Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

Robot Robi és a többiek

A Ceredi Általános Iskola parányi igazgatói szobájában beszélgetünk. Kovács János igazgató észrevehető, de túlzásoktól mentes büszkeséggel újságolja, hogy a Kincskereső című, 10—14 éves gyermekek számára készülő folyóirat előfizetésében országosan is figyelemre méltó eredményt értek el. Az iskola már meg is Kapta az érte járó jutalmat, a szép, a tanítást szemléletesebbé tevő, megkönnyítő, érzékeny japán mikroszkópot.

A folyóirat előfizetőinek szervezője Simon Bálintné, magyar—orosz szakos tanár volt. Az iskola 82 felső tagozatos tanulója közül 40 előfizetőt sikerült gyűjteni, de’még tíz lapot külön, áruspéldányként adnak cl.

Hogyan tudott ez a pici iskola ilyen szép eredményt elérni? Erre keresünk választ — más iskolák számára is hasznosítható észrevételeket, tapasztalatokat — a beszélgetés során.

— Évek óta a könyv szeretettre, olvasásra neveltük tanulóinkat — mondja az, igazgató. — Mert a könyv az emberi tortúrának, a műveltségnek a legfontosabb terjesztője volt mindig és az

is marad. Hosszú idő óta könyvbizományos működik az iskolában, s a gyerekek nagyon szívesen vásárolnak nála.

A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 1971-ben az iskolai könyvterjesztés eredményeire felfigyelve több ezer forintos jutalomban részesítette az intézményt. De nemcsak ez a régebbi és a mostani újabb elismerés bizonyítja az elmondottaltat, bizonyítják a gyerekek körében valóban rendkívül népszerű lapelőfizetések is. Simon Bálintné sorolja a tényeket: a Képes nyelvmesterből 44, a Pajtásból 60 darab fogy el rendszeresen, s a Murzilka című orosz nyelvű szovjet gyermekújságot harmincán fizetik elő. És nemcsak az oroszszakkörbe járók, hanem mások is.

— Az előfizetések szervezésével, az újságok árusításával már régóta nincs prob^ lémánk — mondja a tanárnő. — A gyerekek szeretik az újságokat, és a szülők is hozzászoktak ahoz, hogy pénzt adjanak rá a gyermekeiknek. Amikor a Kincskereső előfizetésgyűjtő versenyében indultunk, akkor sem kellett senkit, se gyereket, se szülőt

Mai tévéajánlatunk

20 05: HÖKÖM SZÍNHÁZ.

TévéOíiék Karinthy Frigyes írásaiból.

Kanmny Frigyes a ..Hököni Színház" című könyvének néhány jeleneiéből Kabay Barna rendező készített tévéfilmet— Igyekeztem azokat a részleteket megtalálni —mondta —, amelyek legalka!. masabbak arra, hogy az író groteszk szemlélete a tévében megvalósulhasson —

mondja a rendező- — Karinthy

hőseinek egy része ma is megtalálható. Azok az átlagemberek, akik a gátlásosságukkal, rögeszméikkel a leghétköznapibb helyzetben is képtelen szituációkba keverednek, akik véletlen folytán kerülnek magukkal. vagy egymással szembe. Ilyenek például az „Ott ki beszél” című jelenet szereplői C- úr (Garas Dezső) és a vonal másik végén A- úr (Hau- mann Péter).

Kórusok megyei közgyűlésé

A Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a József Attila megyei Művelődési Központ és a Kórusok Országos Tanácsának megyzi szervezete szombaton Salgótarjánban rendezi meg a megyei kórusoK közgyűlését. A tanácskozáson Guthy Éva, a KÓTA meg yei szervezetének titkára számol be a kórusmoz galom és a KÖT A levekenyse- géről, fejlődéséről és feladatairól- A közgyűlés résztvevőit műsorral köszöntik, amelyben a salgótarjani Mártírok úti Általános Iskola, a Bolyai János Gimnázium énekkara, a salgótarjáni pedagógus- és bányászkórus, a balassagyarmati KISZÖV vegyeskor, az egyházasgergei népdalkórus, valamint a salgótarjáni szimfonikus zenekar szerepel.

győzködni a lap hasznosságáról. A gyerekeket megkérdeztük, hogy ki akarja előfizetni, ők aztán otthon megbeszélték a szüleikkel és néhány nap múlva már hozták a pénzt.

Kovács Zsuzsa hetedik osztályos, vékony, szőke kislány. Pillanatnyi, bizonytalanságból eredő megszeppe- nese — ugyan mit akarnak, tőlem'? — lassan feloldódik a beszélgetésben.

— Én először a rokonomnál láttam a Kincskeresőt — meséli. — Ötödikes fiú, náluk nyaraltam Feldebrőn. Együtt nézegettük, olvasgattuk az újságot, és nagyon megtetszett. Amikor aztán itthon is elő lehetett rá fiz.etni, csöppet sem tétováztam.

— Milyen írásokat szeretsz a lapban?

— A szcrejtvények nagyon szórakoztaíóak és tanulságosak. Legtöbbször sikerül is megfejtenünk A barátnőm egyszer már nyert is könyvet, amikor beküidtük... És szépek a gyerekversek, Weöres Sándor versei a legszebbek.

Zsuzsa ellenőrzőkönyvében csupa jeles osztályzatok szerepelnek. Kedvenc tárgya a magyar irodalom, kedvenc iőtöltése az olvasás. A nagymama mondja el, hogy alig pislákol a fény, de unokája már olvas.

Czene Csilla hatodikos, ő is a jobb tanulók közül való. Édesanyja egészségügyi dolgozó, édesapja a helyi termelőszövetkezet tagja.

— Szüleim szeretik, ha of- vasok — mondja határozottan a Zsuzsánál bátrabb kiállású kislány. — Könyvet is vesznek nekem.

Könyvcímeket említ, aztán elbeszéli, hogy a Pajtás és az őrsvezető című lapok előfizetője is.

— S mit kedvelsz a Kincskeresőben?

— A rejtvényeket... Aztán nagyon érdekesek a folytatásos regények, például a Robot Robi, és a híres emberekről szóló tudnivalók.

így mondja: tudnivalók.

Mert számára — és sokukéra niég —, a Kincskereső nem puszta szórakoztató olvasmány, hanem értékes, hasznos tudnivalók, isméi etek gyűjteménye, melyet 'a tanulás, a többet- tuoes érdekében is éidemes forgatni.

S ezért külön örvendetes, hogy egy ilyen kis község kis iskolájában ennyi előfizetője és barátja van az érdekes gyermeklapnak.

(ok)

Ma megnyitó

Ünnepi könyvhét Nógrádhan

Balassagyarmaton, a kábelgyár munkásklubjában ma rendezik fneg az ünnepi könyvhét gazdag eseménysorozatának megyei megnyitóját. Beszédet mond Kaári Sándor •> B«'-«-. si Bálint megyei Könyvtár igazgatója, s a rendezvény vendége lesz Jobbágy Károlyi József Attila-díjas költő' a város szülötte. Aa ünnepségen a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad és a Balassi Bálint Gimnázium kamarakórusa működik közre,

A megyei megnyitóval egy- ídőben. délután 14 óra 30 perckor a salgótarjáni Centrum Áruház előtt ünnepi könyvutcát avat Csongrády Béla, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága propaganda- és művelődésügyi csoportjának vezetője. A könyvutca látogatóit hangosújság tájékoztatja a megjelent könyvekről- s bábműsor szórakoztat. A nyitás napján Thiery Árpád író, május 31-én Janiltovszky Éva- június 4-én Berkesi András író dedikálja műveit.

Az ünnepi eseménvsoro-zat mai megyei programjából kiemelkedik A nagy fejedelem

című olvasónapló-pályázat díjainak kiosztása a megyei művelődési központ klánjában. a szécsényi helytörténeti múzeumban megrendezésre kerülő reneszánsz zenei hangverseny, s Jobbágy Károly találkozója a cserhátsu- rányi olvasókkal. Az egy hét alatt különösen sok rendezvényt tartanak a megye két városában. Salgótarjánban és Balassagyarmaton, a községek közül Magyarnándor- ban. Mohorán- Drégelypa'an- kon és Szécsényben. Az említett helységekben a megszokott könyvnapi rendezvények mellett főként a gyermek- és a fiatal olvasók ismereteinek bővítésére, kónyv- szereAetének erősítésére fordítanak nagy figyelmet; rendhagyó irodalomórákat. mesedélutánokat és egyéb gyermekfoglalkozásokat rendeznek a könyvtárak. A rendezvények programjait — elsősorban a balassagyarmati tárásban — versmondók, énekesek és irodalmi színpadok teszik színesebbé.

Megyénk helységeibe hét író-költő vendég érkezik az

ünnepi könyvhéten. Asperján György- akinek tavaly msjelent Vészkijáratbejárat című kisregénye oly sok vitát váltott ki. Salgótarjánban. '’ásztón es Szécsényben, Jobbágy Károly költő- műfordító Cser- hátsuranyban. Nagybátony- ban. Bercelen és Magyarnárr dorban- Thiery Árpád író, Salgótarjánban találkozik aa olvasókkal. Janikovszky Éva, sok kedves mese szerzője Nóg- rádsápra. Balassagyarmatra, Terénybe. SalgótarjánbaNagybátonyba és Kistérén vére látogat. Takács Tibor, aki versekkel, később már csak prózával jelentkezett. Ka- rancskesziben és Kísterenyén. Tamás Menyhért költő Salgótarjánban és Nézsán beszélget az olvasókkal. Berkesi Andrást, a legtöbbet olvasott magyar írót Salgótarjánba, Szécsénybe, Magyarnán- dorba- Mohorára. Hátságra, Tolmácsra, Szügybe, Balassagyarmatra és Dejtárra várják. A Mozgó Világ című irodalmi, művészeti. közművelődési és kritikai folyóirat szerkesztői. munkatársai

Pásztora látogatnak.

Mintegy húszezren tanulnak a szakmunkások szakközépiskoláiban

Az 1972-es oktatáspolitikai az első tanévben tanulmányai- osztályosok száma megközelípárthatározat oktatásügyünK egyik alapvető feladataként a szakmunkásképzés tartalmi fejlesztését jelölte meg. A határozat óta e téren két figyelemre méltó intézkedés született: az egyik az egységes szakmunkásképzésre való áttérés, amelynek során új, egységes közismereti tantervek

kát. Mindez elismerésre méltó ti a húszezret- eredmény, bizonyítja az új is- örvendetes, hogy meglehe- kola iránt megnyilvánuló ér- tűsen sok középkorú, közéleti

deklődést- Igaz, a lemorzsolódás sem volt csekély, az országos átlag 36 százalék- Ez a viszonylagos magas arány viszont — miként a jelentés megállapítja — más felnőtt- oktatási formákhoz mérten,

tapasztalattal rendelkező

munkásember is bekapcsolódik a tanulásba- Az ő -magatartásuk mindenhol jó hatással van az osztályközösségek kialakulására és a tanulmányi munkára.

A tanárok véleménye sze______ ________ hallgató, a beiratkozottak 45 rint a hallgatók túlnyomó

k

asok hároméves szakközép- százaléka Csongrád megyében többsége szorgalmasan készül

iskolája. hagyta abba a tanulást, az órákra, és megfelel a köA szakmunkásképző iskolát Veszprém megyében 44,5, Bács- vetelményeknek. Kedvező tavégzettek középiskolai tovább- Kiskun megyében 42,8, a fő- pasztalat. hogy*a legtöbb mevárosban, Békés, Nógrád

léptek életbe az első osztá- nem kedvezőtlen. A legtöbb lyokban, a másik a szakmuntanulása, műveltsége és művelődése az^egész társadalom számára létfontosságú- A kérdés nagy társadalmi hordereje miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet az Oktatási Minisztérium nemrég kiadott tájékoztató jelentése a szakmunkások szakközépiskolája első tanévi tapasztalatairól- Az 1974—75-ös első tanéves

Pest megyében pedig mintegy 39 százalékos a lemorzsolódás. A legkevesebb tanuló munkás, a beiratkozottaknak 20 százaléka Szabolcs-Szatmár megyében szakította meg tanulmányaitA kimaradás okairól elmondják a pedagógusok: sokan meggondolatlanul jelentben csaknem 11 000 hallgató geztek, nem számoltak a

iratkozott be a 81 esti és a 170 levelező osztályba. Különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg az új továbbtanulási lehetőség iránt a fővárosban, ahol több mint kétezren, Békés megyében, ahol mintegy 1300-an, Bács-Kiskun, Heves és Pest megyében, ahol mintegy 800—800-an kezdték meg

SS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSy/SSSSSSSSSSSSSSSSsSSSSSj /✓////////////////////// y////,

I—

IPEL A

»EIA

I 1

SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSa'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*

4.

— Én meg elmentem a sütödébe — folytatta Pelageja a zsörtölődést —, a másik kemencét is befűtöttem — egy hasáb fa egy százseny (2,13 méter) hosszú —, harminc veder vizet húztam fel, száz fekete kenyeret dagasztottam, meg még hetven fehéret. Arról már nem is beszélek, hogy a kemencénél majd’ megsültem- Te meg lementéi a rétre, játszadoztál egy kicsit a gereblyével — hallottam, hogy fickán- doztatok, a túlsó parton remegett az ablaküveg az éneklésetektől — aztán még meg se izzadtatok —, ott a teherautó: hazaszállít-.. — Pelageja kifulladt, újra a vattakabátra feküdt, és behunyta' a szemét.

Pavel igyekezett elkerülni nővére tekintetét, ahogy békítőén mondta:

— Nehéz ez. Mindenki tudja — a pékség- Én is csináltam. Tudom— Szóval csakugyan nem jöttök? — kérdezte Anyiszja reszkető hangon- — Talán nem illő módon hívlak? — Aztán hirtelen régies, mély meghajlással az öccse felé fordult:

— Kedves öcsém, Pavel Zaharovics, tisztelj meg-.. Pelageja Prokopjevna.-.

Pelageja legyintett:

— Nem. nem, Anyiszja Zaharovna! Nagyon hálásak vagyunk- Mink se hívtunk, senkit, mink se megyünk senkihez. Nem tudunk- Fekszünk.

"Anyiszja többé nem erősködött. Némán, lehajtott fejjel kiment a házból.

— Még ő beszél az emberekről'! — dohogott Pelageja. amikor a léptek nesze elhalt az ablak alatt. — ..Mit szólnak az emberek?” És arról semmit se mondanak, hogy minden nadrág után e*i a fene?

— Hát azt mindenki tudja — mondta Pavel. — Nem sikerül neki- Azér egy kicsit mégis törődni kéne vele. A nővérem-..

— Csak ne védd! ő a hibás- Azt kapja, amit érdemel.

Pavel erre nem válaszolt. Az ágyába feküdt, és könynyes szemmel a mennyezetre meredt

Olyan házakat, amilyen az .Amoszovéké, manapság már nem építenek. Aztán meg, régebben, a háború előtt sem volt sok ilyen a faluban.

Hatalmas ház- Kétszintes, hatsarkos, széles tetőgerinccel, nagy udvar, színnel meg szénapajtával, azonkívül még a melléképület, a telelőkunyhó.

Éppen ennél a telelőkunyhó-melléképületnél kezdték bontani a házat — negyvenhatban megkaparintotta a legidősebb meny (Zahar Amoszovnak négy fia volt. és közülük csak egyetlenegy, Pavel jött haza a háborúból). Aztán a másik menye is kérte a jussát — elfelezték az udvart- Végül az utolsó csapást Pelageja mérte a házra, elhalározta, hogy a hátsó kertben újat akar építeni- Addig-addig erőszakoskodott, mígnem a hatsarkos házat kettéválasztották- És a régi csodaház hol volt, hol nem volt.-.

A helyén most egy hatalmas, gerendákból készült, ima- könyvtartóra emlékeztető, rendetlen ház áll. Rossz időbér, csikorog, inog, annak ellenére, hogy két oldalról gerendákkal támasztották meg, télen pedig még rosszabb: a hó bevág a pitvarba, bár há'ul, úgy-ahogy beszögezték ócska deszkával, Anyiszja egész télen benn tartja a házban a falapátot.

De bármit mondjanak is, azért nagyon kedélyes az Anyiszja tornyában (a földszinti lakrész, amelyet a harmadik meny kapott, romokban hever), és Alka szeretett a nagynénjénél lenniMggas. Szabad. A fecskék a tetőnél repkednek- És mindent látni innen- Látni, ha valaki végigmegy, vagy végig- kocsikázik a falu utcáján, a hegy lábánál, tavasszal meg látni, amint megárad a folyó, a nagy fehér vitorlás hajók előbukkannak a hegyfok mögül- Azonkívül a nagynéninél mindig van társaság — nem úgy. mint náluk, a hátsó udvarban. Az asszonyok jönnek a boltból — kinek dicseksze- I nek el a portékával? A nagynéninek- A munkásoknak szabadnapjuk van, idejönnek a túlsó partról — hol üldögélnek el egy pohár bor mellett? A nagynéninél. Mindenki a nagynénihez jön —az átutazó sofőrök, a saját részegeskedó kolhozbelijei ik, sőt. még a ka'onák is: alig érkeznek meg. de a nagynénihez már kitaposott úton jönnek.

(Folytattuk)

több éves kihagyás következményeivel, és az abból eredő nehézségekkel. Voltak, akik munkahelyi akadályok miatt nem tudtak rendszeresen járni az iskolába, elmaradtak a tananyag feldolgozásában, és a sikertelen beszámoló kedvüket szegte. Jó nénányan családi ügyek, vagy betegség miatt hagytak abba a tanulást, de csak idéiglénesen, mert sokan közülük az idei tanévben már újra az iskolapadban láthatók.

Az idei tanévijén a szalc- munkások szakközépiskolája iránt tovább nőtt az érdeklődés. szeptemberben az első évfolyamon már 13 500-an kezdték meg tanulmányaikat, s jelenleg az első és második

gyében az iskolák és az üzemek együttműködnek a tanuló munkások érdekében- Heves megyében például a kihelyezett osztályokba az üzemek elszállítják a hallgatókat, Baranyában termeket, felszerelést adnak az iskoláknak és vállalati korrepetálást is szerveznek. Komárom megyében a műszakbeosztáskor figyelembe veszik az iskolai elfoglaltságot, ellenőrzik a hallgatók tanulmányi munkáját, sok helyütt megveszik nekik a tankönyveket, tanulmányi segélyt adnak. Az iskolák viszont az oktatás megszervezésekor* gondolnak a gyár munkarendjére, s a két, vagy három műszakban dolgozók részére váltakozó tani1 ást szerveznek- A teljes képhez, persze, az is hozzátartozik, hogy panel egészen komoly viták támadnak az iskolába járás miatt a vállalat és a dolgozók között.

Az Oktatási Minisztériumnak az első év tapasztalatairól szóló jelentése összességében a szakmunkások szak- középiskolája sikereiről, társadalmi elismeréséről számolhatott be. (MTI)

Most jé'ezi be az el»6 tanévet a kistoronyé» gimnázium 17 gyors- és gépírőtunulója. A gyors- és gépírás oktatása a g.mnáz I» takutlatív lan árgycsoporlként indult tavaly szeptemberben. Az első három évben heti nyolc, negyedikben heti kilenc órában oktatják a tantárgyat, amiből a végzősök érettségi vizsgát tesznek.

«