Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

HUSZONÖT ÉVES AZ ALLaMI NÉPI EGYÜTTES A Magyar Televízió filmet készít a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjével kitüntetett Állami Népi Együttesről. Felvételünk ennek során az „Üveges tánc” című tánc­Áz egykorú rendelet tömö­ren. röviden fogalmaz. „A magyar kórus-, népitánc- és népi zenekari kultúra fej­lesztése, magas színvonalon való bemutatása és a tömeg­szervezeti kultúrcsoportoknak e téren való példamutatás cél­jából Állami Népi Együttes) kell szervezni” — olvashatjuk a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa 79 1951 számú rendeletének első paragrafu­sában. Ez a rendelet, a Magyar Állami Népi Együttes alapí­tóokmánya, 1951. március 31- én kelt. Ám ezúttal a rendel­kezés utólag „szentesítette” a tényt: az együttes megalaku­lását. A harminctagú tánc­kar 1950. szeptember 4-én tar­totta első próbáját, a kilenc­venes létszámú énekkar októ­ber 2. óta gyakorolt közösen, a zenekar pedig — ugyancsak harmincán voltak akkor — november 6-tól dolgozott, tg.v eshetett meg az a csoda, hogy a hivatalos megalakítás után három nappal, a felszabadulás 6. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a már akkor világhírű Mojszejev Együttessel közösen bemutat­kozhatott „Ecseri lakodalmas” című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes." A kritikus így írt a KisÜj- ság 1951. április 10-i számá­ban: „Már az első bemutat­kozás is nagyszerű távlatokat nyitott meg, és bizonyára nem tévedünk, ha azt állít­juk, a művészegyüttes nem­csak hazánkban, hanem a baráti népek országaiban is nagy szolgálatot tesz majd a népi kultúrán alapuló igazi nemzeti művészet megismer­tetésével, amely egyúttal min­dig az emberiség közös kul- túrkincse is”. A kritikus nein tévedett. Ezt tanúsítják az együttes archívumában őrzött adatok, dokumentumok. Idehaza 1906 előadáson — több mint háromszáz város­ban, faluban szerepeltek, kül­földön pedig három világrész harmincöt országában turnéz­tak. Első külföldi fellépésükre még az alakulás esztendejé­ben sor került: Csehszlovákiá­ban jártak, ahová később még három alkalommal tértek vissza. Ugyancsak többször szerepeltek Angliában, Fran­ciaországban, a Német Szö­vetségi Köztársaságban. A kompozíció bemutatásából Szovjetunióban hat alkalom­mal mutatták be művészetü­ket. Egy-egy alkalommal voltak — a többi között — Argentínában, Brazíliában, Finnországban, Görögország­ban, Irakban, Kínában, Len­gyelországban, Mexikóban, Mongóliában, a Német De­mokratikus Köztársaságban, Romániában. Útjukat minde­nütt siker kísérte. München- i 1959-es vendégszereplésük alkalmából ez a szöveg gilt a plakáton: „Évek óta várjuk! Párizsban négy és fél hónap­ig játszottak naponta telt ház előtt!” A Magyar Állami Népi Együttes sikerei elválasztha­tatlanok Rábai Miklós kore- ográfusi, pedagógusi és szer­vezői munkájától. A békés­csabai gimnázium egykori ké­mia-biológia tanára, aki ta­nítványaiból már 1948-ban országos hírű táncegyüttest szervezett, az Állami Népi Együttes táncosainak élén korszakos munkát végzett. A magyar néptánc elemeinek felhasználásával teremtette meg koreográfusi életművét, amely a Magyar Állami Népi Együttes produkcióinak arany­lapja. Nem volt könnyű dol­ga. Különösen kezdetben kel­lett küzdenie az úgynevezett „megőrzők” ellenállásával, így írt erről: „Ha az ember körülnéz a mai Európa kulturális életé­ben, akkor a népművészet fel- használását kutatva két né­zettel találkozhat: a „megőr­zők” és „újrafelhasználók” né­zetével. Ä megőrzők azt mond­ják: ezt a kultúrát írástudat­lan nép alkotta — közösségek formálták, „szájról szájra”, idéz egy jelenetet. (Fotó — MTI) „lábról lábra” őrizték hagyo­mányait, ez így tökéletes egész és érték, de csak akkor, ha nem nyúlunk hozzá. Az új­rafelhasználók azt mondják: a néphagyomány olyan érték, amely a mai pletet is meg­termékenyítheti. Ez csak úgy érhető el, ha értékeit szaba­don használjuk, és a mai élet­ben megtaláljuk újraéledésé­nek lehetőségét." „Hová kapcsolódhat... a hagyomány, miféle új alkal­mak adnak lehetőséget a to­vábbélésre?” —■ teszi fel a kérdést Rábai, és így vála­szol: „Úgy látszik, az új he­lyek a művelődési otthonok, a klubok termei, a színházak színpadai lesznek. De ha a néphagyomány a színpadon fog élni a jövőben, akkor új helyének minden fegyverzeté­vel kell, hogy rendelkezzen: legyen teljes színház. Akkor az szükséges, hogy mindenről tudjon beszélni gazdag nyel­vén. s mivel közösségi ere­detű — a nagyközönséghez tudjon szólni.” A mester művészi hitvallá­sát magukénak érzik Rábai Miklós egykori tanítványai, az együttes mai vezetői. Tudják, úgy kell haladni a korábbi úton, hogy ugyanakkor a ma­guk eredeti elképzeléseit va­lósítsák meg. Nem könnyű do­log ez. Ahogy Katona György fogalmazott Rábai nyolc ma­radandó értékű műsorára gon­dolva: „Felépült egy csodála­tos nyolcemeletes palota. Most erre nekünk kell felhúznunk a kilencedik emeletet, úgy, hogy harmonikusan illeszked­jék az épület egészéhez”. Morvay István i Gerencsér Miklós: | EMLÉKE TISZTA FÓRRÁ, 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 35. Ebből következett Rákóczi feladata: megakadályozni a két császári erő egyesülését, ugyanakkor szilárd kapcsola­tot létesíteni a védendő Fel­vidék és a Bottyán által fel­szabadított Dunántúl között. A kapocs — Eszergom. Ke­mény ostrommal, augusztus 9-től szeptember 12-ig tartó harcokkal kellett elfoglalnia, miközben a hátában, Csalló­közben állt Stahremburg se­rege. Rabutin Kassa ellen vo­nult. Ezt a várost semmiképp nem adhatták fel a kurucok Rákóczi francia tisztre bízta Esztergomot, maga pedig Ra­butin ellen sietett. Meghagy­ta Forgách Simonnak: hátul­ról, Pozsony felől nyugta a- nítsa Stahremberget, nehogy Esztergomra támadhassanak a császáriak a Csallóközből. Ha­sonló parancsot küldött Ka­rolyi Sándornak is. Annak Rabutin serpgét kellett volna rajtaütésekkel fárasztania. Bercsényi Miklós, Radios András, Esze Tamás katonái megtartják Kassát. Rabutin kétezer fős veszteséggel hát­rált Tokaj felé. Győrvárnál, Ausztria közelében a fiata­labb Heister csapatait semmi­sítik meg a kurucok. Ám Esz­tergomot feladták a francia tisztek. Forgách Simon gyat­rán, felháborító könnyelmű­séggel piszmogott működési terepén, a kisujját se mozdí­totta annak érdekében, hogy megnehezítse az Esztergom ellen vonuló Stahremburg dolgát. Megsokallotta a fejedelem Forgách Simon parancsszegé- seit. Elfogatta és Kraszna- horka várába záratta. Mégsem bízta haditörvényszékre, mert a nemesi érdekeket oly mesz- szemenően méltányolt feje­delem kijelentette: ,,... az íté’et bemocskolná családját”. Amiből nyilvánvaló, hogy Forgách Simon Rákóczi szé­riát is fővesztést érdemelt. „ELEIM KEDVES LAKÓHELYE” A harctéri küzdelmek foly­tatásaként az idegek, gondo­latok megteszi tett csatáit vív­ta tovább a fejedelem Rozs­nyón, ahol 1706—1707. telét 4 NÓGRÁD - 1976. április 25., vasárnap GYÁR... Ahol nem sajnálták a pénzt 1975 — az alapozás éve volt. Nem gazdasági szempontból — hiszen ezen a területen már korábban megalapozták a jövőjüket —, hanem a mű­velődés és feltételeinek meg­teremtése terén. A szóbán forgó gyár, a FIM romhányi Építési Kerámiagyára az elmúlt évben sok tízezer fo­rintot költött kulturális és szociális létesítmények fel­építésére, berendezésére. Nem sajnálták a pénzt. Tudták, hogy mindarra, ami­re befektetik, szükség van. És tudták azt is, hogy a befektetett összeg sokszorosan megtérül maid. kitapintható- an lesz érzékelhető a mun­kások és minden dolgozó közérzetében, közgondolkodá­sában, cselekedetében. Csendben, szerényen A művelődés új háza a főbejárat szomszédságában áll. Benne kapott helyet a községi orvosi rendelő, az üzemi pártiroda, a klub és a könyvtár. Az egész épület- komplexumot a múlt év de­cemberének elején adták át rendeltetésének. Csendben és szerényen; de a hasznosság tudatának önbecsülést jelentő ismeretében. S mint ahogyan nem volt megyére szóló, csi- nadratta az esemény körül, éppúgy nincs most sem a végzett munka körül. Han­gyaszorgalommal és a célok ismeretében végzik a közmű­velődési munkát, amelyhez a gyár gazdasági vezetése a to­vábbiakban is megadja a tőle telhető anyagi és erkölcsi se­gítséget. A művelődés objektív fel­tételeinek megteremtése na­gyon kedvezően hatott a köz- művelődési munka tartalmá­ra és formájára. Korábban is voltak ugyan kulturális 1 ren­dezvények, de azok jobbára kimerültek az esetlegesség­ben és kampányszerűségben, nélkülözték a mindent átgon­dolt tudatosságot. A függet­lenített népművelő beállításá­val és az új létesítmény fel­épültével megváltozott a helyzet. Megteremtődtek a művelődés feltételei, azok a lehetőségek, amelyekkel min­denki élhet. Olyan rendez­vények váltak ismertté és népszerűvé, amelyekről ko­rábban hallani sem lehetett. Az új épületben rendszere­sek lettek a különböző mű­fajú kiállítások, a gyermek­foglalkozások, Csemán Ilona iparművész vezetésével, s természetes igényévé vált a romhányi munkásnak, hogy színházba járjon, busszal, a fővárosba, mert másképp a kétségtelen fejlődés ellenére sem lehet. A változás érezhető a szo­cialista brigádok vállalásai­ban is. Amióta áll az épület, megnövekedett a rendezvé­nyekre járók, a saját kultu­töltötte. Negyedik éve vérez- tette az országot az iszonya­tos háború. Pihent nép is ne­hezen viselhette volna ezt az igénybevételt, márpedig Ma­gyarország területén a mo­hácsi csatavesztés óta szaka­datlanul pusztítottak a fegy­verek. Tizennyolc évtized: borzalmasan nagy idő, ehhez fogható kálváriát egyet’en nép sem szenvedett végig Európá­ban. Rákóczi, aki széles körű történelmi összefüggésekbe ágyazta az általa vezetett füg­getlenségi háborút, mindenki­nél jobban átérezte, mit je­lentenek a kimerült lakosság végső erőfeszítésekkel hozott áldozatai. Most, amikor néhány vá­ros kivételével egész Magyar- ország felett a kuruc zászlók lobogtak, kétségbeejtően meg­fogyatkoztak a haza gazdasá­gi és fizikai erői. Panasz hal­latszott mindenfelől. A nép, amely a harc kezdetén ku- nyörgött Rákóczinak, hogy vállalja a vezérséget, immár az aié’tságig kimerült. Még a győztes csapatokból is töme­gesen széledtek haza a kato­nák. Akik pedig kétkezi mun­kájukkal szolgálták a szabad­ság ügyét, azok az anyagi ter- hekbe rokkantak bele. rális problémájukhoz segítsé­get kérők száma, az olvasást, a művészeteket kedvelők tá­bora. — Az utóbbi időben na­gyon jó módszer alakult ki nálunk — mondja Megyeri Ilona, a gyár függetlenített könyvtár- és klubvezetője. — Az üzemrészekben Brigádélet címmel információs táblákat állítottak fel, melyeken nem­csak a szűkén yett ismerete­ket tudatják, hanem a kultu­rális programokat is.-o- És ez megmutatkozik a látogatottságban? — Úgy érzem, igen. A klubrendezvényeinket azon­ban, nem tudom, miért, egye­lőre és elsősorban csak fia­talok látogatják. Más lesz talán a helyzet, ha változatosabbak, az idő­sebbek igényeihez, családi el­foglaltságaihoz is jobban iga­zodó lesz a program. Olvasná?, tanulás A könyvtár megnyitásával megnőtt a könyvek iránti ér­deklődés, s közel sem vélet­lenül. A jobb körülmények, a szélesebb fronton kifejtett propaganda éreztette áldásos hatását ezen a területen is. — Eddig kétszáz beiratko­zott olvasópk van — mondja a könyvtáros. — És ezzel elégedettek? — Csöppet sem, habár a dolgozók több mint egy har­madát jelenti. A szocialista brigádok tagjai közül még sokan nem iratkoztak be. De vannak már követésre méltó példáink, mint például a fritte üzem, amelyből min­denki beiratkozott, vagy az R—1 és R—2-es üzem, ahon­nan csaknem mindenki jár. Mi a helyzet a felnőttok­tatásban? Potyecz Pál személyzeti és oktatási vezető tájékoztatása lesét. Miniatűr-kiadványként látott napvilágot — Borsos Miki's illusztrációival — Ju­hász Ferenc híres eposza, A i Sántha család. Vekerdy Ta­szerint a dolgozók több mint egyharmada nem rendelkezik az általános iskola nyolc osz­tályával. Hogy csökkentsék ezt a számot, s olyan mun­káskollektívára tegyenek szert, amelyik képzettségénél, szakmai jártasságánál fogva képes a legbonvolultabb fel­adatok elvégzésére is? Két évvel ezelőtt megszervezték — első ízben — a dolgozók ked­vezményes általános iskolai oktatását. — Az első turnusban 24-en fejezték be a nyolcadik osz­tályt — mondja Potyecz Pál, a kimutatások között lapoz­gatva. — Jelenleg huszon­egyen tanulnak, valamennyi­en az utolsó osztályban. Jö­vőre újabb emberek számá­ra nyílik lehetőség, mert ezt a munkát mindenképpen folytatni kell. Program mindenkinek A gyárban folyó közműve* lődési tevékenység ma egyi­ke a legjobbaknak. S hogy ez így van, abban jelentős szerepet játszik a művelődé­si lehetőségeknek a helybeli, gyáron belüli megteremtése is. Mert enélkül sokkal ne­hezebb lenne. A gyár gazdasági, párt* és tömegszervezeti vezetése a jövőben további színekkel kívánja gazdagítani a helyi közművelődési tevékenységet. Tervbe vették a szocialista brigád vezetők klubja, a me­nyecskekórus, egy-egy brigád- vetélkedő és szavalóverseny megszervezését. Reméljük, si­kerül valóra váltani elkép­zeléseiket, és minden korosz­tály, társadalmi réteg szá­mára megteremteni a szerve­zett művelődési kereteket, melyekkel majd teljessé vá­lik az „építmény”, a gyári közművelődési munka. Sulyok László fonz Bednár Kökalitka című regénye, továbbá Órák és per­cek című elbeszélése egy kö­tetben jelent meg. A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közölt szerepel a nemrég indított Nemzetközi Zsebkönyvtár második kötete, A maoisták útja Icimü doku­mentumgyűjtemény, melyet Várnai Ferenc állított össze. Európai fasizmusok 1919—1939. a címe Ormos Mária és Incze Miklós közös munkájának. Megjelentette a kiadó az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján elhang­zott előadást, amelyet Sza­bó Kálmán tartott a terme­lőerők és termelési viszonyok fejlesztésének kérdéseiről. Szovjet közgazdászok elemzé­seit tartalmazza az a tanul­mánykötet, amely Gazdasági válság a tőkésvilágban cím­mel látott napvilágot. A Kül­ügyminisztérium bocsátotta közre azokat a dokumentu­mokat, amelyek a Varsói Szer­ződés szervezetének két év­tizedes történetéről szólnak; az érdekes dokumentumköte­tet a kiadó a Zrínyi Kiadó­val közösen jelentette meg. Az Akadémiai Kiadó új könyvei közt említést érdemel az Általános nyelvészeti ta­nulmányok kötete: anyagát Telegdi Zsigmond és Szépe György szerkesztette. A Ne­veléstudomány és társadalmi gyakorlat című sorozat 4. kö­teteként jelent meg Az isko­larendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága, Ferge Zsuzsa tollából. A Lé- gifénykép-interpretálás és a természeti erőforrások feltá­rása című, illusztrációkat is tartalmazó könyv szerzője Mi­ke Zsuzsa. Magyar függelék­kel je1 ént meg és a különbö­ző nemzetközi tanácskozáso­kon résztvevő delegátusoknak, valamint a több nyelvű tol­mácsoknak ad jó segítséget az angol, francia, spanyol, orosz, olasz és német nyelvű Kon­ferenciaszótár. A Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsó Könyvtár népszerű sorozatában jelentette meg Jókai Mór: Nincsen ördög és Az utolsó budai pasa című kisregényét. valamint A deb­receni kastély című elbeszé­más két regényét tartalmazza a most megjelent Nagyapám iratai című kötet. A magyar —csehszlovák közös kiadás keretében, a pozsonyi Ma­dách Kiadóval együttes gon­dozásban látott napvilágot Eg­ri Viktor tanulmányainak, kri­tikáinak kötete, A rivalda fé­nyében, valamint Tóth László verseskötete, az Ithakából It- hakába. A Műszaki Könyvkiadó meg­jelentette a Közlekedésünk az ezredfordulón című, sok érde­kes képpel is illusztrált köny­vet, Czére Béla szerkesztésé­ben. A Vízveszély és vízgaz­dálkodás a bányászatban című szakkönyv szerkesztője Mar­tos Ferenc. Üjabb kiadásban • látott napvilágot a Rádiókap­csolások című szakkönyv. Áz anyag-előkészítés szakmai rej* telmeivel ismertet meg Alpar Lajos könyve, a fejezetek a papírgyártásból. A Táncsics Könyvkiadó ki­adta Bugár Jánosné beszédei­nek és írásainak gyűjteményes kötetét, amely Munkásfele­lősséggel a szocialista kultú­ráért, a szövetségi politikáért címmel látott napvilágot. A rádióban elhangzott vitasoro­zat érdekes anyagát tartal­mazza — Eke Károly szer­kesztésében — A ma hullám­hosszán című kötet, amely a munkásközvélemény reagálá­sát tartalmazza sok fontos aktuális kérdésben. Ezekből is válogathatok címmel került a könyvesboltokba a gyere­kek nevelését jól szolgáló fog­lalkozási kisszótár. Az Európa Könyvkiadó új­donságai közül is említsünk meg néhányat. A magyar- csehszlovák közös kiadás ke­retében, a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozás­ban jelent meg a nálunk is oly népszerű Karel Capek hu­moreszkjeinek újabb kötete, a Kulisszatitok. A gazdag anya­got Hosszú Ferenc válogatta. A Népek meséi sorozat leg­újabb kötete szamojéd mesé­ket tartalmaz Tundraföldi öreg címmel. A kötet meséit Hajdú Péter válogatta s ő írta hozzá az utószót is. Al­(Folylatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom