Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-02 / 79. szám
Lesz paprika Püspökiben Szappan Ferencné Ládeczky Pálnéval az üvegablakokat teríti szét az ágyások fölött. Mások a vontatóról szórják atrágyát, a szerves anyagokat tartalmazó földet, melyből jóminőségű magágy készül. Hat hollandi ággyá] többet alakítottak ki Szurdokpüspökiben, a közös gazdaságban, mint az elmúlt esztendőben. Így összesen 40 melegágyban fejlődhetnek a növények. A kertészetben kicsit késtek a munkával, mert először a hideg, majd az eső zavarta a kora tavaszi munkát. Az itt serénykedő asszonyok azonban igyekeznek behozni lemaradásukat, így fokozott szervezettséggel láttak munkához. Készítik az ágyasokat, trágyát szórnak, vetik a paprikamagot, melyből májusra várnak erős palántákat. A növénykék azután a szántóföldbe kerülnek, termésükkel a gazdaság jövedelmezőségét segítve. Az üveget fóliával pótolják. Csonka Ferencné és Szíanesik Gáborné szöggel erősíti a léckeretre a műanyagot. Jól haladunk a munkával, s derűsen az idő is könnyebben szalad — vélekednek az asszonyok. Alattyáni Józsefné és Ládeczky Jánosné az erős szélben fó'! ■ . :t! birkózik. IIolccz Ferencné. Cudar Jánosné. Pisák Istvánná. Gmotrics Józsefné és a többiek — mintegy félszázan — sikeres munkájától függ az elveteti magokból fejlődő palánták minősége. (Kulcsár József kepbeszámolója) Terveink reálisak, megalapozottak, lelkesítő célkitűzéseket tartalmaznak Interjú Hoffer Istvánnal, a megyei tanács elnökével Beszámoltunk arról, hogy a megyei tanács elfogadta a megye V. ötéves és 1976. évi tanácsi és pénzügyi tervét. A tanácsülés után beszélgettünk Hoffer Istvánnal, a megyei tanács elnökével a tanácsülésről, az elfogadott középtávú tervről és arról, hogy a tanács mit vár az üzemektől, a megye lakosaitól. — Véleménye szerint mi jellemezte a testületi ülést? — A kérdésre röviden válaszolva: a testületi ülés munkáját, vitáját és határozatát egyaránt a politikai érzékenység, mély felelősségérzet és nagy aktivitás jellemezte. A megye lakosságát képviselő tanácstagok és meghívott vendégek nagy hozzáértéssel, a megye fejlődéséért, a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek javításáért érzett felelősséggel szóltak a kérdéshez, mondták el véleményüket, hasznos javaslataikat, s határoztak a következő öt esztendő célkitűzéseiről, fejlesztési irányairól, feladatairól. A döntést megelőző vitában 12-en szóltak az előterjesztett javaslatokhoz. A hozzászólók az általuk képviselt terület sajátosságának megfelelően nyilvánítottak véleményt, ítélték meg a továbbfejlődés legfontosabb területeit, azok szükségességét, a tervezett irányok és arányok indokoltságát. Szeretnék néhány, a hozzászólásokból általánosítható megállapítást kiemelni: valamennyien egyetértettek abban, hogy a terv, a megfogalmazott célkitűzések teljes egészében összhangban vannak a párthatározatokkal, s hogy a terv a legfontosabb feladatokat tartalmazza. Belső arányai, területi és ágazatpolitikai célkitűzései megfelelnek a megye lakossága érdekeinek. Általános megítélés volt, hogy a terv reális, megalapozott, « az eddigieknél szervezettebb munkával megvalósítható. A vitában részt vevők felelősséggel szóltak arról is, hogy a tervekben megfogalmazott célkitűzések valóra váltása csak akkor biztosítható, ha megteremtjük azok feltételeit. Ennek érdekében a termelés és gazdálkodás, a beruházási és költségvetési tevékenység minden szintjén és szakaszában, a gazdasági munka minden területén javítani kell a munka szervezettségét, hatékonyságát, a munkafegyelmet. Fokozni kell az anyaggal, energiával, az eszközökkel való takarékosságot. Fel kell tárni belső tartalékainkat. Következetesen végre kell hajtani a párthatározatokat, a különböző szintű cselekvési programokban foglaltakat. Javítani szükséges a beruházások előkészítésében és megvalósításában részt vevők együttműködését, munkájuk eredményességét. Növelni kell a kivitelező építőipar kapacitását, javítani szervezettségét, biztosítani, hogy a beruházások jó minőségben, a tervezett költségeken belül ér> határidőre valósuljanak meg. Az elmondottak jutottak kifejezésre abban, hogy a beterjesztett javaslatokat a tanács egyhangúlag elfogadta. — Melyek a főbb jellemző az elfogadott középtávú tervnek? — Egy középtávú tervnek sokfajta követelményt, politikai, társadalmi, közgazda- sági igényt kell kielégíteni. A sok jellemző közül a legfontosabbakat a következőkben tudnám összefoglalni: első helyen kell említeni és tervünk legfontosabb jellemzője, hogy jól szolgálja a párt életszínvonal-politikájának megyei megvalósítását. Megfelel a népgazdasági érdekeknek, kifejezi, tükrözi a leginkább indokolt megyei igényeket. Ezek ösz- szehangoltsága biztosított. Feladataink rangsorolásánál — a párthatározatokkal teljes összhangban — azok várható politikai, társadalompolitikai hatásaiból indultunk ki. Az egyes ágazatok fejlesztését alapvetően ez határozta meg. Ezért koncentráltuk erőinket — fejlesztési lehetőségeink mintegy 70 százalékát — az igényekhez is jobban igazodva a lakás-, a közmű-, a gyermekintézményhálózat és a szakmunkásképzés fejlesztésére. A lakásépítésre az elmúlt tervidőszakban nagy figyelmet fordítottunk. Az V. ötéves tervünknek, is egyik központi feladata. Eszközeink nagy részét a lakásellátás fejlesztésére és az ezekhez szükséges kapcsolódó létesítményekre fordítjuk. A telepszerű, többszintes társasházakkal egyidőben felépülnek kapcsolódó — közmű, óvoda, iskola — létesítményei is. Ezek fedezete a célcsoportos eszközökből biztosított. Folytatjuk az egészségtelen, volt bányai és üzemi kolóniák felszámolását. Szeretnénk, ha ezek mielőbb megszűnnének. Tervünkben is megfogalmazódott, hogy nagy figyelmet fordítunk az elkövetkező években is a munkáslakás-építés szélesítésére, számszerű növelésére. ötéves tervünkben nagy hangsúlyt kapott a közművek fejlesztése, mert az országos átlagtól és a jogos igényeinktől nagy a lemaradás. A jóváhagyott terv szerint e célokra fordítjuk fejlesztési lehetőségeink 12 százalékát. Megyénk helyzete teljes mértékben indokolja, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a gyermekintézmény-hálózat fejlesztésére:a meglévő óvodai helyeinket mintegy 20 százalékkal tervezzük bővíteni, s így 2000 óvodai hely megvalósítása látszik valószínűnek. A közoktatás-politikai határozat végrehajtását, az oktató-nevelő munka színvonalának javítását szolgálja az a nagyarányú általános iskolai fejlesztési program, melyet tervünk tartalmaz. Száztíz áltar lános iskolai tanterem kialakításával számolunk, amely közel háromszorosa a IV. ötéves tervi fejlesztésnek. — Milyen segítséget vár a tanács az üzemek, intézmények dolgozóitól, a megye lakosaitól az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításához? — A tervek egyértelműen bizonyítják, hogy a megye egyenletes, dinamikus továbbfejlődése biztosított, hogy életszínvonal-politikánk töretlen. Terveink reálisak, megalapozottak, valameny- nyiünk számára lelkesítő célkitűzéseket tartalmaznak. A terv céljai, a fejlesztések nagyságrendje, a korábbi ag- gályoskodóknak is meggyőző bizonyítékokat jelent. A terv megvalósítható, azonban az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket, szervezettséget, hatékony munkát, fegyelmet, szemléletbeli és cselekvési egységet kíván az irányítás és végrehajtás minden szintjén, a megye minden dolgozójától, lakójától. Üzemeinktől az V. ötéves tervben az eredményes együttműködés továbbfejlesztését kérjük és várjuk. Szeretnénk, ha lehetőségeik mértékéig segítenék településfejlesztő munkánkat, ha a lakás- és gyermekintézményhálózat fejlesztésében és fenntartásában még áz eddigiekíiél is nagyobb szerepet vállalnának. A tanácsok intézményeitől azt várjuk, hogy feladataik jobb, pontosabb ellátásával, gazdálkodásuk és munkájuk színvonalának javításával az eddigieknél joő- ban szolgálják céljainkat. Az üzemek dolgozóitól, a megye lakosságától a közös ügyért érzett felelősséget kérünk* Szeretnénk, ha társadalmi aktivitással, összefogással valamennyiünk szívügye lenne megyénk gyarapodása. Meggyőződésem, hogy megyénk dolgozóinak, lakóinak cselekvő közreműködésére bizton számíthatunk, és ez tervünk megvalósításának egyik legfontosabb biztosítéka — mondotta befejezésül Hoffer István. S. L. A népi ellenőrök megvizsgálták Mi akadályozza a gépek jobb kihasználását ? A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának felkérésére elvégezte az 1973. évben lefolytatott korszerű termelőberendezések kihasználására tartott vizsgálat utóvizsgálatát. A vizsgálat kilenc vállalatot érintett. Ennek során a népi ellenőrök azt nézték meg, miként alakult a vállalatoknál a nagy értékű és korszerű gépek, berendezések kapacitásának kihasználása a IV. ötéves tervben, illetve az alapvizsgálat óta. Vizsgálták a népi ellenőrök azt is, hogy milyen intézkedést tettek a vállalatok vezetői a kapacitás jobb kihasználása érdekében, illetve milyen tényezők befolyásolják a hatékony kihasználást. Milyen tanulságok vonhatók le a népi ellenőrök vizsgálati jegyzőkönyveiből? Megállapították a népi ellenőrök, hogy az alapvizsgálat óta fejlődés mutatkozik a vállalatoknál. Növekedett a nagy értékű, korszerű berendezések aránya (a megye IV. ötéves tervi beruházásainak közel 74 százaléka gép és berendezés). Átadásra került több fontos ipari létesítmény (Zagyva III. üzem az ÜM síküveggyárában, huzalpácoló és savgeneráló az SKÜ-nél, falicsempe- és burkolóalapgyártó üzem Rom- hányban stb.). Javult a gépek és berendezések korszerűségét is reprezentáló nettóbruttó érték aránya- (50.5 százalékról 60.4 százalékra). Javult a versenyképes termékek aránya, « nagy sorozatok kialakítása. Csökkent az alacsony termelékenységű gépek és berendezések aránya. Növekedett az egy munkásra jutó gép és berendezés értékmutatója (a vizsgált időszakban 34 százalékkal). Fejlődést mutatnak a vállalati intézkedési tervek kapacitáskihasználási témái. Előrelépés van ' a kapacitásfelmérés, a gépidő-kihasználás nyilvántartása és egyes vállalatoknál az elemzés területén is. Az eredmények mellett szólnak a népi ellenőrzési jegyzőkönyvek a nehézségekről és a hiányosságokról is. Ezek egy része vállalaton kívüli okokra vezethető vissza. Ilyenek: Hiányzik a 2013/1972 (VI. 21.) Mt. sz. határozat 5. pontjában előírt kapacitásszámítási módszer kidolgozása. Egyes minisztériumok. felügyeleti szervek nem intézkedtek a végrehajtásról. Mindezek hozzájárultak a kapacitás, a veszteség- időokok fogalmainak eltérő értelmezéséhez, ami nagyban nehezítette a vizsgálatok lefolytatását. Ugyanis vállalatonként, eltérő értelemben használják az egyes fogalmakat. Kiderült, hogy szükség lesz az értékcsökkenési leírási kulcsok felülvizsgálatára. A vállalaton belüli és szemléletbeli okokra vezethetők vissza azok a hiányosságok, amelyek azt tanúsítják, hogy a vállalatok a gépi termelőkapacitást bővítő beruházásaik során nem biztosítják a gyártási keresztmetszetben elhelyezkedő gépek és berendezések kapacitásának összhangját! (A Romhányi Építési és Kerámiagyárban a mázaskemencék szűk keresztmetszetet jelentenek a gyártósorban.) A vállalatok az üzembe állítás és termelésfelfutás meggyorsítása érdekében kellőképpen nem készítik fel szakembereiket: az üzemeltetőket és a karbantartókat. Az újonnan beszerzett nagy értékű korszerű gépek és berendezések kapacitáskihasználása esetenként a súlyponti berendezések kihasználtságának színvonala alatt van. A veszteségi dőokok között 1974-ben 40 százalékkal, 1975-ben pedig 36 százalékkal szerepelt a váratlan meghibásodásból kieső veszteségidő. Az állóeszköz-hatékonyság pedig 1973-hoz viszonyítva 91,9 százalékra romlott. A népi ellenőrök vizsgálata segítséget nyújtott a vállalatoknak a kapacitáskihasználás vizsgálatában, a veszte- ségidőokok feltárásában, elemzésében rejlő lehetőségek felismerésében. Konkrét segítséget nyújtanak a vállalatoknak az előrehaladáshoz illetve a határozat végrehajtásához. A termelő-, gazdálkodóegységek ez évi terveiket csak akkor tudják maradéktalanul teljesíteni, ha a kapacitáskihasználásukat fokozzák, az itt levő tartalékaikat a termelés, a termelékenység növelése érdekében minél előbb hasznosítják. Kuti István Testvérkollégiumi szerződés A békéscsabai Lékai János és a salgótarjáni Stromfeld Aurél középiskolai kollégiumok között baráti kapcsolatok alakultak ki ebben a tanévben. Sor került cserelátogatásra is. A salgótarjáni kollégisták februárban meglátogatták csabai társaikat, s hasznos tapasztalatokkal, kellemes élményekkel tértek haza. A békéscsabaiak az elmúlt hét végén viszonozták a látogatást. Harminc diák és öt pedagógus ismerkedett a város nevezetességeivel és vett részt a gazdag programban. Sportvetélkedők, salgói túra, Rákóczi-emlékműsor, disco- összeállítás várta a vendégeket. A két kollégium vezetői testvérkollégiumi szerződést is aláírtak. NÓGRÁD - 1976. április 2., péntek
