Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

A R RANÓDY LÁSZLÓ kiiejic év-e íiam készített filmet- Nem azért ác&oi'gott a pálya szélen, mert munikaundora volt, hanem mert szerencsét­lenül alakultak szamára -a kö­rülmények- Sok forgatóköny­vet írt, egyikkel-másakkal már-már műterem'be ; ütött, aztán mégsem folytathatta az Aranytárkány-nyaJ megsza­kadt életművet- (A televízió- játékok melyeiket rendezett, nem lebecsülendő müvek, számos vonatkozásban a fia* nódv-alaplémát variálják, szorosabban véve még .sem tartoznak a filmográfiába ) Most itt a folytatás: a meg- rendítően szép Árvácska, Móricz Zsigmond kisregényé­nek költői újjáteremtése­A nagy magyar írónak nem volt szerencséje a filmmel- A felszabadulás előtt képes­könyvek készültek műveiből- (Nem élhetek muzsikaszó nélkül stb-) s az újabb kori magyar filmtörténetben sem nagyon találunk kimagasló jelentőségű Móricz-adaptáci- ót- Olyat, mely a hasonló jel­legű produktumokkal- a Hi­deg napok, a Húsz óra, a Sze­relem, a Színdbád-formátumú filmekkel összemérhető lenne- Nem sikerült a Rózsa Sándor televíziós változata sem­Az Árvácska — minden bizonnyal a legjobb film, me­lyet Móricz Zsigmond ihle­tett- Ranódy hűséges a ..zsol­tár-sorozat” szelleméhez, á m, alkotó módon eleveníti mega prózát- A méricskélésnek abban az esetben nincs értel­me, ha az irodalmi mű e-z- mei-go-ndolati tartalma cson- kitatlan — szóljunk mégis néhány szót az írott szöveg és a látható képek közötti különbségekről- A gépész- família kimaradt a filmből: ez az epizód csak felduzzasz- taaá a mesét, anélkül, hogy V Á c s újabb — lényeges — variáci­ót adna a témára- Az erőszak és a megalázta tás állomásai kivétel nélkül nem élednek újjá a beállításokon (Dudás közeledése Csőréihez stb) — nyilvánvalóan azért, mert a látvány felerősítené, meghat- vámyozná a sokkolást- A kis­gyerek a filmben nem na­gyon beszél az iskoláról (a kisregényben lényeges a motí­vum!); itt az ismeretlen anya iránti vonzódás kap nagyobb szerepet- A jelenetek logikája, a jellem belső fejlődése iga­zolja ezt a változtatást is- Említhetnénk még további eltéréseket, tömörítéseket- de talán ez a néhány példa is elég a ..hűtlen hűség” bizo­nyítására­MIT MOND AZ Árvácska? Azt, amit a többi Ranódy- film- Az erőszak természet­rajzát elemzi- a kiszolgálta­tottság állapotát ábrázolja- Emlékezzünk a Pacsirtá-ra, az Aranysánkány-ra, a Légy jó mindlhalálig-ra: ott is hason­ló folyamatot tárt fel Ranódy László érzékeny kamerája- A művész humanizmusa a biz­tosítók arra, hogy az elbukó- vagy a szakadék szélére lö­kött hősök őrzik magukban a tiszta emberi eszményeket- Nyilas Misi szomjazza a szép­séget és az igazságot- Novak tanár úr bízik az értelem erejében, Árvácska a gyű- lölködőkre is rámosolyog- A rendező egyébként a negatív figurákat nem torz szörnyek­nek láttatja: bevilágít a lélek rejtett zugaiba & az in­dulatok eredőit is érzékelteti- Voltaképpen áldozatok egy kicsit ezek az elesett embe­rek. akik folyton másokba rúgnak- Mintapéldául Kedves­anyám és Kedvesapám. a nyo­mor es munka-megtörte pá­riák­K A Ranódy László hallgatása legfőbb indokának azt tar­totta, hogy megszaporodtak « hűvös logikával készített fil­mek: úgy érezte, ő képi ölen ezen az úton járni- Az Ár­vácskáiban — akárcsak az életmű valamennyi eddigi da­rabjában — az érzelmeké, a ] katartikus hatásé a főszerep- Megható és megkapó mű az Árvácska — anélkül, hogy az érzelgősség mellékösvén.yei- re tévedne- Szervedé gyete­ket látni szívsaorongató — hát még ha a gyereknek nem is jut más osztályrészül! Fe1- mázolja a szobát — Kineve­tik- Dinnyét eszik — para­zsat nyomnak a markába- Göncöket aggat magára — letépik róla- Egyetlen Darálja akad, a tehén- Az állat köpe­ti akikor is, mikor világgá akar menni- Árvácska vissza­fordul és talán életében elő­ször érti a kötődés, a kapcso­lat melegét- Később az öreg­emberrel való találkozás és meghitt barátság nyitja lei a kicsi emócióinak rejtett zsi­lipjeit- De ez az idill sem tart örökké- A meghurcoltatásnak — mint Mórciz művésaetéoen annyiszor — a megtisztító tűz vet véget­HOSSZASAN kellene mél­tatnunk az Árvácska alkotó együttesének avatott teljesít­ményét- Sára Sándor felvéte­lein szinte lélegzik a falu: a szép képek erős kontrasztot adnak a sok-sok árnyékhoz- Maros Rudolf kísérőzenéje drámaian szuggesztív- A színé­sziek nem játsszák, élik sze­repüket- Árvácskát Czinkóczi Zsuzsa személyesíti meg- Minden mozdulata- minden mondata őszinte- Hogv a film nagy élmény, neki is köszön­hetjük­(— s — *) Mai tévéajánlatunk 22.iá: HIPERMODERN IDŐK. A zenés történet két hőse: a nagyvarosban nyugalmat sehol sem lelő ílú és lány. £is*ÄkA betévednek a televízió épületébe és itt különös kalandokat élőnek át. Kalandjaikba bekapcsolód- maik a tévé technikai eszközei, működésbe lép a sok-sok elekt­ronikus csoda. A szere lm espár képpé válik és elszakad egy­mástól. eltévednek a stúdióban, míg végül rájuk talál az éjjeli­őr és kiszabadítja őket az éteri világból. Szitányi András rendez­te a Hipermodern időket, amely­nek forgatókönyvét Sztevanovity Dusánnal közösen írta. Zenéjét Madarász Iván és Victor Máté szerezte. Szereplők: a Lány — Kútvölgyi Erzsébet, a fiú — Szombathy Gyula, az éjjeliőr — Bárdy György. Képünkön: jelenet a 20.0t5-kor kezdődő A felügyelő című tévé­film - sorozatból. Megrv^nlíPt is képviselik Készülődés Néhány hét múlva, má­jus 31.—június 6. között Moszkvában rendezik meg a Nemzetközi Bábjátékos Szö­vetség1, az UNIMA tagjai ré­szére a XII. kongresszust és nemzetközi bábfesztivált.. A magyar UNIMA szekció jelenleg 11 kollektív és 140 egyéni tagból áll. A kong­resszus előkészítő munkájá­ban április 6—11. között köz­gyűlésen és rendezvénysoro­zatokon vesznek részt, mely a Népművelési Intézet és az UNIMA védnöksége alatt áll. a világ bábjátékosainak találkozójára A bábjátékosok otthont ta­lálnak Budapesten a Fáklya klubban, Nyíregyházán, a Szbolcs-Szatmár megyei Mű­velődési Központban, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács támogatásával. Április 6—7- én Budapesten tárgyalják meg a következő feladatokat, az évi fesztiválok helyét, idejét. Megválasztják a kongresszus küldötteit, ahová az UNIMA csoportos utazást szervez 47 fő részére. A résztvevők közt találjuk Tóth Ilust, megyénk bábszakreferensét. Április 7-én néhány ama­tőr együttes bemutató szín­pad keretén belül mutatja be műsorát, 8-án Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színház­ban kerül sor 16 amatőr együttes fellépésére, ahová a salgótarjáni József Attila Mű­velődési Központ Főnix báb­együttes is meghívást kapott. A rendezvény alatt Tóth Ilus, a Népművészet Mestere bá­buinak kiállítását láthatja a közönség, továbbá megtanul­hatják az egyszerű bábuk ké­szítését is. Zenei krónika Balassagyarmatról Tavaszi önálló hangver- A múlt század hatvanas ahol a kórus az elmúlt évek senyre készül a balassagyar- éveinek elején alakult ba- műsorszámaival lep közönség mati városi fúvószenekar Ve- lassagyarmati vegyeskar gaz- elé. rés István vezetésével. Töb- dája 25 éve a KiOSZ, iliet- bek között J. Strauss, Erkel, ve a városi szövetkezeti bi- ★ Gershwin és Farkas Antal zottság. Ebből az alkalomból művei szerepelnek. Ugyanak- 1976. május 10-én jubileumi 1976. április 12-én tartják kor a fúvós kvartett pre- hangversenyt rendeznek Ba- meg a Rózsavölgyi Márk Ál­klasszikus madrigálokat és lassagyarmaton Réti Zoltán lami Zene skola volt növen- táncokat mutat be. és Ember Csaba vezetésével, dékeinek hangversenyét. ★ Kistétényi Melinda orgona­estjén Budapesten, a Zene- akadémia nagytermében — J. S. Bach összes orgonamű­vei sorozatban — közreműkö­dött a J, S. Bach együttes (íiomády Gerzson, Fogarasi Béla, Drahos Bélá és Szüts Ferenc). * 1 Március 24-én a városi út­törő-seregszemlén mutatko­zott be a balassagyarmati Úttörő fúvószenekar Veres István vezetésével. * A Balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk Állami Zeneis­kola zenekara Réti Zoltán ve­zetésével tavasszal Érsekvad- kerten, Cserhátsurányban, Magyarnándorban és Szan- dán ad hangversenyt ★ Bartók Béla emlékére, mű­veiből hangversenyt rendezett a zeneiskola. Közreműködtek a növendékek. A műsort Bí_ ráné Deák Zsuzsanna állítot­ta össze. ★ Sikerrel folynak az Orszá­gos Filharmónia által ren­dezett ifjúsági koncertek az általános iskolások es közép- iskolások számára. ISógrád vendége volt: ZALATNAY Zalatnay Sarolta a V’ 73 együttessel Szécsényben ven­dégszerepeit. A két előadás között öltözőjében kerestük fel a tizenévesek kedvenc táncdalénekesnójét. — Az elmúlt hét-nyolc év­ben nagyon sokat énekeltél színpadon. Gyakran láthat­tunk a tv-ben, filmszerepet vállaltál. Igen sok lemezed került forgalomba. Tavaly, mintha kevesebbet találkoz­tunk volna... — Ez valóban így van. De nem azt jelenti, hogy vissza­vonultam. Sokat turnéztam külföldön. Jártam az NDK- ban, az NSZK-ban, Lengyel- országban. — A mai műsorod: a Cini és a Tinik, ha úgy tetszik, formabontás. Eltér az eddigi megszokott Zalatnay műsor­tól. ’ — A V’ 73 együttessel, Vár­szegi Évával és fostásy Jú­liával októberben csináltuk a műsort. Kilenc évig egyedül énekeltem. Formájában va­lami újat akartam csinálni. Mondjam azt, hogy lépést aka­rok tartani a fejlődéssel, a közönség ízlésével? Az ötlet nem eredeti, külföldön lát­tam. SAROLTA Tegyük hozzá, hogy Sacl műsora, a C.ni és a Tinik nagy közönségsikert aratott, az új próbálkozást siker ko­ronázta, Minden számnak megvan a maga koreográfiá­ja. A zene mellett életet visz­nek a színpadra. Egy-egy szám után szinte szikrázik kö­rülöttük a levegő. A Zalat- náy-temperamentum, az élő vokál, a tánc és a zene ötvö­zetéből megszületett egy re­mek shawműsor. — December 1-től csinál­juk a műsort, és szinte az év végéig be vagyunk tábláz­va. — Ügy tudom, áprilisban jelenik meg a nagylemezed, a „Kopott farmer, színes tri­kó”. A lemez címe hitvallá­sod a divatról? — Egy kicsit. Tudod, a popzenéhez a természetesség áll a legközelebb. Ha már Zalatnay Sarolta a természetességről vallott, mondjuk el, hogy öltözködé­se, viselkedése egyszerű és természetes a közönség előtt is. Ahogyan ő fogalmazott: örök igazság, hogy legtöbb­ször éppen az egyszerű dol­gok állnak jói. Sz. F. 8tRa9R9fl99*9ei999Vlllt‘«S»«9S9!IS99aRB8g99S|i||l>«l* 9IP«B«99time99•99a9«eirillMI*9999ll•*•*«■■■ 99ll««l9e9l1l99m«fl*ll9**99Be99«BB99etfllt999Ra«SaB*fl«* j Gerencsér Miklós: . ! EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc mstinniiiaHiiiniRMan 11. Tapasztalatai vérlázítóak és megyszégyenítőek voltak. A helyszínen derült ki, mi­ként kormányozta Kollonich a Rákócziak uradalmait. Ahová csak nézett az ifjú, minde­nütt siralmas romlással ta­lálkozott. Ahhoz képest, hogy ősei hosszú nemzedékek óta nagy hozzáértéssel, serény gazdákként ápolták, gyarapí­tották birtokaikat, különösen elkeserítőnek találta a hely­zetet. A Rákóczi-ház egykori familiárisa. Klobusiczky Fe­renc is elfajzott emberségé­ben, mert a bíbornok vak esz- köze lett, a hírhedt főpaptól megfélemlítve irgalmatlanul fosztogatta a kezére bízott javakat. A helyszínen szerzett tudo­mást arról is Rákóczi, hogy milyen féktelen rablás indult meg Munkácson és a többi várban, kastélyban, udvarház­ban, amikor a császáriaké lett a hadi győzelem. Tessék- lássék készítettek ugyan lajstromokat, de a kincsek je­lentős része tolvajok prédája lett. Minél magasabb rangot viselt a császári katona és tisztviselő, annál mesésebb zsákmány jutott neki. s még a közönséges zsoldosok is süvegben vitték borra cserél­ni a kocamároshoz az igaz­gyöngyöt. Egyik lesújtó élmény a má­sik után érte Rákóczit. Vala­mennyi uradalma a végsőkig lezüllesztve. A majorságok megszálló németek tanyái, földesurak módjára dolgoz­tatták a jobbágyot, a termést sajátjukként élték fel, vagy árusították ki. Senkinek nem tartoztak számadással. S nem érték be annyival, hogy ro­botra kényszerítették a job­bágyokat, hanem zsarolták, nyomorgatták őket minden módon. Házaikba szállásolták magukat télire, pusztították élelmüket, lovaikat a jobbágy takarmányán tartották, azzal sem törődve, hogy a parasz­tok marhája halomra döglött. Ennyire irgalmatlanul még a török sem viselkedett. Vé­szes méreteket öltött az el­néptelenedés hatalmas terü­leteken. Tömegesen váltak bujdosókká a parasztok. Any- nyian elszöktek szülőföldjük­ről, hogy az erdőkben sem fértek már el, sokan kiszo­rultak Lengyelországba, ahol megélhetés híján raboltak. A Tiszaháttól fel egészen Bártfáig színmagyar falvak váltak lakatlanná, sok-sok településen egy-két család maradt mutatóban. Az elha­gyatott portákat, telkeket föl­verte a gaz, a meg nem mű­velt termőföldeket kaszálónak, legelőnek használta az idegen katonaság. Ehhez az önmagában is megrendítő élménytömeghez más keserűséget is el kellett szenvednie Rákóczinak. Szer­te az óriási területen szét­szórt birtokokon, a Magas- Tátra melletti Késmárktól le Erdély belsejéig e vészes idő­ben ő volt a kiszipolyozott, megalázott, hajlékaiból ki­üldözött parasztok egyetlen reménysége. Az idősebbek még jól emlékeztek a Rákóczi- család idejében uralkodó vi­szonyokra. Persze az sem volt édeni élet, a jobbágy akkor sem élt kalácson, de a csá­száriak vad szertelenségeihez képest utólag az látszott az igazi aranykornak. Érthető, ha Munkács átadását köve­tően, az életkörülmények egy­re elviselhetetlenebb romlása közben vigasszal felérő re­mény élt szerte a parasztok körében: „Jó lesz megint, ha felnő a kis uraság”. Ahogy múltak az évek, úgy erősö­dött megmásíthatatlan ígéret­té a remény. Végre felnőtt a „kis ura­ság”, hazatért, de semmi kö­szönet benne: németté lett. Már a ruházata láttán is erős gyanú támadt. Különö­sen nagy lett a keserűség, ha szóra nyitotta a száját. „Ma­gyarul csak hebeg-habog, azt is németesen” — mondogatták szinte sírva a parasztok. Rákóczit mélységes szé­gyenérzet fogta el, amikor ta­pasztalnia kellett, hogyan ter­jed körülötte a nép bizalmat­lansága. Bármennyire törte feledésbe merült anyanyelvét, ragaszkodott használatához, magyarul próbált szót érteni a jobbágyokkal. Segített, ahol hirtelenében segíthetett. Ap­róbb sérelmeket orvosolt, ha csak tehette jelét adta, hogy együttérez a birtokain élő néppel. így aztán oldódni’ kezdett körülötte a fagyos bi­zalmatlanság. Kezdett vissza­térni a parasztok beléje ve­tett, oly sok éven át táplált reménye. A bajba jutott Lep- la András jobbágy, akit meg­segített Rákóczi, ekkor mond­ja ki hálálkodás közben a ké­sőbbi szabadságharc esküsza­vait: „Nagyságodat soha el nem hagyom.” Megértette, szétzüllesztett birtokainak rendbehozatalá­hoz esztendőkig tartó ke­mény munka szükséges. A feladatokhoz pedig teljesen megbízható hívekre. Ilyent keveset talált. Akik járatosak voltak gazdaságszervezésben, irányításban, azok elsősorban a maguk hasznát keresték, s rögtön ezután a hatalom gya­korlóihoz dörgölőztek, éppen a saját jól felfogott anyagi érdekükben. Még a becsülete­sebb je sem kockáztatta szí­vesen a császáriak jóindula­tát. Maga Rákóczi sem kockáz­tathatta. Súlyt helyezett hiva­talos kapcsolatai ápolására.’ Meglátogatta Kassán gróf Ok­táv Nigrelli táborszernagyot, Felső-Magyarország császári főparancsnokát. Itt tapasztal­hatta, hogy mennyire otthon érzi magát a Rákócziak ősi területén a főgenerális. To­kaj borát úgy fogyasztotta, mint saját termését, katoná­it úgy bocsátotta szabadjára, mintha a maga birtokain lát­ta volna őket vendégül. Hi­szen minden porció széna, minden véka gabona és min­den garas, amit a katonák harácsoltak, az ő vagyonát gyarapította — minél többet raboltak, annál kevesebbet kellett fizetnie a kincstáréból. És Nigrelli táborszernagy még azok közé tartozott, akik Rá­kóczi barátainak nevezték magukat. tFolytatjuk.) 4 NÖGRAQ - 1976. március 26., péntek f 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom