hozzák Magyar- országra a koronát, állítsák vissza a nádori és országbírói méltóság régi hatalmát. Csak Erdély kérdése és az 1687-es országgyűlésen hozott, kierő­szakolt törvények nem szere­peltek Pozsonyban, mert ezek szóba hozását a császár meg­tiltotta. Miközben kiélhette magát a labanc szóbátorság, addig Bécs a tényleges nehézütegek­ről sem feledkezett meg. Hiá­ba dühöngött pestisjárvány, kemény csapásokra készült. Stahremberget elküldték spa­nyolországi fővezérnek. he­lyette ismét a vén, de a ku­ruc hadakozást kiválóan is­merő- kegyetlen Heisterre bízták a magyarországi fő- vezérséget, 1708. tavaszán ki­lenc gyalogos és tizenkét lo­vas ezreddel erősítették meg az amúgy is túlsúlyban levő osztrák sereget. Ráadásul fel­fogadták hatezer dán zsoldost. Nem csináltak titkot abból a szándékukból, hogy Európa legjobb, legtapasztaltabb had­seregével 1708-ban felszámol­ják katonailag a kuruc Ma­gyarországot. Ez ellen nem volt kifogá­suk a labanc uraknak. Csé­pelték a szót Pozsonyban, s a legtöbb, amit tehettek, ri- mánkodásukat az udvar elé terjeszthették kegyes elbírá­lásra. Ennyit áldozva a ha­záért. minden kézzelfogható eredmény nélkül berekesztet­ték az országgyűlést június 24-én. Alig várták a napot, hogy szétszéledhessenek, mert biztos helyre vágytak a pes­tisjárvány elől. „Ó, GONOSZ SZERENCSE...” Bizalmas diplomáciai forrá­sokból értesült Rákóczi, hogy a labanc országgyűlést köve­tően három oldalról — a Vág völgye, a Dunántúl és Erdély felől — készítenek f'.ő össze­hangolt támadást a császári seregek. Hadászatilag döntő­nek ígérkezett 1708. nyara. A gondoktól tépázott, kimerült­ségtől sínylődő kuruc ország nem gondolhatott másra, csak az okos védekezésre, .noha Rákóczi titkon egy vakmerő hadmozdulatot készített elő, hogy felülkerekedjék a fe­nyegető végveszélyen. Tervét a magyar trónkér­dés megoldásához kapcsolta- A körülmények is, a vele rokonszenvező külföldi ténye­zők is siettették, hogy rende­ződjön Magyarországon az uralkodó személye körüli hu­zavona. Sokan őt akarták királynak. A protestáns an­golok, hollandok éppúgy ked­vezően nyilatkoztak erről, mint Nagy Péter cár, vagy a törökök, ö másként véleke­dett. Ha magyar királlyá lesz. az semmit nem javít az ország kilátásain, csak a bo­nyodalmakat, veszélyeket te­tézte volna. Úgy gondolko­dott, hogy a királykérdés megoldásával biztosítékokat kell szereznie az ország jövő­je számára. A fölmerülő le­hetőségek közül Frigyes Vil­mos trónörökös személye (a későbbi nagy porosz király) kínálkozott a legalkalmasabb­nak. Ezt a tervet egyetlen külföldi hatalom sem kifo­gásolta, természetesen az osztrákok kivételével. Június elején Egerben ta­nácskozott a szenátus, megál­lapodtak, mi a teendő az or­szág védelme érdekében, s elhatárolták magukat a la­banc országgyűlés határozata­itól. Az erők vészes megcsap­panása ellenére, az utolsó ko­moly tartalékok összpontosí­tásává! impozáns sereget gyűjtött Eger alá a fejede­lem. (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD — 1976. május 7„ péntek Hetven földit más az időszámítás Együtt könnyebb Vakít a nap- Meleget sugá­roznak az öreg házfalak a ré­gi utcák napos oldalán. Ké­szülődnek a kertek is a meg­újulásra- Vajon, ahová ké­szülök, ott az udvarra kerüi- tek-e már a karósszékek? A házat könnyen megtalálom, de az udvaron egy ideig ta­nácstalanul állok: most mer­re tovább? A hosszú , gangra több ajtó is nyílik- Valamikor kocsmát őriztek a folyosó kör­ben futó díszei,. Az egyik ajtó mögül gyereksírás hallatszik. Az udvar végében lakat ter­peszkedik a kilincs alatt. Ahonnan egy kisgyerek jön ki a vízcsaphoz, az sem lehet a keresett hely. Végül a meg­maradóval próbálkozom­Olyan csönd fogad, hogy ösztönösen suttogóra fogom. De nem alszik senki, beteg sincs — nemrég vitték haza- A hallgatás valószínűleg csak átmeneti. Igen — az ö-egek napközi­jében Pásztőn is inkább a beszélgetés, a rádióhallgatás jellemző- Hamarosan meg­ered a szava az otthon törzs­látogatóinak­— Kevesen vagyunk. az a baj! Mert • ha látnák, sok'm akarnák ezt az öregek napkö­zijét, többet áldoznának ránk. Biztosan többet segítenének. Én legalábbis így hiszem.., — Kevesen, kevesen — csapódik hozzá kedves zsor- tölödéssei a másik néni- — De ahhoz mégis elég, sőt sok is a létszám- hogy két-három tábor alakuljon ki. Ugye, nemrég is: mj hárman Ágas- várinát szeret,ük volna hall­gatni a rádióban- Volt, aki a másik műsort akarta, és olyan is. aki a csöndet kívánta. Ki­nek ' van igaza ilyenkor? Mindnyájan azért járunk ide, hogy pihenjünk, kikapcsolód­junk, megosszuk az egyedül­létet másokkal —, de ezt min­denki másképp csinálná- Ah­hoz meg kevés a nagyterem, még egy szoba kellene leg­alább! Szóba kerül a nap esemé­nye. az egyik néni súlyos idegrohama- A rokonok vit­ték el­— Kevés van olyan köz­tünk, akinek valami nyava­lyája ne lenne, van bajunk magunkkal. De ilyen komoly betegséggel már nem kellene felvenni senkit. Nincsenek meg a gondozáshoz a feltéte­lek: a külön szoba, a szakkép­zett gondozó. Mondták, ebben a hónapban már nem veszik vissza a nénit, de másképp történt. Az öt éve működő napközi vezetőnője, Fekete Lászlóné, egyhetes továbbképzésen van. ilyenkor a kisegítő al­kalmazott, Zeke József né, he­lyettesíti. ö meg mit tegyen — a rokonok befizették a dí­jat­A helyiséggondot nem ér­tem. Hii.-z n a pár hónappal ezelőtt lezajlott NEB-vizsgá- iat is megállapította, több szo­ba kel'ene (pihenőn0’', egész­ségügyi szobának például). Az épületben lakó árvízkárosult családnak pedig mostanában esedékes a költözése, A kis­iparosok irodája az új köz­pont felépülésével szintén felszabadult­— Szükségiroda least az el­ső rész. azt mondják, a tanács átmenetileg odaadja- Ha töb­ben. lennénk. De miért nincsenek többen? Major Jánosáé szerint: — Saégyenlenek jönni. Any- nyi öreggel beszéltem én ma­gam is, de mondogatják: — Oda, a szegényházba? Pedig ez nem szegenyotthon — el­jöhetnének legalább „ven­dégségbe”, látná.?, hogyan megy el egy naip. miért sze­detünk ide járni. Nincs ugyan nyugdíjam, de nem ezért já­rok ide, hiszen a gyerekek nem hagynak pénz nélkül. De ki nyit rám napiközben? Ki­vel válthatok egyikét szót? A Mikola, házaspár „fizető­vendég”. Egyik gyerekükre sem .mondhatnának egy rossz szót sem — a szer»tetük -t figyelmességük nem hiányzik, anyagilag pedig függetlenek- A fiatalos, kiegyensúlyozott kedélyű -néni és férje mésis szívesen tagja ennek a közös­ségnek. Miközben szaporod­nak az öltések a szép kézi­munkán. magyarázza: — Tartottam egy kissé tő­le. hogy a gyerekek megha­ragszanak, amiéit jelentkez­tünk. De megértették, hogy jobban, kellemesebben megy itt az idő, mintha egymást néznénk otthon. A hosszú, teremszerű szo­bában rádió, televízió, újsá­gok. könyvek, társasjátékok szolgálják az idős emberek szórakozását- Van egy mag­nójuk is. Előkerülnek a ki­állításról nemrég visszakapott kézimunkák — nem sokáig maradnak itt, pár nap múlva a Lovász József Művelődési Központban tekinthetők meg- A napközi lakóinak viszont marad a szép padlóváza, amit a munka elismeréséül kap­tak- Amikor az időnkénti programokról beszélgetünk, elmondják: legkedvesebbek a bensőséges hangulatú kis ün­nepségek (nőnap, öregek nap­ja. társadalmi ünnepek és az utóbbi időben egymás név­napjáról Is megemlékeznek) Ilyenkor az iskolások műsort adnak, a cukrászdából süte­ménnyel kedveskednek. Hasz­nos és jó dolognak tartják, hogy bevezették a hetenkén­ti orvosi rendelést is — ez ta­na -sadásnak. felvilágosító előadásnak is beillik- Választ kaphatnak kérdéseikre­— Nagyobb felújításra csak '79-ben számíthatunk. Persze a szorruzédus helyiségeket ad­dig is megkaphatnánk. Ne­künk már nagyon hosszú ha­táridő az a három év. A kérést n.em elégedetlen­kedő természetük mondat a ki újra. Hiszen elismeréssel szólnak a kapóit gondosko­dásról: a szoba már-már zsú­folt a bútoroktól, karácsony­kor ötszáz—ötszáz forinto! kaptak ajándékba a tanácstól- De hetven év fölött m ir tény­leg más az időszámítás. • K G M. Amatőr zenekarok versenye A Magyar Rádió szórakoz­tatózenei osztálya és a Nép­művelési Intézeí az idén Orosházán, a hagyományos amatőr könnyűzenei együtte­sek és szólisták versenyéhez kapcsolódva rendezi meg az országos amatőr könnyűzenei fesztivált és minősítő ver­senyt. A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ az országos fesztivált megelőzően a hónap végen megyei válogató versenyt ren­dez- Az amatőr együttesek es szólisták erre a versenyre május 15-ig kü'dhetik be je­lentkezésüket a Megyei Mű­velődési Központ címére. Mai tévéajánlatunk 21.10: A szereposztástól a bemutatóig. Az Operaházban Petrov — Kaszatkina — Vásziljov: „A világ teremtése” című balelt- jének bemutatójára készül­nek. A televízió a próbák­tól a bemutatóig végig kíséri az előadás alakulását. A népszerű szovjet koreográfus házaspár Natal ja Kaszatkina és Vlagyimir Vásziljov tanít­ja be a balettkomédiát — amelyet először a Leningrá- I di Kirov Színház játszott. A mű születését Jean Effel karikatúrái inspirálták, a könnyed, szellemes rajzok ad­ták az alapötletet a szerzők­nek, A világ teremtése iro­nikus stílusban szól arról, ho­gyan teremtette Isten a Na­pot, s hogyan kerültek a Nap­ra foltok. Majd Ádám és Éva bűnhődése és a Földre érke­zése a balett témája. A televízió ma, a premier napján néhány percre kap­csolja az Operaház színpadát, hogy a nézők a bemutatónak is részesei legyenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom