Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
Apa és apaság? Apa és gyermeke. Ez lenne ez apaság? Nem egészen.Még ez első hetekben sem elég ennyi, amikor pedig köztudottan az újszülött elsősorban az anyára van utalva* De erre még visszatérünk. Villamosokon, buszokon, már nemeseik a gyerekes anyának, a gyerekes aipának is átadjuk a helyünket. Már gyakran előfordul, hogy válóper esetén a bíróság a gyerek nevelését az apánál látja biztosítottnak. Nincs megbízható statisztika, mely kimutatán, hogy csakis az utóbbi okból évente hány esetben ítélkezik így a bíróság. 1970-ben 52 400 gyermek élt az apjával. (Ha arra gondolunk, hogy egy generációval előbb még az önálló gyermekvállalás gondolata is szégyen volt egy férfi számára, akkor ez igen magas arány és egyre növekvő.) BÖLCSÖDÉBEN — Minden második gyermekünket az édesapa hozza — Jegyzi meg az egyik gondozónő. — Ügyesen vetkőzte« a kicsit — szólok oda az egyik papának. — Látná, hogy «trösztöm esténként! A feleségem már nem is neheztel, amiért a kicsi csak az én ujjamba hajlandó kapaszkodni a fürdőkádban. D« hát az első időben is mindig én fürösztöttem. És, hogy aggódni igazán csaik egy anya tud a gyermekéért? Azt sem hinném! Az érv: az anya nem is tudná nyugodtan végezni a dolgát, ha beteg a gyerek. Próbáljon ezen a címen az apja otthon maradni! 1 LAKÓTELEPI MÁSFÉL ! SZOBÁBAN Ruháskosár, frissen mosott fehérnemű, nedves pelenkák az ágy lábánál; műanyag vödörben. Tálcán cumisüvegben tea, üvegpohárban gyümölcslé. Az ötéves nagylány nyitott ajtót, s az apa meglepetésében nem tudta; hogy a gyereket tegye le, vagy szabaddá téve a karosszéket inkább hellyel kínáljon. Elmondja: harmadik hete van otthon a gyerekekkel, tulajdonképpen szabálytalanul... Felsége kórházban, végre javul az állapota, és most már csak azért aggódik, meddig tudja még így itthon kihúzni? Ugyanis az anya állapota és a két kiskorú gyerek nem elég indok: az egyik gyereknek betegnek kell lennie ahhoz, hogy az apát táppénzre vehesse az orvos. Tehát csak a doktor úr jóindulatán múlt.. i Évente százötvenezer gyerek születik. Ugyanennyi férfinak a gondja évről évre: hogyan tovább, hogyan neveljem az első gyereket, a másodikat, a harmadikat? BÍRÓSÁGON Második, békítő tárgyalás szünetében: Az asszony a tapadón üldögél, kisírt szemmel. A férj idegesen sétál fel- alá és cigarettára gyújt: — Már fél éve megállapodtunk, hogy mindkét gyerek nálam marad. A feleségem visszaköltözik az anyjához, ahová úgyis sűrűn járt iszogatni. Hiába ígérgette, hiába fogadkozott, hogy leszokik. Idáig türelmes voltam; Elküldtem elvonóra is. És sajnos, közben született két kicsi is. — Sajnos? — Hát nem? Tudja menynyivel egyszerűbb lenne most az egyezkedés, gyerekeik nélkül? Pedig most már ötödik éve csak én törődöm a két kicsivel. Nem is tudom, mihez kezdenék bölcsőde és óvoda nélküli Ma már a nagyobbik fiam is dugdossa a sörösüvegeket az ágy alá, az ágyneműtartóba az anyja elől! Persze azon is elgondolkodtam már, mihez kezdenék 37 évesen, ha még ez a két srác sem lenne. APASÁG KÖNYVBŐL — Hogyan készült az apaságra? — tettem fel a kérdést egy játszótéren. (Voltak, akik mosolyogva odébálltak.) Többen Benjamin Spock könyvét említik: Csecsemőgondozás, gyermeknevelés; Megnézték a tárgymutatóban, mi vonatkozik rájuk (apa és fia. apa és lánya, apa iránti csodálat, apa szerepe a fegyelmezésben, apa szerepe a játékban; apa szerepe szülés után, apa távolléte), azt elolvasták. — És használt? — Hát.., S3 1975-ös felmérés szerint Magyarországon ma a keresőkorú nők majdnem 70 százaléka munkavállaló. A harminc év körülieknél ez az arány jóval magasabb, vagyis ma már a férfi szerepe alaposan megváltozott a családban, Nem elsősorban a pénzkereső, családfenntartó szerepéitek kell eleget tennie. Ahogyan a nőtől elvárják, hogy egyenértékű partner legyen a munkahelyen, a társadalomnak ugyanúgy kötelessége a férfiak egyenrangúságát is számonkémá a családban. Persze, — mint mindenben, amihez két fél kell — Itt is helytelen lenne csak a férfiak, a f: rjecs felelősségét firtatni. És az apaságra nem lehet csak a ’vermek megszületése után felkészülni; Pásztor Magdolna euléB' elektro ctimulátorral N A rocbeateri (USA) «gys- tem két kutatója új módszert dolgozott ki a gyógyszerrel befolyásolhatatlan magas vérnyomás, a hipertónia normalizálására; A nyak bőre alá építik be az elektrostimülá- tort, amely percenként 80— 100 impulzust ad le a nyak! erekre. A módszert két betegen próbálták ki (mindkét esetben semmiféle gyógyszeres terápia sem hatott), az egyik esetben az eredetileg 220/120-as vérnyomás 150/104— 130/94 közé szállt alá, a másik esetben a 230/110-es vérnyomás 150/100-as értéken stabilizálódott. A megfigyelések még nem adtak biztos eredményt arra vonatkozóan, hogy nincs-e valamilyen káros mellékhatása a nyaki erek tartós ingerlésének. A veszettség elterjedése A veszettség járvány Európában, a második világháború óta fokozatosan terjed Keletről—Nyugatra. Napjainkban elérte a Rajna-vidéket és 1980-ban előreláthatólag megjelenik Párizs térségében. Érdekes, hogy a hetvenes évek elején az NSZK területén visszaesett a járvány mértéke és jóval kevesebb esetet jelentettek, mint az előző évtizedben. 1974-ben azonban ismét hirtelen fellángolt ebben az országban a járvány. A veszettség 80 százalékban a rókákon jelenik meg, ezek a járvány fő terjesztői. KI sebb mértékben a kisrágcsá- lókon; továbbá egyes kutyafajokon és a macskákon is észlelték a kórt. özeken és a szarvasokon is megállapítottak megbetegedéseket. Ez azonban az összes előfordulásoknak csak 10 százalékát te- i szí ki. Hogyan aa Bár a szaglószerv felépítését és működését igen alaposan és sokoldalúan vizsgálták, még ma sem tudjuk, hogyan tudja az orr szagokat érzékelő nyálkahártyája a különböző szagokat megkülönböztetni, differenciálni. Erre vonatkozóan lényegében három elmélet terjedt el, melyekben közös vonás, hogy nem az ingerfelfogó idegvégződések különbözőségével, hanem sajátos fizikokémiai jelenségekkel próbálják a kérdést megválaszolni. Az ún. szterikus elmélet azt feltételezi; hogy a különbző ve- gyületeket alkotó molekulák egyes csoportjai (aromás csoportok) térbeli jellege olyan, hogy befolyásolja a molekula egyes részeinek egymáshoz viszonyított mozgását és ezáltal megváltoztatja annak fizikokémiai sajátoságait is. Ily módon specifikus ingerként hat a szaglóhám érzőideg-végződésére is. Egy másik elmélet szerint a Sztabátyoahatihe mesterségesen éghajlat? \ 1 M. I. Budik» ismert azoojrt akadémikus mórt megjelent könyvében arra * következtetésre Jut, hogy «* éghajlat emberi eszközökkel velő befolyásolásának legtöbbet ígérő módja az lenne, ha a sztratoszférában lebegő aeroszolok mennyiségét sikerülne mesterségesen szabályozni. Már évek óta ismeretes, hogy amikor a sztratoszféra lebegő portartalma a nagy vulkáni kitörések következtében növekedik, olyankor a Földre jutó napsugárzási ener- gi mennyisége csökken és sínnek nyomán a hőmérséklet át■ . jmuiimki tartalma azonban mesterséges eszközökkel 1« megváltoztatható. A légköri nukleáris robbantások nyomában (akaratunktól függetlenül) nagymennyiségű aeroszol kerül a sztratoszférába. Ilyen beavatkozással tehát hűvösebbé lehetne tenni a Föld éghajlatát Ez elsősorban a Föld trópusi öve szempontjából lenne kívánatos, amelynek területe, mint ismeretes: csaknem a felét teszi ki a földgömb teljes felszínének. Természetesen a nukleáris bambák felrobbaatésa m éghajlati KstiF son MrtE súlyos ártalmaikkal Is járna, azért a sztratoszférái aeroszol m árnövelésének egyéb módjait kellene megteremteni. A Föld trópuson kívüli tájainak persze kívánatosabb az ellenkező irányú beavatkozás: a Föld éghajlatának melegebbé tétele. Ehhez * sztratoszféra aeroszol-tartalmának a csökkentése volna szükséges. Ennek mesterséges előidézése azonban jelenlegi műszaki eszközeinkkel még nehezen volna megvalósítható, Ló vagy teve? Tudósok hosszú évek óta vitatkoztak arról, hogy a sztyeppel állatok közül az ember melyiket szelídítette meg elsőként, Leningrádi régészek türkménlai ásatásai most lezárták a vitát: a tudósok a tevének adták az elsőséget. Az l.e. III, évezredből származó kulturrétegekbem tevecsontokat tártai feL Ugyanakkor a lónak és szamárnak még nyomára se bukkantak. A leningrádi archeológusok több éves kitartó munkáját egy másik felfedezés is karcmázta: kiderült, hogy a Szovjetunió területén, az akkori időben ismert települések közül a legnagyobb Itt terült el. A gazdag leieteket őrző sírokból bronz- és ezüst bélyegzők, fantasztikus állatfigurák, is- tenszobrocskák kerültek elő. Különös érdeklődésre tarthatnak számot az állati csontokra és kis szobrokra karcolt titokzatos Jelek, agolunk 7 zsírnemű anyagok (lipldek) és a víz határfelületén lejátszódó jelenségek, valamint a molekulanagyság játszik döntő szerepet a szagok megkülönböztetésében. Végül a hullámhossz-elmélet szerint ösz- sxefüggés van a szagrr^lnőség és az anyag intravörös fényben mutatott adszorpciós viselkedése között. Most egy új elmélettel bővült a sor: Maz- «lotti nevű kutató szerint a szagmlnőség kapcsolatban áll az anyagok forráspontjával. A forráspont ugyanis az anyag molekulák közötti kötéseinek a mértéke. Feltehető, hogy ez a kötéserő felelős a szagminőségért. Ha pedig igaz az előbbi feltevés, hogy a szaglő érzőideg-végződésekben fehérjelánc található, akkor felállítható egy olyan elektrosztatikus modell, amelynek alapján eldönthető, hogy a különböző szaganVag- molekulákban a töltéseloszlás ehhez a lánchoz, avagy a másikhoz kötődik. fl gyesről Nyolcéves a gyermekgondozási segély, a gyes. S amint egy nyolcesztendős lurkónál már több-kevesebb ’ biztonsággal megmondhatjuk „menynyire sikerült” a jövőjét felelősen előkészítő társadalmunk nyolcéves kedvencénél is indokolt a születésapi családi ünnepségen egy percre elidőzni; számba venni: hogyan fejlődött, mit várhatunk tőle? Ismeretes, hogy az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segély Intézménye arra hivatott, hogy a dolgozó és szülőanyák problémáin segítsen és könnyítsen a gyermek elhelyezési gondjain. A gyes bevezetésekor a vártnál jobb volt a fogadtatás, 1968-ban és 69- ben esztendőről esztendőre kevesebben éltek vele, hogy azután 1970-ben fordulat következzék be és 1973. óta éy- ről évre meg is haladja az 1967-es szintet. Beható és összetett tanulmányt igényelne annak felderítése, miért történt ez így. Az egyik fő ok — az anyagiakon túl — az a rendkívüli fontos felismerés, hogy a csecsemőnek, a cseperedő apróságnak talán az első években van legnagyobb szüksége az anya közelségére. A gyes fellendülésében — tartósan 195—200 ezer körül alakul évente a segélyen levők száma — fontos szerepe van annak, hogy a fiatalok kívánják a gyermeket és közülük mind többen ismerik fel: a gyermekneveléssel természetesen együtt Jéró sok-sok gond mellett mennyi örömet is szerez egy-egy apróság. A statisztikai felmérések szerint a születésben elértük vagy legalábbis megközelítettük a kívánt arányt, hiszen 19J4-ben ezer lakosra már 17,8 születés Jutott. A jelek szerint az 1975-ös eredmény nagyjából hasonlóképpen alakul, s ez örvendetes dolog; 1972-ben ezer lakosra csupán 14,8 születés jutott hazánkban. Figyelemre méltó a gyes számokban Igénybevételének terffl éti megoszlása: 1973—74-ben — Pest megye kivételével — valamennyi megyénkben nőttj Jellemző, hogy az igénybevételi arány minimuma (69,1 százalék) is magasabb, mint az elmúlt Időszak országos átlaga (69 százalék.) Igen sokan élnek a gyes nyújtotta lehetőségekkel Zala megyében, a ez annál örvendetesebb mert ebben a megyében 1967—69. között az országban a legkevesebben vették igénybe a gyest. Ehhez hasonló- csak éppen fordított előjelű változás a mér említett Pest megyei: az 1967—69. évi első helyről a 14-re esett vissza, úgy, hogy közben abszolút, számban nem történt változás. Jelentősen növekedett az igénybevétel Komárom és Győr megyében. Városban és a községben az igénybevétel aránya csaknem azonos mértékű: a városokban 81, a községekben 79 százalék. A megyei városok közül Győrben élt legtöbb kismama a gyes nyújtotta lehetőségekkel, itt az igénybevétel aránya 88 százalék. Az elmúlt időszakhoz képest fejlődés van ilyen szempontból például Miskolcon, de nagy iparvárosunk még így Is jóval az országos átlag alatt (65 százalék) maradt. A megyék igénybevételi aránya — talán Győr és Csongrád kivételével — meghaladja a megyei városokét. A gyes születésnapi mérlegkészítése tehát országosan mindenképpen pozitív. S ennek kapcsán joggal mondhatjuk: egyre többen értik meg, hogy a felelősség a gyermekért, a közösség, a társadalom ügye, felelőssége is. Bölcsődék, óvodák építésére irányuló nagyüzemi és más közösségi erőfeszítések jelzik ezt, de az a még szélesebb körű társadalmi összefogás is, amely az utóbbi években országszerte mindinkább kibontakozik a többgyermekes családok helyzetének javítására, könnyítésére. Űjlaki László TAVASZ KETTESBEN Kulcsár József képriportja