Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága! hi mii véíizetl u határozat valóra váltásáért ? i Napirenden Eredmények, amelyek bizonyítanak Néhány esztendővel ezelőtt, Koreny József párttitkár. Ta- összetétel, az ágazat szakve- * mi kor újabb feladatok ke- mási János. a volt főagrono- zetőinek és' dolgozóinak hoz- rü lek napirendre a mező- mus, és Sólyom Ferencné záértö munkája nagyban köz­gazdaságban, a tsz-ek dől go- főkönyvelő, a körülmények zájárult a tenyésztési prog- zóit arra kérte a párt: a tér- megváltoztatásával egyetért- ram megvalósításához”, mészeti körülményekhez al- senek, tehát létrejöjjön a cse- Az egyik legfontosabb, á a kalmazkodva végezzenek olyan lekvési egység. Ezen túl dől- takarmánytermesztés, ma 227 munkát, amely hasznot ho- gozzák ki a tsz számára leg- hektár ösgyepen történik. A zóbb számukra és egyúttal kedvezőbb körülményeket. A valamikor hasznavehetetlen gyarapítja a népgazdaságot, tsz vezetői a feladatokat meg- Nyárjas, Makacs és Oltványos Nógrád megyében ennek a ké- osztották, és megkezdődött a 27 vagon szénát biztosít, 'és résnek a teljesítése körülte- munka. 10 vagon szálas takarmányt kintőbb, feszítettebb munkát _ __ amellett, hogy a Nyárjason követelt, mert mezőgazdasá- J a kurtllányozás, szakaszosan is legeltetnek. Jó gunk eltérő az országos át- 0épsor költségek kapcsolatot teremtettek a Kő­lagtól. Hegyen, völgyön, mir nőségileg gyenge termőfölde­A szarvasmarha-tenyészté­bán-yai Sörgyárral, ahonnan malátát szállítanak hetenként ken kényszerülünk gazdái- si * program"''még"nem“'teíüít Rommal abrakolni a kodni. A munkát el kell ve- nvUvánosságra, amikor Papp elleneknek. Naponta grafi- geznünk, mert a jo ellátás- László kezében nlár ott volt, \onoko" merik a te terme- hoz szükség van arra is, ami mU köUsegeket lgényel lést eredményeket Ahol a leg- ezen a vidékén terem. korszerű hús- es tejhasz- k,?ebb lemaradást tapasztal­Ket termelőszövetkezetben nosítású szarvasmarha-te- ,^k- az°n"a a legluzetesebb arra kerestünk választ, ho- nvésztés a magyarnándori vizsgalatot kezdik a lemara- gyan értettek meg kötelessé- egyesült termelőszövetkezet- das okanak íeldentesere. gejket. Mit tettek például ben pontosan kidolgozták a ­azért, hogy több es több mi- takarmányszükségletet, an- Lljabb feladatok nőseg kerüljön a fogyasztok nak minőségi összetételét, asztalara. betakarításának rendjét, az Az elkövetkező öt esztendő­, , ahhoz szükséges gépsor meg- ben újabb termelési eredmé­Magyarnaildor vásárlásának ütemét, amely- nyeltet tűztek célul, amelye­1elkészült ' ben kétségtelenül Tamási Já- két az állattenyésztők szá­nos volt főagronómusnak ki- mára is a pártalapszervezet A magyarnándori termelő- magasló érdemei voltak. (A cselekvési programjában je- »zövetkezet körülményei jel- főagronómust azóta nógrád- löltek meg. 1980-ig elérni a lemzők a megyei tsz-ek íeg- kövesdi tsz elnökévé válasz- 3500—4000 literes tehenen- többjére Mostohák a termé— tották. Szeik.) Az álláspont kenti atlagfejest* Az idén a szeti körülményei. Kedvezőt- egységes volt: a tej- és hús- 3300 liter tehenenlténti átlag­lenek a közgazdasági adottsá- termeléssel kell foglalkozniuk, termelés mellett emelni kell gai Mégis az üzemnek, az egy és a magyartarkával kéll a tej • minőséget 0,2 százalék Tehénre jutó tejtermelési ered- megoldaniuk. zsírtartalommal. Ezek a fel— ménye elérte a 3250 litert, A munkára legrátermet- adatok már nehezebbek, mint meghaladva a megyei átla- tebb emberek kiválasztása volt a 3250 literes átlagfejés. got. A tej literenkénti előál- volt. a másik legfontosabb Minden csepp tejért kemé- litási költsége 4 forint 42 fii- feladat a kitűzött cél megva- nven meg kell dolgozni, lér. Erre az évre pedig célul lósításához. Leskő Miklóst Ugyanis a kifejésre váró utol­tűzték ho°v tehenenként 3500 jelölték ki főállattenyésztő- só cseppek tartalmazzák azt a liter tejet termelnek. \ nek, aki olyan szakértelem- zsírt, amely a minőségét ja­Állattenyésztésről lévén szó, mel rendelkező tehenészeket vítja; Ezért a jutalmakat is a ilyen termelési eredményt válogatott maga köré, mint fejési eredmény után adják a máról holnapra nem lehet el- (többek között) Rados István, tehenészeknek, érni. Horváth József, a tanács idős Kotróba István, valamint Szükség van a fegyelmezet- járási hivatalának elnöke az állattenyésztés iránt von- tebb munkára! Akik ezt meg­mondta: „A magyarnándori zódó több fiatalt. A főállatte- sértik, azokat elbocsátják az tsz vezetőinek munkáját a nyésztő elmondta egy közel- állattenyésztésből, amire a kö- korszerű követelményeknek múltban folytatott beszélge- zelmúltban volt példa. Fegye- megfelelö gazdálkodási szem- tés alkalmával: lem nélkül semmilyen cselek­lélet jellemzi, ami abban jut — A szarvasmarha tenyész- vési program nem válik való- kifejezésre, hogy minden idő- tésének fejlesztésére vonatko- ra. És itt van javítanivalójuk, ben igyekeztek a gazdaság zólag a vezetőség döntött, a mert az állategészségügyi szer- adottságainak legjobban meg- tagsággal jóváhagyatta, ne- vek álláspontját közölte dr. Jelelő termelési szerkezetet kém pedig szabad kezet adott Szőke Pál állatorvos, amikor kialakítani, amely nem csu- a munkához. Nagy körültekin- kijelentette: „Nagyon szépek pán a mát, hanem a holnapot téssel, messze a családi ágig az eredmények Magyarnán- is jelentette”. , visszanyúlóan vizsgálták meg dórban. De javítani kell a A jelenlegi gazdaság két azokat a betegségtől mentes tisztaságon, a betegségek község szövetkezetéből — állatokat, amelyeket tejter- megelőzése érdekében”. Mohora és Magyarnándor — melésre állítottunk be. A fő- Milyen segítséget nyújtott egyesült. Művelésre olyan al- agronómusunk aprólékos tu- ehhez az eredményhez a já- kalmatlan területei voltak, dományos munkával kikísér- rési hivatal, kérdeztük Hor- mint a Nyárjas, a Makacs, letezte a szükséges takar- váth Józseftől, a hivatal el­án Oltványos. Sok kísérlete- mány összetételét, minősé- nőkétől: „Semmivel sem ad- zés után jutottak arra az ál- 'gét. Minden igyekezet eile- tunk több segítséget — lehe- láspontra, hogy a területen nére az 1971. évi 3100 literes tőségeinken belül —, mint a kultúrnövényt termeszteni növekedés utón volt átmene- többi gazdaságnak. Az ered­nem erdemes, mert a növény- ti visszaesésünk. Az ezt kö- viény a tsz vezetői és dolgo- termesztésre fordított költsé- vető évek viszont kárpótol- zót szakszerű, odaadó, lelkiis- gek olyan magasak, hogy nem tak. Fokozatosan emelkedett meretes munkájának a gyü- térülnek meg. A felismerés tejtermelési eredményünk. mölcse...” Így igaz, mert ez magában még semmit sem je- Idézzük ismét a járási hiva- a legfőbb biztosítéka annak, lent, mert szükség van arra, tál elnökét, aki azt mondta hogy Nógrádban is születhet- hogy az első számú vezetők erről a munkáról: „A jó és nek kimagasló eredmények a — a magyarnándori tsz ese- biztonságos takarmányéi!á- mezőgazdaságban, tében Papp László tsz-elnök, tás, a megfelelő takarmány- • Bobál Gyula Terveink következetesebb megvalósítása A VÁLLALATOK és a szövetkezetek éves tervének döntő többsége elkészült. A me­gyei es a helyi tanácsok 1976 évi es V. ötéves fejlesztési és fenntartási tervüket elfogadták. A vállalatok és a tanácsok kö­zéptávú terveiken dolgoznak, s közben ja­vában munkálkodnak az idei feladatok megvalósításán. A pártszervek és -szervezetek azt a fel­adatot vállalták, hogy nemcsak lépést tar­tanak az eseményekkel, hanem irányít­ják működési területük párt-, társadalmi és gazdasági életét. Ebből következik, hogy a párt az üzem, a szövetkezet dolgozóinál legalább egy lépéssel előbbre járjon. A tömegpolitikai munka tartalmát és módsze­reit tekintve most váltás következik. A pártszervek eddig többnyire az ország előtt álló feladatokról szóltak, de most már az üzemek, a munkahelyek és a tanácsok fel­adataival és azok megoldásával kell fog­lalkozni. Ezt tükrözi a megyei pártbizottság mai ülése, a napirendre tűzött kérdések és feladatok. Az eddig ismert tényekből kitűnik, hogy a következő időszak a pártszervezetek és a gazdaságvezetés számára nem lesz köny- nyebb, hanem nehezebb az eddiginél. A népgazdasági szinten megfogalmazott fel­adatokat konkretizálni kell és dönteni, hogy az egyes munkahelyeken hogyan szükséges az adott célt elérni. A pártnapok, a párt­oktatás, a -tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések, a tanácsülések, a termelési tanácskozások, a szövetkezeti közgyűlé­sek, a falugyűlések bizonyítják, hogy a fel­adatok egységes értelmezése az esetek többségében --biztosított. A cselekvési prog­ramra épült tervezés gyorsabb, hatékonyabb ítélése nem a szándéktól, hanem attól Uigg, hogy mit érnek el. Megyénk ipari termelé­sének növekedése az előző év hasonló idő­szakához képest jelentős, de néhány üzem­ben visszaesett, vagy nem megfelelően fej­lődik. Pedig a következő években sok min­dent másként, jobban, eredményesebbe» kell tennünk, mert a körülmények errekö-. teleznek. Az első negyedévben lemaradt valame-' lyik üzemünk? Nem vették ót az exoor- tot, vagy csak lényeges árengedménnyel le­het értékesíteni? Ilyen esetekben különöse» vitathatatlan a termékszerkezet korszerű-* sílésének szükségessége. De lehet-e minde­nütt és rövid idő alatt, korszerűsíteni » termékszerkezetet? Nem, ennek feltételei vannak. Gépekre, technikai eszközökre, teü-“ melékenyebb technológiára, megfelelőé» képzett szakemberekre van szükség, hogj; csak a legfontosabbakat, említsük. Mind-t ezek nélkül hiú ábránd marad a termék- szerkezet megváltoztatása. De miért kellen« mindig és mindenütt a lehető legkorszerűbb megoldásra vállalkozni? Miért ne lehetn« kompromisszumot kötni? A vállalat mos-, je fel, hogy a jelenlegi berendezései és gé-, pei mire képesek. De azt is vizsgálják megj hogy pótlólagos, automatizálással, korsze­rűsítéssel és újításokkal, a termelés jobb megszervezésével, a technológiai és a mun-; kafegyelem pontos betartásával hogyan doH gozhatnak eredményesebben. Lehetne jó példákat sorolni arra, bog* az üzemi tartalékok következetes föltárásá­vá! 1976. első negyedévében hol. rhilye» eredményeket értek el. De az is előfordult^ hogy egyesek csak „megálmodtak” a terve­ket, de a megvalósításáért keveset tettekj és megalapozottabb volt. A terveket széles Most, amikor már baj van, panaszkodnak^ körben megvitatták, erőnket most már a szaladnak fűhöz-fához és segítífcget kernelei tervek megvalósítására kell összpontosi- Pedig a megalapozatlan vágyak és kérésein tani. támogatására nincs és nem lehet felsőbb Helyes és jó dolog, hogy az éves tervek támogatás, középpontjába a termelés gyors ütemű nö- A POLITIKAI tömegmunka hozzájárult; velése, a meglevő kapacitások hatékonyabb hogy a megye párttagsága és a dolgozók! kihasználása került. A termékszerkezet széles rétege megismerte és támogatja *s korszerűsítését is több helyen akarják, kii- országos és a megyei terveket. A cselekvő-. Ionosén az export, és ezen belül a tőkés- si program megfelelő alap a Központi Bi-Í export növelése érdekében. A hatékony gaz- zottság novemberi határozatának értelmezés dálkodás, a költségcsökkentés, a munkaerő- séhez és a végrehajtás megszervezéséhez.' gazdálkodás, a munkafegyelem szilárdí- De a cselekvési program megfelelő eszkőa tása, fontos helyet foglal el a pártszerve- a számonkérésre is. Ezért szükséges, hogy zetek cselekvési programjában és a válla- minden pártalapszervezet ismételten vegye lati tervekben. A beruházások gyorsítása- e'ő a cselekvési programot és a tapasztalá­ra, különösen az előkészítés javítására is tok alapján konkrétan, névre szólóan, hatá-1 törekvéseket .tapasztaíhaturik. rozzák meg a feladatokat.' Olyan időszakhoz Nem' miiem,1 hogy akadna megyénkben érkeztünk, amikor nagyobb figyelmet kell olyan közösség, amelyik ne akarna sikere- fordítani a végrehajtás megszervezésére, m két elérni. De a törekvések értéke és meg- konkrét intézkedésekre. F, L, Sok fiatal szakmunkás találta meg helyét a ZIM salgótarjáni gyárában. Korszefű gépeket irányítanak, újításaik­kal javítják a gyár eredményes termelését. Társadalmi munkaakcióikkal kiveszik részüket a közösségi munkából is. Késik Nándor marós — képünkön — az ilyen fiatalok közé tartozik. A szerszámkészítő műhely - egyik szakem­bere. — kj ~ r Lttörővasutasok Két szöszke fejű, vékony- — Nagyapánk és apukánk lin a Hárshegyről indította a ka kislány. Ülnek az asztal vasutas. Nagyon sokat mesél- vonatokat. A jól sikerült vízs- mellett, képtelenség megkü- tek nekünk a vonatokról, ál- gák után megkezdődött az on­ion böztetni őket. Talán a fül- lomásokról, a vasutas bácsik álló szolgálat, beváló segít az eligazodás- nehéz munkájából. Egyszer 15 csoportba osztottak ban. A Marié piros, a Katali- hallottuk a rádióban, hogy az minket, ami azt jelenti, hogy né kék köves. A Koplányi úttörővasút felvételt . hirdet, 15 naponként kerül ránk a sori testvérek különlegessége nem lehet jelentkezni. összeül- Minden alkalommal más» csupán az ikerségükben rej- tünk a szüléinkkel, és úgy más helyen teljesítünk szoL- lik, büszkén elmondhatják határoztunk, megpróbálko- gálatöt. Mert egy igazi úttö- magukról azt is, hogy a me- zunk. rővasutasnak mindenhez kell gyéből talán egyedül ők azok, A Koplányi család 1974 érteni. akik Budapesten, az úttörő- szeptembereben megérkezett a A szülők, a barátok, isme- vasúton teljesítenek szolga- hűvösvölgyi üzemfőnökségre, rősök nem győzik -hallgatni, latot. Nem tudni, hogy a sok je- Mari és Katalin élménybeszá­Hntrvan lett a két 19 év« lentkezö láttán a szülők, vagy mólóit. A csodálatos úttörő­” - 'az ikrek szive vert-e heve- vasútról, amelyet gyerekek szügyi kislány uttorovas- sebberl , irányítanak, a csinos vasutas­utas? A szerencse, vagy a vé- — Nehéz kérdésekre, szi- egyenruháról, a sok új barát­letlen folytán? gorú vizsgáztatásra számi- nőről. tottunk. Ehelyett a teremben — Annyi újat látunk, haí- ■ülö bácsik, nénik, megkér- lünk, olyan helyekre is elju­dezték, honnan jöttünk, miért tunk, amiről eddig azt sem akarunk úttörővasuíasök len- tudtuk, hogy létezik. Télen a ni, kedvesen elbeszélgettek síelőkkel, szánlcózókkal ba- velünk. Nagy volt az öröm. rétközünk, tavasszal, nyáron amikor megtudtuk, hogy fel- jönnek a külföldi gyerekek, vettek — meséli Mari, a be- Szolgálat után mi is kikao­szédesebbik a két kislány kö- csolódunk. Túrákat, kirándu­zük lásokat szervezünk a cso­A négyhónapos tanfolyam porttal. Nyáron Zánkára ké- elvégzése nem ment nehéz- szülünk. ségek nélkül. Hetente két al- — Mi az. amire a legszíve- kalommal Szügyből Buda- sebben emlékeztek vissza? pestre felutazni, bizony . fá- — Én a Fővárosi Nagycir- radságos volt a két kis vas- kuszban érzem magam a utasjelöltnek. Reggel (ízkor legjobban — mondja Mari, indultait és aludt már a falu, — Én pedig sokáig nem ío- amikor hazaértek. gom elfelejteni a városmajori — Olyan volt, mint egy iga- szabadtéri színpad előadását, zi iskola. Osztályokkal, tan- a Bolond vasárnapot — váia- tárgyakkal. De ezeket élve- szol Katalin, zettel tanultuk. Megismertük — Na, és mi újság itthon, a közlekedési szabályokat, a az iskolában, a tanulással? kereskedelem és a posta mű- Mik a további tervek? ködését. Elmagyarázták, ho- Ami a tapulást illeti.., vá­gyán kell- jegyeket árusíta- lasZadás előtt egymásra mo- ni, pénztárt kezelni, vonalot solyog a két kislány: — Hár-. fogadni, indítani. más, négyes osztályzataink Aztán bekövetkeztek a leg- vannak. A tervek? Lehet, nehezebb, de talán legszebb hogy a vasútnál maradunk) pillanatok. Mari a Széchenyi- A szüléink, különösen édes­hegyi állomás pénztárosaként apánk nagyon örülne neki. ízlelgette a gyakorlatot, Kata- — vkm — NOGRAD — 1976. április 28., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom