Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-15 / 90. szám

Bemutatjuk az igazgatási osztályt Kulcsfontosságú szerepe van a városi tanács igazga­tási tevékenységében az igaz­gatási osztálynak, melynek vezetője dr Sólyom Kálmán­ná Alábbiakban az osztály sokrétű tevékenységét kí­vánjuk érzékeltetni. Az osztály feladatai a kö­zelmúltban bővültek. Legú­jabb. hogy a népesség nyil­vántartásával és a lakcímbe- jelentesekkel is ez az osz­tály foglalkozik. Munkájuk ezáltal növekedett. h;szen egy év alatt a városban 16— 17 ezer lakcímváltozás tör­ténik. Mostanában sokan keresik fel az igazgatási osz­tályt azzal, hogy elveszett személyazonossági igazolvá­nyukból a népesség-összeírás­ról szóló Igazoló lap. Ho­lott okmányként kell meg­őrizni! Akinek elveszett, az haladéktalanul jelentkezzen az osztályon és újat kap. Az év első három hónapjában ezer új Igazoló lapot állítot­tak ki. Az igazgatási osztály öt részlegből áll. 1. Lakásügyi csoport. A csoport vezetője dr. Sán­dor Ottó. Lakásügyekkel, ki­sajátítással, szanálással, kö- zületek elhelyezésével fog­lalkoznak. Tavaly 1300 ügyben intézkedtek. A felleb­bezések száma csupán 23 volt, zömmel kisajátításokkal kapcsolatban. Általában ak­kor fellebbeztek, . ha a ta­nács üresen álló lakást igénybe vett. A 21-es út új szakaszának építése során számos kisajátítási gond je­lentkezett, melyek elintézése sok időt vett igénybe. A csoport fontos feladata­it megfelelő tervszerűséggel készíti elő és hajtja végre. Mostoha körülmények kö­zött is azon munkálkodnak, hogy az ügyeket súrlódás- mentesen és gyorsan oldják meg. Szorítanak a lakásgondok Salgótarjánban. Jelenleg 2700 lakásigénylőt tartanak nyilván! A 100 lakásra jutó családok száma elérni a 107- et. A tendencia viszont ked­vező képet mutat, öt év­vel ezelőtt még 100 lakásra 115 család jutott! A számot­tevő feszültség feloldása to­vábbra is egyik alapvető fel­adata a tanácsnak. Az a cél, hogy 1980-ig a 100 lakásra jutó családok száma 104-re csökkenjen. 2. Általános igazgatási cso­port. A csoport vezetője dr. Szalontai Lászlóné. Gyám­ügyekkel, gyermek- és ifjú­ságvédelemmel, szabálysér­tési ügyekkel, birtokviták­kal, állattartási és házirend­korlátozásokkal. talált tár­gyak kezelésével és hatósági bizonyítványok kiadásával foglalkoznak. Tavaly példá­ul 1000 hatósági bizonyít­ványt állítottak ki. A sokré­tű feladatok végrehajtásá­nak négyen látnak neki mindennap. Tavaly 550 gyám- és ifjúságvédelmi ügy­gyei, 472 szabálysértési ügy­gyei és 180 birtokvitával fog­lalkoztak. A szabálysértésért megbüntetettek közül csu­pán nyolcán fellebbeztek a megyei tanács igazgatási osztályához. A csoport ta­valy összesen 1200 ügyet intézett, és ebből 27 volt a fellebbezések száma. 3. Anyakönyvi hivatal. Az emberi élet sorsfordu­lóit kíséri figyelemmel a vá­rosban Balázs Sándorné és Medved Sándor. Születés, há­zasság, halálozás nyilvántar­tásával foglalkoznak. A tár­sadalmi szertartások rende­zését közösen látják el a CSÜRI-vel Csak jellemzé­sül: Tavaly 850 gyermek szü­letését jegyezték be az anyakönyvbe. 4. Iktatóiroda. Az irodá­ban hárman dolgoznak. A levelek, írásbeli kérelmek ide futnak be. Ezeket köz­pontilag kezelik és osztá­lyozzák. 5. Népességnyilvántartó hivatal. A nyilvántartás nem könnyű feladat. Salgótar­jánban manapság 44 ezer 200-an élnek. Gyakori a lak- címváltozás, ezek nyilvántar­tása a hivatal feladata. Iga­zolásokat is kiadnak. Több­ször előfordult már, hogy családi perpatvar nyomán a férj elköltözött a lakásból és a feleség számára isme­retlen albérletben húzódott meg. A bejelentkezés alapján a hivatal útbaigazítást adott a férjét kereső feleségnek... Az osztály tevékenységét, szakmailag felkészülten lát­ja el. Az ügyintézők zöme fia­tal. Tapasztalatra. életisme­retre. rutinszerzésre van szükségük. Elhelyezésük ko­rántsem ideális. Nehéz, zsú­folt körülmények között, körültekintően, gyorsan, em­berségesen ügyeket intézni. A munkakörülményekben csak az V. ötéves terv végére várható változás, amikor 22 millió forintból előrelátható­lag befejeződik az új váro­si tanácsház építése. Az osztály munkáját tár­sadalmi bizottságok segítik. Lakásügyekben jelentős a társadalmi lakáselosztó bi­zottság tevékenysége. Az igazgatási hatósági bizottság és az ifjúságvédelmi bizott­ság szintén az állampolgári öntevékenység és szocialis­ta demokrácia jegyében mű­ködik. A hét osztály egyike a vá­rosi tanácson az igazgatási osztály. Munkáját ősszel tű­zi napirendre, értékeli a végrehajtó bizottság. r. i. Mit tud az új sportcsarnok ? Beszélgetés Szepesi Antal igazgatóval Mióta ez év március 13*án átadták Salgótarján új büsz­keségét, a városi sportcsarno­kot, nagyon sok érdekes ren­dezvény színhelye volt a lé­tesítmény, amelyet a tarjáni sportkedvelő közönség nagy része már felkeresett. A sport- barátok elismerően szólnak a csarnokról, amely minden igénvt kielégít. Szepesi Antal, a sportcsarnok igazgatója adott tájékoztatást, akit meg­kértünk, mutassa be a létesít­ményt. — Kezdeném azzal, hogy a csarnok építése 1971-ben kez­dődött. A tervező a Népstadi­on és Intézményi Tervező Vál­lalat, a kivitelező pedis a szécsényi ÉPSZÖV volt. A lé­tesítmény 33 millió forintba került, s valamennyi terem­ben űzhető sportág mérkőzé­seire és edzéseire alkalmas. Ezzel már választ is adtam a-ra a kérdésre: mit tud az úi sportcsarnok. Labdajáté­kokra —. hogv szűkítsem a kört — igen alkalmas és röp­labdára egyenesen ideális, mert hasonlóan magas — 15 méter kupolájú — csarnok nők játéktere egyébként 20x40 méteres. Mellette találjuk a 22x8 méteres kondicionálóter­met és egy 12x6 méteres be­melegítő termet. Tizennégy — nyugodtan mondhatom minden igényt kielégítő — öltöző várja a sportolókat zu­hanyzókkal, fürdővel. Ta­nácsterem és orvosi szoba is van a csarnokban, nem be­szélve a többi kiszolgáló he­lyiségekről — mondj a az igaz­gató. — Milyen a csarnok felsze­reltsége? — A különböző szerek már nem sokkal a nyitás előtt megjöttek, így a tornaszerek, az ökölvívóríng, a kosárpa­lánk a gyűrűvel, a különbö­ző egyedi szerek. Igen drágák voltaik a tornaszerek. de a többi sem olcsó. Amit még várunk: a különböző erősítő szerek, amelyek a kondicio­náló teremben kapnak majd helvet. A megnyitó felejthetetlen pillanataira, a hatvan olim­pikon bemutatójára még ma is sokan emlékeznek azok kö­zül, akik szerencsések voltak és ott lehettek a csarnok át­adásának ünnepélyes fel­emelő pillanatainál. Nagyon sok sportbarátnak eszébe ju­tott: milyen nagy dolog, hogy Salgótarján is rendelkezik már hasonlóan a vidéki nagy­városokhoz, sportcsarnokkal. Jogos igény diktálta a csar­nok megépítését! A városnak nem volt olyan létesítménye, amely alkalmas lett volna a teremsportok, ugyanakkor a minőségi és tömegsportigé­nyek kielégítésére. Itt volt a megnyitón a világbajnoki bronzérmes magyar kézilab­dacsapat — bemutatót ját­szott. Hatalmas taps fogadta a magyar sport kitűnőségét, Papp Lászlót és tanítványa­it, köztük Botos Andrást, a tarjáni ökölvívás legeredmé­nyesebb versenyzőjét, olim­pikonját. És jöttek a többiek, Egervári Márta és Kelemen Márta. Tőrvívók, a súlyeme­lőik. Zúgott a taps, a csarnok­ban, köszöntötte az olimpi­konokat-. akik hamarosan Montrealban kell, hogy bizo­nyítsanak. Aztán a megnyi­tó után — mindjárt másnap — újra az öklözök léptek szorítóba. Ez volt eddig a megnyitó után a rekord nézőszámunk! Több mint 1700-an látták a magyar—jugoszláv bemutató mérkőzést, amelyen olimpi­konjaink eredményhirdetés nélküli meneteket vívtak déli szomszédaink legjobbjaival. Élvezetes, jó találkozók vol­taik es a közönség nem csaló­dott. Keveset pihentünk mi is. mert a nemzetközi találko­zót köivető napon, hétfőn, újabb rangos rendezvény színhelye volt csarnokunk, A Magyar Rádió Belépés nem­csak tornacipőben című mű­sorát, vetélkedőjét innen közvetítették. Erre az egyórás eseményre 1200-an voltak kí­váncsiak. Egy kicsit úgy ér­zem, a csarnok miatt is na­gyon sok fiatal jött el. Meg­nézni a leendő versenyek színhelyét. Felszabadulásunk tiszteletére négy-négy női és férficsapat játszott azon a kosárlabdatomán, amelyen már a .negye fiataljai is „megkóstolhatták” a csarno­kot. annak légkörét. Az első hivatalos nemzetek közötti válogatott röplabda-találkozót is megrendeztük már. A Ma­gyarország—Kuba találkozón a röplabda minden szépségét felvonultatta a hét együttes. Ezekben a napokban pedig egy újabb országos rendez­vény lebonyolításával „vizs­gázik” a csarnok. Az ökölví­vás. igen népszerű sportág Salgótarjánban. ezért nagv örömmel fogadták a sportba­rátok. hogv városunk, a sport- csarnok lesz a színhelye áp­rilis 15—18 között az 'országos ifjúsági ökölvívó-bajnokság­nak. Tizenegy súlycsoportban 110 versenyző lép szorítóba a négynapos küzdelem során. Ott lesznek a legiobbak küz­delmében az SBTC fiatal te­hetségei is. Nincs megállás — folynak a tárgyalások — s ha minden jó! megy, akkor két úiabb nagyszabású sportese­mény színhelye lesz csarno­kunk. Szó van arról, hogv hat nemzet női ifjúsági kosártab- dsc^apaHnak részvételével június 29—július 1 között.nam" zetközi tornát bonyolítanánk 1°. Tárgyalások folvnak a Tungsram Kuoa nemzetközi röolabdatomával kapcsolat­ban is. Ezt a rangos hazai eseményt is itt rendeznék jú­nius 23—27. között. Ügy néz ki — az időpont még nincs vég­legesítve —, hogv a magyar— svájci női és férfi tornaviadal szín h elye js- sportcsarnokunk lenne — tájékoztatott Szepesi Antal, a csarnok igazgatója; nincs az -országban! A csar Ismerkedjünk meg a város szobraival Radnóti. Bizton mondhat­juk, hogy Varga Imre szob­rászművésznek ez az alkotása nemzetközi hírű, megjárta Európa számos országának rangos kiállítótermét. 1971- től Salgótarján legkvalitáso- sabb köztéri szobrai közt tarthatjuk nyilván. Helyé­nek megválasztása is sze­rencsés, a Főtér szegletében áll, mögötte kirakatok üveg­táblái, fiatal fák ága-boga. Számos tanulmány jelent meg máris Varga Imre, Mun- kácsy-díjas szobrászművész­nek e szobráról is. Többi kö­zött, Szabó Júlia Varga Im­re című könyvében, amely a Mai magyar művészet soro­zatban, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata gondo­zásában jelent meg Budapes­ten 1973-ban. Továbbá, többször foglalkozott vele a NÖGRÁD (például Tóth Ele­mér: Radnóti a főtéren, 1971. augusztus 13. sib.) Néhány szót Varga Imré­ről. 1923-ban született Siófo­kon, 1950—56. között végzett a .Képzőművészeti Főisko­lán. Művészete nem idegen a szürrealizmustól, pop-art elemek használatára is vál­lalkozik/ Technikával és anyaggal mindenkor bát­ran kísérletezik. Monumen- íális szobrai, emlékművei kö­zül három található Salgó­tarjánban. Ezekből most ket­tőt mutatunk be. X Madách. Ugyancsak Var­ga Imre alkotása, „felkiál­tójelhez” hasonló. Domb te­tején áll, a Bolyai János Gimnázium előtt. 1969-ben került Salgótarjánba. (Lásd: Tóth Elemér: Uj szobor. A küzdelemről és a bizako­dásról, NÖGRÁD, 1969. ok­tóber 14.) A mű születésének körülményeiről mondja a művész: „A szobor eredetileg egy pályázatra készült, majd­nem a helytől függetlenül. Miután elfogadták, kerestünk egy helyet, amelyik Madách személyével kapcsolatos, így találtunk Salgótarjánra. A város nagyon szépen ala­kult, központi tere és a teret körülvevő városközpont méltó környezetet ad bármi­lyen szobornak. Nagyon örültem, hogy ezt a helyet találtuk.” A „felkiáltójel” szervesen illeszkedik Salgótarján architektúrájába is. Madách Imre általa is nap nap után szólít fel valamennyiünket a küzdelémre és a bizakodásra. Madách Imre különösen az 1960-as években ismételteit számos képzőművészeti alko­tás ihletője. Szobrának meg­formálását nem csak Varga Imre oldotta meg ebben az időben, de ez az erőfeszítés­sel készült mű a legméltób­bak közé tartozik. X Mikszáth-portré. Idős Sza­bó István. Kossuth-díjas ér­demes művész alkotása. A Mártírok úti Általános Isko­la elé helyezték 1961-ben. A Benczúrfalván élő idős művész portrészobrai közé tartozik. Bár idős Szabó Istvánt Nógrádban nem kell bemu­tatni, néhány adatot köz­lünk. Cereden született 1903- ban, Bóna Kovács Károlynál .tanult Salgótarjánban. 1934. óta állít ki. 1950-ben kezdte meg A magyar bányászat 200 éves története című soro­zatának faragását. Egy má­sik sorozaton is dolgozik, amelyben Nógrád megye dol­gozó népét kívánja megö­rökíteni, a hajdani palóc falvak életét, munkáját, nép­viseletét. A NÓGRÁD-ban egyszer így nyilatkozott (A fában élő múlt, . 1973. már­cius 29.): „Meg akarom örö­kíteni a szoborsorozatban a népviseletet, amely kihaló­ban van. S olyan embertí­pusokat faragok, akiket már nem látni, hiszen a falu át­alakulásával az emberek is változnak.” M;kszáth-portréja hagyo­mányos eszközökkel készült, emlékezteti a fiatalokat a nagy palócra jelenlegi, he­lyén. —te—

Next

/
Oldalképek
Tartalom