Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
fTr'i~. Z MSZMP N Ó GR AD MEGYEI ÖIZOTTS AGA ES Á 'ME GYEI TANÍCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXII EVE, 63. SZÁM ARA: I FOR1N1 1976. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP ■Ulf»! SZKMUNXBnBI: Hivatása: főtechnológus „Talpra magyar!" Régi idők mozija Négy kérdésen múlik... MÁRCIUS 1848. az európai polgári forradalmak éve. Március 15-e a népek forradalmaihoz való csatlakozásunk jelképe, 1848. március 13-én Itália, Franciaország, Németország és Ausztria után Magyarországon is megfogalmazást nyert a polgári átalakulás igénye. A földrész méreteiben kibontakozó forradalmi hullám elősegítette a magyar forradalom létrejöttét, a magyarországi események hozzájárultak Európa kapitalizálódásához. Az 1848. március 15-tel kezdődő polgári forradalom felszámolta a feudális viszonyok alapjait, megteremtette a jobbágyfelszabadítást, a polgári jogegyenlőséget. Ezzel megnyitotta az utat a nyugat és közép-európai ipari forradalom nyújtotta lehetőségek hasznosításához, az agrárkonjunktúrába való bekapcsolódáshoz. Átrendeződött Magyarország társadalmi szerkezete, lehetővé vált a munkások számának növekedése, politikai szervezkedése, osztállyá érl?- lödése. Erőteljesen előrehaladt a kapitalista nemzetté válási folyamat. A nemzeti fejlődés felgyorsulása a világra nyitott kaput. Oldotta az ország feudalizmus idején jellemző elszigeteltségét, megteremtette a fejlődésében élenjáró nemzetekhez való felzárkózás lehetőségét. Ezáltal egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15 történelmi jelentősége éppen a magyar fejlődésnek más népek-nemzetek előrehaladásához való csatlakoztatásában van. 1848—49-ben népünk azért harcolt a függetlenségért, hogy annak birtokában szervezetten fonódjon bele a nemzetek egyetemes fejlődésébe. Ugyanakkor polgári forradalmunk legfőbb korlátáit is a más népekhez kialakítandó viszony következetlenségeiben kell keresnünk. A forradalom liberális nemesi vezetése — saját osztályának kereteit sok részében átlépve — a még visszahúzó európai feudális erők támadásától megrettentve nem tudta megoldani a soknemzetiségű terület polgári államrendszerének kialakítását, a nemzetiségi kéi- dés és — vele szoros összefüggésben — az agrárkérdés következetes rendezését. „ Nemzeti fejlődésünk jelentős állomása 1848. Elő ünnepünk március 15. Napjaink munkásmozgalmának egyik jelentős kérdése: a nemzeti tejlődés történelmileg kialakult kereteinek továbbfejlesztésével, átalakításával megvalósítani a szocializmus általános törvényeit. A munkásosztály nemzeti széttagoltságának megszüntetését csak a nemzeti keret folytonos tökéletesítésének útján lehet megvalósítani. Éppen ezért a nemzet és a társadalmi rendszer viszonya ma is aktuális kérdés. A szocializmus építése során bebizonyosodott, hogy’ a kapitalizmustól örökölt nemzeti keret jellemzőivel mind póz tív, mind negatív értelemben számolni kell. A fejlődés sajátosságai a szocializmus számára örökölt realitások. Az örökségen belül nagyon nehéz szelektálni a ,,kívánatos és nem kívánatos” elemek kozott. Napjaink eseményei sotán mindig konkrétan, mindig új részletek felismerésével és történelmi tisztázásával segíthetjük elő nemzeti múltunk örökségünk pozitív elemednek hasznosítását. Forradalmi hagyományaink megbecsüléséről, szocialista építőmunkánkban való hasznosításáról van tehát szó. Ezért és így ünnepeljük március tizenötödikét. S miközben tisztelgünk emléke előtt, nem feledhetjük: nemzeti értéke eltéphotetlenűl összefügg nemzetközi értékével, a világforradalmi folyamat szolgálatával. Napjainkban a nemzeti keret szocialista jellegű továbbfejlesztésében a világforradalmi folyamatba való szerves beilleszkedésünkben vezérfonal a proletár internacionalizmus. A proletár internacionalizmus a marxizmus—leni- nizmus ’egyik legfontosabb alapelve, amely biztosítja a szocialista -forradalmak, a szocializmus, a kommunizmus építése általános törvényszerűségeinek betartását, a nemzeti fejlődés sajátosságaira való pontos alkalmazását. Hámori Anna A lengyel—zYbZK szerződés visszhangja „A józan értelem diadalmaskodott” A " lengyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálása íontos szakaszának . betetőzéseként értékeli a PAP lengyel hírügynökség a két ország közti megállapodásoknak a Bundesraü által történt ratz- . iikálását. A CDU— CSU ellenzéknek, amely' makacsul ellenezte a ratifikálást, végűi meg kellett változtatnia állásfoglalását és kénytelen volt tudomásul venni az NSZK bel- és külpolitikai helyzetének realitásait — mutat ra a PAP. A szombati Zycie Warsza- wy, az összes többi lengyel újsághoz hasonlóan első oldalán jelentette a ratifikálás tényét. A lap kommentárjában rámutatott: ,.az enyhüléssel mereven szembenálló nyugatnémet ellenzék nemcsak humanitárius problémák megoldását akadályozta, hanem megkérdőjelezte az ország nemzetközi szavahihetőségét is, mind a Kelet, mind a Nyugat felé elszigetelte az orszá- j goi. Ez az egyre nyilvánvalóbb elszigetelődés értette meg velük a megállapodások morális és politikai, kétoldalú és európai jelentőségét.” Oldalakat töltenek meg a szombati nyugatnémet lapokban a Bundesrat előző napi ratifikációs vitájáról és szavazásról szóló jelentések. Valamennyi lap elégedetten üdvözli, hogy végre törvény- j erőre emelkedtek a lengyel— j nyugatnémet megállapodásuk i és már csak a ratifikációs i okmányok kicserélése hiányzik. A kommentárok zöme elismeréssel adózik a szövetségi kormánynak és a koalíc'ós pártoknak, hogy sikerre juttatták a szerződéseiket. Az egyetlen kivétel a nagytőke lapja, a- konzervatív Frankfurter A''gemeine Zei’ung. amely Helmut Kohl CDU- elnök diadalát véli kiolvasni (Folytatás a Z. oldalon) ü Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalása a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága Kádár János eivtárs előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán részi ve tt magyar pártküldöttscg jelentését, és jóváhagyta tevék enységét. A Magyar Szocialista Munkáspárt az SZKP XXV/ kongresszusát mind a Szovjetunióban folyó kommunista építőmunka, mind a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom, a nemzetközi helyzet alakulása, a békéért vívott harc szempontjából történelmi jelentőségű eseménynek tekinti. A proletár internacionalizmus szellemétől áthatott kongresszus marxista—leninista elemzését adta a Szovjetunió fejlődésének, meghatározta a szovjet kommunisták. az egész szovjet nép nagyszabású feladatait a kommunizmus építésében, tudományosan értékelte a nemzetközi helyzetet, és programot adott. Az SZKP XXV. kongresz- szusa a kommunista építőmunka gyakorlati tapasztalatainak elméleti általárt osztásával alkotó módon továbbfejlesztette korunk élenjáró elméletét, a marxizmus—le- ninizmust, s ezzel új eszmei fegyverekkel gyarapította a nemzetközi kommunista mozgalmat. A kongresszus kifejezte a párt szilárd elvi, politikai, cselekvési egységét, az SZKP vezetésének és tagságának 'egységét, a párt és a szovjet nép összeforrottságát, a szovjet ország valamennyi nemzetiségének testvéri összetartozását, közös akaratit. a kommunista társadalom programjának megvalósítására. A kongresszus meggyőző módon bizonyította a Szovjetunió társadalmi rendjének szilárdságát, ami egyben a szocializmus, a haladás, a béke ügyének biztos támasza az egész világon. Az SZKP XXV. kongresz- szusa a kommunizmus építőinek kongresszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli, hogy a szovjet nép — élén a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak lenini Központi Bizottságával, a nemzetközi munkásmozgalom kipróbált harcosával, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal — megvalósította a XXIV. kongresszus irányvonalát az élet minden területén. A XXV. kongresszuson kidolgozott program a kommunista építőmunka folytatásának reális, megalapozott. lelkesítő programja. A X. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió további nagy lépéseket tegyen a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésének, a kommunizmus építésének útján. A párt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére, a nép életszínvonalának, jólétének további emelésére, a szovjet emberek kulturált életfeltételeinek tökéletesítésére. Az SZKP céltudatosan dolgozik a szovjet társadalom továbbfejlesztésén, amely a valódi szabadság, az igazi demokrácia társadalma. A kongresszus fényes bizonyítéka volt annak, hogy a mai szovjet nemzedék, pártja vezetésével, teljes egységben rendületlenül halad előre a Lenin által kijelölt úton. Nincs olyan erő a. világon, amely képes volna feltartóztatni a Szovjetunió, a szocializmus, a kommunizmus előrehaladását. A magyar kommunisták a szocialista és a kapitalista társadalmi rendszer versenyében mindig kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak a Szovjetunióban folyó kommunista építőmunkának. A mi harcunkat is segítik a Szovjetunió hatalmas eredményei, tapasztalatai. A mi történelmi utunk is világosan megmutatta, hogy csak abban az esetben lehetséges a szocializmus eredményes építése, ha a forradalmi folyamatot vezető párt egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének nemzetközi érvényű, fő törvényszerűségeit és a nemzeti sajátosságokat. (Folytatás a 3. oldalon) 1 Legyen otthona a sportnak és a sportolóknak ünnepélyesen átadták l'ecdeltetésének a megye első sportcsarnokát Mozgalmas napja volt tegnap Salgótarjánnak. Eseményre készültek a város, de a megye dolgozói is. Délelőtt, jóval tíz óra előtt már fúvószenekar köszöntötte az utca járókelőit, a Tanáesköz- tarsasag téren. A sportcsarnok avatasara került sor Salgótarjánban. A József Attila Művelődési Otthon elölt a város párt és tan ács első számú vezetői, úttörők várták a montreali olimpia magyar csapatának leendő tagjait. Virággal, s a sportcsarnok emlékjelvényét adták át az olimpikonoknak. Fekete Nándor, a városi tanács elnöke meleg szavakkal köszöntötte hazánk kiváló sportolóit, akik a fogadtatás után ellátogattak az öblösüveggyárba. Később országos, megyei és városi vezetők társaságában megtekintették a Salgótarjánról készült dokumentumfilmet. Találkozás a megyei tanácson A délelőtti órákban Salgótarjánba érkezett dr, Beckl Sándor államtitkár, az OT5H elnöke, akit a megyei tanács épületében Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Hoffer István, a megyei tanács elnöke, a me- 'gye .és a város más vezető személyiségei fogadták. Az elvtársi, baráti beszélgetés során Hoffer István a megye sportjáról, fejlődéséről és feladatairól tájékoztatta az államtitkárt. Délután ünneplőbe öltözött emberek sokasága igyekezett az új sportcsarnok átadási ünnepségére. Megtelt a lelátó, több mint ezer ember loglait helyet, hogy restese legyen az ünnepi eseménynek. A Himnusz hangjai után Szúnyog Tibor, a Nográd megyei Tanács VB. Testnevelési és Sporthivatalának vezetője köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a meghívott vendégeket, tíratyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökéi, Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizottság tagját, a KB osztályvezetőjét, Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottság tagiát, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Beckt Sándor államtitkárt, Buffer Istvánt, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját, a megyei tanács elnökét, OzSvárt Józsefet, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkárát, testvérvárosunk, Besztercebánya Nemzeti Bizottságának küldötteit, a kerület testnevelési és sport- hivatalának vezetőjét, a magyar olimpiai válogatott keret tagjait, kiváló sportolókat es vezetőket, az üzemek, vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek és sport- egyesületek vezető képviselőit, a sportcsarnok építőit, munkásokat és műszakiakat. Gazdagodott a város Ezután dr. Beckl Sándor mondott ünnepi beszédet. — Bizonyos, hogy mindenkit az elégedettség és kicsit a büszkeség érzése tölti el. Jogos a büszkeség, hiszen egy, újabb nagyszerű létesítmény- ’nyel gazdagodott Nógrád megye, közvetlenül Salgótarján városa, s hadd tegyem hozzá, az egész magyar testnevelési és sportmozgalom is. Meggyőződésem, hogy jelentőségében túlnő a város és a megye határain — kezdte ünnepi beszédét dr. Beckl Sándor. Ezután áttekintést adott sport- mozgalmunk helyzetéről, gondjairól, fejlődéséről, szólt arról, hogy legjobb sportolóink most is nagy feladat teljesítésére készülnek, a montreali 21. nyári olimpiai játékokra. — A montreali olimpiára való felkészüléshez ez a most átadásra kerülő sportcsarnok természetesen még nem nyújthatott segítséget. Abban azonban nagyon bízunk, sőt biztosak vagyunk, hogy az 1980. évi moszkvai olimpiára, amelyre a nagy világjáték történetében először kerül sor szocialista ország fővárosában, ebből a megyéből is kerül ki magyar sportoló. Hisz- szük, hogy nem is egy. (Folytatás a 2. oldalon) A 33 millió forintos beruház ássál készült salgótarjáni új sportcsarnok.