Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-19 / 117. szám

Visszatérés az „inasokhoz" Netncsoda történt j Megyei filmbemutató AZ ÉG VELEM VAN MINTHA MINDEN meg­változott volna. A tizenéves villanyszerelő-, pék-, eszter- gályosielöltek végre otthon érzik magukat a tanulóott­honban. A tavaly tavaszi ke­serveknek nyoma sincs. Egy éve, hogy a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálatát követően a lap hasábjain beszámoltunk a 211. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulóottho­nában kialakult siralmas ál­lapotokról „Inasok” a Fürdő út 3-ban címmel. Esztendő el­teltével újra ellátogattunk hozzájuk. A személyi változásokat követően Varga-Balázs Vil­mos, fiatal tanár került az otthon élére, ő kapta felada­tul a „rendcsinálást”. Első dolgai közé tartozott össze­hívni az otthorigyűlést, ahol döntő változtatásokat jelen­tett be, miután a diáktanács tagjaival korábban megbe­szélte a tervezett módosítá­sokat. — A házirendet korszerű­sítettük — mondja. s Űj jogok, új kötelességek kerültek a „paragrafusok” közé. „A rendtartás havi egyszeri távozást ír elő. Akad fiatal, aki két, sőt három hónapig nem mehet haza...” — írtuk az akkori riportban. Ma? Aki sikerrel vizsgázott akár min­den hét végét falujában tölt­heti. de a havi egy hazame­netel szinte „kötelező.” Másik úidonság, hogy a vasárnapi tanköri foglakozá­sok elmaradtak, az addigi szünnap, a szerda viszont az iskolai felkészülést szolgálja, így könnyebb a nevelőknek, tanulóknak. — A diáktanáccsal egyet­értve, a harmadikosoknak az utolsó félévben nem kötelező a tanulószoba. Kísérletnek szántuk e rendszer beveze­tését, s bevált. A klubban, folyosón vagy másutt gyara­pítják ismereteiket. A felté­tel. hogy átlaguk ne romol­jon — magyarázza Varga- Balázs Vilmos. Az utolsó éves szakmun­kástanulók érzik az irántuk megnyilvánuló bizalmat, hogy felnőttként kezelik őket. ön­állóságot kaptak. Az érdem­jegyek jelzik: nem „hálátla­nok”. A hiányosságok felszámolá­sa sok esetben csak elhatá­rozás kérdése volt, mint a rendszertelen tisztacseréé, vagy a raktárban heverő sző­nyegek szétosztásáé a szobák között. Az új otthonvezetői felfogást jellemzi, hogy a tanulók fehérneműjét i* ki­mosatják a Patyolattal — az intézmény költségén —, ha erre igény jelentkezik. (Csak szépségfolt, hogy a megkér­dezett fiúk között nem akadt, aki tudott volna erről a le­hetőségről). S ott az annyi gondot okozó étkezés. A szomszédos Jóbarát étterem az adagokat tekintve ugyan még mindig nem tesz ki ma­gáért, de az egy évvel ez­előtti porciókhoz képest ..hí­zókúrán” vesznek részt a ta­nulók. S amiről nemrég még álmodni sem mertek: az egyik helyiséget étkezdének alakí­tották át. Vásároltak hűtő- szekrényt, rezsót, tányérokat, edényeket, bögréket. A hazait van már hol elkészíteni, el­fogyasztani kulturált körül­mények között, nem a szek­rények előtti fél négyzetmé­teres helyen. „A tanulóotthon diáktaná­csa a szocialista demokráciá­ra való nevelést hivatott szol­gálni. Ha azonban a diák­tanács beleszólási jogával akar élni, az otthon vezetése vagy figyelmen kívül hagyja azt, vagy pedig fenyegetés a válasza” — írtuk egy éve. — A DIÄKTANACS szin­tén önálló. Olyan, mint egv baráti tánsaság. Elmondják gondjaikat, s közösen kere­sünk megoldást. Tartalmas munkatervet készítettek, asze­rint dolgoznak — mondja az otthonvezető. A tanácstagok egyben a szobafelelősök is, joguk ala­posan növekedett. Nemrég szerveztek egy látogatást a nagybátonyi szakmunkás- tanulókhoz, a következő úti­cél Romhány, Rákóczi-emlék- túra. Az otthonnak harminc a színház-, ugyanennyi a film­klubbérlete. A klub kezelése is a diáktanács hatáskörébe került, s nem őrzik már a magnót sem hét lakat alatt. — Az otthonvezető kilenc évig lakott kollégiumban, „sa­ját _bőrén” érezhette. hogy mit jelent, ha ilyen közösség hangulata pocsék. Megért bennünket, persze a rendet ő is megköveteli — jegyzi meg Kaliczki László harmadéves villanyszerelő tanuló, a diák­tanács tagja. Mert a legnagyobb változás minden kétséget kizáróan a közérzetben történt. Molnár Mihály és Balga Lajos má­sodéves tanulók is így véle­kednek. — Megváltozott az életünk, ha megjövünk az iskolából, a tanműhelyből, úgy érezzük: hazatértünk... Varga-Balázs Vilmos kala­uzol az épületben. Még egy hónapig lesz övék, hiszen szeptemberben már az új kollégiumba költöznek. A ta­nulók „rohambrigádot” szem veztek, mert a bútorok, be­rendezések érkeznek, s a ta­nulóotthon lakói készséggel segítenek. Most is pereg a vakolat. foltosak a falak, de alig tű­nik fel a tapasztaltak után, s ezzel így vannak a tanulók is. Mivel nincs önálló/költ­ségvetésük, ezért „ügyesked­tek”. Az étkezdét például úgy sikerült kifestetni, hogv az egyik szakoktató diafelvé­teleket készített az enyves festés technológiájáról. de nem talált olyan helyiséget, ahol nyugodtan dolgozhatott volna. Az otthon vezető fel­kínálta az étkezőt. Van meleg víz — a kapa­citás ugyan a régi, de már nem használják kocsimosásra —, új székek, asztalok, köny­vek, újságok, bár az utóbbia­kat a diákok rendelik, mert a „mindenható” gazdasági hi­vatalnak , „takarékossági szempontból” nem terjedt még ki figyelme arra, hogy a politikai események isme­retéhez kellő forrásokkal nem üdvös dolog takarékoskodni, így a nevelők adják közre saját napilap-példányaikat. S van futball-labda is... A jövő munkásai emberibb körülmények között készül­hetnek hivatásukra, vidáman, felszabadultan. Ugyan Nagy János az ellátással elégedet­lenkedik, de hát ő elsős, hon­nan is tudhatná: mi volt itt tavaly, tavalyelőtt? Mert a szakmunkástanulók nem be­szélnek róla, jobb azt elfeled­ni. Inkább kedvesen hálál­kodnak mindazoknak. akik közbenjártak,' segítettek, hogy ne lehessen körülményeikre azt mondani: olyanok, mint a hajdani inasoké volt. A TANULÜOTTHONBAN nem csoda történt, csupán fel­ismerték, hogy az itt töltött három év meghatározó lehet a fiatal későbbi pályafutásá­ra is, s a szocialista ember­ré való formálásnak itt kell kiteljesednie. Emberséggel, pedagógiai érzékkel, egy kor­osztály sajátosságaira figyel­ve, ha kell, ahhoz igazodva. S a harmadikosok a kiköltö­zés után szívesen gondolnak majd vissza az otthonban el­töltött évekre. Szabó Gyula iaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaa*. Gerencsér Miklós: / EMLÉKE TISZTA FORRÁS 200 éve született II. Rákóczi Ferenc 54 Bizalmatlanná tette Rákó­czit, hogy Károlyi hovatovább előnyösnek tartotta Habsburg uralkodó diktátumát, holott az valójában általánosságokat ígért a haza számára, csupán a fe’eee emnek és a hozzá ra­gaszkodó nemeseknek helye­zett. kilátásba élet- és va­gyonbiztonságot. amennyiben három-négv héten belül lete­szik a hűségesküt. Békés foglalkozásra keUett köte'ez- ni marokat, Rákóczi nem tarthatott volna fegyveres cselédséget, összes várára, külö' :n M” ká" va szár katonasága tartott fel­tétlen igényt. Természetesen, a fertelem elutasította a béke......ancsot. k tegásn-’t írásra foglalta Pálffy számá­ra. Káro'yi úgy tett, mint akit meggyőzlek Rákóczi érvei, esküvel íogadkozott, hogy ki­tart ura mellett, amiuor ké- szíiV s'iqv^a r>',''-ece-','e a labanc fővezérhez. Mielőtt 4 NÓGRÁD - 197ó. azonban még hazaért volna, Zavadkán kézhez kapta Pál­ffy János fenyegetve sür­gető levelét. A hadjárat meg­indításával ijesztgetett a la­banc gróf, noha a császáriak sem álltak fényesen, nekik is kijutott a járványból és a nélkülözésből, amellett nagy áradások akadályozták a mozgást. Károlyi ennek el­lenére helyt adott a fenyege­tésnek, a követelések szelle­mében fogant megjegyzéseket fűzött a debreceni levélhez, így juttatta el a még Sztrij- ben tartózkodó fejedelemhez. Ezek a Zavadkáról küldött megjegyzések végképp ráéb­resztették a ‘fejedelmet Ká­rolyi Sándor kétkulacsosságá- ra. Többé nem bízott benne <*e nem te vo'f o'’nn he’vzet- ben. boa" megfossz^ főpa­rancsnok rangjától, hiszen a rendek, de legalább a szená­tus állásfoglalása kellett a szatmári gróf ejtéséhez. Az adott helyzetben csak egyet tehetett. Válaszát nem bízta Károlyira, hanem a diolomá- ciában jártas és az ügyhöz május 19., szerda feltétlenül ragaszkodó Ráday Pált küldte Debrecenbe Pálfíynak szóló válaszával. Hajlott a békére, ezért ko­molyan tárgyalt, de abbéli hitéből nem engedett. hogy ragaszkodni keli mindahhoz, amire egykor' a Habsburgok kötelezték magukat Magyar- ország iránt. Hiszen a sza- badságharcrfak is lényegében ez volt a célja. Ilyen meg­gondolásból írta a labarlc fő­vezérnek, hogy nem olvashat­ta felháborodás nélkül a dik­tált békefe'tételek kemény cikhe'veü. Határozott bizto-. sítékokat köve'e't a fe’kelés' valamennyi résztvevőjének, ragaszkodott az elkobzott ja- -ak • - ■ • •'*!»:'■••• • az özvegvek és árvák messze­menő vrde’míhez, a val’ás- szai’”-:°boz. a nemesek fegverv'se'ési jogához. In­V 'ÍJ • ■ >i koronázási diplomát adjanak ki. Egvúttai szigorú szemre- hánvásokbai (éli levelet kül­dőt' ’-'ái-o’ymak. aki mente­geti'»t r. bons matért ese­dezett, vá'as'ában. ugyanak­kor haladt a maga útján az ellentábor felé. Teljhatalmú A női főszereplő Valcrij Lonszkoj Az ég velem van című repülősökről szóló filmjében. A hét bemutatói között két új filmre és a Filmbarátok Körének két előadására hív­nánk fel a . mozilátogató kö­zönség figyelmét. A soros műsorban játszott filmek közül Az ég velem van című szovjet film kívánkozik az élre. mondanivalója, mű­vészi megjelenítésének szín­vonala, a színészek átélt, igé­nyes játéka alapján egyaránt, A második világháború áldo­zatai közé nsmcsak azokat az embereket sorolhatjuk, akik a csatatéren estek el. ha­nem azokat is. akik a világ­égés köz’■rette á'é’t szenve­dések következtében lelkileg megsérültek. A Valeríi Lonsz­koj rendezte film főhőse, Iván Klinov. vadászrepülő- A film erősségét jelenti a ki­tűnő szereplőgárda. A főhőst megszemélyesítő Igor Ledo- gorovot Az Abwehr ügynöke, a női főszereplő Larisza Luzsi- nát a Csend, az Elmentem a nap után, Natalia Bondarcsu- kot a Solaris, a Te és én, Zi- najda Kirijenkot a CSfende» Don. az Emberi sors és szá­mos más szovjet filmben lát­hatta a magyar közönség­Vidám, önfeledt szórako­zást ígér Sergio Gobbi A ri- vá!rs című francia filmje, ame’v az ügves feleségről és a balga férjről szól, A szép nőket kedvelő férj gyanútla­nul keveredik ' bele felesége okosan felállított kelepcéjé­be,. s lépleződik le szeretője előtt is- A feleség szerepében a Bér gmar.-filmekből ismert Bibi Anderssont láthatja a közönség- Partnerei Jean Pi­át és Genevieve Fontanel. A filmbe rátok s’-ámá-o tű­zi esti előadásban műsorá­ig a salgo.arjáni premiert.;ím- színhéz Rényi Tamás Makra című művét, melyet Kertész Ákos nagy sikerű, azonos cí­mű regénye alapján forgatott. Makra Ferenc az az ember, aki nem meri teljességgel vál­lalni önmagát, önnön cseleke­deteit, s élete ennek ' követ­keztében szükségszerűen a meghasonlásba torkollik. Alakját Juhász Jácint szemé­lyesíti meg. A három nőt. ak’k jelentős szerepet játszottak az életében, Csomós Mari, Mol­nár Piroska és Bánsági Ildi­kó alakítja. Francois Truffaut Ameri­kai éjszaka című filmje alepgondolatában és megva­lósításának módiában — 'Ko­vács András Labirintus című filmjével tart rokonságot- Ez is egy film megszületésének körülményeiről. w, alko‘öi gondokról szól. Truffaut-ot ezért a filmjéért az Amer ;ai Filmkritikusok S .öVetsé’e 1973-ban az év rendezője, filmjét pedig az év legjobb filmje címmel tüntette ki. Í974~ben nedig elnyerte a iegiobb külföldi'film Osear- díját- Fős’ereoét a rendező kedvenc s’í’észe. Jean-Pierr’ Léaud és Jacriuel nc B:sset, Alexandra Stewart játssza­Ifjúsági zenekarok találkozója Balassagyarmaton Különös élményben része­sültek P _ napokban Balassa­gyarmaton azok a zenekedve­lők, akik megha'lgatták a Nógrád megyei ifjúsági zene­karok műsorát. A találkozón meghívottként a miskolci és mezőtúri állami zeneiskolák együttesei is részt vettek- Az érdeklődőkkel teljesen megtelt hangversenyterem kel­lemes légköre már a műsor kezdetekor biztosította a sze­főparar, «mokként lárma nél­kül, de annál szívósabban terjeszthette nézeteit kör­nyezetében. Felfogását egy­re- többen elfogadták a ne­messég a tiszti kar sorai­ban, így napról napra erő­södött az ő érveit valló bé­kepárt. Bűnhődéstől nem kellett tartania, mert itthon ő rendelkezett a hatalom­mal, Rákóczi pedig nem volt abban a helyzetben, hogy visszatérhessen; a fejedelem a rendek megbízásából tar; tózkodott külföldön, fegy­veres segítség szerzése cél­jából. Ha csapatok nélkül tér vissza, az annyit jelen­tett volna,v hogy küldetése kudarcot vallott. Károlyi tö­kéletesen tisztában volt a kö­rülményekkel. Ismerte a fejedelem eltökéltségét, ab­béli következetességét, hogy üres kézzel nem hajlandó hazajönni, eleve elfogadva a kudarc várható politikai és lélektani következmé­nyeit. Távolból pedig nem lehetett akkora befolyással a megosztott rendekre, hogy leiétesse velük Károlyit. Ugjanakkor nagy buzga­lommal intézte a főparancs­nok a tárgyalásokat, helyze­ti előnye, tájékozottsága és hajlííhatósága révén benne bízott leg-nkább az udvar. Az amúgy is gyorsan per­gő drámai eseményeket új feszültséggel töltötte I. Jó­zsef osztrák császár és ma­gyar király váratlan halá­la. III. Károly következett a trónon, de Rákóczi és hívei öt el nem ismerhették. (Folytai jukl replök jó hangulatát, örömte­li játékát. Az előadás színvonala mél­tó volt a rendezvény kettős céljához: az úttörőmozgalom 30. évfordulójának megünnep­léséhez és*a zeneiskolai tanu­lók fejlődésének bemutatásá­hoz- Ez alkalom azt is bizo­nyította, hogy a zenei mozga­lom országosan erőteljes, ki­bontakozóban van (a találko­zón 7 zenekar 150 ifjú mu­zsikusa szerepelt). A zeneis­kolákban való tanú ás, zene­karokban való szereplés a fia­talok számára nemcsak az élmény lehetőségét adja, ha­nem nyitva hagyja az utat az egyéni hangszertudás fejlesz­téséhez, sőt aki tehetséges és szorgalmas a zenei pályára való előkészüléshez is. Elsőnek a Nógrád megyei zenekarok kitűnő felkészült­ségét említenénk. Örömmel tapasztaltuk, hogy a megye együttessel képviseltette ma­gát- Igen nagy sikert aratóit a balassagyarmati városi út­törő fúvószenekar (karnagy Veres István) és a salgótarjá­ni úttörőház fúvószenekara (karnagy Torják Vilmos). Igé­nyes műsorukat zeneileg és technikailag egyaránt dicsére­tesen oldották meg. Produk­ciójuk értékét csak növeli, ha hozzá.tesszük, hogy a fúvós hangszerek tanulásához már kezdetben is komoly kitartás, szorgalom, állóképesség, .jó intonációs készség kell. Az összjáték kialakítása pedig különösen nehéz feladat. E két fúvószenekar már most is alkalmas arra, hogy zenei köz- művelődési célkitűzéseink megoldásához az illetékes szer­veknek segítséget adjon­Ugyancsak szívesen hallgat­tuk meg a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Ze­neiskola (karnagy Réti Zol­tán) és a salgótarjáni úttörő­ház vonószenekarának (kar­nagy1 Virág László) műsorát. A vonószenekarok je'legüknél fogva lágyabban, árnyaltab­ban hangzanak, mint a fúvós- zenekarok, ennélfogva a szá­mukra készült kompozíciók is elmélyültebb előadásmódot igényelnek. Itt határozottan éreztük a betanító karmeste­rek helyes irányú stiluslörek- véseit, pontos ossz játékra, di­namikai effektusokra, tiszta internálásra való igényét­Szimpatikus benyomást kel­tettek a nagybátonyi Állami Zeneiskola növendékei (kar­nagy Szüts Pál), akik átme­neti szervezési nehézségek miatt most alakították újjá zenekarukat, A produkciójuk­ból nyert kép alapján bizto­sak lehetünk, hogy továbbfej­lődésük a régi szép nagybá­tonyi zenekari hagyományokat eleveníti fel. A találkozó élénk színfoltja volt a két vendégzenekar köz­reműködése- A mezőtúri Ál­lami Zeneiskola ftivószenekara (karnagy Egyed József) ka­maraegyüttes jellegű. Igen hosszú műsort adtak elő igé­nyesen, tiszta, finom hangzás­sal- Szívesen hallgattuk volna részükről néhány gyorsabb tempójú művet is. Meglepően érett, színvona­las előadással mutatkozott be a miskolci Egressy Béni Ze­neiskola vonószenekara (kar­nagy Barta Péter)- Megérde­melt sikerük elsősorban mű­vészi igényű, szorgalmas fel- készültségüknek és talán egy kissé a nagyváros adta ked­vezőbb lehetőségednek t Hál­ható be (például nagyobb szá­mú gyerekből lehet válogatni, zeneművészeti szakközépiskola és zeneművészeti főiskola ta­gozat működik a városban, te­hát magas a mérce). Termé­szetesen ez a megállapítás nem csökkenteni kívánja a kiváló munka és eredmény elismerését, hanem éppen azt a jó gondolatot aláhúzni, hogy helyes volt — tapasztalatcse­re céljából is — jó adottsá­gokkal rendelkező, fejlettebb zenekar meghívása a találko­zóra. A szervezés, rendezés lebonyolításáról csak a legna­gyobb elismeréssel szólhatunk, köszönetét mondva mindazok­nak, akik ennek a szép, ma­radandó emlékű összejövete'- nek lehetőségét megteremtet­ték. Váezi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom