Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
c» a A Kossuth Könyvkiadó újdonságai kőiül ez alkalommal említjük meg Dómé Györgvné: Demokrácia a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben című munkáját. A bankhitel szerepével foglalkozik gazdaságirányítási rendszerünkben Pallós György figyelemre méltó munkája. A munkásmozgalom történetének jelentős eseményéről szól Arnold Relsberg hiteles történelmi dokumentumok alánján megírt könyve, az Egy felkelés okai és Következményei. A mű az osztrák munkások 1934. februári forradalmi megmozdulásaival. a felkelés leverésének' kö"ü’menyeivel foglalkozik. Megjelent August Bebel híres könyve, A nő és a .szocializmus. Az Akadémia Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot a Biológiai lexikon második kötete: ez a G—L közötti címszavakat tartalmazza. A négykötetesre tervezett lexikont a biológia egy’es szakágainak legkiválóbb szakemberei írták, szerkesztettek. Sírauf? F. Brúnó, a nemzeikö- zi hírű akadémikus vezetésevei. a hegesztési szakembereknek, technikusoknak jel lenlhet jó segítséget a né" 'met—francia—orosz—len- jsvei—szlovák nyelvű Hegesztési szótár, amely Konkoly Tibor összeállításában magyar nyelvű függeléket is tartalmaz. Újabb lenyomatba látó*! naovi lúgot a sok tízezer példányban közkézen forgó Üi magyar lexikon 3. kötele, a G—J kezdetű címszavakkal s — függelékként — az első k-'t kötethez kiadott helyesbítések jegyzékével. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gazdag választékából is emeljünk ki néhányat. Szepeg Mária meseregénye — Róna Emy illusztrációival — a (jJyerekcsillag. Gyerekekhez szóló találós kérdések színes kötete a Sző, fon, nem takács. Mi az? A sok száz, a gyerekek logikus gondolkodását is serkentő találós kérdést Varga Ferencné válogatta; az ízléses kötetet Bálint Endre illusztrálta. Félszáz mai magyar mesét tárta’máz A mesélő kert, amely most újabb kiadásban kerül a gyerekek kezébe. Nagyobbaknak szól az örökértékű Robi nson. Daniel Defoe világhírű ifjúsági regénye, természetesen sokadik kiadásban. A Képes történelem népszerű sorozatában ismét megjelent a Forradalom és szabadságharc 1848—49 Márkus István tollából, sok érdekes iwSprr' •*' .sebel -í5» , KÓKALITKA m gg jjj -■ ■.-*w .. SZOCIALIZMUS Varázsszó: „kihelyezett’ Érdekeltség és érdeklődés Alfonz Bednár amezógazdasági termelőszirvetkezetekhen képpel, illusztrációval; dokumentummal. Konsztantyin Bagyigin Ifjúsági legénye A Gr urnán t foglyai. Ismét kapható egy mindig keresett könyv: Andersen legszebb máséi, Rab Zsuzsa értő válogatásában, fordításában: Dávid Antal történelmi regénye az Erdély nagy romlása sorozatban jelent meg A boldogított ország címmel. AI HARMADIK ÉVEZRED ■ FELÉ Az Európa Kiadó újdonságai közt szerepel a mai perui költők antológiája; a Szobor a tengeren, a Modem Könyvtár 300. köteteként látott napvilágot. Két háborús elbeszélés található Alfonz Bednár: Kőkalitka című kötetében. Űjabb kiadásban jelent meg Jean-Paul Sartre' drámáinak két kötete, Bajomi Lázár Endre utószavával. VAJON SZABAD-E a számokból kiindulni, ha a művelődési változások nyomait kertissük? Nem visz el olyan irányba, ahol rendezvényekben, résztvevőkben, kipipálandó programokban gondolkodva beszélnek a kultúráról? Valós a veszély! De mégis, ha reális képet akarunk kapni az öblösüveggyár közművelődési helyzetéről, iélretolható-e az adat: pár éve a dolgozók 41 százalékának hiányos volt az általános iskolai végzettsége? És ma? M ndössze két százalékkal javult az arány. . . Ha csak a számokat nézzük, azt mondhatnánk, szinte semmi sem történt. A személyzeti osztály oktatási életadója, Krecsmer Ottó is így kezdte a beszélgetést: — Ha nem ismerném az adatok hátterét, természetesen magam is először arra gondolnék: tettek valamit ebben a gyárban a hátrányok leküzdésére? Pedig sokat tettek! Jelenleg a közel 200 állami oktatásban résztvevő közül 70-en általános iskolai tanulmányokat végeznek, négyhavonta újabb turnus kapcsolódik be. De a hiányos végzettség „újratermelődik”’. Sok. olyan fiatal jelentkezik munkára, aki 6—7 osztályt végzett, azok közül pedig, akik itt pótolták a hányzó éveket, sokan már másutt dolgoznak. Talán éppen olyan helyen, ahol nem sokat áldoznak a dolgozók képzésére. Szóval, a számok nem mondanak el mindent. Nem szólnak arról sem, hogyan ritkultak meg lassan, fokozatosan a tanulást lebecsülő, ingerült vélekedések. ..Minek nyolc osztály a rakodáshoz? Miért kell második szakma egy üvegfestőnek? Ki dolgozik helyettük. amíg ők jlyen, a munkától távol álló dologgal foglalkoznak. mint a tanulás?^ De nem csak számszerűseg fétis zálása vezethet félre, hanem az is, ha a művelődési kérdéseket erciszaAoltan el akarjuk választani a mindennapi munkától és közösségi élettől. Hiszen a munkásmú- velődés alapvető célja a kulturált életmód, az igényesség terjesztése. Ez pedig szorosan összefügg a termelés kulturáltságával. a közéletiséggel, a szakmai tájékozottsággal, az-, zal, hogy nyújt-e örömöt/emberi kiteljesedést a kenyér- kereset mellett a végzett munka. — Azt kell kut.ltnunk — üzem es műveli kdési , ház együtt! — mi áll közel a dolgozókhoz, hogyan kapcsolható össze az érdekel tség és az érdeklődés a szabad időben is — fejti ki Vratni József, a Kossuth Művelődési Ház igazgatója. — Amikor aki 1972-es felmérésünk a dolgozók műveltségi szintjéről ellkészült, középpontba állítottuk a munkahelyi művelődési, szórakozási lehetőségek skálájának szélesítését. Konkrétan a tanulás esetében a kihelyezett tanfolyamokat gyarapítottuk. Nem is hiszi milyen varázsszó: k; helyezőit osztály lesz. Az iskolától, az iskolapadoktól való vi szolvgás sokakat visszatartott a tanulástól. Most, hogy már egy másik cél, egy-egy szakmai tanfolyam elvégzése is ösztönöz az általános iskolai tanulmányok befejezésére. és erre 'a ZIM-mel együttműködve helyi lehetőséget teremtettünk, többen maguktól mennek' az oktatási előadóhoz érdeklődni. KRECSMER OTTÓ is szólt erről, érezhető örömmel a hangjában: 50 év körüliek, Mai tévésjánlatunk 20.20: Tízéves találkozó A Televízió osztálytalálkozót szervezett a Színház- és Filmművészeti Főiskola 1966- ban végzett növendékeinek — azzal a céllal, hogy szembesítse a színészeket tíz évvel ezelőtti önmagukkal, va'iassa őket sikereikről, pályájuk alakulásáról. * Az estre meghívtál! Várko- nyi Zoltánt is, akinek osztálya volt az 1966-ban diplomázott 13 színész. Az azóta már sokat szereplő művészek felidézik főiskolás éveiket, vlzsgaeiőadásaikat. sőt. kezdő növendékkori helyzetgyakorlatokat is. Hallunk gyerekkorukról és pályafutásukról. a színészi mesterségről. sikereikről, kudarcaikról / is szó esik. A lift már hetek óta nem működik. Gyalog megyünk fel a negyedik emeletre. A csengő zsinórját kihúzták, hangja nenogy felijessze álmából a kicsit. Kopogtatunk. A háziasszony, Potháczki Józsefnek nyit ajtót, s betessékel a nagyobbik szobába. Rend és tisztaság, meleg, csendes, yendégmarasztalo nyugalom. Az ablak előtti virag- ailványon vízipálma, fikusz, szanzavera pompázik. Akik itt laknak, szeretik az otthonukat. — Hét évig éltünk az anyó- soméknál — mondja Potnacz- ki József, a salgótarjáni öblösüveggyár üvegfúvója. — Hét évig lemondtunk mindenféle szórakozásról, mert a lakásra gyűjtöttünk. Jóval többet spóroltunk meg, mint amennyit be kellett fizetni erre a kétszobás. összkomfortos szövetkezeti lakásra, jutott még bútorra, televízióra is. És amit lehetett, mindent gépesítettünk. A nagyobbik fiú harmadik osztályba jár. a kisebbik tíz- hónapos. öröm és gond kozott telnek a napok. A két szüiő határozott szándékkal készíti fel gyermekeit az életre. — Nem bízom a nevelésüket másra — mondja az asz- szony,’ aki a zagyvapálíalvi síküveggyár szivattyúkezelője —, még a nagymamára sem. Mert tapasztaltam, hogy ha husszabb ideig ott van. akkor megváltozik, egészen más, mint korábban volt. A nagyobb fiú meg közöttem nagyon ió emberi kapcsolat alakult ki. Alapja az ig-zEgy munkáscsalád élete Csodálatos napok mondás és őszinteség. Még akkor is, amikor a picit vártuk. Megmondtam neki, terű mészetésen a korának megfelelően, hogy miről van szó. Megértette, és nagyon boldog volt, amikor az iskolában a tanító bácsi megkérdezte, hogy mi van a kistestvéreddel, ö mindent elmondhatott, úgy, hogy senki a gyerekek közül nem nevette ki. A gólyamese ma már nekik is furcsa história. — Itthon milyen a két gyerek kapcsolata? — Szeretik egymást. A nagyobbnak, még a szülés előtt, megmondtam, hogy ezek után mindent, még a játékokat is meg kell osztani a testvérével, és rászoktattam arra. hogy segítsen Vigyáz a kicsire, a bevásárlásnál segít. — Nagy felelősség és gond a gyermekek nevelése. Ami talán azzal a veszéllyel is jár, hogy önmagukra nem jut idő. — Ez csak féligazság. Foglalkozni velük valóban kell, de ha az ember rendszeres- segre szoktatja őket, sokkal könnyebb. Negyed nyolckor már a nagyobbikat is lefektetem. Ekkor jut időm a kedvtelésekre, az olvasásra, tévézésre. A nagy szekrény vitrinjében könyvek sorakoznak. Az tizártakkal együtt több száz kötet. A fe'eség ráadásul a könyvtár szorgalmas látogatója. Kedvenc olvasmányai a művészek életéről szóló könyvek. — A férjem három műszakra jár. s rendszerint olvasok, amikor várom haza. Kikapcsolódom a mindennapi gondok után. Sok-sok ismeretet szerzek, ami viszont nagyon jói jön nekem, szeretem a társaságot, a beszélgetést. így mindig van téma, amiről véleményt cserélhetünk. A férj az útleírásokat kedveli. Széchenyi Zsigmond, Kit- tenberger Kálmán, Molnár Gabor régi rajongója. Az utóbbival beszélt is egy író— olvasó találkozón, amely élete egyik legemlékezetesebb élményé volt. Dedikáitatott. — Az állatregényeket még gyerekkoromban kedveltem meg — mondja a harminc ev körüli munkásember. — Fekete Istvántól vettünk több könyvet is a nagyobbnak. Már most kell ráirányítania érdeklődését a szépségre, az értékekre. Emlékszem. 10—12 éves koromban én is ezeken a Könyveken csiszolódtam. — A természetszeretete azóta is megmaradt? — Szükségé van az embernek a megfeszített munka után a természetre. Szenve- űéives horgász vagyok. Hétvegeken a barátokkal kocsiba ülünk, aztán irány a kör- nvező halastavakhoz. Jó levegőn, társaságban kellemesen múlik az idő. — Most akarunk beiratkozni a természetjáró-szövetségbe — mondja az asszony. — Mert mindannyian természetrajongók vagyunk. Vasárnap is Szilvásváradon jártunk. egy másik családdal, a gyerekekkel. Csodálatos nap voit. Jól éreztük magunkat. — Nem vagyok nógrádi — *zól közbe a férj —, de bejártam már egész Nógrá- dot. Azt tartom, hogy az embernek előszór a szőkébb környezetét keli megismernie, s aztán a íágabbat. Amikor még nem volt autónk, Riga motorral jártam a vidékét. Közben lemezekre téved a szemem. Észreveszik — Van sok lemezünk, régiek is — mondja a férj. — Tegnap is lemezeztünk. Itt volt a feleségem barátnője, de kettesben is kellemes időtöltés — Csakhát amit nagyon szeretnék, a János vitéz meg a Csárdáskiraiynő lemezet nem tudom megszerezni — sóhajt fel az asszony. — Szeretem a jó operettzenét. A rádióban, tévében Is. A színházat és a verset. Most vettem meg Várnai Zseni verseskötetét — s mutatja. — Ez az első, de hogy már minden szükségesünk megvan, erre is több jut. Nyílik a szobaajtó. A pici tipeg be rajta' nagymamája féltő, vigyázó gondoskodása mellett. Nagy szemű, csoda, ahogy körbe néz rajtunk, s megtalálja anyukáját. Sulyok László (férfi és nő egyaránt) is jártak nála a kérdéssel. Elkezdhetnek-e még tanulni ők is, hiszen az alapoknál kellene elindulniuk. A munka minősége és a mindennapi élet minősége nem csupán a képzettségben, a nagyobb tudásban fonódik össze. Látszólag távol áli a művelődéstől egy barkács- szakkör vagy szabás-varrás tanfolyam. Pedig nem csak a helyet adó művelődési otthon miatt tartóz k egymáshoz! — A hobbik kielégítését szolgáló szakköröket, klubokat. tanfolyamokat igen fontosnak tartjuk. Amikor a gyár olcsón biztosit anyagot, jóformán ingyen (havi húsz forintért) a gépek es a műhelyek használatát, kis közösségek kialakulását segíti. Szerencsére egyre több helyiségünk lesz ilyen célokra, az épületben levő lakást átalakítják, az udvarban is folyik a bővítés. A fotósok, a fémből és fából barkácsolók mellett az országban valószínűleg elsőként iparművészeti szakkört is létrehozunk. Ez . is azt a célt szolgálja, hogy önálló alkotásra' legyen mód. A futószalag mellett egyre inkább fenyeget az elgépiese- dés. A visszafojtott ötleteket, a megálmodott formákat megvalósíthatják a szakkör tagjai, bátran kísérletezhetnek. Az üveg megmunkálásához szükséges gépek a rendelkezésükre állnak. — Milyen „gyárkapun belüli” művelődési lehetősége van még a dolgozóknak? — Ismert talán, hogy régi hagyományunk a munkásakadémiák indítása. Idén 13 sorozatot kezdtünk. Az előadók közül 38-an (!) a i&ár értelmiségi, műszaki szakemberei — ami nem mellékes a kollektívák- kvzéletisége, az üzemi demokrácia szempontjából sem. Maguk az előadások ma már nem mindig maradnak meg a félórás kereten belül. Gyakran „folytatása következik!” felkiáltással fejezik be. ■ A tatarozás miatt csak tíz- nónapos volt tavaly a kölcsönzés a könyvtárunkban, mégis 23 ezer kötetet vittek ni! Salgótarjánban és a melyében is a legjobb üzemi konyvierjesztés nálunk van. . j Akad igény az író-olvasó találkozókra : a műhelyekben folyt a beszélgetés például László-Bencsik Sándorral, Jókai Annával, Árkus Józsefiéi. A kulturális vállalásokat Igyekszünk megszabadítani a merev sémáktól: bármilyen szakkör, klub. továbbképzés munkájába való bekapcsolódást „elfogadnak”, sőt, minél egyénibb, testreszabot- tabb a terv, annál értékesebb. Nemsokára beindul a szocialista brigádtagok klubja, ezis új lehetőségeket ad. A fiataloknak pedig ott van az ifjúsági klub — szinte nincs olyan progrcinjavaslatuk, amire mondanak: nem. Mindössze annyit kérünk, legyenek ott — de gyakran éppen a KISZ-vezetők hiányoznak. VRATNI JÓZSEF sok olyan gyárkapun belüli lehetőséget is említ, ami egyben nyitás, együttműködésen alapul. Az irodalmi színpadtól az iskolákkal. kollégiummal, munkásszállással fenntartott kapcsolatokig. De a lényegük közös: az érdeklődésre és az igányébresztésre támaszkodva szolgálják a szabad idő hasznos eltöltését, a munkások művelődését. Kiss G. Magdolna Március 14-íoS a Nógrád megyei filmszínházak műsorán r