Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ?.í. XXXII. EVF, 120. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. MÁJUS 22., SZÓMBA Jól jött a csapadék a mexőgaxdaságnak Megkezdődött a tavaszi munka után r A mezőgazdaságban befeje- fcéshez közeledik a tavaszi munka. Kihasználva az idő­járást, gyorsított ütemben ve­tették el a kukoricát, és vé­gezték el a gabonák vegy­szeres gyomirtását. A tavasz elején jelentke- í zett kéthetes késést sike­rült behozni. Így a munkák többsége idő­ben' befejeződött. Először a tavaszi árpát és cukorrépát Vetették el április 20-ig, majd a burgonyaültetéssel végez­tek és a hét végére földbe került a szemes kukorica is 15 800 hektáron, a silókuko­rica mintegy négyezer hek­táron. A csapadék jól jött a növényeknek. Cukorrépát l800 hektáron Vetettek üzemeink, amely 4 százálékkal több az 1975. évi­nél. A répakelés a száraz idő­járás miatt nehezen indult, kettős kelésekkel is talál­koztunk. A gyomosodás foko­zódik, a tőbeállítással együtt végezni kell a sor közi kapá­lást is. A vegyszerekkel már nem lehet dolgozni. A tava­szi árpát is megviselte a szá­raz időjárás. A rétsági járás­ban a vegyszeres gyomir­tással néhány üzem meg­késett. Ennek kedvezőtlen hatása később jelentkezhet. a növényápolás A kukorica vegyszeres gyom­irtását a szécsényi járás üze­mei csak a hét végére feje­zik be. Ezzel a munkával a salgótarjáni járás termelő- szövetkezetei végeztek első­ként. A kukorica fejlődése is lassan indult, hiányzott a csa­padék a növényzetnek. A dohány kiültetése mint­egy 140 hektáron történt meg. Gondos munkát igényel, a korábbi tapasztalatokat jól hasznosítják a balassagyar­mati járás termelőszövetkeze­tei. A járásban a tervezett terület 104 hektár, valamivel alacsonyabb az 1975. évinél. A pásztói járás termelő­szövetkezetei viszont 6 * hektárral növelték a do- hánytermő-területükct. amelyből 82 hektáron elültet­ték a dohányt. Az indokoltnál kevesebbet vállalt dohány- termesztésből a szécsényi és a rétsági járás. Az intézkedések hatására az üzemek felülvizsgálták az előző időszakban kialakít ál­láspontjukat, s mintegy 1100 hektáron kívánnak szántóföl­di zöldségtermesztéssel fog­lalkozni. A pásztói járás ter­melőszövetkezetei példát, mu tatnak, mert a legnagyobb területen — 670 hektáron — termelnek zöldséget. A hét vé­géig a megyében közel ezer hektáron elvetették a zöld­ségféléket. A száraz időjárás a lucerna első kaszálásának . kedvezett. A növény fejlődése kielégí­tő, első kaszálásban 16—18 má­zsa szénatermés kerül beta­karításra hektáronként, ha az üzemek jól kihasználják a lehetőségeket. Az állatok szá­las és tömegtakarmánya a hónap elejére több üzemben elfogyott. Ezért is fontos a jó minőségű lucernaszéna ké­szítése, tehát minél gyorsabb betakarítása. Az első negyedévben a tej­termelés a megyében több mint öt százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló idő­szakának termelését. Javult a takarmányozás színvonala. A legelők is jó fűtermést ígérnek. Ahol arra lehetőség van, szor­galmazni kell a tehenek ki- hajtását, mert ez szintén fo­kozhatja a tejtermelést. Sok a teendő a mezőgazda­ságban. Hozzá kell látni a növényvédelmi munkákhoz, amit időarányosan kívánatos végezni. Nem szabad késle­kedni a nyári mezőgazdasági munkákat megalapozó gépek javításával sem. TANÁCSKOZIK AZ NßZEP KONGRESSZUSA / Párt- és állami vezetők látogatása a BNV­Párt- és állami vezetők keresték fel pénteken a BNV-t. Képünkön: Losonczi Pál. Ka­zár György, Fock Jenő, Huszár István, dr. Maróthy László, Nemes Dezső, Övárt Miklós és Győri Imre az Ikarus kiállításán. \ Pénteken párt- és állami ve- első titkára, Nemes Dezső, az Felkerestek a Magyar Tudo- zetők keresték fel a Budapes- MSZMP KB Politikai Főisko- mányos Akadémia és az ti Nemzetközi Vásárt. A BNV- Iájának rektora, Óvári Miklós, OMFB pavilonját, megtókin- re látogatott Losonczi Pál, a az MSZMP Központi Bizottsá- tették a magyar vegyipar, Népköztársaság Elnöki Taná- gának titkára, a Politikai Bi- építőipar, .villamosgépgyártás, csának elnöke, Lázár György, zottság tagjai és Győri Imre, a szerszámgépipar, híradástech- a Minisztertanács elnöke, Központi Bizottság titkára. nika és műszeripar, járműipar Fock Jenő, Huszár István, a A vendégeket dr- Bíró Jó- és a kohászat kiállítását, vala- Minisztertanács elnökhelyette- zsef külkereskedelmi miniszter mint a szocialista országok se, az Országos Tervhivatal el- és Földes László, a Hungexpo iparának sok termékét, nöke, dr. Maróthy László, a vezérigazgatója fogadta, majd A vendégek nagy elismerés- KISZ központi bizottságának körsétát tettek a vásáron- sei szóltak a látottakról. KGST-nap a vásáron Horst Sindermanm Tovább javul a nép anyagi jóléte r A Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusa péntek délelőtt folytatta munkáját. Az ülésen, amelyen Alfred Numann, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt, Horst Sindermann, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke tartott elő­adói beszédet az NSZEP IX. kongresszusának az NDK népgazdaságának fejlesztésére és az 1976—80-as évekre érvényes ötéves tervre vonatkozó irányelveiről. r A miniszterelnök hang­súlyozta, hogy a VIII. és a IX. pártkongresszus között levő időszak az NDK fejlődé­sének legeredményesebb sza­kasza, s ez szilárd alap ah­hoz. hogy a jövőre még igé­nyesebb célokat tűzzenek ki, mint, ahogyan az az NSZEP Központi Bizottsága által or­szágos vitára bocsátott irány­elvekben meg is történt. Az 1971—75-ös népgazdasá­gi fejlődésről szólva Sinder­mann kiemelte annak a je­lentőségét, hogy ebben az időszakban az NDK-ban álla­mosították a volt félállami üzemeket, továbbá számos magánüzemet és az iparsze- rűen tevékenykedő kisipari termelőszövetkezeteket, s ez­zel a nemzeti jövedelem ter­melésében a szocialista üze­mek aránya az 1978. évi 85,5 százalékról 1975-ben csaknem .96 százalékra emelkedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt 32,7 milliárd márkával emelkedett, az ipari áruter­melés 137 százalékra nőtt, ez 6.5 százalékos évi növekedés­nek felel meg. A mezőgazda­ság 11 százalékkal több ter­méket adott a népnek, mint öt évvel korábban. Az árufor­galom 128 százalékra növeke­dett. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott külkereskedelem 83 százalékkal nagyobb, mint 1970-ben. A lakosságnak 609 000 új. illetve modernizájlt lakást- adtak át. A lakosság (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken a BNV második szakmai napján KGST-napot tartottak — a Budapesti Nemzetközi Vásárok törté­netében először — abból az alkalomból, hogy öt év­vel ezelőtt fogadták el a tagországok a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésére kidolgozott komplex programot. A KGST-napon több szocialista ország ki­állítója: sajtótájékoztatókat tartott. A szovjet Stankoim- port képviselői elmondták, hogy a vásárra azokat a szerszámgépeket hozták el, amelyek a következő évek exportválasztókát bővítik, s ezek szállításáról a magyar külkereskedelmi vállalatok­kal már megkezdték az üz­leti tárgyalásokat. A BNV- n látható termékek üzleti lehetőségeiről tájékoztatott a Labimex lengyel vállalat is. Az NDK központi infor­mációs standján pedig üzem közben láthatták a szakem­berek a hordozható tele­fonközpontot. A vásár rendezői a KGST- napra külön programot állí­tottak össze: az Interpress pavilonjában a tagországok népgazdaságainak eredmé­nyeit bemutató^ filmeket vetítettek, s a hangoshíra­dó egész nap külön műsor­ral hívja fel a látogatók fi­gyelmét, többek között az a pavilon előtt elhelyezett kooperációs vitrinsorra. Pénteken járműipari na­pot is rendeztek, amelynek keretében a magyar jármű­ipari vállalatok közös sajtó- tájékoztatót tartottak. A Mogürt képviselője elmond­ta, hogy üzletkötői megkezd­ték a tárgyalásokat a len­gyel Pol-Mot vállalattal gépjárművek jövő évi szál­lításáról, az osztrák Steyr céggel, az autóbuszgyártási együttműködés fejlesztésé­ről. (MTI) tizem szervezéssel ésszerűbbé, gazdaságosabbá tették a termelést a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében. így megszűnt egy korábbi kötődéi részleg, valamint a szabászat tevékenységét is csökkentették. Csépe Lászlónc akkor a szabászat teendőinél serénykedett, az üzemszervezéssel viszont a vasalókhoz került át. Üj munkakörülményeivel is elégedett, s 200 forintos többletkeresetével havi 2300—2400 forint jut csaladja háztartásába. Mögötte Komán Józscf- ne simítja a melegítőket, átlagkeresete 2500 forint. — kj — , Betonkószitési kalauz a sajátházépitőknek Sajtótájékoztató az ÉVIVI-ben A betonból épített szerke­zetek rohamos elterjedésének megfelelően az utóbbi egy évtizedben két és félszeresére növekedett az ország cement­felhasználása. Az utóbbi évek­ben új cementgyárak épültek, de még mindig csaknem 800 ezer tonna importra szorul­tunk- Ezért különösen fontos a cementtakarékosság, amely­nek eddigi eredményeiről és az újabb lehetőségeiről pén­teken tartottak sajtótájékozta­tót az • Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban. Az állami építőiparban a körzeti betongyárak országos hálózatának' . kiépítésével, komplex betontechnológiái gépláncok üzembe helyezésé­vel, új kavicsosztályozók lé­tesítésével új lehetőséget nyúj­tottak a vállalatoknak a ko­rábbinál gazdaságosabb ce­mentfelhasználásra. A részle­tes felmérések szerint nagy cementmegtakarítási tartalékot mutatnak a lakosság saját építkezései, amelyeken az or­szág rendelkezésére álló ce­mentnek több mint 20 ’ száza­lékát használják fel — ez az idén 1.1 millió tonna, de 1980- ra várhatóan eléri az 1.3 mil­lió tonnát. A felmérésekből azonban az is kiderült, hogy tájékozatlanságból vagy (té­ves elképzelések alapján a be­ton készítéséhez a szükséges­nél jóval több cementet hasz­nálnak. Egy kisebb, 4 szemé­lyes családi házhoz készített betonba általában 12 tonna ce­mentet kevernek, holott mű­szakilag 6,4 tonna lenne indo­kolt- Ez a többletfelhasználás évente 200 000—250 000 tonna cementet jelent, ami az im­portcementnek csaknem egy- harmada- Ugyanakkor az épít­tető ráfizetése is egy-egy csa­ládi háznál 10 000—20 000 fo­rintra tehető. Egyéni és nép- gazdasági érdek tehát a házi­lag készített beton szakszerű elkészítése; ehhez nyújt nagy segítséget az a népszerűén megírt tájékoztató kiadvány, amelyet az ÉVM megbízásá­ból „Betonkészítési abc” cím­mel készített a magánépítő­tök részére az építéstudomá­nyi intézet, és 60 ezer pél­dányban adott ki az Építésügyi Tájékoztatási Központ­A tájékoztató füzet lehető­vé teszi, hogy minden építte­tő megszerezze a betonkészí­tés legszükségesebb ismereteit- A betonkészítési kalauz közli a cement új — a nemzetközi szabványokhoz igazodó — jel­zéseit, s felhívja a figyelmet arra is, hogy több állami épí­tőipari vállalat betontelepén már a magánépítők részére is készítenek, szállítanak ilvan fontos építőanyagot. Az olcsó tájékoztató füzetet a hírlap­árusoknál, TÜZÉP-telepeken és az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványárusító há­lózatánál szerezhetik be az ér­dekeltek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom