Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

I Elátkozott ház A salgótarjáni A:any János utca 32 jelű épületről any-' n.vi bíráló sor megjelent már az építkezés során, az átadás folyamán, a hibák számbavételekor, hogy alighanem kiérde­melte az olvasók emlékezetében a IV. ötéves terv legkisebb sikerrel felépített lakóhaza címet. Nem volt még Salgótarjánban modern, új lakóház, ahol • műszaki ellenerők, később a lakók annyit bosszankodtak volna a képtelenül felületes munka hiányain, mint ebben a házban. Rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, esztétikai kifogások minden lakásban tucatjával akadtak. A 'akók december elején — a beköltözéskor — megnyug­tató ígéreteket kaptak: az építővállalat egy hónapon belül minder hibát kijavít. A lakók elfogadták késznek, ami el­készültén, befejezetlen... Természetesen a hibákat decembertől kezdve javítot­ták. Asztalosok, tapétázók. vízvezeték-szerelők, s ki tud­ja meg, müé'e szakemberek lézengtek a lépcsőházban, hogy pitolgassák, amit az építkezés során elmulasztottak. Jelsza­vuk. refrénjük a „nincsen” volt: nincs tapéta, ablakzár és » többi, és idd sincs, és egyáltalán, ez az egész nem is rá­juk tartozik, esetleg valamikor, ha más nem, a garanciá­lis javítások rendbe hozzák a bajokat. Legjellemzőbb: de- cemoei eleje óta hóolvadáskor, eső esetén 10—12 lakás ren­dületlenül beázik! Nem, nem a legfelső szinteken: minden szinten 2 lakás. Jó néhány bizottság kiszállt már a tetőre, megállapítani, mit, hová nem kötöttek be a vízelvezető csatornák közül, 3—4 alkalommal bejelentették, megvan a hiba. nincs többé beázás. S mivel a fal — csodálatos *ach- nológiai lelemény —, fából van, s hónapok óta ázik: rohad. Az előszobákban tócsában áll a víz. Az előszoba-, konyha- falakal majd kicserélik — van lakás, ahol két hónapja ro­mokban hever a konyha, egy ilyen falcsere ürügyén —, s újra kicserélik az itt-ott már kicserélt tapétákat, és előbb vagy utóbb valószínű előkerülnek a hiányzó ablakzá­rak, lehet, hogy beépítik a beépítetlen fürdőkádakat, úja­kat tesznek a törött csempék helyére, megjavít iák a tető- csatorn.ákat. a bezárhatatlan ajtókat — lehet! S az is lehet — bár ez nem az építőkre tartozik —, hogy csodák csodá­ja, elindul a nyolc hete álló lift is a tizedik emeletre, a kisgyermekes anyákkal, az öreg emberekkel. Lehet. Akkor is marad a kérdés: mindezt kinek a zsebéből fizetik? Egy biztos: közpénzből! Á szigorú takarékosság ideién ez a ráz a pazarlás, a felelőtlenség büntetlen mintája. S három hó­nappal a beköltözés után — szeszélyes az időjárás —, egyik-másik lakó az estéit már bírósági beadványok szer­kesztésével tölti el. Erdős István Az olvasók fóruma Levelezőink jelenük Intézkedési terv nyomán — jó eredtnények A kisterenyei Egyesült Zagyvavölgye ÁFÉSZ a há­lózatfejlesztés során messze­menően figyelembe vette a nőpolitikái határozat végre­hajtását szolgáló intézkedési tervében foglalt feladatok minél eredményesebb megva­lósítását- Ennek célja elsősor­ban a körzet területén élő szövetkező nők, a lakosság jobb ellátása. Kiemelten foglalkozik ' a munkáslakta települések ellá­tásával- Többek között meg­oldották a nagvbátonyi haris­nyagyár büféjében az élelmi­szer-ellátást, ahol több mint 700 nő dolgozik- A mátravere- bélyi bisztró konyhájának korszerűsítése következté­ben növelni tudták a lakos­ság meleg étellel való ellátá­sát. Ezen túl bevezették a í.sz-tagok előfizetéses étkezte­tését is- A FÜTÖBER nagy- bátonyi konyhájának tevé­kenységi körét kiszélesítették a kányási üzemre és a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei egységére is. Az üzemi étkezők száma ezáltal 1975-ben a bázishoz viszonyít­va 176 százalékra növekedett­Az iskolai étkeztetés terü­letén is számos intézkedés történt- Többek között a homokterenyei központi is­kola napközijének ellátása, ahol rendszeresen 60- a nagv­bátonyi iskolában pedig 350 fő étkeztetését biztosították. A kisterenyei gimnázium büfé­jének ellátását is a szövetke­zet vészi­A zöldség- és gyümölcsfor­galom növelését az ÁFÉSZ nagyban segítette azáltal, hogy a palántaértékesítést megszervezte- Ebből mintegy 6 ezer forint forgalmat bo-. nyolított le. Előzetes igény- felmérés alapján 510 darab gyümölcsfa-szaporító anya­got biztosítottak a lakosság részére­Az elmúlt év folyamán a p.öldség-, gyümölcstermelés fokozása érdekében szak­csoportot hoztak létre, mely­nek működéséhez biztosítot­ták a fóliát, és ezenkívül 8200 forint támogatást nyúj­tott a szövetkezet a szakcso­portnak. A zöldségtermelés^, és ezáltal a forgalom növelé­séi elősegítette az is. hogv az e célra — a kockázati alap kiegészítésére — beadott pá­lyázatot a szövetkezet el­nyerte- Ebből az összegből 48 ezer 600 forintot fordítottak 'zöldség-, gyümölcstermelés fokozására- A több területen levő lehetőségeket kihasznál­va elérték, hogy 1975-ben a szövetkezet felvásárlási be­vétele a bázishoz viszonyítva megduplázódott Lefler Mihálync GAZDA KERESTE IIK! A mátrai víztárolók, n-ala* kou ritka ékessége a jégma­dár. Apró halakkal tiplá'kii- zik. Vízpartok, mcedek fal b i egy méter hős zú csa'.o~r»át váj. s ennek végében alakítja ki költííüregét, ahol 6—7 fii- kát nevel. A telet itthon tölti. Gyors röptű, fémfényű tollá­nak zöldes villanásáról könv- nyű felismerni. Elpusztít óját a törvény ezer forint pénzbír­sággal sújtja. Varga András muzeológus 1.7 v s s ü I. fi frrlris« betett* rget Műemlékkastély válságos állapot lan Szi rákon Sokat hallunk, olvasunk mostanában a környezetvéde­lemről. Jóleső ér éssel a'lap't- hatjuk meg, hogy a városunk Szerkesztői üzenetek N. M.-ué (Mátranovák): Há­zastársi pótlékra az jogosult, akinek saját jogú nyugellátá­sa a havi 1500 forintot: nem éri el. A saját jogú nyugellá­tásban részesülő nő házastár­si pótlékra teljesen munka- képtelen férje után csak ak­kor jogosult, ha férjét saját háztartásában legalább egy év óta túlnyomó részben eltart­ja. K. I.-né (Homokterenyc): Bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek, ame­lyet a bedolgozói munka tel­jesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló mun­kaeszköz használata, Illető­leg kezelése okozott, vagy amely a bedolgozót a , vál­lalt munka teljesítéséhez szük­séges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló mun­kaeszköz és a bedolgozó ál­tal készített termék szállítása közben érle. E. A. (Kishartyán): A me­zőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzét a balese­ti járadék alsóját kéo°ző átlagkereset figyelembevéte­lével havi összegben kell meg­állapítani. Ha a baleseti táp­pénzt nem teljes naptári hó­napra kell fizetni, egy nap­tári napra a havi összeg har­mincad része jár. S. F. (Salgótarján): A bal­eseti járadék mértéke az üze­mi baleset okozta munka­képesség-csökkenés fokától függ. A munkaképesség-csök­kenés fokának megfelelően: az 1. baleseti fokozatba tar­tozik az. akinek a munkaké­pesség-csökkenése 16—25 szá­zalék. a 2. baleseti fokozat­ba tartozik, akinek munkaké­pesség-csökkenése 26—35 szá-' zalék, a 3. baleseti fokozatba tartozik, akinek a munkaké­pesség-csökkenése 36—49 szá­zalék, a 4. baleseti fokozat­ba tartozik, akinek a munka­képesség-csökkenése 50—r>6. százalék. A baleseti járadék összege a fokozatok sorrend­jében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. N. I. (Kisterenye): Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a külön élő fele­ségnek, illetőleg az elvált nő­nek a ráeső arányos "észnél kisebb összegű ideiglenes öz­vegyi nyugdíj jár, a különbö­zet az állandó özvegyi nyug­díjast, illetőleg az együtt­élés alapján jogosult ideigle­nes özvegyi nyugdíjast illeti meg. Az özvegyi nyugdíjra jogosult, a többi jogosult el­len indított perben a bíró­ságtól az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti. A sziráki kastély hasznosí­tása nincs megoldva. Jelenleg a Mátraaljai Állami Gazda­ság kezelésében van, de szí­vesen lemondanának róla és a benne elhelyezett konyhát, éttermet és irodákat kiköltöz­tetnék. Az épület ugyanis nagy terhet jelent a számukra, ugyanakkor nem biztosít meg­felelő elhelyezést. Ez érthető is, ha meggon­doljuk, hogy a nagy szobá­kat, termeket nem lehet át­alakítani. Az eredeti falak vastagok, mozdíthatatlanok, csak néhány válaszfalat le­hetett az igényeknek megfe­lelően behúzni. Mintegy 25 nagyméretű szobát, ezenkívül nagytermet,« lépcsőközi előte­ret, park felé nyíló előteret tartalmaz az épület. A'atta nagyméretű, jól megépített bo­rospince helyezkedik el, ame­lyet nem használnak, mert a gazdaság már nem foglalkozik borászattal. Jól kiegészíti a hatalmas park — szép faállománnyal, de elhanyagoltan —, amely az épület mögött húzódik. Az utca felé szép, de ugyan­csak elhanyagolt előkertje van. amelyet a főépülethez építészetileg szervesen kap­csolódó meléképületek hatá­rolnak. Ezek megfelelő hasz­nosítását ugyancsak célszerű megvizsgálni. Szirák sokat nyerne egy megfelelő közintézmény elhe­lyezésével, hiszen a községben majdnem központi fekvésű. A község központi szerepkörét csak erősítené. Forgalmi kap­csolatai a 21-es közlekedési útvonallal nem rosszak. Tá- gabb természeti környezetét az idegenforgalmilag még feltá­ratlan — ezért vonzó — Cser­hát jelenti. Emberségből jelesre vizsgázott! Nem szokásom és ellene vagyok az olyan álláspon­toknak, hogy egy-egy köz­érdekű panasz, vagy ész­revétel során a sajtó ha­sábjain végnélküli vitákat folytassunk, de mégis a NÓGRÁD április elsejei számában közzétett „Ké­séssel indul a járat” c. cikkéhez kénytelen vagyok kiegészítést tenni. Erre az indított, mert utastársaim szinte nap mint nap emlí­tik utazásaink során, hogy a Volánnál félreértették a március 5-én írt cikkem második részét. A Volán válaszából az tűnik ki, mi­szerint az utasoknak az a kérése, hogy egy beérkező és kiálló autóbuszt bocsás­sanak az utasok rendelke­zésére, mintegy „melegedő­ként”. Nem erről van szó! A cikk második részét mi is úgy értelmezzük, mint áp­rilis 7-én a központi pá­lyaudvarról 16 óra 40 perc­kor indult 1-es járat au­tóbusz-vezetője, aki az in­dulás előtt 8 perccel előzé­kenyen kinyitotta az autó­busz ajtajait, s felszólítot­ta az utasokat a beszállás­ra. Mivel szemerkélt az eső, ez a figyelmesség igen jól­esett mindannyiunknak, % előttünk ez az autóbusz-ve­zető jelesre vizsgázott! Erről van szó, s nem többről! Mucsi Lajos FŰSZERT Salgótarján külvárosában, Baglyasalján fényképeztük le a szemnek nem éppen tctszetösdomboldalt. amely a település szé én. a nemrégen énült házik közelségében látható. A szemétlartó líűák és edények zsúfolásig tömve, s a meleg közeledtével mind több léggyel, kórokozóval körülvéve. A begyüitő kocsiknak érdemes lenne alkalmanként erre is ellá­togatni! — k — További vonzó tényező le­het a közeli palotási tó, amennyiben üdü'őterületi hasznosítása megtörténik. Az épület műemlék, állaga válságos! Az Országos Műem­léki Felügyelőség 100 ezer forintot juttatott a gazdaság részére, állagmegóvás meg­kezdésére. Ebből a pénzből a bádogos munka felújítását ter­vezik és megkezdték a fel­mérési tervek készítését, amely a további tervezés alapja. A tervezett felújítás édes­kevés. mert a tetőszerkezetet, a tetőhéjazatot, a teljes hom- lokzatoit is fel kell újítani. Szerencsére a falak erősek. Szerkezeti problémák egyelőre nincsenek. A kasté’yépület gazdaságosan felújítható! A kérdés csupán az, v hogy ki­nek van rá szüksége? A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa a SZOT és a megyei vállalatok kooperáció­jában létesítendő üdülő cél­jára alkalmasnak tartja. Vé­leményünk szerint, a nagy szobákból álló alaprajzi el­rendezés miatt leginkább nagy- családos üdülők számára ala­kítható ki. Természetesen ez tervezés kérdése. Adataink szerint egy üdülő­férőhely létesítése 430 ezer forint. Tegyük fel, hogy a kastélyban mintegy 100 férő­hely alakítható ki. Egy ha­sonló nagyságrendű új üdülő tehát 43 millió forintba ke­rülne! A hasonló nagyságú szécsé- nyi kastély — amely múze­umként került teljes felújí­tásra — 14 millió forintba ke­rült. Ha ezzel összevetjük az új üdülő létesítését, akkor el­mondhatjuk, hogy a meglevő épület felhasználásával több mint 50 százalékos költség­megtakarítást lehet elérni. A SZOT-üdülő létesítése csak egy elképzelés. Felvetődött egészségügyi célú hasznosítás, vagy művésztelep létesítése is, de tényleges elhatározásig egyik sem jutott. Felhasználását végül is az határozza meg, hogy kinek kell ez az értékes, szép és a leggazdaságosabb beruházást lehetővé tevő épület. Szinyei Béla megyei főépítész összeállította: TÓTH JOLÁN köztisztasági hivatalának dolgozói sokat tesznek annak ércekében, hogv környezetünk szép, virágos, tiszta legyen. De nem állíthatjuk, hogy mi la* kök is mindannyian szív* ügyünknek tartjuk ezt. Haíav volna, akkor a városközpont* ban levő III-as és IV-es gyermekkörzeti rendelő ab* lakaitó’ alig tizenöt méterre, a Pécskő út 15-ös épület mel­lett, nem bűzlene hónapok óta egv szemétdomb. Március 24-én tartotta az Otthon La­kásszövetkezet közgyűlését. Már ott sokan és jogosan fel­háborodásunknak adtunk han­got e törhetetlen állanot mi­att. Tudomásom szerint a jegyzőkönyv kivonata elju* tott az illetékesekhez. Azóta elmúlt április 4*e is. Mit gondolnak, történt vala­mi? Igen. De nem az. am 're gondolnak. Az történt, hogv felelőtlen lakók jóvoltából nőtt a szemétdomb! Lassan már a rendelő ablakait nem lehet kinyitni, mert az esőtől ázott, melegtől bűzlő szemét­domb fertőzési veszel vt rejt magában. Mi a teendő? Ez nem rám tartozik, de ió vol­na már sürgősen génkoe : val elszállítani, hiszen kö e eiik május elseje, « nagyon -ontla a vi rosközpont képét. De el­szállítása után nem volna sza­bad oda senkinek se szemetet kiönteni. Csak addig lesz tisz­taság ott. amíg az első fele­lőtlen lakó meg nem feledke­zik magáról. Szeretném fel­hívni a figyelmét arra, hogv köztisztasági szabálysértést követ el, aki az utcát, közte­rületet beszennyezi, szeme­tel. 3000 forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható, ugyancsak ez a pénzbírság szabható ki ha házak közötti fásított, par­kosított zöldterületen a nö­vényzetet elpusztítja, meg­csonkítja a virágokat, letépi a fák ágait letöri, kidönti a fákat. Ha a parkot meg nem engedett célra használja (ku­tyasétáltatás, futball ozás). Nem arról van szó, hogy esv hároméves gyermek ne ját­szón a pázsiton. De az iskolás fiúk ne ott rendezzenek lab­darúgó-mérkőzést. főként ak­kor, amiiko'- közel van a Ga­garin iskola játszótere. Ott még a felnőttek is tollaslab­dázhatnak. Szeretjük városunkat, sze­retnénk életünket szép kör­nyezetben leélni, nyugodtabb körülmények között. Több vi­rágot az erkélyekre! Tegyük még ünnepélyesebbé újjá­épülő városunkat; Csőke Béla S.-tarján, Lovász J. u. V. | NÓGRÁD - 197«. április 22., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom