Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-22 / 120. szám
Ipari A főszer«^ az emberé iparszerben építenek komplexum a Sarkköiön A szovjet gazdasági életben rendkívül nagy jelentősége' tulajdonítanak annak, hogy aj ipari létesítményeket az ásványi kincsek lelőne'veinek közvetlen köze'ében építsék íe' A köze) félmillió négy- ze‘ kilométeres tyimano-pe- csbiai terület, amely a Szovjetunió észak-európai részen található, rendkívül gazdag kőolajban, földgázban, bauxit- ban, titánércekben és kőszénben. A szakértők számítása szerint az itteni olajmezők 1980-ban már 20—25 százalékkal több olajat adnak, mtit a hagyományosnak számító azerbsjdzsánlak. A tizedik ötéves terv időszakában je'entősen megnövekszik a kiváló minőségű. kokszolható szenek kitermelése, is. Ez a terület a Szovjetunió eu- róoai területének fontos fűtőanyagbázisa lesz. Az új gazdasági körzetben megkezdődött a lakótelepek építése. Gyémántélű szerszámok Mesterséges gyémántból készült szerszámokat alkalmazónak Ukrajnában a mezőgépek javításához. Az új berendezés hegesztett traktor- és kombájnalkatrészek megmunkálására szolgál. Így az alkatrészek felülete csiszolás nélkül is megfelelő finomságú. Mindezt a szokásos módszernél kétszer gyorsabban és jobban lehet elvégezni. A gyémántélű esztergakések elsimítják a fémben található mikroszkopikus egyenetlenségeket, tömörítik belső struktúráját, amitől az alkatrészek különösen szilárdak lesznek. Harkovban, ahol az újítás •zületett, a gépgyár már készíti az új berendezéseket. I A/, EUÖT, amit az alkotó ; ember képvisel, az égvilágon j semmi nem helyettesítheti. Eb:>en a. erőben rejlik minden, ami ezen a bolygón — a természeti jelenségektől függetlenül — történik. A munkásfiatalomban élő .embernek saját é deke: lehetőleg mn iig úgv cselekedjen, hogy az a fáradalomnak is legk/dvezíbb legyen. Hiszen az is elvitathatatlan: a társadalom helyzete minden esetben visszahat alkotójára, az emberre. Nem közömbös tehát senkinek, aki ebben a társadalomban él, hogy ne a eejobb tudása szerint végezze a munkáiét, mert a csa- üdia a saját élete akéopen a ak i. ahosvan a társadalmi rendszer fejlődik. Életünk kiteljesedőben, amelyben minden ecetben o.t van az a kóló ember. Űjjá- születő városainkban, fejlődő falva nkban. korszerűvé formálódó gyárainkban, mezőgazdaságunkban. Ott van az ember a műveltséget biztosító iskoláinkban. a dolgozók szolgálatában áló hivatalainkban. hazánk védelmi rendszerében, minden a szocializmust építő ember győzelmét jelzi a múlt felett. De minket éppen ezért, mert az új világ képviselői vagyunk, a sikereink nyújtotta jó érzés mellett mindig a jövő is foglalkoztat. Nekünk ez természetes. Mondhatnánk munkásnemzedékről nemzedékre szálló örökségünk. Élt valaha Palotáson egy örökkön nyughatatlan munkásember, Bedő Gábor. A régi világ minden poklát megjárt kommunista volt. A másik: Hermann Ferenc bá- nv ászember, a munkásmozgalom neves képviselője. Kettőt említettünk a sok közül, akik a felszabadulás után vezetői lettek a megyének. Sohasem a jelennel teltek el. hanem mindig a jövőt, a mai életet álmodták, ami végső soron valóság lett. Sokat dolgoztak ezért a munkásemberek. De ki merné állítani, hogv kárba veszett fáradság volt ? Ki merné, amikor itt. előttünk zajlott minden, amikor a világ, még az ellenségeink is, elismeréssel szólnak a dolgozó nép valóban hősi cselekedeteiről. A HÉTKÖZNAPOKNÁL kell maradnunk. Erről semmi sem vonhatja el figyelmünket. Sem a sikerek, sem az ebből eredő lelkendezel». A hétköznapok záloga, hogy- most újabb, az előzőnél sikeresebb, a magasabb eredmények felé vezető lépést keli megtennünk, és biztonságosan. Ez nehezebb lesz. mént volt eddig, mert az eddig elért magasabb színvonalról kell niég magasabbra jutnunk. Nagyorosziban mondta az egyik tehenész, amikor azt a feladatot kapta, hogv az év- háromezer liter tejről háromezerszázra kell feljutni: ez nehezebb lesz. mint a háromezret elérni. . . Ki mondhatja, hogy amit eddig alkottunk az nem szép? A fejlett szocializmust kell felépítenünk, az erőnket derekasan össze kell szedni és felkészülni a nehezebb feladatokra. Ehhez kell viszont az erők egyesítése, a cselekvő akarat megteremtse: tehát, minden, még fel nem tárt erőnek az é'.etrekeltés szükséges. amelyek segítségével az ember újabb erőfeszítést tehet társadalmi rendünk erősítéséért. gazdaságunk, növeléséért. Ez viszont visszahat önmagára. az alkotó emberre is. A fejlett szocializmust építő dolgozó útja nem volt, nem is lesz egyenes irányú, zökkenőktől mentes, rózsával hintett. Az okos, jó szándékú cselekedettel, egységes akarattal, a fejlődést fékező akadályok, ha nem is megszüntet he tök, de mérsékelhetők. Ehhez viszont az alkotó ember helyes szelmélete szükséges. Amit az ember képvisel, azt semmi sem helyettesítheti. Egy példát erről: az országgyűlést követően környezetvédelmi tanácskozás zajlott le Salgótarjánban. Vita keletkezett a kömyezet- szenyezésről. Dr. Koller Mihály. a tanácskozás előadója mondta: „Nem azért szennyezett a Tarján-patak, mert a gyárban szennyező anyaggal dolgoznak. Hiszen mindig ezzel dolgoztak. Hanem azért, mert az ember, akinek feladata lenne megelőzni, hogy szennyező anyag ne kerüljön a patakba,, nem előzi meg. •.” Addig is, amíg a szenny- tisztítót megépítik, valamit tenni kellene a város és környékének lakóiért. Mindenkinek úgy kellene dolgozni, ahogyan a költő írta: pontosan, szépen, ahogv a csillag megy az égen. .. Mindenki azt tegye, amivel megbízták. Mert ez szükséges az országban végbemenő fejlődéshez. Minden ember dolga va ahol kapcsoló ik a nage társada'mi ügyhöz. Hiszen dolgozni csak úgy érdemes, ha ez a kapcsolódás megadja a munka örömét, tartalmát. És ha hiba van az építkezéseinken. mert haladás helyett csak cammogunk, ha kevés teje' termelünk, mert a jó«7ág nem kap'a meg ami neki a jó termeléshez tár, akkor többnyire nem az úgynevezett ob’ektív akadályok, hanem az ember tevékenysége, a megtorpanás igazi ok. Nem ritka kép. hogv a munkahelyen una'ómmal teli. eget néző ember található. Az is igazság, hogy ha nem haladt a feüő- dé'eel például a tejtermelés, annak legfőbb oka volt az ember, akinek tennie kelleitt volna. SENKI SEM állítja, és nem is állíthatja, hogv szemléletünk egységének megteremtése parancsszóra végbement. Éppen azért nem lehetséges, mert emberek vagyunk, különböző gondolatokkal. Nem is szükséges uniformizálni az emberi gondolatot. Egv kérdésben, a fejlett szocializmus felépítésében viszont nem lehetséges az egységes szemlélet megosztása, mert csak egységes akarattal lehet megvalósítani. Nagyobb .erőfeszítéssel, aminek tartalmát a felkészültség az előrelátás, a céltudatossá« adja, amihez viszont nélkülözhetetlen az egységes szemlélet. Amit, ha jól alkalmazunk, igazi, hasznos termelőerővé válik. Most erre az egységes szemléletre van szükségünk. Mert új, jelentős lépést kell tennünk a munkáshatalom végtelen, nagy lehetőségeket biztosító útján. Az emberen, kizárólag a dolgozó emberen múlik e történelmi lépésnek a minősége Bobál Gyula a cselekvési program Megvalósul HÁNYÁSON A PART- SZERVEZET ' cselekvési programjára készült intézkedési terv végrehajtását legutóbb műszaki és termelési tanácskozásokon is megtárgyalták. A dolgozók közül több mint hetvenen nyilvánítottak véleményt, illetve tettek javaslatokat a jövőre vonatkozóan. A pártalapszer- vezetek vezetősége a körletek vezetőivel havonta elemzi a végrehajtás tapasztalatait. Most vis^or.t összevont taggyűlésen állapíthatták meg' hogy a programban meghatározott célok reálisak és folyamatosan elérhetők. Egységesebb lett a szemlélet» hatékonyabbá vált a munka. Jó módszernek bizo- nvult az is. hogy több gazdasági jellegű pártmegbízatást adtak már a februári taggyűléseken. A frontfejtéseknél például vannak, akik a minőség, a tisztán termelés feletti őrködést kapták pártmegbízatásként. Az összefogás. az egységes szemlélet kialakítása sikerült. Itt is voltak, akik a cselekvési programról úgy vélekedtek kezdetben, hogy már megint egy tervvel több van. A gazdasági műszaki vezetők jó hozzáállása» a kommunisták agitációs munkája, amit a cselekvési programban foglaltak fontosságának megértése érdekében véseztek» nem volt hiábavaló. Ma is vannak viták, de ezek arról folvnak, hogvar- lehetne még jobban dolgozni, növelni az eredményeket. Kányás-akna már az első negyedévet jelentős tervtúlteljesítéssel zárta és az előny azóta is fokozatosan növekKányáson szik. Eredeti éves esedékes tervüket már eddig több mint 9600 tonnával túteljesi^ették. A minőség javításával sikerült az árbevételt még kedvezőbbé tenri. Negyedéves tervüket csaknem kétmillió forinttal túlteljesítették. A cselekvési program kiemelt feladatként határozta meg a jövőt jelentő feltáró, elővájó munka fokozását. Negyedév alatt 1740 folyóméter vágatot készítettek el. vagv- is 80 méterrel többet a tervezettnél. A költségszint ala- csor yabb volt a tervezettnél. AZ ELEMZÉS AZONBAN NEMCSAK az eredményekről szólt. Arról a 345 ezer forintról is kritikusan beszéltek. ami az omlásban maradt» illetve elveszett 59 acéltám. és 78 acélsüveg árát jelenti. Elsősorban a déli frontfejtésen dolgozók figyelmét hívták fel erre, akikrél a legtöbb a veszteség. A műszakgazdálkodás javítása is fontos helyet kapott a cselekvési programban. Csökkent a kieső, a beteg; műszakok aránya» kevesebb lett a hivatalos távoliét. a térített műszakok száma. A tűim ű szakokkal való gazdálkodást azonban még javítani keil» mert a tervezettnél többet használtak fel. Az energiatakarékosság Is megfelelő, annak ellenére, hogy a gépesítéssel nagyobb lett a villamosenergia-igény. Gazdáiból és benzinből csaknem ezer litert, takarítottak meg. A cselekvési programban meghatározott feladatok megvalósulnak Kányás-aknán. Ebben élenjáró szerepük van a «zocialista brigádoknak. Közülük Tóth G. László- Rap- pi János- Oláh József. Bara" nyi István és Géczi Lőrinc brigádját dicsérték a taggyűlésen. A pártvezetőség beszámolója- amit Telek Tibor ismertetett és ami valameny- r.yi felszólalásban hangot kapott, a fokozódó követelményekkel foglalkozott. Egyértelmű volt az állásfoglalás abban, hogy lehet még hatékonyabban, termelékenyebben dolgozni Káryáson. Karnis Sándor frontmester a saját példájukat említette. Januárban még tervet sem teljesítettek. azóta rendszeresen többet termelnek. Most'' már a .minőség került még jobban előtérbe. A brigád mindent elkövet, hogy a vi-, zet elvezesse a munkahelyről, így megakadályozza a szén szennyeződését. Szabó Mátyás arról szólt, hogy a cselekvési program jól tükrözi, kir.ek mit kell tennie. Az szükséges, hogy mindenki a saját munkahelyén adjon még többet. A vezetők azért tegyenek például. hogy a gépekhez legver. időben megfelelő alkatrész, r.e forduljon elő nagyobb kiesés a munkából. SURÁNYI JÓZSEF FŐKÖNYVELŐ azzal is foglalkozott. hogy Kánvás-aknának a jelenlegi létszámmal fokozatosan többet kell termelni. Minél előbb elérni a 140—150 vagonos napi termelést. mert így válhat gazdaságossá az üzem. A gépesítésre az önjáró frontbiztosításra is fel kell készülni, és ez lesz talár/ a legfontosabb feladat a közeljövőben. B. J. Csőiéként a kocsiállás A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szállítási főosztályának dolgozóira az a feladat hárul, hogy minél rövidebb időre szorítsák a vagonok tartózkodási idejét, mert ezzel fontos népgazdasági célokat valósítanak meg. A fokozódó termelés természetesen a kiszállítás iránt is nagyobb igénnyel lép fel Eddig az elmőlt év azonos időszakához képest 1700 tonnával több készárut szállítottak ki, mégis úgy néz ki, hogy ha maradék nélkül eleget akarnak tenni szállítási feladataiknak, akkor az eddiginél is nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A gyár korábban milliós tételt fizetett ki kocsiállás címén, most azonban az első negyedévi kocsiálláspénz teljes értéke még a 30 ezer fo- rintot sem érte el. Ez jól érzékelteti, hogy a szállítási főosztály munkájában nagy szervezettség és tudatos szorgalom tapasztalható. Ezúttal azonban egy új tényezőre, a kocsik raksúlyának kihasználására fokozott hangsúllyal hívja fel a figyelmét Bir- kús Zoltán, a szállítási főosztály vezetője. A kocsik raksúlykihasználása fontos tényező, sajnos, előfordul, hogy egyes kocsiknál csak 65—80 százalékban használják ki a rak- súlylehelőségeket. Volt, amikor 580 tonnás lehetőséget mindössze 430 tonnára használtak fel A kocsikihaszná- íás népgazdasági szemszögből szigorúan összefügg a gyártási programokkal, s így a gondosabb rakományösszeállítással most olyan törekvés indult meg, hogy a kocsik raksúlyának kihasználása is kedvezőbben alakuljon. Hasznos tevékenység folyik a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Salgótarján közelében levő ipartelepén. A lakatosüzemben előre gyártott, acélszerkezeteket, nyílászárókat cs egyéb épülctlakatos-munliával elkészíthető termékeket állítanak össze, melyeket az éppen készülő beruházás építésénél hasznosítanak. Az előre gyártott elemekkel jelentősen gyorsítják a létesítmény kivitelezésének idejét, tervszerűbbé, gazdaságosabbá válik az építőipar tevékenysége. Gombos Sándor és Kollár Gábor lakatos szakmunkás gyárépítéshez szükséges épületszerkezet összeállításában vesz részt. Apcra, a Qualitál-beruházáshoz szállítják terméküket. Gyártanak a lakatosüzemben, a balassagyarmati Nógrádi Sándor lakótelep részére, a budapesti Csepel Autógyárnak, a ‘ salgótarjáni vásárcsarnok kivitelezéséhez különböző elemeket, melyek helyszíni szerelésében alkalmanként részt vesznek. 1969-ben kezdődött a telep kialakítása, s azóta folyamatosan, minden esztendőben egyre nagyobb termelési érteket állítanak elő. Tavaly 70 fizikai munkát végző dolgozóval 20 millió forintos termelési értéket produkáltak. (Kulcsár József kép beszámolója) * h
