Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

fTr'i~. Z MSZMP N Ó GR AD MEGYEI ÖIZOTTS AGA ES Á 'ME GYEI TANÍCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXII EVE, 63. SZÁM ARA: I FOR1N1 1976. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP ■Ulf»! SZKMUNXBnBI: Hivatása: főtechnológus „Talpra magyar!" Régi idők mozija Négy kérdésen múlik... MÁRCIUS 1848. az európai polgári forradalmak éve. Március 15-e a népek forradalmaihoz való csatlakozásunk jelképe, 1848. március 13-én Itália, Franciaország, Németország és Ausztria után Magyarországon is megfogalmazást nyert a polgári átalakulás igénye. A földrész méreteiben kibonta­kozó forradalmi hullám elősegítette a magyar forradalom létrejöttét, a magyarországi események hozzájárultak Euró­pa kapitalizálódásához. Az 1848. március 15-tel kezdődő polgári forradalom fel­számolta a feudális viszonyok alapjait, megteremtette a jobbágyfelszabadítást, a polgári jogegyenlőséget. Ezzel meg­nyitotta az utat a nyugat és közép-európai ipari forrada­lom nyújtotta lehetőségek hasznosításához, az agrárkon­junktúrába való bekapcsolódáshoz. Átrendeződött Magyaror­szág társadalmi szerkezete, lehetővé vált a munkások szá­mának növekedése, politikai szervezkedése, osztállyá érl?- lödése. Erőteljesen előrehaladt a kapitalista nemzetté vá­lási folyamat. A nemzeti fejlődés felgyorsulása a világra nyitott ka­put. Oldotta az ország feudalizmus idején jellemző elszige­teltségét, megteremtette a fejlődésében élenjáró nemzetek­hez való felzárkózás lehetőségét. Ezáltal egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15 történelmi jelentősége ép­pen a magyar fejlődésnek más népek-nemzetek előrehala­dásához való csatlakoztatásában van. 1848—49-ben népünk azért harcolt a függetlenségért, hogy annak birtokában szervezetten fonódjon bele a nemzetek egyetemes fejlődé­sébe. Ugyanakkor polgári forradalmunk legfőbb korlátáit is a más népekhez kialakítandó viszony következetlensé­geiben kell keresnünk. A forradalom liberális nemesi ve­zetése — saját osztályának kereteit sok részében átlépve — a még visszahúzó európai feudális erők támadásától meg­rettentve nem tudta megoldani a soknemzetiségű terület polgári államrendszerének kialakítását, a nemzetiségi kéi- dés és — vele szoros összefüggésben — az agrárkérdés kö­vetkezetes rendezését. „ Nemzeti fejlődésünk jelentős állomása 1848. Elő ün­nepünk március 15. Napjaink munkásmozgalmának egyik jelentős kérdése: a nemzeti tejlődés történelmileg kialakult kereteinek továbbfejlesztésével, átalakításával megvalósí­tani a szocializmus általános törvényeit. A munkásosztály nemzeti széttagoltságának megszüntetését csak a nemzeti keret folytonos tökéletesítésének útján lehet megvalósítani. Éppen ezért a nemzet és a társadalmi rendszer viszonya ma is aktuális kérdés. A szocializmus építése során bebizonyosodott, hogy’ a kapitalizmustól örökölt nemzeti keret jellemzőivel mind póz tív, mind negatív értelemben számolni kell. A fejlődés sajátosságai a szocializmus számára örökölt realitások. Az örökségen belül nagyon nehéz szelektálni a ,,kívánatos és nem kívánatos” elemek kozott. Napjaink eseményei sotán mindig konkrétan, mindig új részletek felismerésével és történelmi tisztázásával segíthetjük elő nemzeti múltunk örökségünk pozitív elemednek hasznosítását. Forradalmi ha­gyományaink megbecsüléséről, szocialista építőmunkánk­ban való hasznosításáról van tehát szó. Ezért és így ünne­peljük március tizenötödikét. S miközben tisztelgünk em­léke előtt, nem feledhetjük: nemzeti értéke eltéphotetlenűl összefügg nemzetközi értékével, a világforradalmi folyamat szolgálatával. Napjainkban a nemzeti keret szocialista jellegű to­vábbfejlesztésében a világforradalmi folyamatba való szer­ves beilleszkedésünkben vezérfonal a proletár internaciona­lizmus. A proletár internacionalizmus a marxizmus—leni- nizmus ’egyik legfontosabb alapelve, amely biztosítja a szo­cialista -forradalmak, a szocializmus, a kommunizmus épí­tése általános törvényszerűségeinek betartását, a nemzeti fejlődés sajátosságaira való pontos alkalmazását. Hámori Anna A lengyel—zYbZK szerződés visszhangja „A józan értelem diadalmaskodott” A " lengyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálása íontos szakaszának . betetőzé­seként értékeli a PAP lengyel hírügynökség a két ország közti megállapodásoknak a Bundesraü által történt ratz- . iikálását. A CDU— CSU el­lenzéknek, amely' makacsul ellenezte a ratifikálást, végűi meg kellett változtatnia állás­foglalását és kénytelen volt tudomásul venni az NSZK bel- és külpolitikai helyzeté­nek realitásait — mutat ra a PAP. A szombati Zycie Warsza- wy, az összes többi lengyel újsághoz hasonlóan első olda­lán jelentette a ratifikálás té­nyét. A lap kommentárjában rámutatott: ,.az enyhüléssel mereven szembenálló nyugat­német ellenzék nemcsak hu­manitárius problémák megol­dását akadályozta, hanem megkérdőjelezte az ország nemzetközi szavahihetőségét is, mind a Kelet, mind a Nyu­gat felé elszigetelte az orszá- j goi. Ez az egyre nyilvánva­lóbb elszigetelődés értette meg velük a megállapodások mo­rális és politikai, kétoldalú és európai jelentőségét.” Oldalakat töltenek meg a szombati nyugatnémet lapok­ban a Bundesrat előző napi ratifikációs vitájáról és sza­vazásról szóló jelentések. Valamennyi lap elégedetten üdvözli, hogy végre törvény- j erőre emelkedtek a lengyel— j nyugatnémet megállapodásuk i és már csak a ratifikációs i okmányok kicserélése hiány­zik. A kommentárok zöme elis­meréssel adózik a szövetségi kormánynak és a koalíc'ós pártoknak, hogy sikerre jut­tatták a szerződéseiket. Az egyetlen kivétel a nagytőke lapja, a- konzervatív Frank­furter A''gemeine Zei’ung. amely Helmut Kohl CDU- elnök diadalát véli kiolvasni (Folytatás a Z. oldalon) ü Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalása a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­ga Kádár János eivtárs előterjesztése alapján megtár­gyalta és elfogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán részi ve tt magyar pártküldöttscg je­lentését, és jóváhagyta tevék enységét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt az SZKP XXV/ kongresszusát mind a Szov­jetunióban folyó kommunista építőmunka, mind a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom, a nemzetközi helyzet alakulása, a béké­ért vívott harc szempontjá­ból történelmi jelentőségű eseménynek tekinti. A prole­tár internacionalizmus szelle­métől áthatott kongresszus marxista—leninista elemzé­sét adta a Szovjetunió fejlő­désének, meghatározta a szovjet kommunisták. az egész szovjet nép nagyszabá­sú feladatait a kommuniz­mus építésében, tudományo­san értékelte a nemzetközi helyzetet, és programot adott. Az SZKP XXV. kongresz- szusa a kommunista építő­munka gyakorlati tapasztala­tainak elméleti általárt osztá­sával alkotó módon tovább­fejlesztette korunk élenjáró elméletét, a marxizmus—le- ninizmust, s ezzel új eszmei fegyverekkel gyarapította a nemzetközi kommunista moz­galmat. A kongresszus kifejezte a párt szilárd elvi, politikai, cselekvési egységét, az SZKP vezetésének és tagságának 'egységét, a párt és a szovjet nép összeforrottságát, a szov­jet ország valamennyi nem­zetiségének testvéri összetar­tozását, közös akaratit. a kommunista társadalom prog­ramjának megvalósítására. A kongresszus meggyőző módon bizonyította a Szovjetunió társadalmi rendjének szilárd­ságát, ami egyben a szocia­lizmus, a haladás, a béke ügyének biztos támasza az egész világon. Az SZKP XXV. kongresz- szusa a kommunizmus építői­nek kongresszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy­ra értékeli, hogy a szovjet nép — élén a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak lenini Központi Bizottságá­val, a nemzetközi munkás­mozgalom kipróbált harcosá­val, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal — megvalósította a XXIV. kongresszus irány­vonalát az élet minden te­rületén. A XXV. kongresszu­son kidolgozott program a kommunista építőmunka foly­tatásának reális, megalapo­zott. lelkesítő programja. A X. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió további nagy lépéseket tegyen a fej­lett szocialista társadalom tö­kéletesítésének, a kommuniz­mus építésének útján. A párt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió népgaz­daságának fejlesztésére, a nép életszínvonalának, jólé­tének további emelésére, a szovjet emberek kulturált életfeltételeinek tökéletesí­tésére. Az SZKP céltudato­san dolgozik a szovjet tár­sadalom továbbfejlesztésén, amely a valódi szabadság, az igazi demokrácia társadalma. A kongresszus fényes bizo­nyítéka volt annak, hogy a mai szovjet nemzedék, pártja vezetésével, teljes egységben rendületlenül halad előre a Lenin által kijelölt úton. Nincs olyan erő a. világon, amely képes volna feltartóz­tatni a Szovjetunió, a szo­cializmus, a kommunizmus előrehaladását. A magyar kommunisták a szocialista és a kapitalista társadalmi rendszer verse­nyében mindig kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak a Szovjetunióban folyó kom­munista építőmunkának. A mi harcunkat is segítik a Szovjetunió hatalmas ered­ményei, tapasztalatai. A mi történelmi utunk is világosan megmutatta, hogy csak ab­ban az esetben lehetséges a szocializmus eredményes épí­tése, ha a forradalmi folya­matot vezető párt egyaránt figyelembe veszi a szocializ­mus építésének nemzetközi érvényű, fő törvényszerűsé­geit és a nemzeti sajátossá­gokat. (Folytatás a 3. oldalon) 1 Legyen otthona a sportnak és a sportolóknak ünnepélyesen átadták l'ecdeltetésének a megye első sportcsarnokát Mozgalmas napja volt teg­nap Salgótarjánnak. Esemény­re készültek a város, de a megye dolgozói is. Délelőtt, jóval tíz óra előtt már fú­vószenekar köszöntötte az utca járókelőit, a Tanáesköz- tarsasag téren. A sportcsar­nok avatasara került sor Sal­gótarjánban. A József Attila Művelődési Otthon elölt a város párt és tan ács első szá­mú vezetői, úttörők várták a montreali olimpia magyar csa­patának leendő tagjait. Vi­rággal, s a sportcsarnok em­lékjelvényét adták át az olimpikonoknak. Fekete Nán­dor, a városi tanács elnöke meleg szavakkal köszöntötte hazánk kiváló sportolóit, akik a fogadtatás után ellátogattak az öblösüveggyárba. Később országos, megyei és városi ve­zetők társaságában megtekin­tették a Salgótarjánról ké­szült dokumentumfilmet. Találkozás a megyei tanácson A délelőtti órákban Salgó­tarjánba érkezett dr, Beckl Sándor államtitkár, az OT5H elnöke, akit a megyei tanács épületében Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, Hoffer István, a megyei tanács elnöke, a me- 'gye .és a város más vezető személyiségei fogadták. Az elvtársi, baráti beszélgetés során Hoffer István a megye sportjáról, fejlődéséről és fel­adatairól tájékoztatta az ál­lamtitkárt. Délután ünneplőbe öltözött emberek sokasága igyekezett az új sportcsarnok átadási ünnepségére. Megtelt a lelá­tó, több mint ezer ember loglait helyet, hogy restese legyen az ünnepi eseménynek. A Himnusz hangjai után Szú­nyog Tibor, a Nográd megyei Tanács VB. Testnevelési és Sporthivatalának vezetője kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit, a meghívott vendége­ket, tíratyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnökéi, Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizott­ság tagját, a KB osztályveze­tőjét, Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottság tagiát, a megyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Beckt Sándor ál­lamtitkárt, Buffer Istvánt, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagját, a megyei tanács elnökét, OzSvárt Jó­zsefet, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagját, a salgótarjáni városi pártbizott­ság első titkárát, testvérváro­sunk, Besztercebánya Nemze­ti Bizottságának küldötteit, a kerület testnevelési és sport- hivatalának vezetőjét, a ma­gyar olimpiai válogatott ke­ret tagjait, kiváló sportolókat es vezetőket, az üzemek, vál­lalatok, intézmények, társa­dalmi szervezetek és sport- egyesületek vezető képviselő­it, a sportcsarnok építőit, munkásokat és műszakiakat. Gazdagodott a város Ezután dr. Beckl Sándor mondott ünnepi beszédet. — Bizonyos, hogy minden­kit az elégedettség és kicsit a büszkeség érzése tölti el. Jogos a büszkeség, hiszen egy, újabb nagyszerű létesítmény- ’nyel gazdagodott Nógrád me­gye, közvetlenül Salgótarján városa, s hadd tegyem hozzá, az egész magyar testnevelési és sportmozgalom is. Meggyő­ződésem, hogy jelentőségében túlnő a város és a megye határain — kezdte ünnepi be­szédét dr. Beckl Sándor. Ez­után áttekintést adott sport- mozgalmunk helyzetéről, gondjairól, fejlődéséről, szólt arról, hogy legjobb sportoló­ink most is nagy feladat tel­jesítésére készülnek, a mont­reali 21. nyári olimpiai játé­kokra. — A montreali olimpiára való felkészüléshez ez a most átadásra kerülő sportcsarnok természetesen még nem nyújthatott segítséget. Abban azonban nagyon bízunk, sőt biztosak vagyunk, hogy az 1980. évi moszkvai olimpiára, amelyre a nagy világjáték történetében először kerül sor szocialista ország fővárosá­ban, ebből a megyéből is ke­rül ki magyar sportoló. Hisz- szük, hogy nem is egy. (Folytatás a 2. oldalon) A 33 millió forintos beruház ássál készült salgótarjáni új sportcsarnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom