Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
EiaveifóT« p (-/oriali-fn p'imt Fiatalok brigádja A 5ALGÖTARJÁNI Kohászati Üzemek GYGO-rész- legében dolgozik Sándor Elemér ifjúsági szocialista brigádja. A szerszámkészítő lakatosokból álló közösség a múlt év elején alakult. Még nevet sem választottak magáknak. de már egy év után jó munkájuk révén elnyerték a szocialista címet. Minden vállalásukat (termelésit, kulturálist) túlteljesítették. Különösen a társadalmi, munkában jeleskedtek Jó eredményekéi. értek el az anyagtakarékosság. á? önköltség csökkentése termetén össze szokott, jó brigád az övék. A legtöbben a gyárban töltötték a tanulóéveket. Ismerik egymást, tisztában vannak a követelményekkel. — Jól érezzük magunkat a gyárban — motdja Hegedűs György aki Karancslapujtő- rőt jár, s ez az első munkahelye. — A gyárészleget most fejlesztik, korszerűsítik Ezért a munkakörülményeink nehezebbek. mint korábban voltak, de nemsokára ezek ts megoldódnak és minden sokkal jobb lesz. Részben ez a tudat is erőt ad nekünk a munkához. Az idei vállalások alapját a múlt éviek alkották. Ezeket. figyelembe véve. alkalmazkodva a változó igényekhez fogalmazták meg A kulturális vá"a)ások szerves részé' Vóeealk az égisznek. Fiatal szakmunkásokról lévén szó. az oktatásban nem az általános műveltség emelése alkotja a központi feladatot, hanem a szakmai és a politikai képzés. A politikai oktatásban valamennyien részt vesznek. Mivel két párttagjuk van. párt- oktatásra is járnak közülük. Kádlót Ervin pedig KISZtitkárképző tanfolyamra jár. A hét fiatal közül ketten középiskolában folytatják tanulmányaikat.. az egyik á gépipari a másik a dolgozók szakközépiskolájában. A többi brigádhoz hasonlóan részt vesznek a gyári TIT-előadáso- kon, a különböző kiállításokon, beiratkoztak a letéti könyvtárba, ' X Miben lehel más ez a brigád mégis a többieknél? Elsősorban abb/n, hogy a munkaidőn és a munkán kívül is — hiszen jpbbára független fiatalemberekről van szó — mozgékonyabbak, aktívabbak, többször járnak el közösen szórakozni, művelődni. A József Attila megyei Művelődési Központban tartott művész- mozi-előadásnkra — ritka példa — bérletet vásároltak. — mab iskolás korunkban is szívesen jártunk az Art Kino előadásaira — meséli Hegedűs György. — Ezt a szokásunkat megtartottuk, Kéthetenként vannak az előadások. ilyen időközönként, aki akar, igazán elmehet. A bérleteket Sándor Elemér brigádvezető váltotta meg: — A KISZ-ben szóltak, hogy ilyen feladatot is vállalhatunk Minthogy szeretjük a filmet, nem sokat gondolkodtunk A brigádpénztár lám. erre is jó A brigádpénztárnak a kohászati üzemekben régi hagyományai vannak- Kitűnő eszköze a közösséggé formálódásnak. m# alkalmakat teremt a kirándulásokra. a beteg társak meglátogatására- s a közösség akarata, tetszése szerint felhasználható, S eredményei mgr ilyen rövid ideje együtt dolgozó kollektívában is érzékelhetők. — Minden hónapban — magyarázza Kadlót Ervin — húsz forintot ad be mindenki. Ez jelenti a brigádpénztár alapját, amihez aztán különböző forrásokból még jöhet pénz. A brigád kulturális vállalásainak teljesítését jól segítik a KISZ-ben meghonosodott egyéni vállalások Igaz, ezeket nem fogalmazták meg külön a brigádban, de mindenki számon tartja. Egyrészt színesíti a tevékenységet, másrészt megvalósítását biztosítja. A brigádvezető a néptáncot kedveli, tagja a Kohász Művelődési Központ csoportjának. Hegedűs György, az irodalmi színpadok munkája iránt érdeklődik. Kadlót Ervin lakóhelyén, Rónafaluban a klubestek szervezésében serénykedik. Mindenkinek megvan tehát a maga sajátos hobbyja, kedvenc időtöltése. Ezek az egyéni törekvések formálják a brigád közösségi műveíődését, éppen úgy, mint ahogyan a közösségi tevékenység visszahat a tagok személyes érdeklődésére. A FIATAL SZERSZÁMKÉSZÍTŐ lakatosok brigádjának tagjai — úgy érezzük — felelősséggel végzik munkájukat, a kulturális élet adta lehetőségeket ügyesen használják fel tevékenységükben, gondolkodásuk és személyiségük pozitív, előremutató formálásában. Ha fiatalos lendületüket és érdeklődésüket sikerül hosszabb távon fenntartani, akkor egy év múlva, újra szép sikert mondhatnak a magukénak. A szocialista cím megszerzése után a brigád- versenyben már valamilyen magasabb fokozatot is elérhetnek. — sulyok — A Delta tlj száma Társadalmi ünnepségek bemutatóig A társadalmi ünnepségek, sortartások negyedik országos művészeti bemutatóját május 23—27. között Szolnokon rendes: k meg- A művészeti napok programját több tanácskozás ege- SSíti ki Megrendezik a kórysveselök pm?ásos konferenciáját. ülést tart a társadalmi szertartások országos tanácsadó testületé. A jövő atomerőműveit részletes cikkben mutatja be a Delta-magazin új száma. Beszámol az prenburgi földgáz szállítására épülő távvezeték munkálatairól, a montreali olimpia helyszíneiről, a köny- nyűbúvárok Hévízen tett felfedezéseiről és a műtárgyhamisítók leleplezésének legújabb módszereiről. Ismerteti az idegrendszer új vizsgáló- módszerét és az agynak ezzel készülő ..kémiai mikratérké- pét”. Tájékoztat egy új, gyors eljárásról, amellyel környezetünk rákkeltéssel fenyegető, sejtmutációkat okozó anyagait hazai laboratóriumaink is kiszűrhetik. „Fájdaloműző ujjak" címmel az akupunktúra, a tűszúrásos gyógymód szúrás nélküli változatáról is tájékoztat és látványos képeke* közöl a gyermekek álomszerű szabadtéri jétékbirodalmairól. Sok-sok információ, hír, találmány és újdonság, a népszerű Delta-lexikon és száznál több — javarészt színes — fotó teszi teljessé a lap most megjelent új számát. Mai tévéajánlatunk 20.10: Magas szőke férfi, felemás cipőben. SZA •m - V|" &YE LETETT Francia filmvígjáték. Müncheni hangversenyéről érkezik haza Francois Perrino az álmodozó hegedű- művész Egyik lábán világos, a másikon sötét cipőben, ö az. q az! — a magas szőke, felemás cipőben — vélik felismerni benne a nemzetközi szélhámost, a titkosszolgálat emberei. S ettől kezdve minden lépését, magánéletének legintimebb pillanatait is kifigyelik a leleményes nyomozók, Csakhogy nyomozókból is két ellentétes érdekű csoport van. S mindkettő Francoist figyeli- Ebből számtalan mulatságos fordulat adódik. A megfigyelők egymásra licitálnak, miközben a kétbalkezes hegedűművész erről mit sem sejt... Urbanizáció Romániában Szakértők becslése szerint 1990-ben Románia lakosságának 60—70 százaléka városokban lakik. Ezzel egyidejűleg a lakosság száma 13 év alatt csaknem megkétszereződik. * Az új városok építését, de a régiek rekonstrukcióját és fejlesztését is előzetes tervek alapján végzik. 1948-ban 152 város volt Romániában, ma már 236. A közeljövőben a falvak százait városi jellegű, agrár-ipari központtá fejlesztik. Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? A kérdésre Gheorghé Blaj, a Már-ma- ros megyei pártbizottság első titkára a következőket mondja: — A városi lakosság már csaknem az összlakosság felét teszi ki megyénkben. Az utóbbi években épült városok esetébén a bányászat, a kohászat, és a fafeldolgozó-ipar volt a legfontosabb telepítési tényez^- Kidolgoztuk a megye további társadalmi-gazdasági fejlesztési programját. Különös figyelmet fordítottunk a kevésbé fejlett területekre. Az egykori Borsa község pólódul a hányámat és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar egyik központjává vált. — Kijelöltük azokat a falvakat, amelyek hamarosan város jellegű központokká épülnek ki. Ebben az ötéves tervben ilyen centrummá válik Szinérviralja ' (Sémi) Nag'somkűt (Someuta-Mare;, és Sülelmed (Ulmeni). 1990- ig további öt helység emelkedik városi rangra. Arra az időre a megye minden negyedik településén közművesített lakótelepek épülnek. RÍ! PPL kW.® Száztizenöt éve, 1861. május 23-án született a magyar festőművészet egyik kiemelkedő egyénisége — Hippi Rónai József. A Nemzeti Galéria tulajdonában levő festményeivel emlékét idézzük az évfordulón. Olvasom lapjainkban, hogy újra filmet készítenek a kape- nioki kapitányról, és hogy Bécsben egy musicalt mutatnak be róla, melynek címszerepére Heincz Rühmann, rémet színészt kérték felt aki az 195.6-ban készült nyugatnémet filmben már eljátszotta ezt a világraszóló szélhámosalakot. De ki is. volt tulajdonképpen a -.köpenicki kapitány?” 1906-ban- hetven esztendeje zajlott le a köpenioki kapitány r.epi mindennapi históriája. A köpenicki-' kapitányból szállóige lett- Köpepick jelenti a tömegszuggeszUó groteszk kitörését, egys'.pngfe- ban fogalmazva: bedőlést a rossz tréfának, amelyet olyan ember bajt végig, akinek nincs vesztenivalója. A kö7 penicki kapitány története nem más-, rojnt a társadalom hatalmas bástyáinak, -a katonai fegyelemr ek és a hivatalnoki bürokráciának nevetségessé tétele. A köpenicki kapitány —l egy fegyházbar. öreggé tört varga — ócska kgton, áköyenj? segítségével követte el világraszóló csínvjét. bátor ember VO,l,V ajs* nem riadt vissza sevtm.i * öl. Természetesen csak az ’ 9116,-05 értelemben, mert történetének a vitáson s^mmi k"zö‘isgge sincs a máj b&ny'T tk gonoszteítelve!. A köpenicki kapitány esetében A köpenicki kapitány ötlet és szív játszották a főszerepet. Hadd idézzük fel az esetet a Pes.ti Hírlap egykorú tudósításai nyomán. Az 1906. évi október 18-i számban volt olvasható- hogy október 18-án a Berlin közelében levő Kö- peniekben- kolosszális szélhámosság történt; minden bohózatíró elsaógyéiheti magát, mert az. a páratlan lelemény, amellyel e csínyt végrehajtották- meghalad minden fantáziát Az történt ugyanis, hosv a ploetzensee-i katonai őrségen megjelent egy magas termetű, bár kissé hajlott tartasd, szürkésíehér lelógó bajuszt! ember, aki az első gardaezred egyenruháját viselte, Ez a kapitány rendkívül energikus hangon megparancsolta, hogy a felváltott őrség azonr.al menjen vele- mert a császár narancsából több embert kell letartóztatnia. Az őrség engedelmeskedett a kaoitányr. ak, aki, útnak indult s, közben még esv csapatot parancsolt maga mellé- Vasúton mentek a közeli. Köper. lekbe- s ott megszállták a városházát- A kapitány egyenesen a polgármester szobájába ment. — ön a köoer fekj polgár - mester? — kérdezte. — Leg-NOGRAD — 1976. május 23., vasárnap felsőbb parancsom az, hogy önt letartóztassam és Berlinbe szállítsam. A polgármester riadtan kezdte mondani: — Kérem, engedje meghagy.,., A tisat azonban nem engedte beszélni: — En nem engedek meg semmit! Már mondtam, hogy ön az én foglyom. S a kapitány valóban letartóztatta a polgármestert is, a városi pénztárnokot is, aki előzőleg egyetlen erélyes parancsszóra átnyújtotta a városi pénztár tartalmat. A várost eközben óriási izgalom lepte el- amely tetőfokára hágott, amikor a városháza előtt megindult Berlin felé az első bérkocsi- a bakon két feltűzött szúró,nyú katonával, a kocsiban a polgármesterrel és feleségével. Maga a kapitány még kényelmesen megebédelt a Rari hauskellerben- s azután — mikor a köp,er. ickiek feleszméltek — már sehol sem volt. ezalatt az őrség a foglyokkal megérkezett a berlini ••Bővártéra’*', ahol hihetet'en f**'‘ ~ - ást keltett- a szokatlan szállítmány. Maga Moltke tábora agy > a vezérkar Bőröké- és Joachim Albert herceg jelentek meg az eset tisztázására és ők bocsátották el a foglyokat. A világsajtót bejárta a páratlanul mulatságos történet híre. Sokáig tárgyalták, nyo- moaták sajtóban, hivatalos eljárásban, az ügy minden egyes részletét. Már mindent tudtak, csak egyet nem: k: volt a kapitány és hol van? Végre 1906. október 27-én ráakadtak. Berlinben, külvárosi kis lakásában üldö- gét Wilhelm Voigt, a börtön- viselt varga. Csendben iszo- -gatta reggeli kávéját- amikor a rendőrök beléptek hozzá, azonnal tudta- miért jöttek, de semmi izgatom nem látszol' rajta. Csak azt kérte, engedjék elfogyasztani kávéját. Ezt megengedték, mire Voigt részletesen elmesélt mindent, sőt a pénzt is csaknem hiány nélkül visszaadta. Még arra kérte a rendőröket, hogy emberségesen bánjanak vele, hiszen, az ő katonái sem panaszkodhattak ellene, ő gavalléror san bánt velük éppúgy, mint a köpenicki urakkal. Nos- ebbet igaza is volt Voigtnak, ezt a hörtoraviseU embert. közismerten jóindulatúnak, és jószívűoek ismerték Aztán bíróság elé került- amely négy évi fegyházra ítélte a kezdődő század legjobb tréfacsinalóját. Vilmos császár azonban, megkegyelmezett a bűnösnek. Pedig kezdetben n.agy©r. haragudott. Később azonban jó- ízűt nevetett a történteken-.- együtt kacagott a kacagókkai. így esett meg- a köpenicki kapitáa.y históriája. Révész Tibor Kugliaók Piacsek bácsi pipálgat Alföldi temető
