Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

A demokratikusabb tervezés előnyei

Hosszú az út az első elismeréstől

Általános egyetértés, ellenvetésekkel tarkítva

Az elmúlt napokban az MSZMP Nógrád megyei Pártvégrehajtóbizottsága Antal Gyula elvtársnak, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatójának előterjesztésében a gyárban, helyszínen tárgyalta az 1976. évi vállalati terv előkészítésének tapasztalatait és a végrehajtás helyzetét. Ez a végrehajtó bizottsági ülés módot adott arra, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai a gyár dolgozóival személyeslen is elbeszélgessenek és az írásos előterjesztést az üzem munkásaitól szerzett tapasztalatokkal ötvözve, teljes mértékében kibontakoztassák a mai korszerű vállalati tervezés demokratikus stílusát, sokoldalúan összeegyeztetett és megalapozott tartalmát.

A megyei párt-végrehajtób zottsági ülés tapasztalatai, illetve az MSZMP XI. kongresszusa által megkívánt demokratikusabb tervezés szélesebb körű elterjesztése céljából interjút kértünk Antal Gyulától, a vállalat vezérigazgatójától és Szilágyi Dezsőtől, a nagyüzemi pártbizottság titkárától.

Amikor az ember hosszabb távra visszatekint és számvetést készít, látja, hogy milyen gyorsan elszaladt az idő. Ezt érezzük mi is a Lampart ZIM csiszolóműhely Tyitov Szocialista Brigádja megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmából.

Brigádunk 1961. januárjában alakult meg. Hamarosan felfigyeltek ránk. A gyárban egyre gyakrabban mondogatták: a csiszolóikat meg lehet nézni. Valósággal ég a munka a kezük alatt. Amire szavukat adiják, biztosan meg is csinálják. A vállalati közvélemény is felénk fordult, elfogadott minket. Ezt tekintjük brigádmunkánk első elismerésének, A következő évben megkaptuk a szocialista brigádnak járó oklevelet, utána a zászlót, a különböző fokozatú brigádérmek után a nvolcadjk aranyjelvény megszerzésére tettük meg az idén váHálásunkat.

Amiről most írok, az ma már egy kicsit történelemnek számít. Emlékszem, a munka mellett a tanulást már a kezdőt kezdetén szorgalmaztuk. Godó Sándor végezte el elsőnek a gépipari technikumot, aki jelenleg művezető üzemünkben. Utána a csiszoló szakma megszerzését, valamint a nyolc általános iskola elvégzését szorgalmaztuk.

A briigádközösség kialakulásáról, ijsszefonrásáról sem szabad elfeledkezni. Éreztük, hogy nem elég csupán munka közben, a műhelyben együtt lenni. A műszak befejezésével is jó lenne közösen eltölteni egv-két órát. Erre legnagyobb lehetőséget a mozi. a színház, a televízió és a közös kirándulás biztosította.

Társadalmi munkánkat a vállalat vezetősége mindig nagyra értékelte. Több ilyen akcióban vettünk részt. Közreműködtünk a kis ZIM felépítésénél. A nagyméterű olajtartály földbe helyezését pedig teljes egészében mi végeztük el. Megtaláltak bennünket a nagycsarnok építésénél, segítettünk a régi saj- tolómühely új helyére való költöztetésénél. A húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalomban brigádunk részt vett az ivóvízhálózat építésében, melyért a városi tanács zászlóval jutalmazott bennünket.

Gyárunk segíti a Csizmadia úti Általános Iskolát. Idejárunk társadalmi munkát végezni. Ezenkívül az évente megszervezésre kerülő kommunista szombatokon mindannyian részt veszünk. A munkáért kapott pénzt iskolák, óvodák építésére ajánljuk fel.

Végül, de nem utolsósorban szólok a politikai ismeretek gyarapításáról. A kollektíva minden tagja valamilyen politikai oktatáson bővíti tudását! Érdeklődnek az ország, a nagyvilág dolgai iránt. Tudják. hogy csak a tájékozott ember képes felismerni a világpolitikai és hazai eseményeket, azok összefüggéseit. Ebben segít nekünk a politikai támogatónk. Rendszeres dolog nálunk, hogy kisebb csoportokban megvitatjuk a napi politikai kérdéseket is.

Ügy érzem, az eltelt 15 év arra kötelez, hogy a közeljövőben még eredményesebb munkát végezzünk.

Molnár István

szocialista ivrigádvezető

ZIM salgótarjáni gyára- Hogyan született meg n kohászati üze. mek 1974. évi vállalati terve és hogyan érvényesül ebiben a népgazdaság igénye, valamint a gyár dolgozóinak véleménye? ,

— A kongresszus határozatainak szellemében minden eddiginél szélesebb alapokat teremtettünk a tervkészítés egész munkájának — mondotta válaszában Antal Gyula vezérigazgató. Arra törekedtünk, hogy az 1976-os év nagyobb igényű feladatainál pontosabban számításba vegyük a népgazdasági igényedet, a vállalat lehetőségeit, $ az elképzeléseket igyekeztünk a gyár dolgozóinak széles körében is ismertetni ezeket a feladatokat, hogy a munkások sajátjuknak tekintsék, magukénak érezzék termelésünk egész programját.

Szilágyi Dezső: A tervkészítésnél abból az alapvető feladatból indultunk ki, amelyet a XI, kongresszus és az ötéves terv is meghatározott, hogy a -népgazdaság tervszerű év, arányos fejlődéséhez. a gazdasági hatékonyság növeléséhez i vállai »toknak jelentőségüknek és .súlyuknak megfelelően kell íaozzálárulniok. A népgazdasági fejlődés szemszögéből nem közömbös, hogy a vállalatoknál hogyan tesznek eleget az intenzív gazdálkodás követelményeinek, hogyan és milyen méretekben bontakozik ki a tartalékok tervszerű feltárása, a versenyképes termékek gyártása, a külgazdasági körülményekhez való alkalmazkodóképesség fokozása. Ebben a munkában szükségünk van a gyár műszaki és szellemi erejére csakúgy, mint valamennyi munkásunk és kétkezi dolgozónk fizikai alkotókészségére. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy a vállalati terv jó előkészítéséhez minden lehető fórumot felhasználjunk, s hogy végül is sokfajta véleményre épülhessen a terv.- Hogyan épült fel az 1976. év tervkészítésének gyakorlata?

Antal Gyula: Először Is kellő felelősséggel és alapossággal tanulmányoztuk a január elsejével életbe lépett módosított gazdasági szabályozókat, a hivatalos közlönyökben és útmutatókban megjelent rendelkezéseket, de a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetőitől, illetékes főosztályaitól, a Magyar VasTörvényhozók

w

tanácskozása

Az Országházban csütörtökön délelőtt harmadik alkalommal került napirendre a környezetvédelemről készülő törvény tervezete. Ezúttal a parlament mezőgazdasági bi-í zottsága tárgyalt a témáról. A környezetvédelemnek ónálló feladatkörét jelenti a föld védelme, amely egyaránt kiterjed a talajra, az alapkőzetre és az ásványi anyagokra. A formálódó szabályokból különösképpen azokkal foglalkoztak a törvényhozás me- zogázdasági szakemberei,

amelyek — egyebek között — arról szólnak, hogy minden földhasználó köteles megóvni és növelni országunkban a talaj termőképességét, és ennek megfelelő művelési ágakat, mezőgazdasági technológiákat megválasztani és alkalmazni. Szóba került, hogy a mezőgazdasági termeléshez fűződő fokozott igények csak akkor elégíthetők ki. ha az arra alkalmas földek valóban a mezőgazdaság célját szolgálják. Ennek ér- , dekében — amint a képvise- 1 lök egyetértőleg kiemelték — 1 a különféle létesítményeket' elsősorban az olyan területeken kell elhelyezni, amelyek , mezőgazdasági termelésre nem, vagy nem gazdaságosan hasznosíthatók. i

TÁJÉKOZTATÓ A

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG

HELYZETÉRŐL

A közlekedésbiztonság helyzetéről, az új ,KRESZ eddigi tapasztalatairól tartottak tájékoztatót csütörtökön a Bel- i ügyminisztérium Zrínyi utcai klubjában. Elmondták: tavaly a közutakon 1275-en vesztették életüket; 8200-an súlyosan, 10 272-en könnyeb- ] ben sérültek meg. A statisztika azért is elszomorító, mert a balesetek 19 százalékát ittas állapotban követték el, jóllehet, 346 000 alkalommal szondáztak.

Az úi KRESZ-szel kapcsolatban p' mondták, hogy az a nem rtközi egyezmények figyelembevételével készült.

Jobb lesz az ellátás

Bővül az építőanyag-ipar« termelés

Az építőipar és a lakosság

folyamatos és zavartalan ellátása érdekében az ötödik ötéves terv az építőanyag-ipari termelés 30 százalékos növelését, irányozta elő. A termelés bővítésének 85—90 százalékát a natékonyabb munka- és üzemszervezés, a műszaki fejlesztés és korszerű gyártástechnológia alapján a termelékenység emelkedésével fedezik. Ugyanakkor a tervidőszakban 29—30 milliárd forintot fordítanak az építőanyag-ipari üzemek állóeszközeinek korszerűsítésére, új termelési kapacitások létrehozására, korszerű termékstruktúra kialakítására. Különösen dinamikusan növelik a vállalati beruházásokat, 17,6 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra.

A vállalati beruházásokkal megvalósuló rekonstrukciók és új létesítmények eredményeként többi között évi 200 000 tonna mészhidráttal,

2,7 millió négyzetméter falburkoló csempével, 1,2 millió négyzetméter padlóburkoló lappal és 590 000 négyzetméter feldolgozott síküvegtermékkel kell bővíteni a termelést.

Föld alatti gáztároló

Föld alatti óriás gáztárolót alakítanak ki Hajdúszoboszló közelében, az ország egyenletes gázellátásának biztonsága érdekében. A 400 millió köbméter befogadására alkalmas különleges tároló kialakításának elméleti számításaihoz a KGST-országok tudományos egy üttműkódése keretében a szovjet, NDK-belí én a csehszlovák tapasztalatokat is figyelembe vették. Az egyenletes gázellátás távlati programjában további hasonló, de énnél kisebb kapacitású föld alatti tárolók kialakítását is tervezik. A mostani elgondolások szerint föld alatti tárolót létesítenek Pusztaföldváron, amely Délkeiet-Magyar- ország biztonságos gázellátását segíti, a szanki tárolóból pedig Budapest kapna gázt

Márton Katalin ötödik éve dolgozik a jánosaknai Női Fchérncműgyárban. Röviddel ide- kerülése után tagja lett az Ifjú Gárda ezüstkoszorús Szocialista Brigádnak. Idén védnökséget vállaltak a minőség felett. Közös programokat szerveznek a Ganz-MÁVAG Béke Szocialista Brigádjával. IÍISZ-alapszervezetének kulturosa. vállalásai között szerepel (többek között) az Ifjú Gárda-rajparancsnokság. Fontosnak tartja szakmai továbbképzését, ősszel jelentkezik az üzemi szakmunkásképző tanfolyamra.

és Acélipari Egyesüléstől is bőséges eligazításokat kaptunk. Az ismert feladatokból vállalatunkra vonatkozhatva különösen fontosnak ítéltük meg a technológiai fejlesztésre és rekonstrukcióra alapozott gyártás- és gyártmány- fejlesztést, a kiegészítő mechanizmusok alkalmazását, a munkaerő kiváltását és a termelékenység jelentős növekedését biztosító feltételek megteremtését, no és a nagy teljesítményű berendezések kapacitáskihasználásának, műszaki kihasználásának javítását.

— Figyelembe vettük a pénzügyi szabályozórendszer hatását, amely n részesedési alapot 41, a fejlesztési aiapot pedig több mint 20 százalékkal csökkentette az elmúlt évhez képest. Lényegében ezekhez kellett mérni a termelési intenzitását. de az egész tevékenységünket. Alapvetően négy fontos tényezőt vettünk számításba: a piaci kereslet alakulását, a pénzügyi helyzetünket, a gyártás- és gyártmányfejlesztés lehetőségeit, az anyag-, energia- és munkaerő-ellátás körülményeit.

— A legfőbb tényezőket előbb külön-külön elemezték?

Antal Gyula: Igen. Mégpedig alaposan. A piaci kereslet tekintetében megállapítottuk, hogy a belföldi igények 40 százalékkal meghaladják kapacitásainkat, de az exportpiacokon is fokozódik a kereslet. Néhány területen választékeltolódásra, néhányon pedig új termék bevezetésére kell lehetőséget teremtenünk. A pénzügyi helyzetünk az új szabályozórendszer elvonásai következtében bizony nem megnyugtató. Az elvonások következtében az 1977—78-as években fejleszté- sialap-mérlegünk is mintegy 20 millió forint hiányt mutat. Az épülő süllyesztékes kovácsüzem berendezéseire is jelentős többletet kell fordítanunk az árnövekedések végett. Munkaerő-ellátásnál

alapvető törekvésünk a jelenlegi munkaerő-állomány megtartása, de a munkaerőgondjaink megoldására 50 fős belső átcsoportosítással számolunk, emellett a kedvezőbb helyzetet szelektív bér- intézkedésekkel is segítjük. Folytathaltom azzal. hogy termékszerkezetünk javítására néhány gyártmányíélesé- get, közöttük a mezőgazdasági szerszámokat, a bútorrugógyártás és néhány kismennyi- ségű szegfajtát szeretnénk más üzemnek átadni. A hideghengerműben viszont bő- víieni szeretnénk a nagy i szilárdságú és ötvözött termékok. a nemesített szalagok és a diuamómínőségű szalagok gyártását. Ezenkívül a hu- zalmüben megindult a korszerűsített hegesztő huzal- gyártás, a kisterenyei gyáregységnél pedig elkezdjük a drótfonatkészítést. Javítjuk termékstruktúránkat az acélöntöde megszüntetésével, aminek helyén sor kerül a süly- lyesztékes kovácsolás bővítésére.

— Az elmúlt évek során kiépített kapacitásokból, a huzalműben mintegy 10 ezer tonnával, a hideghengerműben pedig további 2 ezer tonnával tudjuk bővíteni a termelést. Így alakult ki azután, hogy a felsorolt elvek és intézkedések alapján 1976-ban a termelés volumenét 7.6, a termelés értékét 9,6, az anyagmentes nettó termelés értékét 5, a munka termelékenységét pedig 4,5 százalékkal növelhetjük 1975-höz képest.

— Számba vettük az(önkölt- ségcsökkentési lehetőségeket,

! s ennek alapján több mint 47 millió forint megtakarítást irányoztunk elő, ami 1,8 százalékos csökkenésnek felel meg. S ezek jó végrehajtásával 4.5 százalékos bérszínvonal-emelkedést tudunk biztosítani dolgozóinknak.

— S- hogyan sikerült ezeket a célkitűzéseket ismertetni a dolgozókkal és megfelelő alapokra helyezni a tervkészítés demokratizmusát?

Szilágyi Dezső: A nagyüzemi pártbizottság a szakszervezettel, a KISZ-szel és a gazdasági vezetőkkel karöltve arra törekedett, hogy a gyár minden üzemében részletesen és konkrétan megismerjék a feladatokat, s hogy a vita során minél több dolgozó véleménye és javaslata elkerüljön a gyár vezetőihez. A nagyüzemi pártbizottság és a pártalapszervezetek konkrét cselekvési programokat dolgoztak ki sajátos területükre. A pártbizottság, szakszervezeti bizottság, a társadalmi szervek és testületek az üzemi demokrácia különböző fórumainak képviselőivel még előkészületi állapotban megvitatták az elképzeléseket. Tájékoztattuk a testületeket a szabályozórendszer változásainak lényegéről, az új igények konkrét tennivalóiról. Az elképzeléseket nagyaktíva- értekezleten ismertettük. Az üzemi sajtó, a Tarjáni Acél a feladatokat ismertető cikkein túlmenően külön mellékletet adott ki, hogy a gyár minden dolgozójához elkerüljön a vállalat vezetőinek elképzelése, de a megyei lapban, a NÖG- RÁD-ban is több írás jelent meg. amely a tervkészítés demokratizmusát szolgálta. A sokirányú információ végül is lehetővé tette, hogy a termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken a számszerű elképzelések ismeretében minél több értékes vélemény hangozzék el a dolgozók köréből.- Milyen tapasztalatok szűrhetők le a munkások körében, több fórumon lefolyt vitákból?

Antal Gyula: Általánosságban egyetértéssel fogadták minden üzemben és Vnunka- helyen a termelési terveinket, a fejlesztési koncepciókat. a munkahelyi korszerűsítésekkel. a termékszerkezet javítására irányuló elképzelésekkel kapcsolatos elképzeléseinket. Dolgozóink a javaslatok és felszólalások során maguk is szorgalmazták a munkafegyelem és technológiai fegyelem szigorítását, az adminisztratív létszám csökkentését. A munkások körében az is megértésre talált, hogy a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében a kollektív és személyi felhasználás mértékének növekedése szerényebb ütemű legyen. Akadtak persze ellenvetések az acélöntöde felszámolásánál, a munkaerők belső átcsoportosításánál. Voltak persze olyanok is, amelyből tapasztalni lehetett, hogy a szűkebb kollektíva érdekeit nem tudják maradéktalanul alárendelni a vállalati és népgazdasági érdekeknek.

Szilágyi Dezső: Ügy gondolom, a vállalat gazdasági vezetése és a pártbizottsága nevében is kijelenthetem, hogy ennek a szélesebb alapokra helyezett tervkészítésnek többségében nagyon tanulságos és kedvező tapasztalatai vannak. Közelebb vitt mindannyiunkat, hogy a nép- gazdasági, a vállalati és az egyéni érdekeket sokoldalúan összeegyeztessük. Ha itt-ott akadtak is ellenvetések, ezek csak a vállalatvezetés és a dolgoáók között létrejött párbeszéd őszinteségét és nyíltságát jelzik.

— Minden elhangzott véleményre nagy figyelmet fordítunk. Az olyan vélemények megnyugtató rendezésére pedig. amelynek a dolgozók további kedvező sorsának rendezésével függnek össze, fokozott gondunk lesz. Hangsúlyozni szeretném, hogy munkánk végzésénél a megyei, a városi és a nagyüzemi pártbizottság, valamint a KGM cselekvési programjában rögr zített feladatok teljesítésűt kötelező érvényűnek tartjuk. Belső tartalékaink feltárására pedig maximálisan törekszünk. Politikai, gazdasági, munkánkat úgy szervezzük és irányítjuk, hogy a programban foglaltak végrehajtásával a vállalat teljes kollektívája- azonosuljon, s munkánkat egységes szemlélet es egységes cselekvés hassa át, — fejezte he az interjút a nagyüzemi pártbizottság titkára. Orosz Béla

NÓGRÁD — 1976. március 12„ péntek 3