Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

Cselekvési program és a valóság A gazdaság pártirányítása a politikai munka szerves része ' A* MSZMP Stó'gótarjáni városi Bizottsága 1976. januárjában határozta meg az 1976-os év főbb gazdasági feladatait. Cselekvési programjában hangsúlyozta, hogy ez az esz­tendő az Ötéves terv eredményes indítása szempontjából dönti! jelentőségű. Ebben az évben kell megalapoznunk — összhangban a XI. kongresszusnak; a megyei és városi pártértekezletnek, a Központi Bizottság 1975. november 27-1 határozatával — a dinamikus, kiegyensúlyozott fejlődésünket. A városi pártbizottság legfontosabb fel­adatnak jelölte meg a társadalmi munka ha­tékonyságának növelését, hogy gazdasági te­vékenységünk a népgazdasági egyensúly ja­vítását szolgálja. Ez csak akkor lehetséges, ha a gazdaságszervező munka során erősö­dik a cselekvési egység, következetesen, ha­tározottan hajtják végre feladataikat mind a párt-, mind az állami, gazdasági és társa­dalmi szervek. Jól határozták meg a tennivalókat Az általános követelményeken belül a testület kiemelt feladatként határozta meg a munka termelékenységének emelését, a gyártmányszerkezet gazdaságosabbá tételét úgy, hogy növekedjék a belső és külső pia­con a versenyképes termékek aránya. Na­gyon fontosnak tartja a cselekvési program a belső munkaerő-átcsoportosítást, az éssze­rű munkaerő-gazdálkodást. Jobban kell gaz­dálkodni az élő- és holtmunkával, ésszerűen takarékoskodni anyaggal, energiával, maxi­málisan kihasználni a meglevő nagy értékű gépek kapacitását. Emelni kell a beruházások színvonalát, jobb együttműködésre van szükség a beru­házásokban résztvevő szervek között. Tö­rekedni kell a beruházások határidőben tör­ténő átadására, a termelő beruházások ter­melésfelfutásának gyorsítására. A városfejlesztésben, az erőforrások, igé­nyek szerinti rangsorolással a legfontosabb társadalompolitikai feladatokat szükséges végrehajtani. Kiemelten helyes kezelni a la­kásépítést és a gyermekjóléti intézmények fejlesztését. A városi pártbizottság határozatának meg­felelően a nagyüzemi pártbizottságok, párt­vezetőségek, majd ezt követően az alapszer­vezetek is felmérték saját helyzetüket é* meghatározták legfontosabb feladatukat. Ma már ismertek előttünk az első negyed­év eredményei. Bátran kijelenthetjük, hogy nem volt hiábavaló a munka, a sok-sok vi­ta, a konzultáció, ami az 1976-os év felada­tainak meghatározását megelőzte. A párt­szervek és szervezetek jól, a központi irány­elveknek megfelelően határozták meg tenni­valójukat, és kezdeményező szerepet vállal­tak az első negyedévre eső feladatok megol­dásában. Munkájuk sikerességét bizonyítja, hogy a cselekvési programok ismertetése, feldolgo­zása során a párttagság, valamint a párton- kívüliek döntő többsége megismerte a párt gazdaságpolitikáját, annak főbb elveit, ami nélkülözhetetlen az egységes szemlélet, és egységes cselekvés kialakításához. Erősödött az a szemlélet, mely szerint a gazdaság pártirányítását a politikai munka szerves ré­szének szükséges tekinteni. Ez új feladato­kat jelent, új módszereket követel a párt­munkában is. Ennek megfelelően komplex módon, a fő kérdéseket kiemelve határozták meg a tennivalókat. Nagyobb követelménye­ket állítottak a gazdasági, állami vezetők­kel szemben, növelve a vezetők személyi felelősségét. Kiszélesedett a pártmegbízatá­sok köre a gazdasági munka különböző te­rületén. Fejlődött a pártszervek és szerve­zetek hatékonysággal kapcsolatos helyzet­elemző tevékenysége, a gazdasági kérdések objektív alapokon való megítélése, ezáltal erősödött a gazdaságszervező, -irányító és -ellenőrző munka. A pártmunka ilyen irányú fejlődése mel­lett, annak hatására, a gazdasági egységek vézetői is a megváltozott körülményeknek és a szabályozók módosításának megfelelően, a korábbinál felelősségteljesebben végzik irá­nyító munkájukat. Jobban érzékelik a fel­adatokat. A hatékonyság növelésének igé­nyét alapvetően érvényesíteni tudják a ter­vekben, a vállalati szemléletben és gazdál­kodásban. Több helyi kezdeményezés szüle­tett, kevesebb volt a fölfelé mutogatás, a várakozás a felsőbb döntésekre. A kollek­tívákat általában bevonták a tervek készíté­sébe, a feladatok meghatározásába és végre­hajtásába. A fejlődést igazolja, hogy az első > negyedévben a gazdasági egységek többsé­gében a termelés, az értékesítés, a gazdál­kodás jobb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Korszerűbb, piacképesebb termékek A megfigyelés alá vont 21 üzemben — ahol a foglalkoztatottak létszáma 23 ezer, és az Ipari foglalkoztatottak közel 100 szá­zalékát teszi ki — a termelés növekedése összehasonlító árakon 8,9 százalékkal volt magasabb, mint 1975 első negyedévében. Ezen belül a minisztériumok irányítása alá tartozó egységeknél a fejlődés 6,3 százalé­kos, a tanácsi iparban 6,2 százalékos, a szö­vetkezet» iparban pedig meghaladja a 11 százalékot. Eredményes a szállítás területén elért 9 százalékos növekedés. örvendetes tény, hogy új üzemeink fej­lődése az átlagosnál dinamikusabb. A BRG­ben meghaladj az 50 százalékot, míg a Vegyépszer salgótarjáni gyáregységében a bázishoz viszonyítva több mint kétszeresére növekedett a termelés, azaz a terveknek megfelelően alakul. A dinamikus fejlődés ellenére nem javult kellőképpen a tervszerűség. A minisztériumi ipar termelésében közel 2 százalékai, míg városi összesenben 2,8 százalékkal maradtak el gazdasági egységeink a tervezettől. Jelen­tősen elmaradt tervével a síküveggyár és a ruhagyár. A már említett termelésnövekedés 100 százalékban a termelékenység-növekedésből származik, mivel a vizsgálat alá vont üze­meinknél az öeszfoglalkoztatottak száma az elmúlt év első negyedévének csak 99,5 szá­zaléka, fizikai munkások száma a bázis idő­szaknak 99,4 százaléka. Kiemelkedően ma­gas a termelékenység-növekedés a Vegyép- szernél, ahol meghaladja a 73 százalékot, a BRG-nél 28,1 százalékos, hagyományos üze­meink közül az öblösüveggyárban csaknem 12 százalékos. A síküveggyári és a ruhagyá­ri termelékenységcsökkenés miatt a város nagyüzemei összesenben nem teljesítették termelékenységi tervüket. A lemaradás nem nagymérvű, alig haladja meg az 1 százalé­kot. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére már az első negyedévben is jelentős intézkedé­sek történtek, melynek gazdasági hatása az év hátralevő részében jelentkezik majd erő­teljesebben. Az újonnan bevezetett vagy a módosításokkal, korszerűsítésekkel gyártott termékek korszerűbbek, piacképesebbek, jö­vedelmezőbbek. A BRG dinamikus fejlődését nagymérték­ben segítette, hogy korszerűbb, a piaci igé­nyeket jobban kielégítő URH-készülékeket gyárt, jobb minőségben. A jövőre gondolva, már napjainkban folyamatban van az új • típusú magnómotor kísérleti gyártása. A Vegyépszer salgótarjáni gyáregységé­nek eredményességét segítette, a jövőben pedig még jobban segíti majd a turbinás áramlásmérők és a golyós kalibrálók gyártá­sa. Ugyancsak a termékszerkezet korszerű­sítését jelenti az öblösüveggyárban az új ké­zi és automata üvegtermékek gyártásának megkezdése, a Bányagépgyárban a nagytel­jesítményű szállítószalagok gyártása.. A ZIM salgótarjáni gyárában tervezés alatt áll a G 700—M gáztűzhely, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben a kevésbé gazdaságosan termelő acélöntődé csarnokában alakítják ki a süllyesztékes kovácsüzemet. A gazdaságtalan termelés felszámolása ér­dekében kevésbé korszerű bányagépek, vegy­szeres öblösüvegtermékek, széntüzelésű kály­hák gyártását szüntették meg üzemeink. A gyártmányfejlesztés bővítése, üzemeink törekvései és bizonyos mértékig a piád helyzet változásainak hatására kiemelkedő volt üzemeink exportár-bevétele. A növeke­dés üteme meghaladja a 36 százalékot. A szocialista export növekedése közel 39 szá­zalékos, ez azonban a tervezettől mintegy 5 százalékkal elmaradt. Üzemeink — a Ko­hászati Üzemek és az öblösüveggyár kivéte­lével — 100 százalékban teljesítették szocia­lista exporttervüket, ami szép eredménynek számít. A tőkésexportban a cselekvési program­nak megfelelően kiemelkedő eredményt ért el a Salgótarjáni Kohászati üzemek, ahol 86, a ZIM salgótarjáni gyára, ahol 46,6, és a salgótarjáni ruhagyár, ahol 46,3 százalékkal nőtt a tőkésexport. A városban a növeke­dés meghaladja a 34 százalékot. Ennek elle­nére a tőkésexport a tervezettől 15 száza­lékkal elmaradt. Tovább gyengélkedik az építőipar A városi pártbizottság hatáskörébe tartozó építőipari szc ezetek az első negyedévben nem tudtak eleget tenni a cselekvési prog­ram követelményeinek. Termelési értékben 10,7 százalékkal maradtak el a bázistól, tervteljesítésük is csak 89,6 százalékos. Ez a visszaesés jelentős szóródást takar. Amíg a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat 0,2 százalékkal maradt el a múlt év első ne­gyedéves termelési értékétől, addig a Nóg­rád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 41,6 százalékkal, a salgótarjáni Építő Ktsz 13,3 százalékkal, az Agrofil 5,6 százalékkal ter­melt kevesebbet. A visszaesés egyik nyomós oka, hogy 5 százalékkal csökkent a terme­lékenység. A létszám a tervezettnek megfe­lelően alakult. A fizikai munkások száma a tervnek megfelelően 100 százalék, míg az összfoglalkoztatottak száma 1 százalékkal magasabb a tervezettől. Az építőipari szervezeteknél a kedvezőtlen helyzet kialakulásába^ közrejátszott az is, hogy az első negyedévben az építési szerke­zet még nem változott meg kedvezően. A külföldi (csehszlovák) termelékenyebb mun­kák befejeződtek, és újak nem kezdődtek. Emellett nincs kellő szervezettség, nem ki­elégítő a munkafegyelem javulása. A hiá­nyosságok megszüntetésére készült intézkedé­si tervek végrehajtása lassú, annak hatása még nem érződik megfelelően. A város üzemei intézkedéseket tettek, hogy a folyamatban levő termelő beruházások 1976-ban befejeződjenek, illetve ütemesen megvalósuljanak, s javuljon az induló beru­házások előkészítése. Néhány területen javult a beruházók, ki­vitelezők, szállítók közötti kapcsolat. A Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek szocialista szer­ződést kötött a süllyesztékes kovácsüzem be­rendezéseit szállító csehszlovák féllel. Fejlő­désnek számít, hogy a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat már a tervezés idő­szakában együttműködik a síküveggyárral, a romhányi Építési Kerámiagyárral. A fejlesztési elképzeléseknél üzemeink, a Központi Bizottság határozatának megfelelő­en azokat a feladatokat részesítik előnyben, melyek elősegítik a gyártmányszerkezet kor­szerűsítését, anyag-, energia- és munkaerő- megtakarítást eredményeznek, növelik az exportárualapot A korszerűbb termelési feltételek megte­remtése érdekében törekvés tapasztalható li- cencek, KNOW—HOV-ok vásárlására. Licenc­vásárlással teszi korszerűbbé a hegesztőim* zal gyártását a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek. Japánból vásárolt eljárással teszi kor­szerűbbé technológiáját a síküveggyár. A tanácsi és kommunális beruházások a társadalompolitikai szempontból rangsorolt bontásban folynak. A tanács gazdálkodásá­ban a lakásépítést és a gyermekintézmé­nyek fejlesztését kezeli kiemelten. Az első negyedévre tervezett beruházások indítása megtörtént. Megkezdődött a Mérleg utcai épületegyüttes alapozása, folynak a munká­latok a zagyvapálfalvi ifjúsági háznál, a Malinovszkij úti szolgáltatóháznál. Rontja az első negyedév eredményességét, hogy nem adták át a III. számú üzletházat és az Arany János úti óvodát-bölcsődét. Nagyobb felelősség, ésszerűbb takarékosság A Központi Bizottság 1975. november 26— 27-i határozata előtérbe helyezte — a haté­konyság javításával összefüggésben — az ésszerű gazdálkodást, a termelés tényezői­nek átgondolt, jó hatásfokú hasznosítását. Üzemeink a korábbinál jobban érzékelik, hogy a szigorúbb gazdálkodás megvalósítása segítheti csak elő az 1976. évi feladatok teljesítését A cselekvési programnak meg­felelően nagyobb felelősség nyilvánul - meg a termelés minden szintjén. Előtérbe került az anyaggal, energiával, idővel, pénzzel való ésszerű takarékosság. Folytatódott — egyes helyeken pedig meg­kezdődött — a munkaerő-átcsoportosítás. A kohászati üzemek átvette a 230 főt foglal­koztató MEZŐGÉP kistoronyéi üzemét A ZIM salgótarjáni gyárában 67 fő került olyan munkakörbe, ahol termelési . tevé­kenységük jobban szolgálja a gyár érdeke­it A munkaerő-átrendeződést mutatja, hogy az ipari létszám állandósulása mellett, az új üzemeinkben (BRG, Vegyépszer) az összlét- szám 13,6 százalékkal, a munkáslétszám 19 százalékkal volt magasabb az első negyed­évben, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Hagyományos üzemeinkben viszont a foglalkoztatottak száma 1—9 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A munkafegyelem Javulását mutatja, hogy 12 százalékkal mérséklődött az egész napos kiesések száma, és 0,1—0,4 százalékkal csök­kenjek a törtnapi munkaidő-kiesések a tel­jesíthető idő százalékában. A bázishoz vi­szonyítva 83,7 százalékról 86,9 százalékra emelkedett a munkaidő-kihasználás mérté­ke. A termelőberendezések gazdaságosabb, hatékonyabb kihasználására törekednek üze­meink. Szervezési, anyagellátási, karbantar­tási hibák felszámolásával igyekeznek csök­kenteni az állásidőt. Üzemeink felismerték, hogy a normák kar- bantartása, a teljesítménybérben foglalkozta­tottak arányának növelése a termelésirányítás szerves részét képezik, s ez a gazdasági haté­konyság növelésének fontos eszköze. Ennek következtében 1976. első negyedévében 7,2 százalékkal nőtt a munkanormán alapuló, teljesítménybérben foglalkoztatottak száma. Ez azt jelenti, hogy a város üzemeiben a fizikai állomány 66,4 százaléka dolgozik ezen bérezési formában. A város nagyüzemeinek jövedelmezősége a korrigált bázishoz viszonyítva 3,6 százalékos növekedést mutat. Jelentős az emelkedés a BRG-ben, ahol 58,8 százalékos, a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemekben, ahol meghaladja a 27 százalékot. A VEGYÉPSZER is fejlődik. Az elmúlt év első negyedévének veszteségét 72 százalékkal csökkentette, minden remény megvan arra, hogy év végére nyereségessé váljék. Dinamikus a fejlődés a szövetkezeti iparban, ahol a növekedés a bázishoz vi­szonyítva meghaladja a 25 százalékot. A vizsgált 21 üzemnél a jövedelmezőség mint­egy két ^százalékkal maradt el a tervezettől. Jfelentősen túlteljesítette nyereségtervét — 28 százalékkal — az öblösüveggyár. Az öt­vözetgyárban pedig meghaladja a 15 száza­lékot. A bányagépgyárban 14 százalékos a tervtúlteljesítés. Nagymérvű a lemaradás a síküveggyárban, ahol a tervezett nyereség helyett veszteséggel zárták az első negyed­évet. A bérek a tervezettnek megfelelően 6,8 százalékkal növekedtek. Legfontosabb a hatékonyság növelése Eredményeink, tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy a pártszervezetek cselekvési programjai, a gazdasági egységek, a tanács éves tervei reálisak, a népgazdasági tervben meghatározott feladatokkal összhangban áll­nak. Ezek végrehajtásához szükséges eszkö­zöket is alapvetően jól határozták meg. A munka kedvező politikai légkörben kezdő­dött. Az eltelt rövid idő alatt született ered­mények igazolják, hogy városunkban az A ZIM salgótarjáni gyárában készülő elekt­ronul és gáztűzhelyek híre messze ország­határokon is túljutott. A minőségellenőrök szigorú szemétől, pontos műszaki átvételtől függ, hogy a berendezések megtartják-e mi­nőségüket. Blázi Gyula és Durnyik Gyula a pontos munkát végző minöségellenőrök kö­zé tartozik. Képünkön a szerelőszalagról le­került elektromos tűzhelyeket „vizsgáztat­ják”. — kulcsár — 1976-os év főbb gazdasági célkitűzései meg­valósíthatók. Ehhez azonban szükséges, hogy a különböző szervek és szervezetek továbbra is nagy figyelmet fordítsanak a cselekvési programban meghatározott feladatok végre­hajtásának megszervezésére. Gazdálkodó egységeinknél továbbra is a hatékonyság növelése álljon a tevékenység középpontjában. Az új üzemekben az eddig tapasztalt dinamikus fejlődés biztosítása kí­vánatos. A síküveggyár és a ruhagyár kol­lektívájának a terv teljesítésére szükséges összpontosítani erejét. A ma biztonságának, a jövő megalapozottságának érdekében, a le­hetőségekhez képest, tovább kell korszerűsí­teni a gyártmányszerkezetet. Fontos tenni­való a szocialista export-kötelezettségek maradéktalan teljesítése, valamint a tőkés árualapok növelése. Azokban az üzemekben járnak el helye­sen, ahol a termelő beruházások felfuttatá­sát már a kivitelezés időszakában műszaki­lag és közgazdaságilag megalapozottan meg­tervezik, s az abban foglaltak végrehajtásához következetesen ragaszkodnak. Az építőipar csak altkor képes előbbre­lépni, ha a meglevő kapacitások kihasználá­sát magasabb színvonalon biztosítja. Ez fel­tétlenül szükséges a megyében levő építési igények maradéktalan kielégítéséhez. Saját, speciális feladatainak jó elvégzésén túl jobb, hatékonyabb kooperációra van szükség a kü­lönböző építőipari szervezetek között. De ja­vítani kell az irányító-szervező munkát, a munkaerő-gazdálkodást, a gépi kapacitások kihasználását. _ u A város kommunális beruházásainál a kö­vetelményeket és feladatokat továbbra is a kiemelt társadalompolitikai tennivalók hatá­rozzék meg. Nagyon fontos a lakásépítés ütemességének biztosítása. Ennek feltétele, hogy területi bontásban is növekedjék a tervellátottság szintje. Ezt az indokolja, hogy előre nem látható események is meg­zavarhatják a kivitelezés ütemességét. To- • vábbra is jogos igény, hogy a beruházások határidőre készüljenek el. Csak ily’ módpn lehetséges elkerülni a határidőcsúszásból adódó későbbi, nagyobb gondokat. A gazdálKodás minden területén szükség van a munkaerőigények szervezett kielégí­tését célzó intézkedések maradéktalan be­tartására. Továbbra is igény van a termelés igényeit jobban kielégítő munkaerő-átcsopor­tosításokra. Ezzel egyidőben foiytatni kell a középtávú tervekben előírt munkaerőképzést és továbbképzést, ami kedvezően befolyásol­ja ipajd az indokolt munkaerő-átirányításo-, kát. Több kedvezőtlen jelenség megszüntetése követelőleg írja elő a munkafegyelem meg­szilárdítását az élet minden területén. Elő­segítheti még a fegyelmezett munkát a ki­kérések számának csökkentése, az egész na­pos kiesések mérséklése. A gazdálkodás hatékonyságának növelése megkívánja, hogy a nagy mértékű berende­zéseket az eddiginél jobban használjuk ki.1 Ez csak akkor lehetséges, ha a gyárak, üze­mek vezetői a műszakszám növelését diffe­renciáltan oldják meg. Kedvezőbbé teheti a gazdálkodást a teljesítménybérben dolgozók számának növelése, a műszakilag megalapo­zott rendszeres normakarbantartás, amely az élőmunka hatékonyabb felhasználását te­szi lehetővé. Az eredményekre építve A kisebb hibák, hiányosságok ellenére a* első negyedévi eredmények azt tanúsítják, hogy az ez évre kitűzött feladatok reálisak, megvalósíthatók. A további sikerek érdeké­ben az eddiginél jobban kell koncentrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, céltudato­sabban, következetesebben és határozottab­ban felszámolni a hiányosságokat Pártszerveink és szervezeteink mindenna­pos gazdaságirányító és szervező munkájuk a végrehajtás megszervezésére és az ellen­őrzésre helyezzék a fő hangsúlyt. Amikor értékelik üzemeik, munkahelyeik első ne­gyedéves gazdálkodását, akkor az eredmé­nyekre építve tárják fel őszintén a megle­vő tartalékokat, hiányosságokat, s' ennek megfelelően egészítsék ki cselekvési prog­ramjukat. Medved Károly, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára \ s~ A V T

Next

/
Oldalképek
Tartalom