Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
HUSZONÖT ÉVES AZ ALLaMI NÉPI EGYÜTTES A Magyar Televízió filmet készít a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Állami Népi Együttesről. Felvételünk ennek során az „Üveges tánc” című táncÁz egykorú rendelet tömören. röviden fogalmaz. „A magyar kórus-, népitánc- és népi zenekari kultúra fejlesztése, magas színvonalon való bemutatása és a tömegszervezeti kultúrcsoportoknak e téren való példamutatás céljából Állami Népi Együttes) kell szervezni” — olvashatjuk a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 79 1951 számú rendeletének első paragrafusában. Ez a rendelet, a Magyar Állami Népi Együttes alapítóokmánya, 1951. március 31- én kelt. Ám ezúttal a rendelkezés utólag „szentesítette” a tényt: az együttes megalakulását. A harminctagú tánckar 1950. szeptember 4-én tartotta első próbáját, a kilencvenes létszámú énekkar október 2. óta gyakorolt közösen, a zenekar pedig — ugyancsak harmincán voltak akkor — november 6-tól dolgozott, tg.v eshetett meg az a csoda, hogy a hivatalos megalakítás után három nappal, a felszabadulás 6. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a már akkor világhírű Mojszejev Együttessel közösen bemutatkozhatott „Ecseri lakodalmas” című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes." A kritikus így írt a KisÜj- ság 1951. április 10-i számában: „Már az első bemutatkozás is nagyszerű távlatokat nyitott meg, és bizonyára nem tévedünk, ha azt állítjuk, a művészegyüttes nemcsak hazánkban, hanem a baráti népek országaiban is nagy szolgálatot tesz majd a népi kultúrán alapuló igazi nemzeti művészet megismertetésével, amely egyúttal mindig az emberiség közös kul- túrkincse is”. A kritikus nein tévedett. Ezt tanúsítják az együttes archívumában őrzött adatok, dokumentumok. Idehaza 1906 előadáson — több mint háromszáz városban, faluban szerepeltek, külföldön pedig három világrész harmincöt országában turnéztak. Első külföldi fellépésükre még az alakulás esztendejében sor került: Csehszlovákiában jártak, ahová később még három alkalommal tértek vissza. Ugyancsak többször szerepeltek Angliában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban. A kompozíció bemutatásából Szovjetunióban hat alkalommal mutatták be művészetüket. Egy-egy alkalommal voltak — a többi között — Argentínában, Brazíliában, Finnországban, Görögországban, Irakban, Kínában, Lengyelországban, Mexikóban, Mongóliában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában. Útjukat mindenütt siker kísérte. München- i 1959-es vendégszereplésük alkalmából ez a szöveg gilt a plakáton: „Évek óta várjuk! Párizsban négy és fél hónapig játszottak naponta telt ház előtt!” A Magyar Állami Népi Együttes sikerei elválaszthatatlanok Rábai Miklós kore- ográfusi, pedagógusi és szervezői munkájától. A békéscsabai gimnázium egykori kémia-biológia tanára, aki tanítványaiból már 1948-ban országos hírű táncegyüttest szervezett, az Állami Népi Együttes táncosainak élén korszakos munkát végzett. A magyar néptánc elemeinek felhasználásával teremtette meg koreográfusi életművét, amely a Magyar Állami Népi Együttes produkcióinak aranylapja. Nem volt könnyű dolga. Különösen kezdetben kellett küzdenie az úgynevezett „megőrzők” ellenállásával, így írt erről: „Ha az ember körülnéz a mai Európa kulturális életében, akkor a népművészet fel- használását kutatva két nézettel találkozhat: a „megőrzők” és „újrafelhasználók” nézetével. Ä megőrzők azt mondják: ezt a kultúrát írástudatlan nép alkotta — közösségek formálták, „szájról szájra”, idéz egy jelenetet. (Fotó — MTI) „lábról lábra” őrizték hagyományait, ez így tökéletes egész és érték, de csak akkor, ha nem nyúlunk hozzá. Az újrafelhasználók azt mondják: a néphagyomány olyan érték, amely a mai pletet is megtermékenyítheti. Ez csak úgy érhető el, ha értékeit szabadon használjuk, és a mai életben megtaláljuk újraéledésének lehetőségét." „Hová kapcsolódhat... a hagyomány, miféle új alkalmak adnak lehetőséget a továbbélésre?” —■ teszi fel a kérdést Rábai, és így válaszol: „Úgy látszik, az új helyek a művelődési otthonok, a klubok termei, a színházak színpadai lesznek. De ha a néphagyomány a színpadon fog élni a jövőben, akkor új helyének minden fegyverzetével kell, hogy rendelkezzen: legyen teljes színház. Akkor az szükséges, hogy mindenről tudjon beszélni gazdag nyelvén. s mivel közösségi eredetű — a nagyközönséghez tudjon szólni.” A mester művészi hitvallását magukénak érzik Rábai Miklós egykori tanítványai, az együttes mai vezetői. Tudják, úgy kell haladni a korábbi úton, hogy ugyanakkor a maguk eredeti elképzeléseit valósítsák meg. Nem könnyű dolog ez. Ahogy Katona György fogalmazott Rábai nyolc maradandó értékű műsorára gondolva: „Felépült egy csodálatos nyolcemeletes palota. Most erre nekünk kell felhúznunk a kilencedik emeletet, úgy, hogy harmonikusan illeszkedjék az épület egészéhez”. Morvay István i Gerencsér Miklós: | EMLÉKE TISZTA FÓRRÁ, 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 35. Ebből következett Rákóczi feladata: megakadályozni a két császári erő egyesülését, ugyanakkor szilárd kapcsolatot létesíteni a védendő Felvidék és a Bottyán által felszabadított Dunántúl között. A kapocs — Eszergom. Kemény ostrommal, augusztus 9-től szeptember 12-ig tartó harcokkal kellett elfoglalnia, miközben a hátában, Csallóközben állt Stahremburg serege. Rabutin Kassa ellen vonult. Ezt a várost semmiképp nem adhatták fel a kurucok Rákóczi francia tisztre bízta Esztergomot, maga pedig Rabutin ellen sietett. Meghagyta Forgách Simonnak: hátulról, Pozsony felől nyugta a- nítsa Stahremberget, nehogy Esztergomra támadhassanak a császáriak a Csallóközből. Hasonló parancsot küldött Karolyi Sándornak is. Annak Rabutin serpgét kellett volna rajtaütésekkel fárasztania. Bercsényi Miklós, Radios András, Esze Tamás katonái megtartják Kassát. Rabutin kétezer fős veszteséggel hátrált Tokaj felé. Győrvárnál, Ausztria közelében a fiatalabb Heister csapatait semmisítik meg a kurucok. Ám Esztergomot feladták a francia tisztek. Forgách Simon gyatrán, felháborító könnyelműséggel piszmogott működési terepén, a kisujját se mozdította annak érdekében, hogy megnehezítse az Esztergom ellen vonuló Stahremburg dolgát. Megsokallotta a fejedelem Forgách Simon parancsszegé- seit. Elfogatta és Kraszna- horka várába záratta. Mégsem bízta haditörvényszékre, mert a nemesi érdekeket oly mesz- szemenően méltányolt fejedelem kijelentette: ,,... az íté’et bemocskolná családját”. Amiből nyilvánvaló, hogy Forgách Simon Rákóczi szériát is fővesztést érdemelt. „ELEIM KEDVES LAKÓHELYE” A harctéri küzdelmek folytatásaként az idegek, gondolatok megteszi tett csatáit vívta tovább a fejedelem Rozsnyón, ahol 1706—1707. telét 4 NÓGRÁD - 1976. április 25., vasárnap GYÁR... Ahol nem sajnálták a pénzt 1975 — az alapozás éve volt. Nem gazdasági szempontból — hiszen ezen a területen már korábban megalapozták a jövőjüket —, hanem a művelődés és feltételeinek megteremtése terén. A szóbán forgó gyár, a FIM romhányi Építési Kerámiagyára az elmúlt évben sok tízezer forintot költött kulturális és szociális létesítmények felépítésére, berendezésére. Nem sajnálták a pénzt. Tudták, hogy mindarra, amire befektetik, szükség van. És tudták azt is, hogy a befektetett összeg sokszorosan megtérül maid. kitapintható- an lesz érzékelhető a munkások és minden dolgozó közérzetében, közgondolkodásában, cselekedetében. Csendben, szerényen A művelődés új háza a főbejárat szomszédságában áll. Benne kapott helyet a községi orvosi rendelő, az üzemi pártiroda, a klub és a könyvtár. Az egész épület- komplexumot a múlt év decemberének elején adták át rendeltetésének. Csendben és szerényen; de a hasznosság tudatának önbecsülést jelentő ismeretében. S mint ahogyan nem volt megyére szóló, csi- nadratta az esemény körül, éppúgy nincs most sem a végzett munka körül. Hangyaszorgalommal és a célok ismeretében végzik a közművelődési munkát, amelyhez a gyár gazdasági vezetése a továbbiakban is megadja a tőle telhető anyagi és erkölcsi segítséget. A művelődés objektív feltételeinek megteremtése nagyon kedvezően hatott a köz- művelődési munka tartalmára és formájára. Korábban is voltak ugyan kulturális 1 rendezvények, de azok jobbára kimerültek az esetlegességben és kampányszerűségben, nélkülözték a mindent átgondolt tudatosságot. A függetlenített népművelő beállításával és az új létesítmény felépültével megváltozott a helyzet. Megteremtődtek a művelődés feltételei, azok a lehetőségek, amelyekkel mindenki élhet. Olyan rendezvények váltak ismertté és népszerűvé, amelyekről korábban hallani sem lehetett. Az új épületben rendszeresek lettek a különböző műfajú kiállítások, a gyermekfoglalkozások, Csemán Ilona iparművész vezetésével, s természetes igényévé vált a romhányi munkásnak, hogy színházba járjon, busszal, a fővárosba, mert másképp a kétségtelen fejlődés ellenére sem lehet. A változás érezhető a szocialista brigádok vállalásaiban is. Amióta áll az épület, megnövekedett a rendezvényekre járók, a saját kultutöltötte. Negyedik éve vérez- tette az országot az iszonyatos háború. Pihent nép is nehezen viselhette volna ezt az igénybevételt, márpedig Magyarország területén a mohácsi csatavesztés óta szakadatlanul pusztítottak a fegyverek. Tizennyolc évtized: borzalmasan nagy idő, ehhez fogható kálváriát egyet’en nép sem szenvedett végig Európában. Rákóczi, aki széles körű történelmi összefüggésekbe ágyazta az általa vezetett függetlenségi háborút, mindenkinél jobban átérezte, mit jelentenek a kimerült lakosság végső erőfeszítésekkel hozott áldozatai. Most, amikor néhány város kivételével egész Magyar- ország felett a kuruc zászlók lobogtak, kétségbeejtően megfogyatkoztak a haza gazdasági és fizikai erői. Panasz hallatszott mindenfelől. A nép, amely a harc kezdetén ku- nyörgött Rákóczinak, hogy vállalja a vezérséget, immár az aié’tságig kimerült. Még a győztes csapatokból is tömegesen széledtek haza a katonák. Akik pedig kétkezi munkájukkal szolgálták a szabadság ügyét, azok az anyagi ter- hekbe rokkantak bele. rális problémájukhoz segítséget kérők száma, az olvasást, a művészeteket kedvelők tábora. — Az utóbbi időben nagyon jó módszer alakult ki nálunk — mondja Megyeri Ilona, a gyár függetlenített könyvtár- és klubvezetője. — Az üzemrészekben Brigádélet címmel információs táblákat állítottak fel, melyeken nemcsak a szűkén yett ismereteket tudatják, hanem a kulturális programokat is.-o- És ez megmutatkozik a látogatottságban? — Úgy érzem, igen. A klubrendezvényeinket azonban, nem tudom, miért, egyelőre és elsősorban csak fiatalok látogatják. Más lesz talán a helyzet, ha változatosabbak, az idősebbek igényeihez, családi elfoglaltságaihoz is jobban igazodó lesz a program. Olvasná?, tanulás A könyvtár megnyitásával megnőtt a könyvek iránti érdeklődés, s közel sem véletlenül. A jobb körülmények, a szélesebb fronton kifejtett propaganda éreztette áldásos hatását ezen a területen is. — Eddig kétszáz beiratkozott olvasópk van — mondja a könyvtáros. — És ezzel elégedettek? — Csöppet sem, habár a dolgozók több mint egy harmadát jelenti. A szocialista brigádok tagjai közül még sokan nem iratkoztak be. De vannak már követésre méltó példáink, mint például a fritte üzem, amelyből mindenki beiratkozott, vagy az R—1 és R—2-es üzem, ahonnan csaknem mindenki jár. Mi a helyzet a felnőttoktatásban? Potyecz Pál személyzeti és oktatási vezető tájékoztatása lesét. Miniatűr-kiadványként látott napvilágot — Borsos Miki's illusztrációival — Juhász Ferenc híres eposza, A i Sántha család. Vekerdy Taszerint a dolgozók több mint egyharmada nem rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával. Hogy csökkentsék ezt a számot, s olyan munkáskollektívára tegyenek szert, amelyik képzettségénél, szakmai jártasságánál fogva képes a legbonvolultabb feladatok elvégzésére is? Két évvel ezelőtt megszervezték — első ízben — a dolgozók kedvezményes általános iskolai oktatását. — Az első turnusban 24-en fejezték be a nyolcadik osztályt — mondja Potyecz Pál, a kimutatások között lapozgatva. — Jelenleg huszonegyen tanulnak, valamennyien az utolsó osztályban. Jövőre újabb emberek számára nyílik lehetőség, mert ezt a munkát mindenképpen folytatni kell. Program mindenkinek A gyárban folyó közműve* lődési tevékenység ma egyike a legjobbaknak. S hogy ez így van, abban jelentős szerepet játszik a művelődési lehetőségeknek a helybeli, gyáron belüli megteremtése is. Mert enélkül sokkal nehezebb lenne. A gyár gazdasági, párt* és tömegszervezeti vezetése a jövőben további színekkel kívánja gazdagítani a helyi közművelődési tevékenységet. Tervbe vették a szocialista brigád vezetők klubja, a menyecskekórus, egy-egy brigád- vetélkedő és szavalóverseny megszervezését. Reméljük, sikerül valóra váltani elképzeléseiket, és minden korosztály, társadalmi réteg számára megteremteni a szervezett művelődési kereteket, melyekkel majd teljessé válik az „építmény”, a gyári közművelődési munka. Sulyok László fonz Bednár Kökalitka című regénye, továbbá Órák és percek című elbeszélése egy kötetben jelent meg. A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közölt szerepel a nemrég indított Nemzetközi Zsebkönyvtár második kötete, A maoisták útja Icimü dokumentumgyűjtemény, melyet Várnai Ferenc állított össze. Európai fasizmusok 1919—1939. a címe Ormos Mária és Incze Miklós közös munkájának. Megjelentette a kiadó az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján elhangzott előadást, amelyet Szabó Kálmán tartott a termelőerők és termelési viszonyok fejlesztésének kérdéseiről. Szovjet közgazdászok elemzéseit tartalmazza az a tanulmánykötet, amely Gazdasági válság a tőkésvilágban címmel látott napvilágot. A Külügyminisztérium bocsátotta közre azokat a dokumentumokat, amelyek a Varsói Szerződés szervezetének két évtizedes történetéről szólnak; az érdekes dokumentumkötetet a kiadó a Zrínyi Kiadóval közösen jelentette meg. Az Akadémiai Kiadó új könyvei közt említést érdemel az Általános nyelvészeti tanulmányok kötete: anyagát Telegdi Zsigmond és Szépe György szerkesztette. A Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat című sorozat 4. köteteként jelent meg Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága, Ferge Zsuzsa tollából. A Lé- gifénykép-interpretálás és a természeti erőforrások feltárása című, illusztrációkat is tartalmazó könyv szerzője Mike Zsuzsa. Magyar függelékkel je1 ént meg és a különböző nemzetközi tanácskozásokon résztvevő delegátusoknak, valamint a több nyelvű tolmácsoknak ad jó segítséget az angol, francia, spanyol, orosz, olasz és német nyelvű Konferenciaszótár. A Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsó Könyvtár népszerű sorozatában jelentette meg Jókai Mór: Nincsen ördög és Az utolsó budai pasa című kisregényét. valamint A debreceni kastély című elbeszémás két regényét tartalmazza a most megjelent Nagyapám iratai című kötet. A magyar —csehszlovák közös kiadás keretében, a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásban látott napvilágot Egri Viktor tanulmányainak, kritikáinak kötete, A rivalda fényében, valamint Tóth László verseskötete, az Ithakából It- hakába. A Műszaki Könyvkiadó megjelentette a Közlekedésünk az ezredfordulón című, sok érdekes képpel is illusztrált könyvet, Czére Béla szerkesztésében. A Vízveszély és vízgazdálkodás a bányászatban című szakkönyv szerkesztője Martos Ferenc. Üjabb kiadásban • látott napvilágot a Rádiókapcsolások című szakkönyv. Áz anyag-előkészítés szakmai rej* telmeivel ismertet meg Alpar Lajos könyve, a fejezetek a papírgyártásból. A Táncsics Könyvkiadó kiadta Bugár Jánosné beszédeinek és írásainak gyűjteményes kötetét, amely Munkásfelelősséggel a szocialista kultúráért, a szövetségi politikáért címmel látott napvilágot. A rádióban elhangzott vitasorozat érdekes anyagát tartalmazza — Eke Károly szerkesztésében — A ma hullámhosszán című kötet, amely a munkásközvélemény reagálását tartalmazza sok fontos aktuális kérdésben. Ezekből is válogathatok címmel került a könyvesboltokba a gyerekek nevelését jól szolgáló foglalkozási kisszótár. Az Európa Könyvkiadó újdonságai közül is említsünk meg néhányat. A magyar- csehszlovák közös kiadás keretében, a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásban jelent meg a nálunk is oly népszerű Karel Capek humoreszkjeinek újabb kötete, a Kulisszatitok. A gazdag anyagot Hosszú Ferenc válogatta. A Népek meséi sorozat legújabb kötete szamojéd meséket tartalmaz Tundraföldi öreg címmel. A kötet meséit Hajdú Péter válogatta s ő írta hozzá az utószót is. Al(Folylatjuk)
