Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

9 CserháfszenHvóni pillanafképek Kicsiny falu a pásztói járás­ban Cserhátszenti ván. Lakói­nak száma alig félezer, 137 lakóházzal, 1007 hektárnyi te­rülettel. Egymás után tűnnek el a szép, öreg parasztházak, a faragott deszkah^mlokzatok, az oszlopos tornácok, hogy átadják helyüket az újonnan épülő, modern lakóházaknak. Cserhátszentiváni utcarészlet. A friss újság időben érkezik. Könnt ű relation! tanáéit a •»tárhun Új technológia és müveit ember Tanmv végi ismétlések öreg parasztba/ deszkahomlukzattal. Fotó: Varga András muzeológus A vetélkedő televíziós döntő/e Ki nyeri a Volga Combit? Kié lesz a verseny fődíja — a Volga Combi gépkocsi? — erre a kérdésre ad választ a televízió május 22-én, 16 óra­kor (szombat) és 23-án, lő órakor (vasárnap) kezdődó adása, amely a „Ki tud töb­bet a Szovjetunió-ból a Szov­jetunióról?” középiskolai ve­télkedő országos döntőjét köz­vetíti. Az izgalmas versenyen az országos elődöntő három első helyezettje indul: a pécsi Leöwey Klára Gimnázium, a székesfehérvári 320- sz- Ipari Szakmunkásképző Intézet és a budapesti Kaffka Margit Gimnázium négyes csapata. Az 1975—76-os évben a ,,Ki tud többet a Szovjetunióból a Szovjetunióról?” vetélkedő a középiskolások hatalmas .tábo­rát átfogó politikai mozgalom lett. Bizonyítja ezt az is, hogy jóval több iskola nevezett be mint az előző tanévben: a múlt esztendőben 250 iskola, mintegy 10 ezer diákja indult, az idén viszont már 720 gim­názium, szakközépiskola és szakmunkásképző iatézet kép­viseletében mintegy 40 ezer diák készült hónapokon át az iskolai, a megyei, a területi versenyekre, a legjobbak pe­dig az országos elődöntőre. Ez utóbbi Budapesten, a Hotel If­júságban zajlott le április 14- en és 15-én, ahol már csak 21 csapat versenyzett. A televíziós döntőn tudjuk meg azt is, hogy. melyik is­koláé lesz h Magyar Televízió elnöksége és a moszkvai Mezs- dunarodnaja Kniga Kiadó kü- löndíja, a színes tévékészülék. Megkezdődtek az iskolákban a tanév végi ismétlések: a ta­A salgótarjáni síküveggyár- méretében fogalmazta meg nargytermi előadóestek, a ha- nulók a pedagógusok irányita­ban az utóbbi időben megnőtt az egész üzemre szóló ötödik gyományos bálok. Ezen már sával áttekintik a tanú t anya­a közművelődési munka be- ötéves tervi művelődési tér- maid csak a munkásotthon got. rendszerezik ismereteiket, csülele. Nemcsak azért, mert vet. Fő vonalairól Solymosi 1979-es felépülése fog segite- . A pedagógusok ismét számba erre vonatkozóan különböző Imre, a személyzeti és okta- ni. de ez még messze van 1 vesz k azokat a gyereneke'. szintű párt- és vállalati ha- tási osztály vezetője, a köz- Éppen ezért most a k’scso- akik a tanév eredményes be­tározatok születtek, hanem művelődési tanács elnöke tá- portos foglalkozások erősíté- íejezése érdekében fokozott fi­aiért is. mert — köztudottan jékoztat. sére fektettük a hangsúlyt, gyeimet, segítséget igényelnek — a szocialista építés jelen- _ Több / lakóház pincerészét A gyengébb tanulókkal a pe­legi szakasza ezt megkívánja Ahhoz, hogy a közmű­alakitott.uk át klub- és szak- da gőgösök a tam'.ási órákon és konkrétan maga a gyári volodesi munka színvonalát .^öri helyiséggé, ahol akár 50 tervszerűen, differenciáltan munka. A síküveggyár ugyan- emelhessük, szükség volt —60 ember számára ' ismeret- foglalkoznak, s e munkához is a nagyarányú műszaki- es.van — a személyi és tár- ^terjesztő előadást is lehet kérik a napközi otthonok ve­technikai fejlesztés, a techno- 8.y> feltetele.c javítására. Kp- rendezni. j zetőinek és a szülői háznak a' iógiai váltás korszakát éli. rfbban nem , hes/e.hettünk - . . áltáluk megjelölt támogatását Még ebben az évben megkez- Kiépített aktivanaiozatrol. A művelődés* tevekenyseg- , is dik a minőséget továbbfej- most már igen. A .tanács ki»- nek ez a be1«, átszervezése i A tanítás betejezésél köve­lesztő technológia bevezetését z.onsegszervez.essel foglalkozó loHehet kenyszeru.se* is ve- töen kezdődik meg a pótló és a következő egykét év- az egves üzemekben, zetett rá. helyes irányt mu- j (og,aIkozisok második szaka­ben megvalósítják a ragasz- üzemrészekben kulturális tat, szelesebbre tana a kuk I ez az általán0s isko ák­tott, edzett üveg gyártását. megbízottakat állított alta* tora kapuját. vagyis atfogo- , ban n munkanap A pedago­, ,. ^ Í^!.rtetl- propa8al}a a an- komplexen értelmezi azt. a gyerekeket je­— Mindezek — rftondia műsorokat. i . . r* . , •» «■»ciiíai Tr., f 4, — Az értelmiség fiatalabb' t°*lk kl a reszvetelre. ak:k a J0zser- a Part bízott- _ Van már hatása ennek? ta2iajt egvre sikeresebben tanítás befejezésekor egy, vagy ság titkára — művelt, kép- tudtuk bevonni a művelődé- két tantárgyból elégtelenre zett emberek munkáját kö­egyre tudjuk bevonni a művelődé- A latogatottsag emelke- S1 munkába — mondja vételik meg. Tulajdonképpen mmdenképPe” ér/ö osztályvezető — A könyvtá* ... . , .. . y dik. Nemreg bizonv meg sze- t:;uh An'onvA ■ ezert is igyetezünk mmel tv.,nkeznüní fa‘ t’bb do.gozó %es eszi ígenv­öbbet és szélesebb fronton «.■«* be. javult a rendezvények .. ............ . é gj egv lendezveny. iro-ol\a látogatottsága. kapcsolataink szag alta anos iskolainak 5 állnak- A tanulóknak a fog­lalkozásokon a részvétéi köte­lező­Az elmúlt tanévben az or­íoglalkozni dolgozóink mű veltségének fejlesztésével. só találkozó gyér közönsége a beiáró dolgozók lakóhelvei- miatt. ma viszont mar kévés- vel Mégis.'a szamottevö fel­százalékában szerveztek pótló _____________ foglalkozásokat azokon A pártbizottság a közmű- olylí°r_ eg>laltf!án "eI^- lődés esetiére is7 nagyon sok \ résztvevő tanulóknak mintegy tenniva velődés-politikai határozat 55 enp?z . hozzátéve meg. a megoldásra váró megjelenése és a helyi fel- meggvozodesem. hogv a ke- jónk adatok meghatározása óta a vés látogató nem elsősorban múlt év októberében már át- áz.. erdektelenségnek volt kö- — Például? fogóan foglalkozott a közmű- szönhető. hanem a propagan- tevékenység sokkal vetődés kérdéseivel. Elemez- da: a. szervezés gyengesége- nagvobb e eKen-se- S0KKal . da, a szervezés gyengesége ték a feladatok végrehajtását, nek Mert egyetlen falragasz a megvalósítás ütemét, meg- szí^' nem lehet elintézni vitatták a személyi és tár- do's°t. gyi feltételek helyzetét, s ha­tározatot hoztak az egész te­vékenység megjavítására. SZÉLESEBBRE TART KAPUK KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCS ALAKULT A közművelődési munka középpontjában a munkás- művelődés áll. Nemcsak a komplexitást igé­nyelne. nagyobb példamuta­tást, figyelmet. Sajnos, nem egyszer tapasztaljuk, hogy az a'sn- és középszintű gazda­sági vezetők nem kísérik fi- gve’emmel az. irányításuk alatt dolgozók művelődését, igényeit, törekvéseit: ■, keve­sebbet törődnek a bejárók és 30 százaléka sikerrel fejezte be a tanévet. A 11 nap .természetesen nem csodaszer. A pótló fog­lalkozások sem tudnak cso­dát művelni azokkal a gyere­kekkel. akik valamilyen ok- ból egész évben nem tanultak- Ezeknek a iog'alkozásoknak elsősorban az a. közvetlen céi- iuk. hogy pótoljak a tanulok ismereteiben levő hiányokat, erre utal az elnevezés is- Szé­lesebben értelmezett céljuk, hogy a segítségnyújtással A párt végrehajtó bizottsá; fefpőYtokmáT' hanem' v‘al£ * «"'j?06 any»k. oktatásával.! ^kkents«J * gának döntése alapján az idei ban a közművelődet» egésze. k,U*Vral.s, seg' ^seve Arra is j V . ' .. »*■ ev elején alakult meg a gyá- Solymosi Imre ezt így fogai- akadt pe,da’ h°Bv a folyama- | aa rl közművelődési tanács, mázzá meg: tos nemben nem .biztosítót- szdma amelynek tizenhárom tagja ’ iak a tanuló munkás iskolai van. Soraiban megtaláljuk a — A közművelődési tanács meg jelenését. További prob- pártmunkást. a szakszervezeti a pártszervek segítségével léma, hogy kevés a több tisztségviselőt, a KlSZ-fiatalt ajánlásokat készített és iutta- szakmával rendelkezők száma, ...................... é s a gazdasági vezetőt egy- tott el a szocialista brigádok- sok a hiányos altalános 1 isko- ; készülnek fel a javítóvizsga- aránt. A közművelődés kü- hoz kulturális vállalásaik se- ,ai végzettségű dolgozó. ra- j lönbözö munkaterületeinek gitése céljából. Ebben legfő* . .. . ... I Az általános_ iskolákban es konkrét felelőse van. Így pél- képpen az olvasást és a mű- * gyár vezetese tisztában i a gyogypedagogai intezme- déul más foglalkozik az ok- végzetekkel való foglalkozást 'an ? feladatokkal es - a [ nyékben — az érintett tanulok tatáéi kérdésekkel, más a emeltük ki. mert úgy érez- kpzmuvelodesi tanacs terve- szamara — ezek előirt foglal­szakkörök munkájával, az if- *0k. hogy a gyorsabb ütemű fe‘e al*P’án ~ mtezkedese-. Hozások, de szervezhetők a júsági klubbal, a közönség- előrelépés éppen ezeken a te- ket tesz a hlanyossagok fel­szervezéssel. Látszólag re- rületeken szükségeltetik. számolására, a kulturális szortokrói van szó tehát, és Szálkái József pártbizottsá- munka kiszélesítésére, moz­mégsem: mert a kulturális §■ titkár hozzáteszi. „galmi jellegének erősítésére. munkában végső soron mégis- .. ............... , , . , csak közös a cselekvés és az ~ A művelődési ház szűk- Hogy milyen eredménnyel, érte való felelősség ségszerű lebontásával hei.vze- arról majd az elkövetkezendő tűnk átmenetileg kedvezőtle- időszak tanúskodik A közművelődési tanács, a nebb lesz. Megszűnik a mozi, 7 gyár gazdasági terveinek is- sokaknak hiányozni fognak a Sulyok László rca miatt a tanévvesztők számát. Nem haszontalanok ezek a foglalkozások végső soron azoknak sem. akik nem tudtak megbirkózni a követel­ményekkel. így könnyebben gimnáziumokban a I—III. év­folyamok egy vagy két tárgy­ból bukásra álló tanulóinak is. Ez a harmadik éve érvényben levő rendelkezés szerves része annak az. 1972-es oktatási párthatározatot követő intéz­kedéssorozatnak, amely az is- ko’ai munka színvonalát hi­vatott emelni­Amatőr ö k i o r u m a NÖGRÁD - 1976. május 21., péntek SZENVEDÉLYES viták, biz­tató kísérletek s a közönség egyre növekvő érdeklődése jellemzi amatőr művészeti mozgalmunk jelenét. Néha ugyan a statisztika jelzi né­mely szakág apályát, szeren­csére túljutott e mozgalom azon, hogy valóságos értékét az együttesek pillanatnyi szá­ma határozza meg. S ez na­gyon is fontos. Mert nem ar­ról kell beszélnünk ma már, hogy az amatőr együttes léte az érdem. Épnen a m^zgalorp hűséges együttesei állijották a mércét azzal, íiogy presz­tízst szereztek, teret vívtak ki maguknak a művészeti élet egészében. A szemlélőre szebb és nehezebb dolog Var tehát — a minőség meghatározása. A minőség egyik fontos mu­tatója e mozgalom közösségi jellege. Akár a versmondók, szólótáncosok, énekes szólisták köréből vesszük is a példát, többnyire azt tapasztaljuk, hogy egy irodalmi színpad, egy néptánccsoport vagy egy kórus „bocsátotta” útra a szó­listát- Éppen ezért sikere,' vágy sikertelensége sem ma­gánügy csupán, izgulnak, szur­kolnak érle. . • S ebben a kö­zösségi „mikroklímában” lehet honos igazán a kritikus szel­lem, az őszinte táivassúg- Az együttes belső „zsűrizéseinek” szigorúsága, következetessége a legjobb fedezeto —hogy a csoportok képesek legyenek a közös produkció önértékelé­sére is. S talán ezért is van az, hogy a produkciőteremtő közösség és a közönség egyre jobban közelít. Amit e gazdag mozgalom sokszínű formanyelvén tol­mácsolni akar az nem ..mű­kedvelő széplelkek” ügye. ha­nem társadalmi, politikai in­díttatású mondanivaló- S csak az ilyen produkciók ké­pesek arra, hogy megteremt­sék a folytonosságot, hogy szerves részévé váljanak an­nak az útnak, amelynek mér­földkövei pé dául a reform­kor haladó nemzeti gondolata­it hordozó dalegyletek, avagy a két világháború közötti pro­letárköltészet és a politikai is­meretterjesztést egyaránt föl­vállaló munkásszínjátszók nagy alkotásai voltak­A jelen természetesen nem ad okot a felhőtlen derű'atás- ra, miként ez a győri Műhely ( ’76 vitáin is kiderült. A viták ellen természetesen kár len­ne hadakozni, a felvetett kér­dések viszont csak a színpa­don és a pódiumon kapnak végső feleletet. A tapasztalat­cserék rendkívül sok gondot állíthatnak reflektorfénybe, és sok értékes eredményi össze­gezhetnek. Bízunk abban, hogy a televízió ..Közművelődés — közeb-ö ” r-íniű sorozata ebek­ből jó néhányat az országos közvélemény elé tar majd. a legfontosabb mégis az, hogy az amatőrökről szóló vitákban mind többször produkciók for­májában fejthessék ki vélemé­nyüket az együttesek­MAGYARÁN: MÉG TÖBB, még hasznosabb szereplési al­kalom kellene. Még több fó­rum I Szétrobbanhatnak for­mák, kezdőd hatnék merész útkeresések, fittyet hányhat­nak konvencióknak — a sze­reples igénye, a taps öröme sohasem mellőzhető- Termé­szetesen sokféle szervezett ak­ciószerű rendezvényt, pályáza­tot, fesztivált és találkozót említhetnénk, amelyik mind azt bizonyítja, hogy nem va­gyunk híjával a megértés al­kalmainak- Félő azonban, hogy mindig az élmezőny jut a rangos pódiumhoz, s nem minden szakágban biztosított a továbbléoés lehetősbe, a felújítás módja, az előbbrelé- pés „zöld útja . Az amatőr művészeti mozgalomban kü­lönösen veszélyes az, ha va­lamelyik együttes úgy véli, hogy bérelt helye van az él­vonalban. Évről évre új .tartalékok tá­rulnak fel- Üj együttesek je­lentkeznek, „alvónak” vélt kis községekben támad fel a sze­replési kedv. Az elmúlt évi művészeti szemlék, amatörök tízezreit mozgatták meg or­szágszerte, s az idén ez a szám növekedni látszik. Az együtte­sek számítanak a megméretés kiemelkedő alkalmaira, ké­szülnek rá nagy szorgalom­mal- S néhány év apálya után — egyre inkább készül a kö­zönség is. A szemle önmagában véve mégsem ad okot a teljes elé­gedettségre. Anélkül tehát, hogy értékeit megszüntetnénk érdemes gondolkodni, főleg a szakági vezetőknek, a jobb hasznosításán. Úgy vélem, egy- egy szemleperiódus tapaszta­latainak feldolgozása, a moz­galmi, művészeti értékek fel­mérése még korántsem olyan eredményes és következetes, mint amilyenre egy ilyen nagyszabású akció lehetőseget kínál. Még szorosabban, meg szervesebben kellene ráépül­niük minderre a továbbképzé­seknek is- Természetesen min­den szemlét a bíráló bizottság néz végig, s tartanak utána értékelést is. ) Azon is érdemes gondolkod­ni, hogy az évenként ismétlő­dő szemlék még jobban kapja­nak aktuális tarta'mat a szte­reotip egyformaság helyett- Hiszen a tavasz a politikai társadalmi ünnepek időszaka- Jó ha összetalálkozik a kettő. De nem csupán azért kell lét­rehozni — .teszem azt — egy irodalmi színpadot, hogy a kö­zösségi ünnepélyeken műsort adjon, hanem úgy kell mű­ködtetni, hogy az ünnep kö­szöntésére is méltó legyen. S ez már minőségi különbség! A VITÁK ALAPKÉRDÉSE úgy hiszem eldő t- Az amatőr művészeti mozgalom nem ,á hivatásos ellenére, s mégcsak nem is pótlására létezik. Igaz ugyan, hogy nincs merev ha­tár. s nem egy irodalmi szín­pad „nevelt” hivatásos mű­vészt- Ez erénye mindenkép­pen. de nem a lényege- Kö­zösségi jellege, ér.tékgyarapító és értékadó sodrása alkalmas­sá tette arra, hogy közműve­lődési rendszerünk szerves ré­szé legyen. S az a tény. hogy mégis van vitátkoznivalónk róla, mindenképpen sú’yát, lontosságát jelzi. Tröszt Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom