Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

Fa lugvűlés Nagylóco n Nagyobb közéleti aktivitás Eredményekről és gon­dokról egyaránt szó esett a Nagylócon tartott falugyű­lésen. a község kultúrházá- ban gyűltek össze a lakos­ság képviselői, hogy meg­hallgassák a Hazafias Nép­front községi bizottságának beszámolóját, valamint a tanács jelentését. Mind jobban érezhető a népfrontbdzottsóg cselekvő részvétele a falu közéleté­ben — ez volt az alapgon­dolata Klárik András nép­frontelnök beszámolójá­nak. Az ok: fizikai munká­sok, ríők, fiatalok, értelmi­ségiek egyre jobban felis­merik a közösségi munka szerepét, növekszik azoknak a száma, akik részt kémek a kollektív feladatok meg­oldásából. Ugyanakkor szervezettebbé és rendszere­sebbé vált a társadalmi és tömegszervezetek együtt­működése. — Jellemző a közéleti ak­tivitás növekedésére — mondotta Klárik András —, hogy 1973-ban a tanács­tagi jelölő gyűléseken a vá­lasztópolgárok 70 százaléka megjelent. Felszólalásaikban hetvenegyen tettek közérde­kű javaslatot. örvendetes, hogy Nagy­lócon is egyre jobban erő­södik a társadalmi munka- akció, habár e téren még sok a tennivaló. Ahhoz pél­dául, hogy eredményesen szerepeljenek a megyei versenyben, a lóciaknak meg kell duplázni az egy lakosra jutó társadalmi munka értékét, A hiányosságokat Is re­álisan elemző beszámoló­ban elhangzott, hogy a ked­vező változás ellenére még mindig nem volt elég haté­kony és kezdeményező, az ifjúság körében végzett mozgalmi munka. Ami pe­dig a nőpolitikái határozat végrehajtását illeti* még nem sokkal Jutott**: túl » statisztikai számok elemzé­sén. — A közművelődés segí­tését jelentős feladatnak tartjuk — hangzott el a beszámolóban. — Néhány évig stagnált a felnőttokta­tás. Most sikerül kedvező változást elérni. A népfront is szervezett politikai tanfo­lyamat, ez azonban nem érte el a kívánt eredményt. Színvonalas volt a szülök iskolája, s ebben nagy érdie­mé van a pedagógusoknak. A hatékonyabb közéleti munkát kívánták segíteni az együttműködési szerző­désekkel, amelyeket a ta­náccsal és a tömegszerveze­tekkel kötöttek. Gondot for­dítottak a tanácstagok vá­lasztókerületi munkájá­nak segítésére Is, mindezzel jól szolgálták a tanács tö­megbázisának erősítését. A falugyűlésen örömmel szá­moltak be arról, hogy ja­vult a népfronitbizottság testületi tevékenysége: egyenletesebbé vált, nőtt az aktivitás. Kovács Pál tanácselnök- helyettes jelentésében ér­tékelte a negyedik ötéves terv alatt bekövetkezett, kedvező változásokat. Nagyvonalaikban vázolta a most kezdődött tervciklus feladatait is. A népképvise­leti elv úgy Nagyidéban, mint a társközség Hollókő­ben maradéktalanul érvé­nyesül. A 47 tanácstag a la­kosság minden rétegét képviseli. Figyelemre mél­tó, hogy a testületben már 31.7 százalék a fiatalok és 29.7 százalék a nők aránya. A tanácsi munkát eredmé­nyesen siegíti a mind a két községben működő tanács­tagi csoport. — A tanácstagok eleget tettek beszámolási kötele­zettségeiknek. A tájékoztató­kon összesen 818 választó- polgár jelent meg — közöl­te Kovács Pál. — Az ak­tivitást jellemzi, hogy 140- en nyilvánítottak véle­ményt, ezeket összegezte, az igényeket rangsorolta a tanács. A községi közös tanács elnökhelyettese részlete­sen szólt azokról a beruhá­zásokról, amelyeket az 1975-ös esztendőben, végez- tek. A sokrétű feladat megoldását a lakosság 102 ezer forint értékű társa­dalmi munka elvégzésével segítette. Az idén folytat­ják a nevelői lakás építését, a járdásítást, Nagy lóéban buszvárót létesítenek, elő­készítik az új iskola terve­zését, készül sportöltöző, olajtároló' és megszervezik az öregek napközi otthonát. Az idei fenntartási költség összesen 3 millió 937 ezer forint. A korábbi rendezvények­től eltérően ezen a falugyű­lésen nehezen indult meg a vita. Joggal mondta az első­ként szóló Orbán Ferencné nyugdíjas téesztag. — Az utcán, a boltban, mindenhol politizálunk, miért hallgatunk a falu legfontosabb közéleti fóru­mán? Itt kell* elmondani problémáinkat, itt kell ja- voslatainkat megfogalmaz­ni! A biztatás hatott. Józsa Ferenc téesz-nyugdíjas szólt a szemmel látható fejlődés­ről, majd így fogalmazott: „A fejlődést ne állítsuk meg, saját munkánkkal is gyarapítjuk községünket. Konkrét javaslatot tett, egy útszakasz felúj ításáti kérte. Balázs Béla gyárimun­kás a járda és útépítés­korszerűsítés nagyobb üte­mének elmaradását kérte számon, a KISZ-es Balog Ferenc pedig egy gyógy­szertár létesítését javasolta. A vita összegezéséből kitűnt: valamennyi javaslat meg­valósítására nem futja » község erejéből. Rangsorol­ni kell a feladatokat. A beszámolót és a jelentést a kiegészítésekkel együtt egyhangúan elfogadta a fa­lugyűlés. Ezt követően a már korábban közszemlére kitett javaslat alapján meg­választották a 37 tagú isáp- frontbizottságot és a két küldöttet., aíkl a megyei ta­nácskozáson képviseli a falu laikoiwtógfSit. Az újonmn megválasztott bizottság eőső ülésén Lászlók Andort, az elnöki, Balázs Nándornét pedig a titkári teendők el­látásával bízta meg. (kelemen) A felkészülés útján JELENTŐS állomáshoz érkeztek szervezete­ink a KISZ IX. kongresszusának előkészí­tésében. Alapszervezeteink az előkészítő tag­gyűléseket követően megtartották hagyomá­nyos két taggyűlésüket. Számot adtak az 1975/76-os mozgalmi évben végzett mun­kájukról. Értékelték minden KISZ-tag vál­lalásának, közösségi megbízatásának telje­sítését, és döntöttek arról, hogy a követke­ző mozgalmi évre kik kaphatnak tagsági igazolványt. Az 1976/77-es mozgalmi évi akcióprogrammal megtervezték a következő évet, a KISZ-tagok vállalásokat tettek e program végrehajtására. Az alapszervezeti vezetőségváiasztásokkal megteremtették az akcióprogramok tervszerű végrehajtásának személyi feltételeit. Különleges és rendkívül jelentős esemé­nye volt a taggyűléseknek az előzetes kong­resszusi dokumentumok — kongresszusi le­vél, szervezeti szabályzattervezet — vitái. Valamennyi taggyűlés jó politikai légkörben, tervszerűen, fegyelmezetten zajlott le. A kongresszusi felkészülés ideje alatt alap­szervezeteink szervezetileg erősödtek, tar­talmi munkájuk javult, szervezettségük, tö­megbefolyásuk nőtt, elevenebb, pezsgőbb lett a KISZ-élet. A felsőbb KISZ-szervek feladata kettős volt: segíteni és ellenőrizni az irányításukkal működő KISZ-szervek és -alapszervezetek munkáját, valamint előkészíteni. megszer­vezni saját küldöttgyűlésüket. A kongresszusi felkészülés útján újabb lépcsőfokhoz, az üzemi, nagyközségi, terü­leti és iskolai KISZ-bizottságok és -csúcs- vezetőségek küldöttgyűléseihez érkeztünk. E küldöttgyűlések értékelik egy-egy nagyobb terület kétéves munkáját, összegezik az irá­nyításuk alá tartozó alapszervezetekben az előzetes kongresszusi dokumentumokról folyt vitákat, megválasztják testületüket, va­lamint küldötteiket a felsőbb KISZ-szervek küldöttgyűléseire. A KISZ-kb. 1975. november 12-én hatá­rozatot fogadott el a KISZ-szervék és -szer­vezetek irányításának továbbfejlesztéséről. A döntések megfelelő irányítási struktúra kialakítására a küldöttgyűlések idején ke­rül sor. Ebben az időszakban Ismerkedik meg KISZ-tagságumk szélesebb köre is e határo­zattal, tehát szükséges, hogy részletesebben szóljunk róla. E határozatot szoros összefüggésben kell vizsgálnunk a KISZ-kb. 1974. áprilisi ha­tározatával. Az áprilisi határozat szövetsé­günk, kommunista, politikai jellege erősíté­se, a szervezeti fegyelem fokozása érdeké­ben született, de megfogalmazódtak benne a megvalósítást segítő szervezeti biztosíté­kok is. Már ebben a dokumentumban szó volt a KISZ munkastílusa továbbfejleszté­sének szükségességéről, de a kellő változ­tatás irányának megfogalmazásánál többre a KISZ akkor nem vállalkozhatott. Az irányítási rendszer továbbfejlesztése nem más, mint munkastílus javításának esz­köze. Kialakításánál három alapelvet vett figyelembe a KISZ-kb.: szolgálja a demok­ratikus centralizmus és a közvetlen párt­irányítás maradéktalan érvényesülését, és továbbra is biztosítsa a KISZ képviseletét a társadalmi és fiz állami szervezetek minden szintjén. Gyorsítsa a döntések . továbbításá­nak ütemét, csökkentse a fölösleges átfe­déseket és a formális döntések lehetőségét. A területi KISZ-bizottságoknál szűnjön meg a központi döntések újrafogalmazása, a fi­gyelmet a határozatok végrehajtásának meg­szervezésére, a helyszíni segítségre, eltenőr- zésre fordítsák. Végül: a testületi irányítást — a kb. kivételével — olyan KlSZ-bizotísá- gok, KlSZ-vezetőségek lássák el, amelyek az elvi, irányító, valamint a végrehajtást szer­vező feladat9kat egyaránt elvégzik és nem választanak külön végrehajtó szervet. A KISZ-bizottságok és a KISZ-vezetőségek köz­vetlen felsőbb fóruma a küldöttgyűlés le­gyen. Az elkövetkezendő napokban küldöttgyű­léseink KISZ-bizottságot választanak ott, ahol jelenleg üzemi, intézményi, taninté­zeti, valamint nagyközségi KISZ-bizottság működik, ahol jelenleg járási, városi bizott-: ságok közvetlen irányításával csúcsvezető­ség, illetve iskolai KISZ-vezetőség működik. KISZ-vezetőséget választanak, ahol jelenleg üzemi bizottság irányításával csűcsvezetö- ség működik,' az üzemi KISZ-bizottság köz­vetlen irányítása alá tartozó nagy létszámú alapszervezetekből pedig több alapszervezet alakult. A SZERVEZETI jellegű intézkedéseket má­sodrangúnak tekintjük, az első mindenkor a tartalom! De a gyakorlat bizonyította azt is, hogy a szervezeti intézkedések elmara­dása a legjobb határozatot is legfeljebb óhajjá degradálja. Ezért tartjuk nagyon fon­tosnak a szervezeti feltételek megteremté­sét is! Oravecz József, a KISZ salgótarjáni járási bizottságának titkára TELEPHELYBE VlTÉS Á megyei tanács útkarban­tartó költségvetési üzeme „tömött*" jelenlegi telephe­lyét Iroda., garázs- 4a raktár­épületek«!»! bővítik a létesít­ményt. A memÉBáletok a roeaz Idő eBanére ja folynak, 6> a lehetőség szerint április ele­jére szeretnék befejezni a bő­vítést Csipkés kiirt és riadt madár Tgy szólt az ajánló: — Ha lesz egy kis idejük, ugorjá­nak be az öreghez! Meglát­ják, érdemes. Kevesek által ismert, szerény ember. Saját kedvtelésére . munkálkodik nagy-nagy szenvedéllyel. X Az első, amire a szem rá­téved, a szoba falára akasz­tott csodálatos kürt. A ter­mészetes formához jól illik a beléfaragott minta, a csipké­re emlékeztető szegélyezés. Lassan megtelik a kis szobai asztal kecses formájú mada­rakkal, tátogó halakkal, a természet megannyi apró lé­nyével. Valahonnan előke­rül egy velőscsontból fara­gott cigarettatartó is. Régi emlék, még a fronton ké­szült. — Családi hagyomány ná­lunk, hogy mindenki fogla­latoskodik valárr/ivel. Édes­apám a fafaragással próbál­kozott. Engem is izgatott már kisgyermek koromban, hogy a természet adta holt anya­got miképpen lehetne élővé varázsolni. Először fejeket formáltam agyagból. Ha ke­zembe került egy-egy barack-, vagy cseresznyemag, kis ko­sarakat, apró figurákat csi­náltam belőle. — Még a fronton Is mun­kálkodott — szól közbe a feleség. — Hát igen. Akkoriban nem is annyira a szenvedély hajtott, inkább a szükség. Csontokból, repülőgéproncsok plexi üvegéből készítettem fé­sűt, gyűrűt, apró dísztárgya­kat. Elcseréltem tojásra, éle­lemre. A 68 éves Lovász István nagyon szereti a természetet, a kirándulásokat. Bebaran­golta a környező falvakat, be­kukkantott a házak padlásai­ra, hátha talál valami régi­séget.'Egy körútja során lelt rá arra az anyagra, amelyen a legjobban megvalósíthatja elképzeléseit. — Ügy volt, hogy amikor a kezembe fogtam a szarvas- marha szarvat, működni kez­dett a fantáziám. Mi min­dent lehetne ebből faragni! Már maga az eredeti forma kínálgatja a lehetőséget. Gyűjtögettem a szarvakat, ahol csak tudtam; hentesek­től. falusi emberektől. És megszülettek az első al­kotások; a figyelő szarka, a riadt madár, a menekülő hal. Pista bácsi a konyha sarká­ban berendezett aprócska műhelyében reggeltől éjsza­káig faragott nyugtalan ten- niakarással. — Én magam készítettem a szerszámokat is. Konyha­késeket idomítottam, csavar­húzót alakítottam át véső­nek, reszelőt csináltam. Forgatjuk, nézegetjük a nyers, megmunkálatlan szar . Icát. Hogyan születik ezekből egy-egy alkotás? — Először kifőzöm a szarvat. Van amelyik rücs­kös, ripacsos, azt jól le kell dörzsölni. Ezután kezdek a faragáshoz. Életet kell bele­adni a néma anyagba. De arra mindig vigyázok, hogy az eredeti forma, .a 'termé­szetes szín megmaradjon. Pista bácsi keze alatt élet­re kelt már néhány Afriká­ból származó zebuszarv is, egy pécsi vadász ajándéka, a csodálatos kürtöket pedig a nemesített magyar ökör szarvából készítette. A beszélgetés során az is kiderül, hogy a Balassagyar­maton élő csontfaragó nem is annyira ismeretlen ember a városban. Gyakran nyílik a kis konyha ajtaja; jönnek a nézelődők, az alkotások csodálói. A faragott tárgyak közül jó néhány eljutott már a Szovjetunióba, Amerikába, Helsinkibe is. — A helsinki VIT-re uta­zó ifjúsági delegáció elvitt magával öt szép kürtöt. Ki­állították a magyar ajándék­asztalra, s amikor a kultu­rális minisztert arra kérték, hogy válasszon magának ajándékot, rövid töprengés után az én faragott kürtömet választotta. Nagyon jó érzés volt hallani, kedvet, lendüle­tet adott a további munká­hoz. Szerény, csendes ember Lo­vász Pista bácsi. A negyven év alatt több ezer szarvat faragott ki, keltett életre. Nem örül annak, ha alkotá­sait megvásárolják, mert va­lamennyi egyformán kedves számára, mert valamennyibe egy kicsit a lelkét is bele­önti. — vkm — V. Jenyesi Elsózták Rendszerint hazajárok ebédelni. Bár igaz, hogy a hivatal közelében, ahol dolgozom, van egy ven­déglő, de nem szeretem a vendéglői kosztot. Meg aztán nagy a lárma, zaj, nincs üres asztal. Szóval, inkább hazamegyek. Otthon a jeleségem gyor­san megteríti az asztalt, és máris hozza a finom ebé­det. — Egyél csak. Mi majd később eszünk, ne várj ránk. Neked sietned kell vissza... Ez igaz, vétünk a mun­kahelyen nagyon szigorú­an veszik a késést. Csak úgy belehörpintek egy ka­nál levesbe, megkóstolom, hogy milyen — összehúzza a szám, de nagyon. Még egyszer megpróbálom — a könny is kicsordul a sze­memből. Sőt, elkezdek csuklani. — Sós... hukk — mon­dom az asszonynak — hukk... ezt elsóztad,... ■ hukk... de nagyon. — Neked semmi sem tetszik — mondja mérge­sen a feleségem. — Mindig találsz valamit, amibe be­leköthetsz: hol sós, hol sótlan; hol zsíros, hol zsír- tálán; hol sűrű, hol híg. Ha nem tetszik, akkor főzz magadnak! Vagy ehetsz a vendéglőben is... Méghogy elsóztam! Ugyan­annyi sót tettem bele, mint máskor szoktam, egyetlen kanállal... Jobb lenne, ha nem válogatnál annyira! — És hirtelen haragjában becsapva az ajtót, kiment Ügy látszik túl hangosan kiabált velem, mert abban a pillanatban beszaladt az anyja. — Miért verted meg? — támadt nekem. — Dehogy vertem meg — magyaráztam a helyze­tet az anyjának, s közben csuklottam. — Csak' azt mondtam, hogy sót a la­ves. — Ejnye, fiam, nézett rám szomorúan — hát nem nézed semmibe sem a női munkát... A leves külön­ben is ma egészen biztos, hogy nem lehet sós. Év magam sóztam meg, és pontosan annyit tettem be­le, mint máskor szoktam: két csipetnyit. Biztosan va­laki a munkahelyeden fel­bosszantott, és most a fe­leségeden töltőd ki a mér­ged. .. Nem jól teszed! — És ő is becsapja az ajtót. — Mi az, a dgrázs csí­pett meg ma benneteket? — kérdi a nagymama sze­líden, miközben betipeg a szobába. — Kiabáltok, az ajtót csapkod játok... — Ah. nincs semmi baj. nagymama — mondom ne­ki — sós a leves. Mindösz- sze ennyi történt. — Ne beszélj ostobasá­got! — tört ki h rtelen a nagymama. — Márna min­denkit magadra haragítasz, Mikulaj? Nem bánt a lel­kiismeret? A leves nem lehet sós, mert én magam sóztam meg. Két kávéska­nállal tettem bele, egy szikrával sem többet. Min­dig annyit szoktam. — Húgocskám! — hív­tam őt, amikor a nagyma­ma kiment a szobából. — Urinye, ma megsóztad a levest? — Meg — felelte ijedten Urinye a szomszéd szo­bából kidugva a fejét. — Két csipetnyit tettem be­le. .. Csak nem keveset tettem? Sótlan? Nem volt időm válaszol­ni. Bejött a feleségem. Utána elszánt arccal az anyja és a nagymama.. . Nem fogom leírni, milyen v hart zúdítottak szegény fejemre. Egyébként most egyelő­re vendéglőben ebédelek... Fordította: (Juhász László) NÓGRÁD — 1976. március 12., péntek 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom