Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

Megnyílt a balassa Palóc Múzeum A fe'újftott balassagyarma­ti Palóc Múzeum kiállításait május 2-án délelőtt 11 órakor nyitották meg. Az ünnepség alkalmából műsort tekinthet- tek meg az érdeklődők. Erdő­kürt. Hollókő, Rimóc, Legénd Röpülj páva népdalkórusai léptek fel. Az ünneplő közönséget dr. Horváth István, a Nógrád megyei múzeumok igazgatója köszöntötte. Külön üdvözölte Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettest, a megyei, a Balassagyarmat városi párt­ós állami szervek képviselőit- az országos múzeumok veze­tőit, köztük Hoffmann Ta­mást, a Néprajzi Múzeum fő­igazgatóját, a palóckutatásban résztvevő megyei múzeumi szervezetek vezetőit. A megnyitó beszédet Ca- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyettes mondotta. Többi között, szólott a hala­dó hagyományok ápolásának fontosságáról, ennek nógrádi eredményeiről, a múzeumok szerepéről a közművelődési tevékenységben. Mint mon­dotta. a haladó hagyományok ápolásában Nógrád számos eredményt mondhat magáé­nak. Ezek közé tartoznak — többi között — a megyetör­téneti monográfia kötetei, az egyéb tudományos publikáci­ók. a múzeumok gazdagodó gyűjteményei, a szécsényi mú­zeumi kiállítások, a létesíten­dő salgótarjáni munkásmoz­galmi múzeum, illetve ezen belül a galéria. E sorba szer­vesen illeszkedik a balassa­gyarmati Palóc Múzeum is, amely felújítva, gazdag, ál­landó kiállításokkal várja az érdeklődőket, s az ide láto­gató idegeneket is. Az ünnepi beszéd után dr. Horváth István adta át az Ember és természet képzőmű­vészeti pályázat, illetve kiál­lítás díjait Lóránt Jánosnak. Farkas Andrásnak és Hibó Tamásnak. A Palóc Múzeumban a kö­vetkező kiállítások láthatók: Nógrádi népélet a XVIII. szá­zad elejétől napjainkig: Ba­lassagyarmat története az ős­kortól napjainkig; Madách Imre emlékszoba: M’kszáth Kálmán emlékszoba. Kiállí­tás-rendezők: Balázs László. Kapros Márta, Zólyomi Jó­zsef. Művészeti terv: Borecz- ky László. Kivitel: Bánkúti Albin. Az Ember'és termész.et című képzőművészeti kiállí­tást Domonkos Alaios ren­dezte. A kiállítások hétfő ki­vételével tekinthetők meg. LABIRINTUS KOVÁCS ANDRÁS meg­győződéssel vallja — fttog- ramját egyébként a Népsza­badság hasábjain néhány éve megjelent cikk részletezi —, hogy a szocialista filmmű­vésznek egyszerre kell kor­mánypártinak és. ellenzékinek lennie. Hogy mit jelent az el­lenzékiség? Csakis azt, hogy az alkotó köteles felhívni a figyelmet a negatív jelensé­gekre. a káros tendenciákra, a fejlődést gátló folyamatok­ra. Az „érted haragszom” in­dulatával és szenvedélyessé­gével. A rendező legjelentősebb esszéfilmjei — jobb szó hí­ján használjuk a műfaji megjelölést —, e kettősség jegyében fogantak. A Falak­ban és a Stafétá-ban Ko­vács arra tett kísérletet, hogy a társadalmi mozgás eredőit felderítse, s a közérzet válto­zásait ábrázolja. A Labirin­tus voltaképpen újabb variá­ció erre a témára, noha a fe­lületes szemlélő számára „mű­helygondokat” tár elénk és személyes vallomásnak lát­szik. Egy rendező gyónásá­nak. A művészi útkeresés tük­rének. A módszer — filmet adni a filmben — nem új. De nem is annyira elcsépelt, hogy ne. lehessen élni vele. Kovács András meggyőződé­sünk szerint nem azért vá­lasztotta a divatos formát, mert filmgyári titkokról kí­vánta félrebillenteni a fátylat, hanem mert a Labirintus lor- gatár1 jeleneteivel és az ah­hoz tűzött értelmezési variá­ciók’ al a mű egyik alaptéte­lét akarta meggyőzően bizo­nyítani. Az axióma körülbelül fgy hangzik: A művészi igazság bonyolult Az emberi igazság nemkülönben. Egyik sem mérhető patikamérlegen. Ah­hoz, hogy a teljes valóságot megismerjük és kifejezzük, sok-sok részigazságot kell egymás mellé helyeznünk. Miről is van szó a történet­iben? A rendező filmet készít, és noha a forgatókönyv adott, a közreműködők külön­féleképpen élik át a felvevő­gép előtt megelevenedő hely­zeteket és konfliktusokat. A színész a bátorságot hatvá­nyozná meg, a színésznő az érzelmeket. Az életről sem azonos módon vélekednek a Labirintus hősei. Érthető, hogy nem, ugyanis koruk, képzettségük, „feltöltöttsé- gük”, perspektívájuk más. A miniszterhelyettesnek — no­ha őt is gondok szorítják — más elvei vannak, mint a vá­gólánynak, aki csak nagyon lassan halad előre a ranglis­tán. A rendező mindenkit meghallgat. Még a bagoly­ként huhogó „ellendrukkert”, a filmgyári munkatárs báty­ját is, aki pedig könyörtelen cinizmussal veri el a port rajta. Aztán — a művész ké­telkedik tovább Gondolatai­ba mélyed, el-elmeditál sor­sokon, véleményeken, elve­ken, problémákon. Egy bizo­nyosnak látszik: vállalni sze­retné önmagát. Kovács egyik híres aforizmája így hangzik: ..Nem tetszik a filmem min­den nézőnek? Nekem sem tetszik minden néző.” Nos, a filmbeli rendező — Kovács András alteregója — azokhoz a nézőkhöz szól elsősorban, akik szívesen vállalják a közéleti gondokat, akik öröm­mel veszik magukra a fele­lősséget. akik képesek to­vábbgombolyítani a cselek- ménv — illetve a történések — fonalát. A LABIRINTUS érdekes szele'eket metsz ki a magyar va’óságból, de az a vélemé­nyünk. hogy a „terítés” za- varb’eitően gazdag. Kevesebb — több lett volna. Mintha leavzeííüze’ét nyitná fel előt­tünk az alkotó aki jól érzi és helyesen veszi észre a gondokat, csak , éppen nem vállalkozik körbejárásukra. Mást tesz: felskícceli. le'tárba foglalja őket. Bizonyára hasz­nálna a filmnek —. s jobban köze1 kerülne a* nézőhöz —, ha logjka’-gondolati hangsúly teremtődnék az egyes mozza­natok között. És talán a ren­dező belső drómá’ára — mert hiszen válságot él át az Avar István-megformálta hős — is nagyobb fény hullhatna. Többet elárulhatna magából és magáról ez a figura, vala­hogy úgy, mint a „képzelt ri­portban”, mi kőris íelcsattan a színész vádjaira és legsze­mélyesebb kétségeiről kezd beszélni. Kovácsnak — Inkább sze­repléseiből, mint műveiből tudjuk ezt — remek a humor­érzéke. Most végre a vásznon is megcsillantja iróniáját — mi több: öngúnyát, melyből, miért ne legyünk őszinték, még többet is elviselnénk. A forgatási jelenetek egyíke-má- sika — főleg a Kállai—Rutt- kai kettős szellemes dialógu­sai, vagy az égő házból való menekülés folytonos újrázta- tása — „idézőjelbe tett” kép­sorok, oldottságot, közvetlen­séget, szellemességet tükröz­nek. Vagy talán még inkább az a mondat, mikor a szí­nésznő eképpen kritizálja ren­dezőjét: „A te filmedben foly­ton csak beszélnek.,.” Ami a közreműködőket il­leti: Kovács ért ahhoz, hogy „szugerálja” partnereit és a saját hullámhosszaira terelje őket. Kende János még so- t hasem fényképezett ilyen stí­lusban: most szándékosan visszafogott, száraz, dokumen- tum-jellegű beállításokat ké­szített. A színészi teljesítmé­nyek méltatását Kállai Fe­renc alakításával ke/.diük. Szerepjátszása azért bravúros, mert a figurát épp úgy meg­formálja, mint ahogv érzé­kelteti a magatartás kritiká­ját is. Hurhora is lefegyverző. Ruttkai talán kicsit ..színész- nőiesebb” a kelleténél, igaz, ez a vázlatos szerep hibáía. Avar Istvánnak sem nyílik tág tere a cselekvésre. de ami nyílik, a színész élettel, hitte! tölti meg. Pontosabban: az élet és a hit keresésével. A FILMMŰVÉSZET diffe­renciálódásának időszakát éljük. Sokféle alkotás készül és sokfelé vezet a kísérlete­zés útja. A Labirintusnak — kritikai megjegyzéseink elle­nére —, mint fílmfajtának, s mint konkrét alkotásnak egy­aránt helye van az új törek­vések között. (—s -f) Zsurzs Éva rendezésében készül a Csongor és Tünde twAltozata. Főszereplők: Csongor — Safranek Károly, Tünde — Zsurzs Kati, Balga — Koncz Gábor.. A képen Zsurzs Éva instrukciót ad a színészeknek. Réti Zultán iái lain a szécsényi galériában Mai tévéajánlatunk 20OS: KISFILMEK A NAGY­VILÁGBÓL­Néhány hónapja minden második kedden fő műsoridő­ben ismeretterjesztő, úti- és természetfilm-összeállítással Jelentkezik a televízió- Ez, al­kalommal ltárom kiefilm sze­repel a műsorban- A spanyol „Ember és föld” című soro­zatból a ..Mentsük meg az óriáskígyót!”, amely Venezu­ela síkságára viszi el a nézőt- s a kínálásra ítélt hüllők, óriáskígyók sorsával foglalko­zik- Cirkuszról, lovakról, ügyes lovasokról, lélegzetel­állító gyakorlatokról szól az „Artisták a porondon” című kis-füm­Harmadikként Chrudinák Alajos sze r kesztő-r ip or t*r és Várszegi Károly operatőr az ■,Egy különös utazás pillanat­képei” című dokumentum- filmjét láthatjuk- A műsor készítői a polgárháború dúlta Libanonban jártak, forgattak hadszíntéren és főhadiszállá­som, katonák közt. ágy ü dvö­sek zajában — oly annyira a háborúban, hogy az operatőr megsebesült. Nyugodtam. mondhatom, hogy kultúrmis-zióra vállal­kozott a szécsényi 11. Rá­kóczi Ferenc Műve ődési Köz­pont- amikor egv évvel ez­előtt — a mostoha körülmé­nyek ellenú-e — létrehozta az állandó jellegű kiállítási ter­met­A galéria megnyitása figye- lem.-e méltó kezdeményezés Olyan Időszakban tárta ki aj­taját, amikor a közművelődés iránt megnövekedett az ér­deklődés- A község munkásai. Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 41. f LABANC RIMÁNKODÁS Terebesen, az északi or­szághatár közelében tartóz­kodott Rákóczi, hogy minél hamarabb találkozhasson a Varsóból visszatérő Bercsé­nyivel. A távoli faluban is ereje megfeszítésével dolgo­zott, egyszerre intézte az or­szág belső ügyeit és nyomon követte, elemezte a külpoli­tikai fejleményeket. Cseppet sem vette pártfogásába a szerencse. Arról értesült, hogy XII. Károly svéd ki­rály békét kötött Ausztriával. így biztosította hátét a Péter cár elleni támadáshoz, kö­vetkezésképp Magyarország helyzetét alaposan megnehe­zítette. Fölkereste a fejedel­met Des Alleurs márki, s tudtára adta, szívesen ven­né XIV. Lajos, ha valame­lyik Bourbon herceget hívnák meg a magyar trónra. Egy- úttal kifejtette, mennyire el­hibázott Rákóczi ama fára­dozása, hogy összebékítse Svédországot és Oroszorszá­got. A francia diplomata egyenesen üdvösnek tartotta a nagy keleti mérkőzést, hi­szen minél alaposabban gyen­gítették egymást a jelentős NŰGRÁD - 1976, május 4., kedd hatalmak Európa küzdőterén, Franciaországnak annál ke­vesebb riválissal kellett szá­molnia. Látható volt. XIV- Lajos egyre cinikusabban hagyja cserben Rákóczit, dinasztikus és nagyhatalmi ábrándjai messze eltérnek Magyarország reálpolitikai érdekeitől. Im­már csak az orosz szövetség­ben reménykedhetett a feje­delem. 1707. szeptember 3. után Ungvárra ment, ahol már várta a Varsóból meg­érkezett Bercsényi Miklós. Zárt ajtók m"":Vt. négy- szemközt tanácskoztak két napon át. A lehető legké­nyesebb diplomáciai helyzet alakult ki. Kuszáit, ingatag, ellentmondásokkal teli helyzet jellemezte Európa külpoliti­kai viszonyait. A törékeny­ségig gyenge, száz oldalról sebezhető kuruc Magyaror­szágnak borotvaélen kel­lett táncolnia. Svédország hetykén viselkedett, nem fo­gadta el Péter cár tizenkét évre szóló békeajánlatát, be­nyomult Lengyelországba. Franciaország hadakozott Ausztriával, de barátként vi­selkedett a Béccsel szövetsé­ges svédek iránt. Ausztria kéznél tartotta az Oroszor­szággal való barátkozást. holott Péter cár a svéd ki­rállyal háborúzott, miközben oltalmába fogadta a kuruc fe­jedelmet. ugyanakkor Auszt­ria szövetségét kereste a tö­rök ellen. Oroszország jóin­dulatát messzemenően be­csülnie kellett Rákóczinak, egyúttal résenlétet parancsolt rá az óvatosság, nehogy magára vonja a svédek ha- ( ragját. Mindezt tetőzte Len1 gyelország belső felfordulása, a zűrzavarrá fajult rendi de­mokrácia- Még mindig ér­vényben volt Rákóczi megvá lasztása a lengyel trónra, de ekkora földcsuszamlás köze­pette hallani sem akart a fejedelem a királyi szerepről (boly táljuk) fiataljai általa könnyebben hozzá árlu nek a cépzőművé- vészeti alkotásokhoz. A kü­lönböző kiállítások jó szó gá­lától tesz ek az ízlésíejleszté». észtét.kai nevelés terén. A tárla okat egyre többen te­kintik meg a járás különbö­ző községeiből is- Vannak olyan iskolák, ahonnan a rajztanárok íendszeresen el­viszik a tanulókat egy-egy ki­állítás megtekintésére: eljut­nak az alkotások a szocialista brigádokhoz. A kulturális vállalások között ott szerepel a tárl&tlálogatás, több brigád zö en tekint meg egy-egy ■ állítást­A vizuális kultúra emelése égi probléma a szécsényi já­rásban- Az emberek látás­módjának, a szép iránti fogé­konyságnak fejlesztése idő­szerű problémává érlelődött- A galéria, ha nem is tudja megoldani a felhalmozódott problémákat, de adni tudja — és az adott körülmények között adja is — azt az első motívumot, amely a vizuális kultúra nevelésének láncre­akcióját válthatja ki- Az em­berekben egy belső igényt felkeltő folyamatot tud meg­indítani- Másfelől közelebb hozza a megye élő képzőmű­vészetét a község lakosságá­hoz- S az sem utolsó szem­pont, hogy a megyénkben amúgy is szűkös számban le­vő kiállítási termek számát eggyel megnövelte. Ezzel is „nagyobb felületet” teremtett a művészet és a közönség ta­lálkozására­Kár, hogy a különböző ki­állítások rendezői nem gon­doskodtak megfelelő tárlat- vezetőről- Mint említettem, zömével különböző csoportok közösen tekintik meg a kiállí­tás anyagát- A gyönyörködte­tés és a műalkotások egyénre gyakorolt hatása mellett, jó lenne egy-két szakmai kiegé­szítés, tájékoztatás a látot­takról- .Ha másképpen, nem, egy magnóval ez könnyen megoldható- Annál is inkább, mert egyre több múzeum, ga­léria él ezzel a lehetőséggel- Örömmel vennénk hasonló megoldást a szécsényi galériá­ban is­A művelődési központ fatal galériájában már láthatta a közönség Somoskői Ödön festőművész tárlatát. Nem­rég nyitották meg I^éti Zoltán balassagyarmati festőművész tárlatát- A kiállítás nem ad teljes képet a művész mun­kásságáról- Viszont jól illuszt­rálja a művész utóbbi évei­nek munkásságát. Réti Zol­tán az akvarell festészet vir­tuóza: ismeri az akvarell fes­tészet csínját-bínját- A techni­kát magas mesteri fokon mű­velt- Akvarell képeinek lírai hangulata, színösszeállítása igazi, a szó legnemesebb ér­telmében művés-i élményt vált ki a szemlélőből- Kár. hogy a válogatásnál csupán három ilyen kép került a fal­ra- annál is inkább, mert a művészt, az ország más ré­szein épp akvarell képei tet­ték ismertté­Réti Zoltán műveiben-a nógrádi embereket ábrázolja, s hozzájuk szól- A Hétközna­pok sorozat rézkarc képei a nógrádi falvakban élő embe­rek munkáiénak egy-egy moz­zanatát örökítik meg- Nógrád lankáinak, vizeinek, emberei­nek örömét, a mindennam munkába vetett hitét ábrá­zolja szuagesztív módon, az érett festő, az ötvenéves em­ber bölcsességével­; sz r-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom