Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

KÖLTÉSZET NAPJA A vers dicsérete Szimbólumnak is gyönyörű, hogy Salgótarjánban, ebben a munka eredményeként mindinkább bontakozó munkásvárosban egy idő óta egybeesik a költészet napjának, s a munkásfiata­lok országos versmondó versenyének ideje. Ez utóbbi, a Munkás- fiatalok III. országos versmondó versenye április 9-én, 10-én és 11-én zajlik Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszer­vezete Nógrád megyei Bizottsága, az üvegipari Művek Salgótar­jáni öblösüveggyára, Kossuth Művelődési Házának szervezésé­ben. A költészet napja '76 rendezvényre pedig április 10-én ke­rül sor Salgótarjánban, a Megyei József Attila Művelődési Köz­pont és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár közös szervezésében. A költészet napi ünnepség megnyitója o Megyei Művelődési Központ előcsarnokában zajlik majd le. Köszöntőt mond Berta István, a kohászati üzemek József Attila brigádjának tagja. A szinháztermi ünnepi műsort pedig Feuer András vezeti. Itt köz­reműködik az országos ifjúmunkás versmondó verseny döntőjé­nek nyolc résztvevője és a Bojtorján együttes. 55 Álljunk meg egy pillanatra a vers ezen áprilisi ünnepén - s részben a salgótarjáni országos munkás versmondó verseny kapcsán — Salgótarjánban külön is. A költészet ünnepe alkal­mából tisztelegjünk külön a munka, a gondolat, az érzelem és- a művészet szépsége előtt Igaz, valamennyi kor emberének vá­gya volt, hogy meleggé, széppé tegye maga körül világát. Szeb­bé, a művészetek által is, hiszen a művészet lényegéhez tarto­zik a valóság alkotó újrateremtése. De a költészet közeli ünnepe alkalmából talán nem árt ar­ról is szólni, hogy nekünk külön is okunk von az ünnepre. Csak nemrég ünnepeltük hazánk felszabadulásának 31. évfordulóját Hosszú lenne most akárcsak utalásképpen is felsorolni, mit je­lent április 4. hazánk történetében. Gazdasági, társadalmi, po­litikai vívmányaink sorához a művészet, az irodalom, a költé­szet is csatlakozott számos maradandó alkotással. így termé­szetes, hiszen társadalom és művészet szorosan kapcsolódik egymáshoz. Persze, gondolkodásunk, ízlésünk, az új esztétika! Ideál megteremtése küzdelemben formálódik, valósul meg. A szocia­lista emberre jellemző vonások kialakítása, erősítése — a mo­dern ízlés, esztétikai igény formálását is — szintén nehéz fela­dat. A költészet is segít mindebben; A vers, amely tovább él az embernél. Szól a jelennek. Szól az utókornak a jelenről. Hírnök maradhat - elárulva ízlésünket, életérzésünket, hétköz­napjaink derűjét, az építés nagyszerűségét, ünnepeink boldog­ságát. Művészet és társadalom kapcsolatáról szólva nem hagyhat­juk említés nélkül azon formákat nem, amelyek segítik azt, hogy a mű - esetünkben a vers - eljusson a legszélesebb kö­zönséghez, mindenekelőtt a nagyipari munkássághoz, az ifjú­sághoz. Gondolunk itt a könyvkiadásra, vagy az ünnepi rendez­vényekre egyaránt Tájékozódásunk szerint, könyvkiadásunk eb­ben az évben is számos meglepetéssel, illetőleg értékes „aján­dékkal” szolgál a verskedvelő közönségnek. A világ- és a ma­gyar irodalom klasszikus költőinek művein túl elsősorban a mai magyar költészet jelenkori eredményei bemutatására vállalkozik. A költészet napi rendezvények felsorolása helyett — hiszen ünnepi megemlékezések, rendezvények, író-olvasó találkozók stb — számos helyen lesznek megyénkben is, befejezésül annyit: re­méljük, hogy a hét végén Salgótarjánban és másutt elhangzó versektől melegebb lesz a világ, otthonosabb a város, a falu, ahol élünk. T. E. Levél Kazahsztánból A rétsági gimnáslnm elsS osz­tályos tanulóinak nemrégiben » Szovjetunióból hozott levelet • posta. írója, a 7S éves Uljana néni Kazahsztán Knlatyinszk ne­vű városában él, a a második vi­lágháborúban elesett: fia sírja után érdeklődik. Levielében a kö­vetkezőket Írja: ..Tizennyolc éves fiam Magyarországon harcolt és súlyosan megsebesült. Rétsáeon ápolták, de súlyos sérüléseibe be­lehalt. Mint anya, nem tudok megnyugodni; a fiam sfrtára még virágot sem vihetek. Segítsetek megkeresni a fiam sírját!” Pelle Mária. Varga Zsuzsa. Varga Ka­talin és a többiek a levél elolvasá­sa után munkához láttak, s ki­tartó szorgalommal keresik, ku­tatják a hősi halált halt szovjet katona, Vasenyko Pjotr Petrovics sírját. Mai tévéajülatunk 28.05: A harmadik határ. A Harmadik határ című nyolcrészes filmsorozat az első magyar—lengyel kopro­dukció. A filmet AdamBahdaj neves lengyel író írta, aki az 1939-es Lengyelország elleni náci agresszió után hazánkba menekült Itt az ellenállási mozgalom egyik igen aktív résztvevője lett. így a kiváló lengyel író személyes élmé­nyeit használta fel a filmso­rozat megírásához. A törté­net röviden a következő: a Lengyelország elleni náci ag­resszió-. után sok ezer lengyel menekült Magyarországra, akik itt megalakították emigráns szervezetüket. A lengyelor­szági ellenállók segítségével a nácik elől számos embert szöktettek meg. S rendkívül jelentős titkos híranyagot is továbbitottak. Az egyik kulcs- fontosságú hely a Zakopanét körülvevő hegyekben volt, ahonnan bátor, áldozatot vál­laló lengyel futárok szöktek át rendszeresen Szlovákián keresztül Magyarországra és vissza. Egy ilyen futár törté­netét eleveníti fel a filmso­rozat a kalandfilm izgalmas- ságával. De történelmi hite­lességgel, és az emberi lélek­tani motívumok és szituációk gazdag felhasználásával. Feaifiiiiál Április 2S-a és május 1-e kö­rött három városban. Budapes­ten. Szolnokon és Veszprémben rendezik meg az Országos Ván­dor Sándor munkás- és ifjúmun­kás énekkari fesztivált, megren­dezésében 14 országos, s területi főhatóság, társadalmi és tömeg­szervezet. valamint intézmény vesz részt. A programot a Magyar Televí­zió körkapcsolásos egyenes adá­sa nyitja meg. a rendezvények központját két reprezentatív hang­verseny alkotja: az április 29-i koncert a kőbányai Pataki István Művelődési Központban és a Ze­neakadémia nagytermében rende­zendő május elsejei hangverseny. Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FÓRRÁ: 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 22. Ugyanakkor közülük kerültek ki a hitszegők is, meg azok a tehetségtelen parancsnokok, akik nem az érdem, hanem a rang szerint jutottak ma­gas tisztségekhez. A mából nézve, óhatatlanul szigorúbb mércével vélekedünk a feje­delem engedékenységéről, de ő Is főnemes volt, és abban a korban mély életérzéssé rögződött a származási elő­ítélet. A nemesek legtöbbje Rákóczi fejedelmi származása előtt hajolt meg. Viszonzásul kegyeket vártak tőle. Az 1704-es esztendő első napjai végre meghozták a kemény fagyot. Január 9-én már kapitulált Tokaj vára. Rákóczi ekkorra szabályszerű udvart rendez be maga kö­rül. A méltóság, a pompa ki­fogástalan árnyaltsága emeli tekintélyét. Nem neki kell ez a tekintély, hanem az ügy­nek, bár ha teheti, él a fény­űzés lehetőségeivel. Helyzete szilárdulásával fejedelemként 4 NÓGRÁD - 1976. is magára talál. Mindamel­lett elsősorban katona. Szí­vesen táborozik, sok időt tölt a harcosok között, nem vona­kodik megosztani velük a viszontagságokat. Vezéri sátrát, s a tábort lebontva Tokajnál, február 8- án fényes udvartartással, fe­jedelem! díszben vonul be Miskolcra. NAGY TERHEK ALATT Ahogyan mondani szokás, adni kellett a külsőre, hiszen ez tekintélyt kölcsönzött a ki­bontakozó állami életnek. Miskolcon már fejedelmi kan­cellária működött, volt udva­ri főkapitány Vay Ádám sze­mélyében, voltak étekfogók, zenészek és lovászok, csak ép­pen az ehhez való gazdasági szi­lárdság hiányzott. Rákóczi válla nagy terhek alatt ros­kadozott. Mivel a császáriak irgalmatlan fosztogatásokkal tartották fenn magukat, ő nem nyúlhatott drasztikus kényszerekhez, mert minden­ki elfordult volna tőle, azzal az indokkal, hogy új erősza­iprilis 8., csütörtök koskodók léptek a régiek he­lyére. Természete szerint egyébként is megvetette az önkényeskedést. Hanem a hadseregről, a rendről, a gazdasági vérke­ringésről mindenképpen gon­doskodnia kellett. 1704. ele­jén rézből veretett kétmillió forintot a vészes pénzhiány enyhítésére. Lefoglalta a só­bányák jövedelmét és a la­bancok birtokait a szabadság- harc céljaira. Élelemmel lát­ta el az ércbányák munkása­it, egyúttal fölmentette őket a hadi szolgálat alól, csakúgy, mint a felszereléseket gyártó iparosokat. Se szeri, se szá­ma a gond szülte intézkedés­nek. Még azzal is törődnie kellett, hogy nagyobb igye­kezettel termeljenek gyümöl­csöt és zöldséget. Nem jó­szándékából aprózta fel fi­gyelmét, hanem azért, mert a hosszú vaZallusság idején el­szoktak az országos ügyek gyakorlati intézésétől a hoz­za csatlakozott nemesek. Sok­oldalú, egymást követő intéz­kedései közben töretlen az elszántsága, hogy önállóságra, személyes felelősségvállalás­Pedagógiai díjasok, 1976 A kiemelkedő pedagógiai munka elismerésére, az okta­tás-nevelés tudományos fej­lesztőinek ösztönzésére az el­múlt évben nógrádi pedagó­giai dfj létesítésére hozott ha­tározatot a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. A díjat azok a Nógrád megyei közoktatásügyi dol­gozók vagy alkotó közössé­gek kaphatják, akik, ame­lyek tartósan kiemelkedő munkát végeznek a közokta­tás-politika, a pedagógia terü­letién, kutatási, fejlesztési feladatokat vállalnak, s emel­lett politikai, erkölcsi maga­tartásuk is példamutató. El­ső ízben 1975. áprilisában ad­ták át a díjat, melynek ösz- szege nyolcezer forint, mellé­je- plakett és oklevél jár. Mint már hírt adtunk ró­la/ .idén a Nógrád megyei pe­dagógiai napok nyitó ünnep­ségén hárman részesültek eb­ben a kitüntetésben: Pilbauer Antalné, általános iskolai ta­nár. Mátranovák-bányatelep, Juhász Lajos általános isko­lai igazgatóhelyettes, Szécsény és Tunesán.vi Jánosné tanító, Buják. A díjak átvétele utá­ni percekben kerestük meg a kitüntetetteket. „A muntkástelepülésen vég­zett hárorrt évtizedes kima­gasló pedagógiai tevékenysé­géért; az úttörőszervezetben végzett fáradhatatlan, áldo­zatkész munkásságáért.” — Így hangzott a tömör indok­lás Pilbauer Antalné kitün­tetéséhez. — Milyenek is voltak ezek az évtizedek? — Hadd mondjam el, hogy én tulajdonképpen édesanyám-' nak köszönhetem a pedagógiai hivatásomat. Indulásom ide­jén volt a legtöbb állástalan diplomás — nővérem, aki szintén magyar—történelem szakos tanárként ment nyug­díjba —, közéjük tartozott. De édesanyám biztatása, akara­ta meggyőzött végül is, elvé­geztem a tanítóképzőt. Édes­apám bányászszaktársai hív­tak 1945-ben a mátranová- ki bányatelepi iskolába. Hu­szonnyolc évig részben osz­tott iskolában tanítottam, köz­ben elvégeztem levelezőn a tanárképzőt. Néhány éve a községi iskolába kerültem. Sok gyereknek, végzett diákom­nak ma is tanító néni va­gyok —, de ezt sosem éreztem bántónak, sőt... ra nevelje tisztségeket vise­lő híveit a hadseregben is, a polgári kötelességekben is. Majdnem rejtély, hol szerez­te meg a 28 esztendős feje­delem az érett, határozott szervező és irányító bizton­ságot, amelyet idős uralko­dók is megirigyelhettek vol­na. Ismerve Rákóczi mind magasabbra emelkedő képes­ségeit és az ehhez társuló emberi kiválóságát, egyáltalán nem meglepő, hogy már fel­lépése idején a külföldi ural­kodók is Európa egyik leg- figyelemre méltóbb személyi­ségét tisztelték benne. Az elemi létfenntartás gondterhei mellett szembe kel­lett néznie a felekezeti viszá­lyokkal. Hívei túlsúllyal pro­testánsok, közülük, a túlzók, arra számítanak, hogy eljött az idő megfizetni a katoliku­soknak. Ez utóbbiak közül a szélsőségesek a Kálvin és Luther hitén levők nagy be­folyása miatt méltatlankod­tak. Rákóczi nehezen érttel­te meg velük, hogy 6 nem a felekezeti érdekek, hanem a függetlenség egyetemes kí­vánalmai szerint iparkodik helytállni fejedelemi posztján. Ezért fogadta örömmel Ber­csényi Miklós híradását: Te- lekessy István egri püspököt késhegyig menő viták árán sikerült a kurucok mellé ál­lítani. Nagy szó volt ez, mert mindeddig egyetlen fő­papot sem tudtak csatlako­zásra bírni. Most megtört a jég, a hatalmas kiterjedésű egri püspökség feje szembe­fordult a Habsburgokkal, no­ha Eger • várát még a császá­riak birtokolták. (Folytatjuk). — Mi az, amit legjobban szeret a pályában? — Az irodalom szereteté­re nevelhettem sok tanítvá­nyomat. De még többre is ennél: hogy átvegyék, értsék a nagy alkotók üzenetét. „Nem elég lelkesedni, tenni, tenni kell...” — hallottam nemrégi­ben egyik dolgozók iskolá­jában végzett tanítványom­tól. — A nyugdíjazásra gon­dolt már? — Idén abbahagyom a munkát: 35 évet tanítot­tam. .. Persze, teljesen ezt sosem tudom abbahagyni, amíg dolgozni szeretek és bí­rok: táborozást szívesen vál­lalok majd, hogy a gyerekek­kel lehessek... Juhász Lajosról a díj mel­lé az alábbiakat mondták el: „A fizikai dolgozók gyerme­keinek segítésében és a világ­nézeti nevelés területén vég­zett kiemelkedő munkássá­gáért; a kísérleti matematika oktatásában folytatott ered­ményes tevékenységéért.” — Nem álszerénységből mondom: úgy érzem, én nem csináltam semmi különöset. Aki szereti ezt a pályát, és igyekszik jól ellátni a fel­adatokat, arról hasonlókat mondhatnak .. — Véleménye szerint milyen formában segítheti egy peda­gógus a fizikai dolgozók gyer­mekeinek továbbtanulását? — Én matematika—fizika szakos vagyok — ezekben a tárgyakban a helyes szemlélet kialakítása a lényeg. A taní­tási órákon, a szakkörökön is sokat tehetünk a fizikai dol­gozók gyerekeiért. 1388—69­től járási hatósugarú előké­szítő szakkört szerveztünk; majd ennek tapasztalatait használtuk fel az előkészítő tanfolyamokon. Aszécsényi Mikszáth-iskolá- ban, ahol igazgatóhelyettes va­gyok, 75—80 százalékban fi­zikai dolgozók gyermekei ta­nulnak — ez komoly felelős­séget jelent. Szívesen csiná­lom ezt a munkát azért is, mert jómagam is Nógrád me­gyei munkáscsaládból szár­mazom, segédmunkásként kezdtem az életet. Turcsányi Jánosné bujákl tanítónő 26 éve pedagógus. Ebből tíz esztendőt .elsős­másodikos tanulók tanításá­val töltött. A megtisztelő ki­tüntetést „A tankötelezett­ségi törvény megvalósításá­ért végzett odaadó tevékeny­ségéért; a nagylétszámú osz­tályokban végzett eredmé­nyes munkájáért, a fizikai dolgozók gyermekeinek taní­tásában. nevelésében elért eredményeiért” kapta. Nagy öröm és meglepetés volt szá­mára ez a szép jutalom. — Legnehezebb, de számom­ra legszebb feladat az iskolá­ba lépők tanítása. Nulláról in­dulnak é&év végére írni, ol­vasni tudnak, megszeretik az iskolát. Férjem is tanító, kez­dettől Bujákon dolgozom. Még öt évem van a nyugdíjig — szeretnék a legjobb képessé­geim szerint tanítani. meg­tenni, .ami tőlem telik. Hivatásszeretetük, a pályá­hoz való hűségük mellett már a nógrádi pedagógiai díjas cím is erre. kötelezi , mind- hármójukat. .. K. G. M. Révész Tibor: 1 lla tszerek krónikája Ilyenkor húsvét előtt soäsan vásárolnak illatszert, Mert évezredek: óta az illatszer az egyik legkedveltebb ajándék: mindenki mindenkor szívesen fogadja ezernyi varázslatos Illatát. Bár a parfüm szó latin ere­detű (per funium annyi mint füst útján), nem a rómaiak találmánya és nem is Aphro­dité a szerelem istennője ta­lálta fel, mint ahogyan a gö­rögök állították. Görögországba keletről ke­rült, valószínűleg Kis-Ázsiá- ból. ahol az illatszer eredeti formájában, tömjénfüst, hal­asam és illatok formájában időtlen idők óta kísérte a val-„ lási és temetési szertartáso­kat. Kleopátra, amikor Marcus Antoniust elcsábította, haját tömjénnel illatosította, keblét sáfránnyal, fahéjjal. írisszel lótusszal és az istenek tudják, mi mindennel még. A görögök által összeállított „illatkódex” azt tanította, hogy a test minden része más illatszert igényel: a karok és kezek illatszere a menta, a kebleké a pálmaolaj, a nyaké és a térdé a kakukkfű, a lá­baké a narancsolaj, a hajé a majoránna. A görögöktől a rómaiak is örökölték az illatszerek iránti rajongást. Mértéktelenül il­latosították magukat. sző­nyegeiket, fürdővizüket, de még ételeiket és boraikat is! A rómaiak után azonban a hagyaték sokáig gazdátlanul maradt. A középkor szigorú erkölcsei, elítélték a „testi gyö­nyörök illatozó forrásait”, és csak a reneszánsz támasztotta fel újra. A Lajosok Francia- országa azután már képtelen lett volna meglenni parfü­mök nélkül. Az illatszerek diadalútjá* nak kezdeté eléggé dicstelen volt Franciaországban- A nagyszerű Versailles a Nap- király idején csak egyetlen királyi fürdőszobával rendel­kezett, amin senki sem cso­dálkozott és senki sem bot- ránkozott meg, hiszen a víz, a szappan és a fürdő általá­nos megvetés tárgya volt. Az ilyen körülmények kö­zött elkerülhetetlen bántó szagokat igyekeztek elfojtani a. parfümök illatával és mér­téktelenül locsolták magukra az illatszereket. Mint Alexander Dumas írja erről a korszakról: „Min­denki parfümözte magát, ki­véve a filozófusokat, akik az­zal igyekeztek kitűnni, hogy büdösek voltak. De még az ő táborukban is akadtak áru­lók. ..” Bármennyire is elterjedt Európa-szerte az illatszerek használata; fogyasztóként és termelőként egyaránt min­dig Franciaország maradt élen. — Miben alszik ön; pizsa­mában, vagy hálóingben? — kérdezte az újságíró az Édes élet című híres olasz filmben a Rómába érkezett filmcsilla­got. — Két csepp francia par­fümben — telelte a színész­nő. Két csepp francia parfüm — és benne van, az egész il­latszertörténet. Rendezvények a emlékmúzeumban Évről évre növekszik az lyeknek látogatói a neves fee- érdeklődés a zebegényi Sző- tőművész munkásságán kívül nyi István-emjékmúzeum mű- megismerkedhettek Verőce­soros rendezvényei iránt — maroson a Gorka-kerámia- különösen nagy sikert arat- múzeum anyagával, valamint tak a „Két nap a múzeum- kitűnő művészek tolmácsolá- ban” és a „Zenés irodalmi sában a zene és az irodalom hét vége” programok, ame- remekműveivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom