Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

SIKEREK UTAM nagyszerű tervek Hányáson A* időnehb testvér mondja Nagy iskola volt — Jól dolgoznak a fiatal­jaink. A KISZ-esekre min­dig lehet számítani. Lelke­sek, szorgalmasak. — Ezt a véleményt Laczkó István, Kányás-akmaüzem vezetője mondta legutóbb. — Erről egyébként elért eredményeik, sikereik jól tanúskodnak — fűzte hozzá. Földi Tiborral és Nagyba­kos Istvánnal folytattuk az­után a beszélgetést az üze­mi KISZ-szervezet életéről, elért eredményeikről, terve­ikről. Földi Tibor hosszú időn keresztül titkára volt a szervezetnek. Ma is aktív segítője. Tapasztalatait jól hasznosítja a pártmegbízatá­sában. Nagybakos István, az új titkár is több éves vezető­ségi tapasztalattal rendelke­zik. Ha eseménynaplót kellene összeállítani a kányási KISZ- esek életéről, munkájáról, könnyű dolgom lenne. Hosz- szú az eredményről, illetve sikerekről szóló lista. — Mi az alapja ennek? — Ügy gondolom, elsősor­ban az, hogy a fiatalok számára, velük együtt, olyan vonzó programokat kell kidolgozni, amiért lel­kesedni tudnak, a megvaló­sításban szívesen vesznek részt — mondja Földi Tibor. — A KISZ-szervezet meg­alakulása óta mindig részt vett a különböző társadal­mi munkaakciókban. Tavaly a regionális vízmű építé­sénél, az úttörőtábor léte­sítésénél. A vas- és fém­gyűjtésben is, hiszen 150 tonna ócskavasat, 40 mázsa színesfémet gyűjtöttünk. A közös akciók eredménye­ként minegy 100 ezer fo­rintos anyagi alaphoz jutot­tunk, amit hasznos célokra fordíthattunk — mondta Nagybakos István. Az erkölcsi elismerésről is érdemes szót ejteni. A KISZ, a megyei úttörőszö­vetség oklevelét kapták. Az aranykoszorús KlSZ-jel- vényt a közelmúltban öten kapták. Földi Tibor tavaly KISZ-érdemérem kitünte­tésben részesült. Tavalyi jó munkájukért öten a könnyű­ipari miniszter kitüntetését, a kiváló fémgyűjtő jelvényt kapták. Az ifjúmunkás év keretében össztevékenysége alapján első lett a kányási szervezet. Vörös zászlót, ju­talmat, tagjai közül húszán plakettet kaptak érte. Az Ö6sztevékenységben sok minden szerepel. Még az oktatás is, amit ugyancsak népszerű formákkal egészí­tenek ki. Tavaly nyolc eset­ben szerveztek különböző témakörökből vetélkedőket. Ezenkívül honvédelmi ver­senyeket, amelyen a telep idősebb lakói közül is szép­számmal részt vettek. A Szakma ifjú mestere mozgalom évek óta folya­matos Kányáson. A szak- tanfolyamokon való részvé­tel is. Vájárvetélkedőt szer­veztek. Baranyai György például már háromszoros ki­váló oktatási körzetvezető. Az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében szinte az ország minden részébe eljutottak, Lillafüredtől Pécs­ig, Harkányig, Siklósig, VI- segrádig, Dunaújvárosig sok­felé jártak. Ismeretterjesz­tő kirándulások voltak ezek. Külföldön is sokan jártak. Tavaly a Szovjetunióban 9, az NDK-ban 7, Csehszlová­kiában 8 fiatal volt jutalom­üdülésen. A közös munkával megteremtett anyagi alap egy részét erre fordították* — Évente általában öt-hat KISZ-esküvőt rendezünk, ugyanennyi névadó ünnep­séget. Ez is hosszú idő óta népszerűvé vált — mondta Nagy bakos István. Az idei akcióprogramjuk még gazdagabb lesz, ahogy mondják. Elsősorban a ter­melést segítő munkát kí­vánják fokozni. Minden te­rületen előbbre szeretné­nek lépni, vagyis folytatni tovább, magasabb szinten a KISZ-munkát. Ócskavasból 180 tonnát, színesfémből 50 mázsa összegyűjtését vállal­ták. A szabad idő hasznos eltöltését még jobban meg­szervezik. Ezenkívül a KISZ- védnökségben részt vesznek. Segítik a szomszédos szociá­lis otthont, építik az ifjúsá­gi parkot, bővítik a tavaly társadalmi munkában ké­szült sportpályát. Iskolákat, óvodákat támogatnak. Az el­ért sikerek után még nagy­szerűbb tervek megvalósítá­sán fáradoznak a kányási KISZ-esek. B. J. A Nógrádi Szénbányák köz­pontjának első emeletén szem­betűnő helyen találja az em­ber a jó munkáért járó, a KISZ központi bizottság vö­rös zászlaját. Alig néhány mé­terrel odébb, a hivatali szo­bában a 42 éves vállalati igazgató, áz ifjúsági mozga­lomban tapasztalt férfi, Zsuf- fa Miklós fogadja a látogató­kat. Intézkedik, leveleket ír alá. Egy egész napos vezetői megbeszélés után készségesen áll rendelkezésünkre. — Ott kell kezdeni, hogy már 1945-ben, s az azt köve­tő években, amikor Kazárról gyűlésekre jöttek be a mun­kások Salgótarjánba, a fel­nőttek mellett mi, fiatalok is ott meneteltünk. Lehet, hogy akkor még a zenekar indu­lója csábított bennünket, vagy azok a megmozdulások, fák­lyás felvonulások, tüatetések, amelyekben részt vettünk. Ezek az élmények formálták az embert, a fiatalt. Nyomot hagyott bennünk, s nem is képzeltük másként az életün­ket. Így emlékezett a beszélgetés során Zsuffa Miklós, aki ma mint az „idős testvér” ott ül a KISZ megyei küldöttérte­kezletén az ifjúkommunisták között. A beszélgetés során bi­zonyára felelevenednek a régi élmények. Az ifjúsági mozga­lomban eltöltött évek, a di­ákszövetségben végzett mun­ka, a középiskolai és az egye­temi évek emlékei. — Amikor 1957. áprilisában Tiribesre kerültem az akna­üzemhez, akkor szervezték a KISZ-t. Tagja lettem a veze­tőségnek. Két hónap eltelté­vel az alapszervezet KISZ- titkárává választottak. Nem volt könnyű dolga az Ifjú KISZ-titkámak még ak­kor sem, ha kora ellenéra nagyszerű ifjúsági mozgalmi tapasztalattal rendelkezett. Az aknánál alföldi, nyírségi fiatalok dolgoztak. Nem is­merték az ifjúsági mozgalom múltját. De fogékonyak vol­tak a politikára. Ha munká­ról volt szó, könnyen lehetett mozgósítani őket. Szívesen vettek részt kirándulásokon, nem utolsósorban a politikai megmozdulásokon. Zsuffa Miklós ma is büszke arra, hogy ebből a KlSZ-alapszer- vezetbői — amelynek élén öt évig állt — számos politikai és gazdasági vezető került ki. — Tagja voltam a KISZ megyei bizottságának. 1960- ban nagy megtiszteltetés ért. A megyei küldöttgyűlés kong­resszusi küldöttnek választott, a kongresszus pedig a KISZ központi bizottságába dele­gált. Egy fiatal értelmiségi, szinte kezdő mérnök számára rendkívül nagy dolgot jelen­tett. Múltak az évek Zsuffa Mik­lós felett is. Elérkezett ahhoz, hogy 1968-ban elbúcsúztatták a KISZ-fiatalok. A párt, a gaz­dasági élet mellett más, po­litikai feladattal bízta meg. — A KISZ-ben végzett po­litikai munka nagy iskola volt számomra. Ügy fogalmazha­tok, hogy teljessé váltam a KISZ-ben töltött évek alatt. Hiszen a fiatalokkal való fog­lalkozás, a személyes példa­matatás teljes embert kíván. A fiatalok nem bírják a kép­mutatást, azonosulni kell ve­lük. Ma is meggyőződésem, hogy a KISZ-ben töltött idő az évek múltán bőségesen ka­matozik. Megtanultam az em­berekkel bánni, velük együtt dolgozni. Vajon az „idős testvér" mit üzen a ma fiataljainak? — Akkor voltam KISZ-tag, amikor a forradalmiság már másként jelentkezett, minta felszabadulás előtt, vagy az azt követő időszakban. A ma forradalmisága megítélésem szerint az, hogy helytálljunk a szocializmus magasabb szin­tű építésében, a tanulásban egyaránt. A fiatal találja meg az értelmét a munkának, a tanulásnak. így a kicsiny munka is nagyszerű tett. Ta­lálja meg a ma fiatalsága a feladatokat, tegyen meg min­dent azért, amit tőle a párt, a KISZ, az egész társadalom vár. Érvényesüljön jelmonda­ta : ■ Hűség a néphez, hűség a párthoz! Ez kifejezi a hazafi- ságot, az internacionalizmust egyaránt. A máról szólva önkéntele­nül is beszéltünk a szénbá­nyászat előtt álló feladatok­ról. A szénbányászat ma is igényli a fiatal szakmunká­sokat. Ezért a vállalat a nyolc osztályt el nem végzett fia­talok számára biztosítja az általános iskola és a szakmai képzettség együttes elvégzé­sét. Külön oktatási központot alakítanak ki Nagybáitonyban. Segíti a fiatalok munkáját a nagyfokú, korszerű gépesítés — de ehhez tanult ifjúmun­kásokra van szükség. Éven­ként mintegy öt-hatszáz fiatal kell a bányának. Az ötödik ötéves terv feladata a fiatalí­tás is, mert csak így lehe.t megvalósítani a bánya előtt álló célkitűzésekéit. — Mi várjuk a fiatalokat! Magam is közéjük valónak érzem magam. Ma gazdasági vezető vagyok, de fiatal. Ügy gondolom, hogy a mai kül­döttgyűlésen rólunk is sok szó esik. És ha a fiatalok segí­tenek, nagy feladatok meg­valósítására leszünk képesek. Ezt mondom én, az idősebb testvéri S. L. j A gimnazisták képviseletében Megtiszteltetés, hogy küidöttnek választottak Juhász András Magas, mosolygós kislány Száméi Erika a kisterenyei gimnázium negyedikes diák­ja. Tanulótársait, a középisko­lásokat képviseli a KISZ me­gyei küldöttgyűlésén. Erika elsős korától kezdve, négy éven keresztül a gimná­zium KlSZ-titkára volt. Nem- . régiben adta át a helyét egy elsős kislánynak. — Kicsit fájt a szívem. Olyan hamar elszaladtak az évek. Egv valami vigasztal. Ha leérettségiztem, akkor sem fogom abbahagyni a KISZ-es munkát. Akérhová kerülök, továbbra is csiná­lom. Erikára talán a lelkesedés, és a köteles s-égtudás a legin­kább jellemző. Ha feltették a kérdést, ki vállalja ezt vagy „Megszoktam és megszeret­tem a mozgalmi életet” — vallja Ónodi Mária, a KISZ szügyi területi csúcsvezetősé­gének titkára. A balassagyar­mati Szántó Kovács János Szakközépiskola végzős hall­gatója, a balassagyarmati já­rási küldöttértekezleten vá­lasztották meg megyei kül­döttnek. azt a feladatot, Erika rend­szerint jelentkezett... — Örömmel és szívesen tettem amit ’•ámbíztak. Nem azért, hogy „nyüzsgő” em­berkének tartsanak. Hiszek abban, amit csinálok. Sok plusz munkát vállalt négy év alatt, amíg titkár volt. Tanácskozásokon, érte­kezleteken, megbeszéléseken kellett részt vennie. Másnap az iskolában nem mondhatta, „Tanár úr, nem készültem; mert délután elfoglaltságom volt...” A kiesett időt a ta­nulásban is be kellett hozni. — Ha visszagondolok, való­ban jelentett többlet munkát a megbízatásom. De egy per­cig nem bántam meg. Sőt, örültem neki, mert megtisz­teltetésnek éreztem. Ha újra kezdeném a gimnáziumot, ugyanígy csinálnám. Legfel­jebb az időbeosztásomat re­formálnám meg. Erika Nyíregyházára, a ta­nárképzőbe jelentkezett. — Akármilyen furcsán hangzik, óvodás korom óta tanár szeretnék lenni. Gyere­kekkel foglalkozni. Ha neon vesznek fel, elmegyek képesí­tés nélkül tanítani. Jövőre is­mét megpróbálom... Száméi Erikát megyei kül­döttnek választották. — Nagyon örülök, hogy képviselhetem a többieket ezen a fontos tanácskozáson. Ha szót kapok, arról szeret­nék beszélni, hogy melyek a legfontosabb tennivalók a világnézeti nevelésben. Hogy pontosabb legvek, milyen ten­nivalók várnak a KISZ-re, az alapszervezet irányítóira. Vannak olyanok a gyerekek között, akiknek segíteni kell eligazodni a világ dolgaiban. Elvégre érett, felnőtt ember­ként kerülünk ki a gimnázi­umból. Ei kell dönteni, hová álljunk. Aztán azt fejtegeti, minden középiskolást arra kell ne­velni, hogy már elsŐ6 korá­ban merjenek szót kérni. Mondják el bátran a vélemé­nyüket. Beszéljenek a meg­győződésükről. A kongresszu­si levélben is nagyon sok olyan dolog akad, amelyet mindenképpen hasznosíta­niuk kell a KISZ-esekneik. — Arra gondolok, hogy a KISZ ne csak összegyűjtse a fiatalokat, hanem segítsen, r.ogy elkötelezett emberek legyenek. Erika arra készül, hogy pontosan és alaposan jegyze­tel, Leírja a legfontosabbakat, hogy aztán átadhassa tapasz­talatait — Megtiszteltetésnek ér­zem, hogy küldött lehetek. Sokak véleményét tolmácso­lom, és tőlem is várják, hogy beszámoljak tapasztalataim­ról. Minden bizonnyal ennek a lelkiismeretességnek é6 ala­posságnak köszönheti, hogy tizennyolc éves korára a KISZ ajánlására felvették a pártta­gok sorába. Örül az ember, aki bár még annak is fiatal, hiszen mind­össze huszonhat éves, mert úgy érzi, rendben mennek a dolgok. De miért is ne így lenne a történések menete, amikor a fiatal üzem fiatal dolgozói közül több mint ötvenöt százalékot is megha­ladó a KISZ-tagok száma. Akik —, hogy még tovább il­lusztráljuk a KISZ-bizottság titkára örömének megalapo­zottságát — kezdeményezők, szókimondók, lelkesek, ered­ményesen veszik ki részüket a gyár termelési feladatainak teljesítéséből, s mindezek mel­lett még példát is mutatnak... Egymásnak, s másoknak is. De, hogy a realitás talaján maradjunk, gondjai is vannak ennek a fiatalembernek. Mert — fentebb már leírtuk —, a KISZ-tag korú fiatalok közel fele még nem vesz részt a közösségi munkában. — Igen, ez a legközelebbi jövő feladatainak egyike — mondja Juhász András, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységének KISZ-titkára —, hogy még tovább növeljük a fiatalok szervezettségét. Persze, nem mindenáron. Feleslegesnek tartjuk a csak a minél több KISZ-tag elvet! Nem akarjuk a „hígulást”: olyan mi ko- runkbelieket kívánunk sora­inkba állítani, tudom, jó né- hányan vannak ilyenek, akik tesznek is valamit az ügyért. Szóval, hogy úgy mondjam, szinte a téma közepén kezd­tük beszélgetésünket. De nem Is baj, mert, mint Juhász András is elmondotta: jobb mindjárt túlesni a nehezén. Igaz, mosolygott hozzá, s ez­zel némiképp érzékeltette ma­gabiztosságát. Ami eddigi te­vékenységük eredményein ala­pul. Bár a gyárral együtt a KISZ-szervezet is alig-alig műit még hatéves, hiszen, ha úgy vesszük, együtt nőttek fel, mégis kiérdemeltek már néhány dicséretet. Idáig érkeztünk a szóval, amikor eszembe jutott, hogy nem elsődleges célom róluk, mindannyiukról szólni: a KISZ-titkár portréját szándé­koztam néhány vonallal felvá­zolni. De hiába kértem me­séljen magáról, mert mind­untalan vissza-Visszatért a többes számra. Aztán mégis csak szinkron­ba kerültünk, s az alábbiak­ban közlöm Juhász András élete vallomását. — Kisterenyei voltam. Ál­talános iskolába is ott jár­tam. azt elvégezve a szak­munkásképző intézetben let­tem esztergályos. A salgótar­jáni bányagépgyárban dolgoz­tam, innen jöttem át jelenle­gi munkahelyemre, 1971. de­cemberében. Közben katona is voltam, ott lettem tagja a öröme pártnak. A szakmában te­vékenykedtem és természete­sen szabad időm nagy részét fordítottam mozgalmi tevé­kenységre. 1972-ben alapszer­vezeti szervező titkár lettem. Később megbízott titkárként vettem részt az ifjúsági szö­vetség munkájában. 1973-ban beválasztottak a pártalapszer- vezet vezetőségébe. Jelenleg, az üzemi KISZ-bizottság tit­kára vagyok. Szinte életrajzszerűen, csu­pán a jelentős történéseket érzékeltetve beszél önmagáról, s unos-untalan használja a fentebb már említett többes­számot, ami egyben jelzi: mindene az irányítása alatt működő szervezet. Ami — mint emliti — nem­csak mennyiségi — a kezdeti 42-vel szemben jelenleg már 240-en vannak —, hanem mi­nőségi változáson is átment. Tíz alapszervezetük van. — Jelentős eredményeket értünk el a politikai, az álta­lános képzésben, s úgy ér­zem, sikeres munkát végez­tünk a KISZ IX. kongresszu­sa tiszteletére is — mondja vázlatosan. És sorolja mit tettek, s mi­lyen terveik vannak még az elkövetkező hetekben, hóna­pokban. Hogy a sport, a mű­velődés, hogy a politikai ren­dezvények, aztán az úttörők segítése, a BRG-ifjúmunkásna- pok előkészítése, és a többi. Mert több teendőt is említ még a fiatal KISZ-titkár. a kétéves kisfiú apja, akinek fe­lesége —, hogy némiképp tel­jes legyen a róla alkotott kép — a Magyar Nemzeti Bank fiókjának dolgozója. És — mondom —, örül Ju­hász András! Nem, nem, szó sincs arról, hogy azért, mert róla olvashatnak, sőt, tiltako­zott is ellene, hanem mert becsülete van gyárukban a fi­ataloknak. Számítanak rájuk, figyelembe veszik mondandó­jukat. S felvidítja-e más ennél jobban, bármi is legyen, egy fiatal gyár fiatal KlSZ-bizott- ságának titkárát? k- gy. Cs. E. A 23 éves Holecz Ferenc 1967-ben kérte felvételét a KISZ-alapszervezetbe, s felv étele után mindjárt bevá­lasztották az alapszervezet v ezetőségébe. Jelentős moz­galmi tapasztalatokkal rend elkezik. Hosszú évekig KISZ- titkári feladatokat látott el lakóhelyén, Rimócon. Egy hónappal ezelőtt választottá k meg a Rimóc, Varsány és Nógrádsipck községeket egy csitö területi bizottság titká­rává. A fiatal autószerelő megbecsült ember munkahelyén a szécsényi ÉPSZÖV nél. Az elmúlt évben vették fel a párt tagjai sorába. Jelenleg a dolgozók szakközépiskolá­jának harmadik osztályát vé gzi. — Sokszor nehéz össze­egyeztetni az iskolai, a KIS Z és a munkahelyi elfoglalt­ságot — mondja —, de kel lő szorgalommal és jó Idő­beosztással minden feladat pontosan elvégezhető. Holecz Ferencet, a KISZ szécsényi járási küldöttértekezlete vá­lasztotta meg megyei küldöttnek. NÓGRAD — 1976. április 11., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom