Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

c» a A Kossuth Könyvkiadó újdonságai kőiül ez alkalom­mal említjük meg Dómé Györgvné: Demokrácia a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekben című munkáját. A bankhitel szerepével foglal­kozik gazdaságirányítási rendszerünkben Pallós György figyelemre méltó munkája. A munkásmozgalom történetének jelentős esemé­nyéről szól Arnold Relsberg hiteles történelmi dokumentu­mok alánján megírt könyve, az Egy felkelés okai és Kö­vetkezményei. A mű az oszt­rák munkások 1934. februári forradalmi megmozdulásai­val. a felkelés leverésének' kö"ü’menyeivel foglalkozik. Megjelent August Bebel híres könyve, A nő és a .szocializ­mus. Az Akadémia Könyvkiadó gondozásában látott napvilá­got a Biológiai lexikon máso­dik kötete: ez a G—L közöt­ti címszavakat tartalmazza. A négykötetesre tervezett lexi­kont a biológia egy’es szak­ágainak legkiválóbb szak­emberei írták, szerkesztettek. Sírauf? F. Brúnó, a nemzeikö- zi hírű akadémikus vezetése­vei. a hegesztési szakembe­reknek, technikusoknak jel lenlhet jó segítséget a né" 'met—francia—orosz—len- jsvei—szlovák nyelvű Hegesz­tési szótár, amely Konkoly Ti­bor összeállításában magyar nyelvű függeléket is tartal­maz. Újabb lenyomatba lá­tó*! naovi lúgot a sok tízezer példányban közkézen forgó Üi magyar lexikon 3. kötele, a G—J kezdetű címszavakkal s — függelékként — az első k-'t kötethez kiadott helyes­bítések jegyzékével. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gazdag választé­kából is emeljünk ki néhá­nyat. Szepeg Mária meseregé­nye — Róna Emy illusztráció­ival — a (jJyerekcsillag. Gye­rekekhez szóló találós kérdé­sek színes kötete a Sző, fon, nem takács. Mi az? A sok száz, a gyerekek logikus gon­dolkodását is serkentő talá­lós kérdést Varga Ferencné válogatta; az ízléses kötetet Bálint Endre illusztrálta. Fél­száz mai magyar mesét tár­ta’máz A mesélő kert, amely most újabb kiadásban kerül a gyerekek kezébe. Nagyob­baknak szól az örökértékű Ro­bi nson. Daniel Defoe világhí­rű ifjúsági regénye, termé­szetesen sokadik kiadásban. A Képes történelem népsze­rű sorozatában ismét megje­lent a Forradalom és szabad­ságharc 1848—49 Márkus István tollából, sok érdekes iwSprr' •*' .sebel -í5» , KÓKALITKA m gg jjj -■ ■.-*w .. SZOCIALIZMUS Varázsszó: „kihelyezett’ Érdekeltség és érdeklődés Alfonz Bednár amezó­gazdasági termelő­szirvetkezetekhen képpel, illusztrációval; doku­mentummal. Konsztantyin Bagyigin Ifjúsági legénye A Gr urnán t foglyai. Ismét kap­ható egy mindig keresett könyv: Andersen legszebb máséi, Rab Zsuzsa értő válo­gatásában, fordításában: Dá­vid Antal történelmi regénye az Erdély nagy romlása soro­zatban jelent meg A boldo­gított ország címmel. AI HARMADIK ÉVEZRED ■ FELÉ Az Európa Kiadó újdonsá­gai közt szerepel a mai perui költők antológiája; a Szobor a tengeren, a Modem Könyv­tár 300. köteteként látott nap­világot. Két háborús elbeszé­lés található Alfonz Bednár: Kőkalitka című kötetében. Űjabb kiadásban jelent meg Jean-Paul Sartre' drámáinak két kötete, Bajomi Lázár Endre utószavával. VAJON SZABAD-E a szá­mokból kiindulni, ha a mű­velődési változások nyomait kertissük? Nem visz el olyan irányba, ahol rendezvények­ben, résztvevőkben, kipipá­landó programokban gondol­kodva beszélnek a kultúrá­ról? Valós a veszély! De mégis, ha reális képet akarunk kapni az öblösüveg­gyár közművelődési helyzeté­ről, iélretolható-e az adat: pár éve a dolgozók 41 száza­lékának hiányos volt az ál­talános iskolai végzettsége? És ma? M ndössze két száza­lékkal javult az arány. . . Ha csak a számokat nézzük, azt mondhatnánk, szinte semmi sem történt. A személyzeti osztály oktatási életadója, Krecsmer Ottó is így kezdte a beszélgetést: — Ha nem ismerném az adatok hátterét, természete­sen magam is először arra gondolnék: tettek valamit eb­ben a gyárban a hátrányok leküzdésére? Pedig sokat tet­tek! Jelenleg a közel 200 ál­lami oktatásban résztvevő kö­zül 70-en általános iskolai ta­nulmányokat végeznek, négy­havonta újabb turnus kap­csolódik be. De a hiányos végzettség „újratermelődik”’. Sok. olyan fiatal jelentkezik munkára, aki 6—7 osztályt végzett, azok közül pedig, akik itt pótolták a hányzó éveket, sokan már másutt dolgoznak. Talán éppen olyan helyen, ahol nem sokat ál­doznak a dolgozók képzésére. Szóval, a számok nem mon­danak el mindent. Nem szól­nak arról sem, hogyan ritkul­tak meg lassan, fokozatosan a tanulást lebecsülő, ingerült vélekedések. ..Minek nyolc osztály a rakodáshoz? Miért kell második szakma egy üvegfestőnek? Ki dolgozik he­lyettük. amíg ők jlyen, a mun­kától távol álló dologgal fog­lalkoznak. mint a tanulás?^ De nem csak számszerűseg fétis zálása vezethet félre, ha­nem az is, ha a művelődési kérdéseket erciszaAoltan el akarjuk választani a minden­napi munkától és közösségi élettől. Hiszen a munkásmú- velődés alapvető célja a kul­turált életmód, az igényesség terjesztése. Ez pedig szorosan összefügg a termelés kultu­ráltságával. a közéletiséggel, a szakmai tájékozottsággal, az-, zal, hogy nyújt-e örömöt/em­beri kiteljesedést a kenyér- kereset mellett a végzett munka. — Azt kell kut.ltnunk — üzem es műveli kdési , ház együtt! — mi áll közel a dol­gozókhoz, hogyan kapcsolha­tó össze az érdekel tség és az érdeklődés a szabad időben is — fejti ki Vratni József, a Kos­suth Művelődési Ház igazga­tója. — Amikor aki 1972-es felmérésünk a dolgozók mű­veltségi szintjéről ellkészült, középpontba állítottuk a munkahelyi művelődési, szó­rakozási lehetőségek skálájá­nak szélesítését. Konkrétan a tanulás esetében a kihelye­zett tanfolyamokat gyarapí­tottuk. Nem is hiszi milyen varázsszó: k; helyezőit osz­tály lesz. Az iskolától, az is­kolapadoktól való vi szolvgás sokakat visszatartott a tanu­lástól. Most, hogy már egy másik cél, egy-egy szakmai tanfolyam elvégzése is ösztö­nöz az általános iskolai ta­nulmányok befejezésére. és erre 'a ZIM-mel együttmű­ködve helyi lehetőséget te­remtettünk, többen maguktól mennek' az oktatási előadóhoz érdeklődni. KRECSMER OTTÓ is szólt erről, érezhető örömmel a hangjában: 50 év körüliek, Mai tévésjánlatunk 20.20: Tízéves találkozó A Televízió osztálytalálko­zót szervezett a Színház- és Filmművészeti Főiskola 1966- ban végzett növendékeinek — azzal a céllal, hogy szembe­sítse a színészeket tíz évvel ezelőtti önmagukkal, va'iassa őket sikereikről, pályájuk ala­kulásáról. * Az estre meghívtál! Várko- nyi Zoltánt is, akinek osztá­lya volt az 1966-ban diplomá­zott 13 színész. Az azóta már sokat szerep­lő művészek felidézik főiskolás éveiket, vlzsgaeiőadásaikat. sőt. kezdő növendékkori hely­zetgyakorlatokat is. Hallunk gyerekkorukról és pályafutá­sukról. a színészi mesterség­ről. sikereikről, kudarcaikról / is szó esik. A lift már hetek óta nem működik. Gyalog megyünk fel a negyedik emeletre. A csen­gő zsinórját kihúzták, hang­ja nenogy felijessze álmából a kicsit. Kopogtatunk. A há­ziasszony, Potháczki József­nek nyit ajtót, s betessékel a nagyobbik szobába. Rend és tisztaság, meleg, csendes, yendégmarasztalo nyu­galom. Az ablak előtti virag- ailványon vízipálma, fikusz, szanzavera pompázik. Akik itt laknak, szeretik az otthonu­kat. — Hét évig éltünk az anyó- soméknál — mondja Potnacz- ki József, a salgótarjáni öb­lösüveggyár üvegfúvója. — Hét évig lemondtunk min­denféle szórakozásról, mert a lakásra gyűjtöttünk. Jóval többet spóroltunk meg, mint amennyit be kellett fizetni erre a kétszobás. összkom­fortos szövetkezeti lakásra, jutott még bútorra, televízióra is. És amit lehetett, mindent gépesítettünk. A nagyobbik fiú harmadik osztályba jár. a kisebbik tíz- hónapos. öröm és gond ko­zott telnek a napok. A két szüiő határozott szándékkal készíti fel gyermekeit az élet­re. — Nem bízom a nevelésü­ket másra — mondja az asz- szony,’ aki a zagyvapálíalvi síküveggyár szivattyúkezelője —, még a nagymamára sem. Mert tapasztaltam, hogy ha husszabb ideig ott van. ak­kor megváltozik, egészen más, mint korábban volt. A na­gyobb fiú meg közöttem na­gyon ió emberi kapcsolat alakult ki. Alapja az ig-z­Egy munkáscsalád élete Csodálatos napok mondás és őszinteség. Még akkor is, amikor a picit vár­tuk. Megmondtam neki, terű mészetésen a korának meg­felelően, hogy miről van szó. Megértette, és nagyon boldog volt, amikor az iskolában a tanító bácsi megkérdezte, hogy mi van a kistestvéreddel, ö mindent elmondhatott, úgy, hogy senki a gyerekek közül nem nevette ki. A gólyamese ma már nekik is furcsa his­tória. — Itthon milyen a két gye­rek kapcsolata? — Szeretik egymást. A na­gyobbnak, még a szülés előtt, megmondtam, hogy ezek után mindent, még a játékokat is meg kell osztani a testvéré­vel, és rászoktattam arra. hogy segítsen Vigyáz a ki­csire, a bevásárlásnál segít. — Nagy felelősség és gond a gyermekek nevelése. Ami talán azzal a veszéllyel is jár, hogy önmagukra nem jut idő. — Ez csak féligazság. Fog­lalkozni velük valóban kell, de ha az ember rendszeres- segre szoktatja őket, sokkal könnyebb. Negyed nyolckor már a nagyobbikat is lefek­tetem. Ekkor jut időm a kedv­telésekre, az olvasásra, té­vézésre. A nagy szekrény vitrinjé­ben könyvek sorakoznak. Az tizártakkal együtt több száz kötet. A fe'eség ráadásul a könyvtár szorgalmas látoga­tója. Kedvenc olvasmányai a művészek életéről szóló könyvek. — A férjem három mű­szakra jár. s rendszerint ol­vasok, amikor várom haza. Kikapcsolódom a mindenna­pi gondok után. Sok-sok isme­retet szerzek, ami viszont nagyon jói jön nekem, sze­retem a társaságot, a beszél­getést. így mindig van té­ma, amiről véleményt cse­rélhetünk. A férj az útleírásokat ked­veli. Széchenyi Zsigmond, Kit- tenberger Kálmán, Molnár Gabor régi rajongója. Az utóbbival beszélt is egy író— olvasó találkozón, amely éle­te egyik legemlékezetesebb élményé volt. Dedikáitatott. — Az állatregényeket még gyerekkoromban kedveltem meg — mondja a harminc ev körüli munkásember. — Fe­kete Istvántól vettünk több könyvet is a nagyobbnak. Már most kell ráirányítania érdek­lődését a szépségre, az érté­kekre. Emlékszem. 10—12 éves koromban én is ezeken a Könyveken csiszolódtam. — A természetszeretete az­óta is megmaradt? — Szükségé van az ember­nek a megfeszített munka után a természetre. Szenve- űéives horgász vagyok. Hét­vegeken a barátokkal kocsi­ba ülünk, aztán irány a kör- nvező halastavakhoz. Jó le­vegőn, társaságban kelleme­sen múlik az idő. — Most akarunk beirat­kozni a természetjáró-szövet­ségbe — mondja az asszony. — Mert mindannyian termé­szetrajongók vagyunk. Va­sárnap is Szilvásváradon jár­tunk. egy másik családdal, a gyerekekkel. Csodálatos nap voit. Jól éreztük magunkat. — Nem vagyok nógrádi — *zól közbe a férj —, de be­jártam már egész Nógrá- dot. Azt tartom, hogy az em­bernek előszór a szőkébb környezetét keli megismer­nie, s aztán a íágabbat. Ami­kor még nem volt autónk, Riga motorral jártam a vi­dékét. Közben lemezekre téved a szemem. Észreveszik — Van sok lemezünk, ré­giek is — mondja a férj. — Tegnap is lemezeztünk. Itt volt a feleségem barátnője, de kettesben is kellemes idő­töltés — Csakhát amit nagyon szeretnék, a János vitéz meg a Csárdáskiraiynő lemezet nem tudom megszerezni — sóhajt fel az asszony. — Sze­retem a jó operettzenét. A rádióban, tévében Is. A szín­házat és a verset. Most vet­tem meg Várnai Zseni ver­seskötetét — s mutatja. — Ez az első, de hogy már min­den szükségesünk megvan, erre is több jut. Nyílik a szobaajtó. A pici tipeg be rajta' nagymamája féltő, vigyázó gondoskodása mellett. Nagy szemű, csoda, ahogy körbe néz rajtunk, s megtalálja anyukáját. Sulyok László (férfi és nő egyaránt) is jár­tak nála a kérdéssel. Elkezd­hetnek-e még tanulni ők is, hiszen az alapoknál kellene elindulniuk. A munka minősége és a mindennapi élet minősége nem csupán a képzettségben, a nagyobb tudásban fonódik össze. Látszólag távol áli a művelődéstől egy barkács- szakkör vagy szabás-varrás tanfolyam. Pedig nem csak a helyet adó művelődési otthon miatt tartóz k egymáshoz! — A hobbik kielégítését szolgáló szakköröket, klubo­kat. tanfolyamokat igen fon­tosnak tartjuk. Amikor a gyár olcsón biztosit anyagot, jóformán ingyen (havi húsz forintért) a gépek es a mű­helyek használatát, kis kö­zösségek kialakulását segíti. Szerencsére egyre több helyi­ségünk lesz ilyen célokra, az épületben levő lakást átala­kítják, az udvarban is folyik a bővítés. A fotósok, a fém­ből és fából barkácsolók mel­lett az országban valószínű­leg elsőként iparművészeti szakkört is létrehozunk. Ez . is azt a célt szolgálja, hogy önálló alkotásra' legyen mód. A futószalag mellett egyre inkább fenyeget az elgépiese- dés. A visszafojtott ötleteket, a megálmodott formákat meg­valósíthatják a szakkör tag­jai, bátran kísérletezhetnek. Az üveg megmunkálásához szükséges gépek a rendelke­zésükre állnak. — Milyen „gyárkapun be­lüli” művelődési lehetősége van még a dolgozóknak? — Ismert talán, hogy régi hagyományunk a munkásaka­démiák indítása. Idén 13 so­rozatot kezdtünk. Az előadók közül 38-an (!) a i&ár értel­miségi, műszaki szakemberei — ami nem mellékes a kol­lektívák- kvzéletisége, az üze­mi demokrácia szempontjából sem. Maguk az előadások ma már nem mindig maradnak meg a félórás kereten belül. Gyakran „folytatása követke­zik!” felkiáltással fejezik be. ■ A tatarozás miatt csak tíz- nónapos volt tavaly a köl­csönzés a könyvtárunkban, mégis 23 ezer kötetet vittek ni! Salgótarjánban és a me­lyében is a legjobb üzemi konyvierjesztés nálunk van. . j Akad igény az író-olvasó ta­lálkozókra : a műhelyekben folyt a beszélgetés például László-Bencsik Sándorral, Jókai Annával, Árkus József­iéi. A kulturális vállalásokat Igyekszünk megszabadítani a merev sémáktól: bármilyen szakkör, klub. továbbképzés munkájába való bekapcsoló­dást „elfogadnak”, sőt, mi­nél egyénibb, testreszabot- tabb a terv, annál értékesebb. Nemsokára beindul a szocia­lista brigádtagok klubja, ezis új lehetőségeket ad. A fiata­loknak pedig ott van az if­júsági klub — szinte nincs olyan progrcinjavaslatuk, amire mondanak: nem. Mindössze annyit kérünk, le­gyenek ott — de gyakran ép­pen a KISZ-vezetők hiányoz­nak. VRATNI JÓZSEF sok olyan gyárkapun belüli lehetőséget is említ, ami egyben nyitás, együttműködésen alapul. Az irodalmi színpadtól az isko­lákkal. kollégiummal, mun­kásszállással fenntartott kap­csolatokig. De a lényegük kö­zös: az érdeklődésre és az igányébresztésre támaszkod­va szolgálják a szabad idő hasznos eltöltését, a munká­sok művelődését. Kiss G. Magdolna Március 14-íoS a Nógrád megyei filmszínházak műsorán r

Next

/
Oldalképek
Tartalom