Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-25 / 122. szám
A salgótarjáni öblösüveggyár Nógrádi Sándor üvegfestő szocialista brigádja elmúlt évi munkájáért másodszor nyerte el az Üvegipari Műveli Kiváló Ifjúsági Brigádja címet. A brigádtagok átlagéletkora huszonhárom és fél év. de munkájuk becsületére válna bármelyik rutinos szakmunkásnak is. Képünkön: Bangó Lajos brigádvezető-helyettes — aki KISZ-munkájáért megkapta a KISZ kb dicsérő oklevelét — Magyar Margittal az idei pótfelajánlásokat beszéli meg. Segíttiégz, ellenőrzés fi sssciBeBcMési progrcaras AZ ELMÚLT napokban a nagyüzemi póribizottságok és az alapszervezetek megtárgyalták a cselekvési program végrehajtásának első negyedévi tapasztalatait és a soron következő legfontosabb feladatokat. Az átlagosnál nehezebb körülmények között dolgozik a salgótarjáni síküveggyár. Ugyanis még be sem fejeződött a Zagyva III. beruházás, még nem sajátították el kellően az új technológiát, de máris új síküvegfeldolgozó beruházást készítenek elő, A 751 millió forintos hitelkérelmüket jóváhagyták. Építkeznek, szerelnek és emellett az idén 400 millió forintos termelési tervet kell teljesíteni. Sikerekről, gondokról, de főleg a feladatokról hallottunk' a síküveggyár taggyűlésein. A gyári gazdaságvezetés a terveket a pártbizottság és az alapszervezetek cselekvési programjait figyelembe véve állapította meg. A párttagságnak és a dolgozók többségének az a véleménye, hogy a cselekvési program reális, az abban foglalt feladatokat teljesíteni lehet. Ezt bizonyították a testületi ülések és a felszólalók. De azt a tényt is figyelembe kellett venni, hogy a gyár első negyedéves termelési tervét csak 97.97 százalékra teljesítette. Kevesebbet termeltek, mint az előző év hasonló időszakában. Adósak maradlak az exporttal és a termelékenységi terv teljesítésével. Mi a lemaradás oka? A gépek és a kemence meghibásodása és a nem kielégítő keverékellátás. Vaion csak ez okozta a lemaradást? Nem, az okok sokrétűek és bonyolultak! Az edzőüzem taggyűlésén Fiikor Albert csoport- vezető alapanyaghiányról, a gyenge minőségről és a ren-- deléshiányról is szólt. Nem jó az, ha az emberek most nagyon hajtanak, aztán meg le kell állni, vagy át kell csoportosítani a munkásokat. Ulefalvi Józsefné csoportvezető kifogásolta, hogy az edzésié nem alkalmas, karcolt üveget félredobálják, cserép- halmok magasodnak az edzőben, a bunkerban és ott tönkremegy a más célra még használható anyag. Kutenics László csiszoló, Szoták Ferenc művezető, Koslider Albertné, csoportvezető olyan hibákat tett szóvá, amelyek hátráltatják a munkát, amelyekért a kommunisták felelősséget éreznek. A HÚ2JÖÜZEM PARTTAGJAI nagy figyelemmel hallgatták a külpolitikai tájékoztatót. Kérdések is hangzottak el és részletes választ kaptak rá. Nem csökkent, ha lehetséges, még fokozódott az érdeklődés, amikor Papp Árpád a húzóüzem pártalap- szervezetének titkára a cselekvési program teljesítéséről, illetve a lemaradások pótlásáról, a legsürgősebb feladatokról számolt be. Hóhol Pál húzószekrényfelügyelő az üveg rosszabb minőségét a román szódával hozta kapcsolatba. Hogyan lehetne több és jobb üveget termelni? Ezt taglalta Kovács Lajosné nyugdíjas és Öcsai Péter termelésirányító. Milyen jó, hogy ugyanennek az alap- szervezetnek tagja Alexi Ist- vámné laboratóriumvezető is. Szót kért és elmondta, hogy a rosszabb minőség okát ne csak a külföldi szállítónál keressék. Lehetséges, hogy egyik-másik alapanyag-szállítmány gyengébb, vagy a tárolás közben történik hiba. Annál inkább szükséges, hogy az összetételt vizsgálják, a technológiai utasítást pontosan betartsák. A hibák okainak megállapításához, a minőség javításához. elengedhetetlenül szükséges, hogy négyóránként a‘ mintákat pontosan szedjék le, azokat ne keverjék össze. Mindezt nem utasításként mondta. Halkan beszélt. Inkább kérte a párttagokat, hogy segítsenek megértetni a technológia, a. minőségi követelmények pontos betartásának fontosságát. Az egyik alapszervezetnél tévesen ismertették, a másiknál meg sem említették, hogy az első negyedévre 7,1 millió forint nyereséget terveztek. Ezzel szemben 3,9 millió forint a veszteség. Ez azt jelenti, hogy 11 millió az eredményromlás, noha a tervek szerint 197,6-ban majdnem 25 millió forint nyereséget kell elérni. Ehhez számították a hiteltörlesztést. Nyereségrészesedés. az állam által biztosítottnál több béremelés és szociális juttatás csak akkor lesz, ha a kedvezőtlen első negyedévet december végéig nyereségesre fordítják. Hogyan összegezték feladataikat a gyár kommunistái? A húzott síküveg mennyiségének és minőségének javítására az utóbbi időben több intézkedés történt és ennek hatására a Zagyva III. húzóüzemben és több egységnél a termelés fokozatosan javul. De a síküveggyártás szerkezetének módosítása, az ötmillió négyzetméter szabadméretű üveg gyártása még további nagy erőfeszítéseket igényel. A hibákat és a mulasztásokat a kommunisták és a gazdasági vezetők ne tűrjék! Minden jogos észrevételt és javaslatot hasznosítsanak. A párttagok, a szocialista brigádok és a törzsgárda tagjai készek arra, hogy a közös ügyért még többet tegyenek. Az alapszervezetek határozatot fogadtak el, hogy a cselekvési program ellenőrzésének módszerét kidolgozzák, az alapszervezefek a szocialista brigádok és a gyár vezetőinek tanácskozására a szocialista brigádvezetőket felkészítik. Ennek egyik feltétele, hogy az eddig elhangzott észrevételeket értékeljék, fontosság és határidő szerint rangsorolják. Szükséges, hogy az alapszervezetek vezetősége — a gazdasági vezetéssel egyetértve — megállapítsa az intézkedésekért felelő személyeket, beszámoltassa őket, ha szükséges felelősségre vonja. A KŐVETKEZŐ hónapokban az a legfontosabb feladat, hogy a nagyüzemi pártbizottság és az alapszervezetek a cselekvési program végrehajtását politikai módszerekkel segítsék, az ellenőrzést fokozzák. F. L. Tervellátottság, -előkészítés, -kivitelezés, -határidők’ Ezekről a kérdésekről beszélgettünk legutóbb a Karancsvöl- gyi Építőipari Szövetkezetben Zsidai Zoltán elnökkel, Balkó László párttitkárral és Sztremi Istvánnal, aki a munkák előkészítésével, programozásával foglalkozik— Nem nagy a mi szövetkezetünk, de az idén már 20,4 milliós termelési érték elérése a tervünk. A 6,7 százalékos termelésnövekedést a tavalyival azonos létszámmal kell elérnünk — mondja az elnök. Arról beszél azután, hogy sokféle munkát végeznek- A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben például olyan kisebb nagyságrendű építési munkákat, amelyek az állami építőipari vállalatok részére már nem kifize'ődők. Üzemi épületek, szociális létesítmények készülnek. — A vállalat kezelésében levő 32 lakás felújítása, átalakítása, tatarozása folyik. Az ötvözetgyári 22 lakás felújítására ugyancsak • megbízatást kaptunk. Ezenkívül a közúti igazgatóság , részére tároló- színt építünk. A mentőállomást tataroztuk- Az öblös- üveggyárban a tanhuta. a tmk-raktár villamos felújítását és egyéb szakipari munkákat végzünk. Az irodagépjavítónál a mintegy 600 ezer Kedvezőtlen adottságnak Igazodva a valósághoz Hosszú éveken keresztül különösen gyengécske hozamok, veszteséges évek, a termelés sikertelenségei után, termelőszövetkezeteink vezetői gyakran hivatkoztak rá: „kedvezőtlen adottságúak vagyunk”. Később kiderült, hogy - ez az állapot nem jár feltétlenül kudarcokkal. Sőt, a közepesen és jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemekhez való felzárkózásnak adott a valós reménye. Az útmutatást a meglyei pártbizottság 1974. áprilisban hozott határozata jelenti, amely megszabta a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetének megszilárdításához szükséges teendőket. , Két esztendő telt el e fontos döntés óta Tények sora bizonyítja, hogy az akkori helyzet körültekintő mérlegelését, alapos elemzését követő pártbizottsági állásfoglalás azoknak a törekvéseknek adott hangot, amelyek végrehajtása a népgazdaság és az üzemek együttes érdekeit szolgálja. 1 Legfőbb cél volt — s jelenleg is érvényes — a gazdaságos termelésszerkezet kialakítása, azaz véget vetni a szemléletnek, hogy mindenből termeljünk egy keveset. Természetesen, ágazatonként más-más a tennivaló. Így a növénytermesztésben az e'mú't két évben a tsz-ek a növények számának csökkentésére igyekeztek, s egyidejűleg azon növényfélék vetésterületét növelték, amelyek illenek adottságaikhoz, az addiginál nagyobb jövedelmet biztosítanak. Gazdaságos i er mékszer kezet Főként a kenyérgabona terméseredményei említésre méltóak. Összehasonlításként egy kiragadott példa: 1974-ben a búza hozarva 34 százalékkal volt nagyobb a III. ötéves terv időszakáétól. A kukorica-, burgonyatermést mutató grafikonok is felfelé ívelőek. Következik ez abból, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben az ipar szerű termelési eljárások termékeny talajra találtak. A különböző termelési rendszerekhez kapcsolódás folyamattá vált. Mind több üzem honosítja meg a bábolnai, nádudvari tapasztalataikat. Zömében megfontolt társulások jöttek létre burgonya-, cukorrépa-, kukoricatermesztésre, s örvendetes, hogy olyan ütemben haladnak előre, miként a feltételek (a megfelelő fajta, a technölógiai tökéletesedés, a kemizálás, gépek és szakemberek) engedik. Négyezer hektárnál nagyobb területet vontak ki szántóföldi művelés alól. A gyenge minőségű, alacsony aranykorona-értékű, tizenhét százaléknál nagyobb lejtésű földeken erdőket, legelőket telepítettek. Az állattenyésztésben is megmutatkoznak a fejlődés jelei, habár a hozamok el-el- maradoznak a másik alapágazatétól. A szarvasmarha- program IV. ötéves terv idejére megfogalmazott célkitűzéseit két évvel a tervciklus vége előtt sikerült teliesíteni. Megszűnt az évenként refrénként visszatérő. tetemes ágazati veszteség. A juh- és baromfitenyésztés jó bevételi forrást jelentett és jelent a termelőszövetkezeteknek. A sokat vitatott melléküzemágak, amelyek nyereségét nem mindig a mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki feltételeinek javítására' fordítottak az üzemek. még sok tartalékkal rendelkeznek. Kiaknázásukkal enyhit- hetők a foglalkoztatási gondok. aminek legfőbb okozója a növenvterm»sztés mind magasabb fokú gépesítése. A fejlődés jelei Mjlven tényezők játszottak közre a megyei pártbizottság 1974. áprilisi határozatának kedvező végrehajtásában? Elsősorban — a szövetkezeti vezetők érdemeinek kisebbítése nélkül — a kedvezőtlen adottságú tsz-eket megkülönböztetett módon segítő állami támogatásnak, a különféle fejlesztési célokra adományozott összegeknek köszönhető, hogy megerősödtek a „gyenge” mezőgazdasági üzemek. Az anyagi ösztönzés következtében sikerült a legégetőbb beruházásokat megvalósítani, bővíteni a gépállományt, megteremteni a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit. Rugalmasabban alkalmazkodtak a népgazdaság igényeihez, lehetőségeihez, a termelés különböző tényezőinek optimális összhangja megteremtésének útját járják alapos tervezéssel, előrelátással, a végrehajtás körültekintő szervezésével. A fejlődés fontos láncszemeként történtek — a már- már továbbhaladásra képtelen — a viszonylag kis területen gazdálkodó, s ráadásul még a kedvezőtlen jelzőt is magukon hordó termelőszövetkezetek egyesülései. A területi koncentráció a megye mező- gazdaságának történetében új szakaszt nyitott. Az addig máról holnapra élő üzemek, az ott dolgozó tagok és vezetők lehetőséget kaptak a legfrissebb termelési eljárások meghonosítására, az erők egyesítése módot adott régen tervezett beruházások kivitelezésére. nagy teljesítményű gépek vásárlására, s nem utolsósorban a vezetők soraiban is frissítés- zajlott le. Az eredmény: változás a szemléletben, az irányításban, munkaszervezésben ! Különösen az önálló elszámolási ágazati rendszert választó tsz-ekben — már ahol a kezdet botla- dozásain könnyebben estek át —, mérhető a szakmai ve- zelés színvonalának emelkedése. Látszólag úgy tűnhet: semmi gond a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteinkben, sikerült a párthatározatot tökéletesen végrehajtani! Szó sincs róla! A két eltelt esztendő a megelőzőekkel egybevetve kétségkívül eredményeket hozott Ha azonban a követelményekhez hasonlítjuk a jelenlegi állapotot, akad elég tennivaló a megye mezőgazdaságában. Mert az ésszerű földhasználat kialakítása nem megy zökkenők nélkül. A nagy tábláktól, a gazdaság központjától távol eső területek tsz- ek közötti cseréje — leszámítva a szurdokpüspöki példát —, nem megy. Akad még szép számmal az istállókban üresen álló hely az egymás mellett terrpelo üzemek terméseredményei között olykorolykor nagy az eltérés, amit nem lehet csak az adottságokkal magyarázni. Akik akadályokat emelnek Vannak, akik az egyesülést követően saját, önző érdekből „visszasírják” a régi időket, s a szövetkezeti demokráciát félreértelmezve, időnként szándékosan. vagy legjobb akaratuk ellenére, de akadályokat emelnek dicséretes szándékok elé. Nem mindenütt sikerült, az ágazatok közötti legmegfelelőbb arányokat megvalósítani. Gond az állatok takarmányozása, s lehetne sorolni tovább. Két éve. a határozat születése után a termelőszövetkezeti pártalapszervezetek tagjai voltak azok. akik megvitatták a dokumentumban foglaltakat, s javaslatokat tettek az üzem sajátosságaiból fakadó teendőkre. Azóta is rendszeresen napirenden tartják: miként, sikerült a terveiket valóra váltani, s kutatják, hogy a határozat szellemében a változó körülmények miként módosítják feladataikat. A legtöbb üzemben felismerték: csak tervszerűen, a valósághoz igazodva lehet gazdálkodni! Bizonyítékok a hosz- szú távú fejlesztési tervek, a belső tartalékok feltárása, a szelektív beruházási politika folytatása, s a többi * tény, ameiyek együttesen bizonyítják, hogy lehet kedvezőtlen adottságok között is hatékonyan, jövedelmezően gazdálkodni. Szabó Gyula ló előkészítés a siker alapja forint értékű munkát egy hónappal határidő előtt elvégeztük. — Milyen az előkészítettség? — A cselekvési programunkban is szerepel, hogy a munkák előkészítését, programozását tovább kell javítani, kivitelezését jobban szervezni- Ebben van is jelentős fejlődés — mondja a párttitkár— Gyakorlatilag március végére már a kapacitás 70 százalékát lekötöttük, azóta pedig teljesen — mondja Sztremi István— Azért van még annyi tartalék, ami a lakosság jelentkező igényének kielégítésére elegendő. Ilyet hosszú idő óta nem utasítottunk visz- sza — szól közbe az elrjök. — Az előkészítettség a lakásfelújításoknál százszázalékos- A tárolószín építéséhez is valamennyi terv megvan. Egyedül a kohászati üzemépületeknél szakaszos a tervszolgáltatás. Ez nehezíti a munkálc, előre történő megszervezését, az anyag biztosítását. Igaz. az utóbbi gondok megoldásában segít a megrendelő — mondja a programozó. — Az anyagbiztosítás ilyen megnyugtató a többi munkánál is? — Nem mondom, hogy teljes, de azért nem panaszkodhatunk. A lakásokhoz a parkett már érkezik, és reméljük, a villany boylereket is időben megkapjuk- Ezek voltak kérdésesek — kapom a választ. — Hogy állnak a határidőkkel? — Volt, ahol rövidítettük. Eddig az idén nem volt csúszás- Év elején az áthúzódó hiánypótlási munkákat kivétel nélkül . elvégeztük- Ügy terveztük, hogy a lakásfelújításokat befejezzük az utolsó negyedévig- A célunk, hogy lehetőleg minél rövidebb ideig zavarjuk a lakókat a munkálatokkal. Ez a lakók érdeke is — mondja Zsidai Zoltán, majd hozzáfűzi: a cselekvési program végrehajtása biztosíték arra, hogy ezek a munkák mind határidőre befejeződjenek. — Mit tartalmaz a cselekvési program a már elmondottakon kívül? — Több olyan dolgot, ami még szervezettebbé, hatékonyabbá teszi a munkát- Szerepel benne az is, hogy Salgótarjánban a központi betonkeverő adta kooperációs lehetőséget kihasználjuk. Ez félszázalékos termelésnövekedést jelent. A nyugdíjasok munkáját is jobban igénybe vesszük. A kisgépesítési. a szerszámellátottság javítását szorgalmazzuk. A fokozatos felkészülést tartjuk jónak, a többszintes lakásépítésre. A gépkocsik kihasználása nem volt megfelelő- A cselekvési program ennek javítására is kitér. Egy tehergépkocsi értékesítésével, illetve a lakosság részére végzendő fuvarokkal érhető ez el — mondta. a párttitkár. A 20 milliós szövetkezetben az előkészítésre nagy gondot fordítanak, és ez az alapja a későbbi sikeres munkának- A tervek átvizsgálása, anyagrendelés, költségvetés elkészítése, az árkalkuláció megelőzi a szerződéskötést- Ezután már a munkák programozása következik oly módon, hogy a határidőket minden esetben tartani tudják- Jó lenne, ha ez így lenne egyes nagyobb építkezéseinken is! B. J. NÓGRÁD - 1976. május 25., kedd 3
