Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

/ Angola elismerése ürügyén Támad a portugál jobboldal Meló Antunes őrnagy, por­tugál külügyminiszter ked­den küldöttség élén négyna­pos, hivatalos látogatásra Iránba utazott. Antunes Te­heránban iráni kollégájával, Meló Antunes Iránban hogy a hadsereg egy tagjának elnökjelöltsége „megosztaná a fegyveres erőket”. Utalva a március 11-i és a-november 25-i eseményekre, fenyege­tően megjegyezte: „amennyi ­Jól értesült lisszaboni for­rások szerint a légierők ve­zérkari főnökének beszédét a hadsereg valamennyi egy­ségénél ismertették. Hx MSZMP KB täuirafa A Magyar Szocialista Mun­káspárt > Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságát a mon­gol testvérpárt megalakulásá­nak 55. évfordulója alkalmá­ból. (MTI) Jobban megértjük a szovjet párt életét Ali Khalatbarival tárgyal. Fogadja őt az iráni sah is. A portugál légierő vezér­kari főnöke szerint a forra­dalmi tanács február 21-ről 22-re virradóan megtartott rendkívüli ülésén, amikor az Angolai Népi Köztársaság el­ismeréséről döntöttek, Costa Gomes elnök „kész tények elé állította” a forradalmi taná­csot és a kormányt. Morais e Silva beszédé­ben azt mondotta továbbá, Angol elismerés „Koszigin miniszterelnök arról adott számot, hogy az eltelt öt esztendő alatt óriá­si méretekben nőtt a szovjet nép életszínvonala” — ezzel vezették be az angol rádióál­lomások Alekszej Koszigin- nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének beszé­déről szóló ismertetéseket. Az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszédet kedden szinte valamennyi angol na­pilap ismertette, néhány kü­lönösen részletességgel. Kogzigin beszédéből a Guar­dian azt emelte ki, hogy a szónok kilátásba helyezte az eddiginél több szovjet—nyu­gati' gazdasági vegyes vál­lalat felállítását és síkra- szállt az együttműködés egyéb formái mellett is, ezzel pár­huzamosan azonban szüksé­geinek tartotta, hogy tovább javuljanak a Szovjetunió és a nyugati országok politikai kapcsolatai. A Financial Times részletesen idézte Koszigin- nak azt a megállapítását, hogy az eltelt öt év alatt a szov­jet gazdaság nagy haladást ért el, ha nem is akkorát, amekkorát remélt, s míg a nyugat súlyos gazdasági vál­ságban vergődik, addig a szov­jet gazdaságot az infláció vagy más hasonló gazdasági betegség nem gyötri. (MTI) ben ilyen jelölt mégis fel­bukkanna, a légierő nem fogja elismerni az általa kép­viselt csoportot”. Végezetül Morais e Silva felszólította a katonákat: egy­szer s mindenkorra mondja­nak le arról, hogy olyan irányba próbálják vinni az országot, amelyet „a nép visz- szautasít”. Beszédében Mo­rais e Silva a „politikus” ka­tonákkal szemben a politiká­tól távol maradó katonák mel­lett foglalt állást. A francia hírügynökség kommentárja szerint Morais e Silva beszédének közzété­tele új lendületet adott a Meló Antunes és a baloldal­hoz tartozó katonák elleni jobboldali offenzívának. Az Angolai Népi Köztársaság el­ismerése szolgált ürügyül a jobboldali támadásnak, és úgy tűnik — írja az AFP —, hogy a légierő vezérkari fő­nökének Meló Antunes elle­ni támadása túlnő Angola el­ismerésének kérdésén. (MTI) Berlinguer római nyilatkozata Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára hazatért Moszkvából, az SZKP XXV, kongresszusá­ról. A római repülőtéren a következő nyilatkozatot tette: „Részvételünk az SZKP XXV. kongresszusán lehetőséget adott arra, hogy jobban meg­értsük a szovjet párt problé­máit és feladatait mind a belpolitika, mind a nemzetkö­zi politika terén. Egyben al­kalmat jelentett arra, hogy kifejtsük az OKP irányvona­lát a nemzetközi munkásmoz­galom időszerű kérdéseit il­letően. továbbá a szocializ­musért vívott harcról, és az Olaszországban, valamint a hozzá hasonló jellegű orszá­gokban megvalósítható szocia­lista társadalomról alkotott elképzeléseinket”. Berlinguer megelégedését fejezte ki azzal a szívélyes és őszinte légkörű találkozóval kapcsolatban, amelyen elutazása előtt vett részt Leonyid Erezsnyewel és a szovjet párt más veze­tőivel. (MTI) Kádár János Találkozott Abdel Fatah Iszmaillal >/ . Kádár János, az SZKP Kádár János és Abdel Fa- XXV. kongresszusán részt tah Iszmail eszmecserét foly- vevő MSZMP-küldöttség ve- tatott a két ország barátsá- zetője Moszkvában, a kong- gáról és( együttműködéséről. A resszusi palotában találko- két párt kapcsolatainak idő­zött Abdel Fatah Iszmaillal, szerű kérdéseiről. A találko- a Jemeni Népi Demokratikus zó szívélyes, baráti légkör- Köztársaság Nemzeti Front- bén, a kölcsönös bizalom és ja egyesített politikai szer- megértés jegyében zajlott le. vezetőnek főtitkárával. (MTI) Grazban találkozott Púja Frigyes magyar külügy­miniszter osztrák kollégájával, Erich Bieikával »ff t> dmmnwm*gi Peking veszélyes politikája Napjaink tényei azt bizo­nyítják, hogy Kína maoista vezetősége nyíltan olyan poli­tikát folytat, amely a szocia­lista országok zöme, a világ valamennyi népének érdekei ellen irányul. Ez a politika merőben idegen a szocialis­ta elvektől és eszményektől, és lényegében az imperializ­mus tartalékává vált a világ­szocializmus elleni harcban. „Ma már — mondotta L. I. Brézsnyev elvtárs kongresz- szusi előadói beszédében — nem elég annyit mondani, hogy a maoista politika és ideológia nem egyeztethető össze a marxista—leninista tanítással. Egyenesen ellen­sége annak.” A tények arról is tanúskod­nak, hogy belpolitikájában a maoista csoport a szovjetel- lenességet arra használja fel, hogy megszilárdítsa Kínában saját, minden ellenőrzés nél­kül és mindent átfogó hatal­mi rendszerét, hogy ráakasz- sza a. „kapitulánsok” és „re­vizionisták” címkéjét azok­ra, akik arra ’ törekszenek, hogy megtalálják a társadal­mi-gazdasági problémák szo­cialista megoldásának útjait. A maoisták a szovjetellenes- ség zászlaja alatt azt hirdetik', hogy Kínát holmi külső ve­szély fenyegeti. Ezzel az érv­vel próbálják igazolni a kínai nép alacsony anyagi és kul­turális színvonalának befa­gyasztását, s a nemzeti poli­tika rangjára emelik az or­szág militarizálását és a há­ború előkészítését célzó nép­ellenes irányvonalat. • Peking minden erővel azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha lépései a világporon­don csupán árra irányulná­nak, hogy megakadályozza a „szovjet veszélyt”. Ezzel ma­gyarázza az ENSZ-ben el­hangzott valamennyi szovjet javaslattal kapcsolatos taga­dó álláspontját, ezzel igazol­ja ellenvetéseit minden nera- zfetközi egyezménnyel szem­ben, amelynek részvevője a Szovjetunió. A pekingi vezetőség láza­san igyekszik meghiúsítani az enyhülést, amely reális való­sággá vált. Szembeszegül a békeszerető erőknek bármely olyan konkrét javaslatával, amely a fegyverkezési haj­sza megszüntetésére és a le­szerelés megvalósítására irá­nyul. Peking megpróbál min­denütt, ahol csak lehet, bizal­matlanságot és ellenségeske­dést szítani az államok kö­zött. A maoisták arra töre­kednek, hogy aláássák a né­peknek a tartós béke elérése lehetőségébe vetett hitét, s ezért agyalták ki „az új vi­lágháború elkerülhetetlensé­géről” szóló tézisüket. Minden arra utal, hogy Peking a maga részéről elő­nyösnek tartja a hidegháború és a konfrontáció szellemé­nek a feltámasztását, amely a közvetlen háborús konflik­tusok lehetőségét hordozza magában. Peking arra szá­mít, hogy abban az esetben, ha- éleződik a helyzet» a nem­zetközi porondon, könnyű lesz megvalósítania Kína ra­kéta-nukleáris potenciáljá­nak továbbnövelését. Szeret­né kiprovokálni a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti közvetlen konfliktust, az emberiséget új világháború­ba taszítani, hogy aztán an­nak tüzén melengethesse a kezeit, és az ősi kínai eposz hőseihez hasonlóan a hegy­ről szemlélje a tigrisek pár­viadalát. A Szovjetuniónak a Kíná­val kapcsolatos álláspontja világos. Ezt az álláspontot tük­rözték az SZKP XXIV. kong­resszusának határozatai is. Az SZKP, a szovjet állam, amikor visszautasítja Peking veszélyes külpolitikai irány­vonalát,- elvi és engesztelhe­tetlen harcot vív a maoizmus ellen, egyszersmind kiáll amel­lett, hogy rendezzék a szovjet —kínai kapcsolatokat. A szov­jet kormány már 1971-bensjá- vasolta, hogy kössenek szer­ződést az erő alkalmazásáról való lemondásról. 1973-ban meg nem támadási szerződésié tett javaslatot a kínai vezető­ségnek. Sajnos, ezek a konst­ruktív szovjet javaslatok nem taiáltak pozitív visszhangra Pekingben. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, amikor a XXV, partkongresszus szónoki emel-' vényéről a maoizmus politi­kája és ideológiája elleni harc­ról beszélt, a következőket mondotta: „Szeretném ismét megerősíteni, hogy akárcsak más országok, Kína vonatko­zásában is szilárdan tartjuk magunkat az egyenjogúság-, a szuverenitás és területi sért­hetetlenség tiszteletben tar­tása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásáról való lemondás elveihez. Egyszó­val, mj készek vagyunk nor- malizálni viszonyunkat Kí­nával, a békés egymás mel­lett élés elvei alapján. Sőt, mi több, meggyőződéssel ki­jelenthetjük: ha Pekingben visszatérnek a valóban mar­xista—leninista politikához, ha elvetik a szocialista 6r- szágokkal szembeni ellensé­ges irányvonalat, ha a szo­cializmus világával való együttműködés és szolidari­tás útjára lépnek, akkor ez megfelelő visszhangra talál a mi részünkről és lehetőség nyílik, hogy olyan jó viszony alakuljon ki a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kö­zött, amely megfelel a szo­cialista internacionalizmus elveinek. A kínai félen a sor”. V. Vasziljev 2 f^ÓGRAD— ,1976. március 3., szerda Alekszej Koszigm beszédének visszhangja TOKIÓ Az összes japán lap is­mertette kedden Koszigin miniszterelnök előadói beszé­dét. A Jomiuri Simbun tudó­sításában rámutat, hogy a Szovjetunió X. ötéves ter­vének legfontosabb célkitű­zése a lakosság életszínvo­nalának emelése, és előirá­nyozza a gazdasági kapcso­latok fejlesztését a világ or­szágaival. Az új ötéves terv a béke és az enyhülés idő­szakának terve — húzta alá a japán lap. A Mainrcsi Simbun véle­ménye szerint az új szov­jet ötéves terv célkitűzései azt mutatják, hogy a Szovjet­unió versenyre kel a nyuga­ti gazdasággal a szovjet gaz­dasági rendszer magasabb- rendűségének bizonyítása cél­jából. BRÜSSZEL A vezető holland napila­pok kedden jelentős terjede­lemben ismertetik az SZKP kongresszusának eseményeit, Alekszej Koszigin előadói be­szédét a szovjet népgazda­ság új ötéves tervéről. A la­pok egy része közli a fonto­sabb tervmutatókat. Az' Algemeen Dagblad moszkvai tudósítása a szov­jet miniszterelnök beszédé­ből kiemeli, hogy a kommu­nista párt tudományosan, megalapozott gazdaságpoliti­kája meghozta gyümölcseit. Angolában elkobozzák a szabotálok tulajdonát Luandában nyilvánosságra hozták az Angolai Népi Köz­társaság gazdaságpolitikáját meghatározó törvényt. A tör­vény értelmében haladékta" lanul elkobozzák azoknak a helyi, vagy külfödi társasá­goknak tulajdonait, amelyek szabotálták a kormány gaz­daságpolitikáját; Az államnak joga van államosítani azo­kat a magántársaságokat, amelyek különösen jelentő­sek a gazdaság fejlesztése szempontjából. Az új törvény értelmében az Angolai Népi Köztársa­ság gazdaságpolitikája a tervgazdálkodás elvén alap­szik. három tulajdonforma lé­tezése mellett. Ezek: az ál­lami, a szövetkezeti és a ma­gántulajdon. Az állami szek­tor fejlesztése mellett a jövő­ben nagy súlyt helyeznek a gazdálkodás szövetkezeti módszereinek széles körű bevezetésére. A magánszektor továbbra is fennmarad, az MPLA által kidolgozott gaz­daságpolitika feltétel nélküli támogatósa esetén^ Az Afrikai Egységszervezet hétfőn véget ért ülésén fel­szólította tagállamait, hogy ENSZ-delegátusaikon keresz­tül kérjék a Biztonsági Tanács összehívását az Angola ellen elkövetett dél-afrikai agresz- szió megvitatására — közölték Ad disz Abebai források. A források szerint az erre irányuló hivatalos kérés be­terjesztése a közeli napokban várható. ★ Az Arab Emirátusok Állam­szövetsége hétfőn elismerte az Angolai Népi Köztársasá­got. Az erről szóló nyilatko­zat hangsúlyozza, hogy az or­szág támogatja az MPLA-t, az Angolai Népi Köztársaság fej­lesztésére irányuló erőfeszíté­seiben. (MTI) Szociáldemokrata vezetők találkozója Portóban Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: A Szocialista Internacionálé „Portugál Szolidaritási Bi­zottsága” március 13-án és 14-én Portóban kibővített ér­tekezletet tart, hogy megvi­tassa „Portugália és Európa kapcsolatait” — közölték az MTI tudósítójával lisszaboni szocialista forrásból. v Soares szocialista vezető közelmúltban adott nyilatko­zata szerint Portóba várják Palme svéd miniszterelnököt, Kreisky osztrák kancellárt, Jorgensen dán és Joop Den Uyl holland kormányfőt, Mitterrandoft, a francia és De Martinót, az Olasz Szoci­alista Párt főtitkárát, Gonza- lezt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt emigrációban élő vezetőjét, továbbá Cools bel­ga és Miettunen finn politi­kust. Az értekezleten Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt vezetője elnököl. Tekintettel a magas rangú vendégekre. Portóba utazik Azevedo portugál kormányfő is, hogy fogadja a szociálde­mokrata politikusokat. Soares kijelentette: a talál­kozót nem azért rendezik meg, hogy a PSZP-t előnyö­sebb helyzetbe hozzák a vá­lasztásokon. Lisszaboni sajtó- Kórökben azonban nem két- lik, hogy a „mini szociálde­mokrata csúcs”-ként, emlege­tett politikai demonstráció hátterében éppen az az óhaj húzódik meg, hogy Soares pártja győztesen kerüljön ki az április 25-i nemzetgyűlési választásokból és hatalomba jutása révén megerősítsék a nyugat-európai szociáldemok­rata mozgalom befolyási szfé­ráját. A „Portugál Szolidaritási Bizottságot” a Szocialista In- temacionálé tavaly augusz­tusban megtartott stockholmi tanácskozásán hozták létre azzal a szándékkal, hogy az akkori kormányfő, Goncalves tábornok politikájával szem­ben a PSZP-t támogassák. (MTI) Sztrájkok, tüntetések Spanyolországban A Barcelona tartományban nak a madridi Danone özem levő Sardanola városában dolgozói. Mint a sztrájkolok több mint 6000 munkás és al- képviselői kijelentették, nem kalmazott megtagadta a mun- veszik fel a munkát mind­kát, tiltakozásul amiatt, hogy addig, amíg az elbocsátottak a város lakosainak békés tűn- nem kerülnek vissza munka- tetését a rendőrség szétker- helyükre, gette. Néhány nappal ezelőtt a rendőrség gumilövedékeket Sikerrel fejeződött be a 13 és könnygázgránátot hasz- ezer asturiai bányász több nált a tüntetők ellen, s közü- mint kéthónapos sztrájkba. A lük többen megsebesültek. sztrájk megbénította az or- Barcelona tartományban ®zág legnagyobb bányatröszt- több mint húszezer dolgozó je, a Hunosa valamennyi bá- kezdett újabb sztrájkot, ma- nyájában a termelést. A mun- gasabb fizetéseket és jobb káltatók a fizetések felemelé- munkakörülményeket köve- sére, és a munkakörülmények telve. javítását célzó intézkedések Munkatársaik elbocsátása elfogadására kényszerültek, ellerii tiltakozásul sztrájkol-* _ ________ w (MTI) j \

Next

/
Oldalképek
Tartalom