Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
Cselekvési program és a valóság A gazdaság pártirányítása a politikai munka szerves része ' A* MSZMP Stó'gótarjáni városi Bizottsága 1976. januárjában határozta meg az 1976-os év főbb gazdasági feladatait. Cselekvési programjában hangsúlyozta, hogy ez az esztendő az Ötéves terv eredményes indítása szempontjából dönti! jelentőségű. Ebben az évben kell megalapoznunk — összhangban a XI. kongresszusnak; a megyei és városi pártértekezletnek, a Központi Bizottság 1975. november 27-1 határozatával — a dinamikus, kiegyensúlyozott fejlődésünket. A városi pártbizottság legfontosabb feladatnak jelölte meg a társadalmi munka hatékonyságának növelését, hogy gazdasági tevékenységünk a népgazdasági egyensúly javítását szolgálja. Ez csak akkor lehetséges, ha a gazdaságszervező munka során erősödik a cselekvési egység, következetesen, határozottan hajtják végre feladataikat mind a párt-, mind az állami, gazdasági és társadalmi szervek. Jól határozták meg a tennivalókat Az általános követelményeken belül a testület kiemelt feladatként határozta meg a munka termelékenységének emelését, a gyártmányszerkezet gazdaságosabbá tételét úgy, hogy növekedjék a belső és külső piacon a versenyképes termékek aránya. Nagyon fontosnak tartja a cselekvési program a belső munkaerő-átcsoportosítást, az ésszerű munkaerő-gazdálkodást. Jobban kell gazdálkodni az élő- és holtmunkával, ésszerűen takarékoskodni anyaggal, energiával, maximálisan kihasználni a meglevő nagy értékű gépek kapacitását. Emelni kell a beruházások színvonalát, jobb együttműködésre van szükség a beruházásokban résztvevő szervek között. Törekedni kell a beruházások határidőben történő átadására, a termelő beruházások termelésfelfutásának gyorsítására. A városfejlesztésben, az erőforrások, igények szerinti rangsorolással a legfontosabb társadalompolitikai feladatokat szükséges végrehajtani. Kiemelten helyes kezelni a lakásépítést és a gyermekjóléti intézmények fejlesztését. A városi pártbizottság határozatának megfelelően a nagyüzemi pártbizottságok, pártvezetőségek, majd ezt követően az alapszervezetek is felmérték saját helyzetüket é* meghatározták legfontosabb feladatukat. Ma már ismertek előttünk az első negyedév eredményei. Bátran kijelenthetjük, hogy nem volt hiábavaló a munka, a sok-sok vita, a konzultáció, ami az 1976-os év feladatainak meghatározását megelőzte. A pártszervek és szervezetek jól, a központi irányelveknek megfelelően határozták meg tennivalójukat, és kezdeményező szerepet vállaltak az első negyedévre eső feladatok megoldásában. Munkájuk sikerességét bizonyítja, hogy a cselekvési programok ismertetése, feldolgozása során a párttagság, valamint a párton- kívüliek döntő többsége megismerte a párt gazdaságpolitikáját, annak főbb elveit, ami nélkülözhetetlen az egységes szemlélet, és egységes cselekvés kialakításához. Erősödött az a szemlélet, mely szerint a gazdaság pártirányítását a politikai munka szerves részének szükséges tekinteni. Ez új feladatokat jelent, új módszereket követel a pártmunkában is. Ennek megfelelően komplex módon, a fő kérdéseket kiemelve határozták meg a tennivalókat. Nagyobb követelményeket állítottak a gazdasági, állami vezetőkkel szemben, növelve a vezetők személyi felelősségét. Kiszélesedett a pártmegbízatások köre a gazdasági munka különböző területén. Fejlődött a pártszervek és szervezetek hatékonysággal kapcsolatos helyzetelemző tevékenysége, a gazdasági kérdések objektív alapokon való megítélése, ezáltal erősödött a gazdaságszervező, -irányító és -ellenőrző munka. A pártmunka ilyen irányú fejlődése mellett, annak hatására, a gazdasági egységek vézetői is a megváltozott körülményeknek és a szabályozók módosításának megfelelően, a korábbinál felelősségteljesebben végzik irányító munkájukat. Jobban érzékelik a feladatokat. A hatékonyság növelésének igényét alapvetően érvényesíteni tudják a tervekben, a vállalati szemléletben és gazdálkodásban. Több helyi kezdeményezés született, kevesebb volt a fölfelé mutogatás, a várakozás a felsőbb döntésekre. A kollektívákat általában bevonták a tervek készítésébe, a feladatok meghatározásába és végrehajtásába. A fejlődést igazolja, hogy az első > negyedévben a gazdasági egységek többségében a termelés, az értékesítés, a gazdálkodás jobb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Korszerűbb, piacképesebb termékek A megfigyelés alá vont 21 üzemben — ahol a foglalkoztatottak létszáma 23 ezer, és az Ipari foglalkoztatottak közel 100 százalékát teszi ki — a termelés növekedése összehasonlító árakon 8,9 százalékkal volt magasabb, mint 1975 első negyedévében. Ezen belül a minisztériumok irányítása alá tartozó egységeknél a fejlődés 6,3 százalékos, a tanácsi iparban 6,2 százalékos, a szövetkezet» iparban pedig meghaladja a 11 százalékot. Eredményes a szállítás területén elért 9 százalékos növekedés. örvendetes tény, hogy új üzemeink fejlődése az átlagosnál dinamikusabb. A BRGben meghaladj az 50 százalékot, míg a Vegyépszer salgótarjáni gyáregységében a bázishoz viszonyítva több mint kétszeresére növekedett a termelés, azaz a terveknek megfelelően alakul. A dinamikus fejlődés ellenére nem javult kellőképpen a tervszerűség. A minisztériumi ipar termelésében közel 2 százalékai, míg városi összesenben 2,8 százalékkal maradtak el gazdasági egységeink a tervezettől. Jelentősen elmaradt tervével a síküveggyár és a ruhagyár. A már említett termelésnövekedés 100 százalékban a termelékenység-növekedésből származik, mivel a vizsgálat alá vont üzemeinknél az öeszfoglalkoztatottak száma az elmúlt év első negyedévének csak 99,5 százaléka, fizikai munkások száma a bázis időszaknak 99,4 százaléka. Kiemelkedően magas a termelékenység-növekedés a Vegyép- szernél, ahol meghaladja a 73 százalékot, a BRG-nél 28,1 százalékos, hagyományos üzemeink közül az öblösüveggyárban csaknem 12 százalékos. A síküveggyári és a ruhagyári termelékenységcsökkenés miatt a város nagyüzemei összesenben nem teljesítették termelékenységi tervüket. A lemaradás nem nagymérvű, alig haladja meg az 1 százalékot. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére már az első negyedévben is jelentős intézkedések történtek, melynek gazdasági hatása az év hátralevő részében jelentkezik majd erőteljesebben. Az újonnan bevezetett vagy a módosításokkal, korszerűsítésekkel gyártott termékek korszerűbbek, piacképesebbek, jövedelmezőbbek. A BRG dinamikus fejlődését nagymértékben segítette, hogy korszerűbb, a piaci igényeket jobban kielégítő URH-készülékeket gyárt, jobb minőségben. A jövőre gondolva, már napjainkban folyamatban van az új • típusú magnómotor kísérleti gyártása. A Vegyépszer salgótarjáni gyáregységének eredményességét segítette, a jövőben pedig még jobban segíti majd a turbinás áramlásmérők és a golyós kalibrálók gyártása. Ugyancsak a termékszerkezet korszerűsítését jelenti az öblösüveggyárban az új kézi és automata üvegtermékek gyártásának megkezdése, a Bányagépgyárban a nagyteljesítményű szállítószalagok gyártása.. A ZIM salgótarjáni gyárában tervezés alatt áll a G 700—M gáztűzhely, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a kevésbé gazdaságosan termelő acélöntődé csarnokában alakítják ki a süllyesztékes kovácsüzemet. A gazdaságtalan termelés felszámolása érdekében kevésbé korszerű bányagépek, vegyszeres öblösüvegtermékek, széntüzelésű kályhák gyártását szüntették meg üzemeink. A gyártmányfejlesztés bővítése, üzemeink törekvései és bizonyos mértékig a piád helyzet változásainak hatására kiemelkedő volt üzemeink exportár-bevétele. A növekedés üteme meghaladja a 36 százalékot. A szocialista export növekedése közel 39 százalékos, ez azonban a tervezettől mintegy 5 százalékkal elmaradt. Üzemeink — a Kohászati Üzemek és az öblösüveggyár kivételével — 100 százalékban teljesítették szocialista exporttervüket, ami szép eredménynek számít. A tőkésexportban a cselekvési programnak megfelelően kiemelkedő eredményt ért el a Salgótarjáni Kohászati üzemek, ahol 86, a ZIM salgótarjáni gyára, ahol 46,6, és a salgótarjáni ruhagyár, ahol 46,3 százalékkal nőtt a tőkésexport. A városban a növekedés meghaladja a 34 százalékot. Ennek ellenére a tőkésexport a tervezettől 15 százalékkal elmaradt. Tovább gyengélkedik az építőipar A városi pártbizottság hatáskörébe tartozó építőipari szc ezetek az első negyedévben nem tudtak eleget tenni a cselekvési program követelményeinek. Termelési értékben 10,7 százalékkal maradtak el a bázistól, tervteljesítésük is csak 89,6 százalékos. Ez a visszaesés jelentős szóródást takar. Amíg a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat 0,2 százalékkal maradt el a múlt év első negyedéves termelési értékétől, addig a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 41,6 százalékkal, a salgótarjáni Építő Ktsz 13,3 százalékkal, az Agrofil 5,6 százalékkal termelt kevesebbet. A visszaesés egyik nyomós oka, hogy 5 százalékkal csökkent a termelékenység. A létszám a tervezettnek megfelelően alakult. A fizikai munkások száma a tervnek megfelelően 100 százalék, míg az összfoglalkoztatottak száma 1 százalékkal magasabb a tervezettől. Az építőipari szervezeteknél a kedvezőtlen helyzet kialakulásába^ közrejátszott az is, hogy az első negyedévben az építési szerkezet még nem változott meg kedvezően. A külföldi (csehszlovák) termelékenyebb munkák befejeződtek, és újak nem kezdődtek. Emellett nincs kellő szervezettség, nem kielégítő a munkafegyelem javulása. A hiányosságok megszüntetésére készült intézkedési tervek végrehajtása lassú, annak hatása még nem érződik megfelelően. A város üzemei intézkedéseket tettek, hogy a folyamatban levő termelő beruházások 1976-ban befejeződjenek, illetve ütemesen megvalósuljanak, s javuljon az induló beruházások előkészítése. Néhány területen javult a beruházók, kivitelezők, szállítók közötti kapcsolat. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista szerződést kötött a süllyesztékes kovácsüzem berendezéseit szállító csehszlovák féllel. Fejlődésnek számít, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat már a tervezés időszakában együttműködik a síküveggyárral, a romhányi Építési Kerámiagyárral. A fejlesztési elképzeléseknél üzemeink, a Központi Bizottság határozatának megfelelően azokat a feladatokat részesítik előnyben, melyek elősegítik a gyártmányszerkezet korszerűsítését, anyag-, energia- és munkaerő- megtakarítást eredményeznek, növelik az exportárualapot A korszerűbb termelési feltételek megteremtése érdekében törekvés tapasztalható li- cencek, KNOW—HOV-ok vásárlására. Licencvásárlással teszi korszerűbbé a hegesztőim* zal gyártását a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Japánból vásárolt eljárással teszi korszerűbbé technológiáját a síküveggyár. A tanácsi és kommunális beruházások a társadalompolitikai szempontból rangsorolt bontásban folynak. A tanács gazdálkodásában a lakásépítést és a gyermekintézmények fejlesztését kezeli kiemelten. Az első negyedévre tervezett beruházások indítása megtörtént. Megkezdődött a Mérleg utcai épületegyüttes alapozása, folynak a munkálatok a zagyvapálfalvi ifjúsági háznál, a Malinovszkij úti szolgáltatóháznál. Rontja az első negyedév eredményességét, hogy nem adták át a III. számú üzletházat és az Arany János úti óvodát-bölcsődét. Nagyobb felelősség, ésszerűbb takarékosság A Központi Bizottság 1975. november 26— 27-i határozata előtérbe helyezte — a hatékonyság javításával összefüggésben — az ésszerű gazdálkodást, a termelés tényezőinek átgondolt, jó hatásfokú hasznosítását. Üzemeink a korábbinál jobban érzékelik, hogy a szigorúbb gazdálkodás megvalósítása segítheti csak elő az 1976. évi feladatok teljesítését A cselekvési programnak megfelelően nagyobb felelősség nyilvánul - meg a termelés minden szintjén. Előtérbe került az anyaggal, energiával, idővel, pénzzel való ésszerű takarékosság. Folytatódott — egyes helyeken pedig megkezdődött — a munkaerő-átcsoportosítás. A kohászati üzemek átvette a 230 főt foglalkoztató MEZŐGÉP kistoronyéi üzemét A ZIM salgótarjáni gyárában 67 fő került olyan munkakörbe, ahol termelési . tevékenységük jobban szolgálja a gyár érdekeit A munkaerő-átrendeződést mutatja, hogy az ipari létszám állandósulása mellett, az új üzemeinkben (BRG, Vegyépszer) az összlét- szám 13,6 százalékkal, a munkáslétszám 19 százalékkal volt magasabb az első negyedévben, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Hagyományos üzemeinkben viszont a foglalkoztatottak száma 1—9 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A munkafegyelem Javulását mutatja, hogy 12 százalékkal mérséklődött az egész napos kiesések száma, és 0,1—0,4 százalékkal csökkenjek a törtnapi munkaidő-kiesések a teljesíthető idő százalékában. A bázishoz viszonyítva 83,7 százalékról 86,9 százalékra emelkedett a munkaidő-kihasználás mértéke. A termelőberendezések gazdaságosabb, hatékonyabb kihasználására törekednek üzemeink. Szervezési, anyagellátási, karbantartási hibák felszámolásával igyekeznek csökkenteni az állásidőt. Üzemeink felismerték, hogy a normák kar- bantartása, a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányának növelése a termelésirányítás szerves részét képezik, s ez a gazdasági hatékonyság növelésének fontos eszköze. Ennek következtében 1976. első negyedévében 7,2 százalékkal nőtt a munkanormán alapuló, teljesítménybérben foglalkoztatottak száma. Ez azt jelenti, hogy a város üzemeiben a fizikai állomány 66,4 százaléka dolgozik ezen bérezési formában. A város nagyüzemeinek jövedelmezősége a korrigált bázishoz viszonyítva 3,6 százalékos növekedést mutat. Jelentős az emelkedés a BRG-ben, ahol 58,8 százalékos, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, ahol meghaladja a 27 százalékot. A VEGYÉPSZER is fejlődik. Az elmúlt év első negyedévének veszteségét 72 százalékkal csökkentette, minden remény megvan arra, hogy év végére nyereségessé váljék. Dinamikus a fejlődés a szövetkezeti iparban, ahol a növekedés a bázishoz viszonyítva meghaladja a 25 százalékot. A vizsgált 21 üzemnél a jövedelmezőség mintegy két ^százalékkal maradt el a tervezettől. Jfelentősen túlteljesítette nyereségtervét — 28 százalékkal — az öblösüveggyár. Az ötvözetgyárban pedig meghaladja a 15 százalékot. A bányagépgyárban 14 százalékos a tervtúlteljesítés. Nagymérvű a lemaradás a síküveggyárban, ahol a tervezett nyereség helyett veszteséggel zárták az első negyedévet. A bérek a tervezettnek megfelelően 6,8 százalékkal növekedtek. Legfontosabb a hatékonyság növelése Eredményeink, tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek cselekvési programjai, a gazdasági egységek, a tanács éves tervei reálisak, a népgazdasági tervben meghatározott feladatokkal összhangban állnak. Ezek végrehajtásához szükséges eszközöket is alapvetően jól határozták meg. A munka kedvező politikai légkörben kezdődött. Az eltelt rövid idő alatt született eredmények igazolják, hogy városunkban az A ZIM salgótarjáni gyárában készülő elektronul és gáztűzhelyek híre messze országhatárokon is túljutott. A minőségellenőrök szigorú szemétől, pontos műszaki átvételtől függ, hogy a berendezések megtartják-e minőségüket. Blázi Gyula és Durnyik Gyula a pontos munkát végző minöségellenőrök közé tartozik. Képünkön a szerelőszalagról lekerült elektromos tűzhelyeket „vizsgáztatják”. — kulcsár — 1976-os év főbb gazdasági célkitűzései megvalósíthatók. Ehhez azonban szükséges, hogy a különböző szervek és szervezetek továbbra is nagy figyelmet fordítsanak a cselekvési programban meghatározott feladatok végrehajtásának megszervezésére. Gazdálkodó egységeinknél továbbra is a hatékonyság növelése álljon a tevékenység középpontjában. Az új üzemekben az eddig tapasztalt dinamikus fejlődés biztosítása kívánatos. A síküveggyár és a ruhagyár kollektívájának a terv teljesítésére szükséges összpontosítani erejét. A ma biztonságának, a jövő megalapozottságának érdekében, a lehetőségekhez képest, tovább kell korszerűsíteni a gyártmányszerkezetet. Fontos tennivaló a szocialista export-kötelezettségek maradéktalan teljesítése, valamint a tőkés árualapok növelése. Azokban az üzemekben járnak el helyesen, ahol a termelő beruházások felfuttatását már a kivitelezés időszakában műszakilag és közgazdaságilag megalapozottan megtervezik, s az abban foglaltak végrehajtásához következetesen ragaszkodnak. Az építőipar csak altkor képes előbbrelépni, ha a meglevő kapacitások kihasználását magasabb színvonalon biztosítja. Ez feltétlenül szükséges a megyében levő építési igények maradéktalan kielégítéséhez. Saját, speciális feladatainak jó elvégzésén túl jobb, hatékonyabb kooperációra van szükség a különböző építőipari szervezetek között. De javítani kell az irányító-szervező munkát, a munkaerő-gazdálkodást, a gépi kapacitások kihasználását. _ u A város kommunális beruházásainál a követelményeket és feladatokat továbbra is a kiemelt társadalompolitikai tennivalók határozzék meg. Nagyon fontos a lakásépítés ütemességének biztosítása. Ennek feltétele, hogy területi bontásban is növekedjék a tervellátottság szintje. Ezt az indokolja, hogy előre nem látható események is megzavarhatják a kivitelezés ütemességét. To- • vábbra is jogos igény, hogy a beruházások határidőre készüljenek el. Csak ily’ módpn lehetséges elkerülni a határidőcsúszásból adódó későbbi, nagyobb gondokat. A gazdálKodás minden területén szükség van a munkaerőigények szervezett kielégítését célzó intézkedések maradéktalan betartására. Továbbra is igény van a termelés igényeit jobban kielégítő munkaerő-átcsoportosításokra. Ezzel egyidőben foiytatni kell a középtávú tervekben előírt munkaerőképzést és továbbképzést, ami kedvezően befolyásolja ipajd az indokolt munkaerő-átirányításo-, kát. Több kedvezőtlen jelenség megszüntetése követelőleg írja elő a munkafegyelem megszilárdítását az élet minden területén. Elősegítheti még a fegyelmezett munkát a kikérések számának csökkentése, az egész napos kiesések mérséklése. A gazdálkodás hatékonyságának növelése megkívánja, hogy a nagy mértékű berendezéseket az eddiginél jobban használjuk ki.1 Ez csak akkor lehetséges, ha a gyárak, üzemek vezetői a műszakszám növelését differenciáltan oldják meg. Kedvezőbbé teheti a gazdálkodást a teljesítménybérben dolgozók számának növelése, a műszakilag megalapozott rendszeres normakarbantartás, amely az élőmunka hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé. Az eredményekre építve A kisebb hibák, hiányosságok ellenére a* első negyedévi eredmények azt tanúsítják, hogy az ez évre kitűzött feladatok reálisak, megvalósíthatók. A további sikerek érdekében az eddiginél jobban kell koncentrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, céltudatosabban, következetesebben és határozottabban felszámolni a hiányosságokat Pártszerveink és szervezeteink mindennapos gazdaságirányító és szervező munkájuk a végrehajtás megszervezésére és az ellenőrzésre helyezzék a fő hangsúlyt. Amikor értékelik üzemeik, munkahelyeik első negyedéves gazdálkodását, akkor az eredményekre építve tárják fel őszintén a meglevő tartalékokat, hiányosságokat, s' ennek megfelelően egészítsék ki cselekvési programjukat. Medved Károly, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára \ s~ A V T
